Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

Sziréna neiküt A párt ügyvédje 100 éve született László Jenő Tűzoltók a gyárban A Magyar Tanácsköztársa­ság és a magyar kommunis­ta mozgalom kiemelkedő egyé­nisége volt László Jenő. 1878. március 5-én született Szat­márnémetiben. Apja könyvke­reskedő volt, így már diák korában kezébe kerültek szo­cialista eszmeiségű könyvek, amelyek nagy hatással voltak későbbi szocialista, kommunis­ta világnézetének kialakulá­sára. Mély nyomot hagyott benne egy 1894-es május 1-i felvo­nulás, amelyet szülővárosában látott. A rendezett sorokban énekelve menetelő, jelszavakat hangoztató felvonulókat látva érlelődött meg benne végleg, hogy a munkások, kubikosok, szegény emberek ügye mellé áll. Nagy érdeklődéssel kísérte ezentúl a napi politikai ese­ményeket. A hódmezővásárhelyi pa­rasztmegmozdulás résztvevői­nek perét lezáró igazságtalan ítélet hatására fogadta meg, hogy ügyvéd lesz. Elhatározá­sa mellett kitartott, s a forra­dalmárok ügyvédje lett. Kolozsvárott szigorlatozott 1900-ban és Marosvásárhelyen tett ügyvédi vizsgát 1906-ban. Végleg Budapestre költözött, s a Vas- és Fémmunkások lOLLHLGYEN: A „szerzés” Egy bányászembernek el- A „Kaparj, és szakadj meg!” járt a keze- gyakorlatát próbálta ugyanis Nem mintha nagy verekedő emberünk kurta fél órára hírében állna, csak éppen felfüggeszteni, szomszédi egy kicsit lobbanékony. A ha- ösztökélésre. A rövid, szinte ragja hirtelen. csak levegővételnyi szünet Az esetnek nem volt sok miatt azért okolták őt, s ki­tanúja. Vasárnap este, az áltották ki a bányászt a utcai lámpák gyér fénye háborúság forrásául, mellett kapta lapátnyi tényé- Mert mi történik, ha nem reibe az asszonyt és fiát, ott szól át a kerítésen? Egy da- a járdán koppantottá őket rab fával többet lehet haza­egymáshoz. A szomszédait. hozni; felásható néhány négy- A történetet — az előzmé- zetméter. És egyáltalán... nyekkel együtt — maga a Akármit is csinál emberünk, bányász mesélte. Restellked- gyarapodik a család, ve bár, és előre bocsátva: Megértem a bányászt, ami­szégyenli, hogy egy asszony- kor azt mondja: „Végső soron ra kezet emelt, s egykori sajnálom ezt az embert, játszópajtása a földre hup- Egész hetes munka után ha- pant zajon hét végére az üzemből, Ártatlanul kezdődött. Va- itthon pedig —, amikor leg- sárnap estefelé a bányász át- alább egy kicsit pihenni is kiabált az udvaron fát vágó kellene — ledolgoztatnak ve- szomszéd emberre: lenne-e le egy másik hetet.” kedve egyi kicsit kártyázni? Egészében véve ártatlannak A partnerek közül talán ő tűnik ez a tanmeseízű törté­lepődött meg a legjobban, net. Korántsem az! Egy ve- amikor a játékra invitált kis- szélyes életmód, egy mind vártatva megjelent a kocsmá- gyakoribb magatartásforma ban. csíráját rejti ugyanis magá­A csodálkozás nem volt ok ban. Az olyan életvitelnek az nélküli. Évek telhettek el, előjátéka, amikor az ember hogy a favágó ember — az azt hiszi, hogy önmagára és egyszerűség kedvéért nevez- szerettei jövőjére gondol, zük így — kimozdult otthon- holott éppen „ellenük dolgo- ról, a szőlejéből, azaz a zik”. munkájából. Hogy emberek Mert a szusszanást sem en­közé ment. A kocsma meg? gedélyező szerzés felőrli az Tőle akár be is csukhatnák, embert. A családot, e vendéglátóipari műintéz- Hány példa kell? mény alkalmazottja nézhetne Irodalmi hetilapunk riport­más foglalkozás után. jában olvasok a fiatal mun­Emberünk ezúttal sem lé- kás családjáról. A beosztók- pett a pulthoz, nem kért ról, a káros szenvedélyt nem semmit. Leült a sarokasztal- ismerőkrőL A törekvőkről, hoz, fogta a lapokat, bele- Azokról, akik úgy belefeled- merült a játékba. Élvezettel, keznek az igyekezetbe, hogy felszabadultan. A felhőtlen felborul a családi béke. apró öröm azonban nem tart- S mi a feneketlen szerzési hatott sokáig. Nyílt az ajtó, mánia vége? s belépett emberünk alig fel- „Reggel a satupadnál tér­cseperedett fia. Kivette ke- del a munkás. Nehéz elkép- zéből az üveg sört, amivel a zelni, hogyan akasztotta fel partnerek éppen megkínálták, magát.” aztán rárivallt: Hogy képzeli Máskor — szerencsére — ilyen hiábavalóságokkal elfe- nem végződik ilyen jóváte- csérelni vasárnap este a drá- hetetlenül tragikusan a telhe- ga időt? Gyerünk hazafelé! tétlenség és a kapzsiság. A A második felvonásra ké- rádió népszerű tudományos sőbb, az utcán került sor. Itt műsora Salgótarjánba látoga- találkozott a bűnös bányász tott a minap, a riportalanyok —, merthogy ő csalta el ha- szavait nehéz elfeledni. Az zulról a szomszédot — a fe- öngyilkosjelölt asszonyét leséggel és a fiúval. Kár len- például. Aki látástól ■vakulásig ne részletezni, , — meg a tartó munkával összehozta nyomdafesték sem tűmé —, férjével a kacsalábon forgó azt a szóözönt, amit rázúdí- palotát. Csak éppen, amikor tottak. Ahogy mondani szó- elkészült, ketten már „nem kás: minden volt, csak tisz- fértek el benne”, tességes ember nem. A mocs- A nagyravágyás már-már kolódást tűrte, türelemmel, népbetegség. Nagyravágyás, amíg a jó édesanyját nem mert a másod-, harmad-, és kezdték el emlegetni. Ekkor ki tudja még hányadik állá- ragadta meg a grabancukat, s sok — akár illegálisan . is, a föld mélyén keményre ed- vagy csak úgy mellékesen, zett bányász könnyedén koc- papír nélkül — már ezt szol- cintott velük. gálják. És népbetegség, mert ' A határtalan birtoklási kinek ne lenne ilyen isme­vágy, a szerzési mánia miatt, rose? Kelemen Gábor Országos Szövetségének és a fuvarosok szakszervezetének ügyvédje lett. Irodájában ál­landóan nagy volt az ügyfél­forgalom, kora reggeltől késő estig. Igen szűkös anyagi kö­rülmények között élt, mert ki­zárólag a munkások peres ügyeit vállalta. Védte jogai­kat a hatóságokkal és a mun­kaadókkal szemben. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt tagjaként 1907- től a párt ügyvédje volt. Az Alpári Gyula vezette baloldal­hoz tartozott. Hosszú évekig látta el a védelmet a munkás- mozgalmi tevékenységük mi­att bíróság elé állított munká­sok ügyében. Az 1912. május 23-i nagy politikai tüntetés után a le­tartóztatott munkások védel­mét László Jenő és Landler Jenő vállalta. Az osztálybíró­ság ítéleteit nem sikerült ugyan minden vádlott eseté­ben befolyásolniuk, de a ta­láló érvekkel alátámasztott, nagyszerű logikával szerkesz­tett védőbeszédek mély be­nyomást tettek a hallgatóság­ra. Igen sok munkás felkeres­te később László Jenőt és mondta el neki, hogy az ő be­szédének hatására vált tuda­tos szocialistává. A polgári demokratikus for­radalmat előkészítő baloldali ellenzéki csoportok tevékeny­ségében jelentős feladatokat vállalt. Csatlakozott az osz­tályharcos munkáspárt meg­teremtéséért'küzdő forradalmi maghoz. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja alakuló ülésén. A Központi Bizott­ság tagjává választották, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátásával. A párt jogi tanácsadója lett. Ezt a megtisztelő feladatot éle­te legnagyobb kitüntetésének, addigi munkásmozgalmi te­vékenysége elismerésének te­kintette. 1918. decemberében Po­zsonyba utazott, hogy taná­csaival segítséget nyújtson a Szlovák Kommunista Párt létrehozásához. A Tanácsköz­társaság kikiáltása után a budapesti forradalmi tör­vényszék politikai megbízott­jává nevezte ki a forradalmi kormányzótanács. Ebben a tisztségében számára az egyet­len mérce a forradalom tör­vénye, ügye, a proletárdiktatú­ra érdeke volt. Ennek szelle­mében végezte munkáját A Tanácsköztársaság leveré­se után őt is elfogták. Hete­kig kínozták a Margit körúti katonai fogház pincéjében. Megkínozva, betegen, de emelt fővel állt a statáriális bíróság előtt. Itt is azt hangoztat­ta, hogy életének értelmét az a 25 év adott, amely alatt részt vehetett a munkásosz­tály harcában, segíthette a proletárok ügyét. Minden cse­lekedetét a munkások ügyébe vetett töretlen hit vezérelte. Halálra ítélték, és 1919. de­cember 29-én kivégezték. Vida Sándor Este 10 óra. Takarodó a salgótarjáni tűzoltó-laktanyá­ban. Az épület elcsendesedik. Egyszerre mindenütt villany­fények gyúlnak. Csengő szó­lal meg. Riasztás. Garázsaik­ban nem sokáig állnak magá­nyosan a szögletes, robosztus, vörös tűzoltóautók, ponto­sabban szólva, gépjárműfecs­kendők. Alig hangzik fel a csengő­szó, a garázs mennyezetén le­vő — a csúszópóznákat kö­rülfogó — négyszögletes nyí­lásokban egymás után jelen­nek meg a tűzoltók. Földet- érnek, nyomukban a követke­ző társuk. Felberregnek az erős motorok. Kinyílik a ka­pu, s a két jármű elindul, az éjszakai városban, az öblös- üveggyár felé. A jelzés szerint ott gyúlladt ki a vegyianya­gokkal teli festékraktár. — Ezúttal a sziréna néma marad — mondja Sipka Ró­bert főhadnagy, megbízott, tűzoltási, és kiképzési csoport- vezető, akinek kíséretébe sze­gődöm. — Hiszen ez csak gya­korlat. Célja, hogy többszöri gyakorlás után képet kaphas­sunk a legénység felkészült­ségéről, teljesítőképességéről, A gyakorlatvezető Kékesi Miklós alhadnagy előre el­készítette a helyszínrajzot, ki­tervelte milyen feladattal kell megbirkózni a 16 embernek. Az oltást Antóni János őr­mester vezeti. Időközben a gyár hátsó be­járatán keresztül begördül a két gépjárműfecskendő a fel­tételezett káreset színhelyé­re. A riasztástól számítva ta­lán öt perc sem telt el, s az ezüstszürke védőruhába öl­tözött tűzoltók már ugrál­nak le a kocsikról. Hátukon ott a légzőkészülék tartálya, mikor hárman eltűnnek az áruhalmok között, a feltétele­zett égő helyiség irányában. — A tűzoltásvezetőt érte­sítették a tűz körülményéről. Mivel a festékanyagok égés­termékei közül nem egy mér­gező, szükséges a légzőkészü­lék használata. Felderítőkkel előrefutott, hogy megismer­kedjen a körülményekkel, • ennek megfelelően tudjon in­tézkedni. Már dobognak visszafelé a csizmák, ahogy a feldernők megérkeznek. Néhány szavas utasítás, és már nyultózkod- nak is a tömlők. A tűzcsap­nál valaki cifrát mond. A sapka ráfagyott a csővégre, olyan erősen, hogy a nyitó­kulcs gyufiaszálként kettétört Szerencsére kéznél van a tar­talék, s ha egy-két másod­perc késéssel is. szabad a víz- nyerési lehetőség. Gyorsabban, mint el lehet mondani, le lehet írni a tűz közelébe kerül a combvastag hablövelő cső. Az oltótömlő mellett már három társa is ott nyúlik a raktár körül. Vízsugara a környezetet kell hűtse, ezáltal megakadályozva a tűz sugárzás útján történő terjedését. A vízsugarak azon­ban nem jönnek, hiszen csak gyakorlat van, a feltölött vá­szontömlőkben pillanatok alatt jéggé dermedne a fo­lyadék. A tűzoltókon kívül „civilek” is megjelennek a helyszínen. Pförtner István tűzvédelmi főfelügyelő értő szemmel nézi a tűzoltók munkáját. — Nagyon jó, hogy ilyen gyakorlatra sor kerülhet. Hi­szen az állami tűzoltóknak is szükségük van tapasztalatra, helyismeretre, hogy „éles helyzetben” ismert körülmé­nyek közt dolgozhassanak. Ne­künk azért jó látni a gyakor­latot, hogy kidolgozhassuk, miben lehetünk segítségükre. Hasonlóan vélekedik Tar- nóczi György főművezető, az üzemi tűzoltók parancsno­ka. Talán 15 perc sem telt el attól a pilanattól, amikor a laktanyában megszólalt a csengő, és Antóni őrmester már jelenthette; a „tüzet” megfékezték. A leszerelés, a tömlők és egyéb felszerelések elrakása talán több időt vesz igénybe, mint a gyakorlat. Lecsattannak az alumínium- redőnyök, a 16 tűzoltó már új­ra a járművekben ül. Irány a laktanya! — Elégedett vagyok •— mondja Kékesi alhadnagy. — Ügy érzem megtették a ma­gukét. Ebben természetesen annak is szerepe van, hogy a korábban tapasztalt hiányos­ságokat követő észrevételein­ket a gyárban megfogadták. Sánta Kálmán főtörzsőr­mester a második gépjármű fecskendő első sugárvezetője a következőként vélekedik a gyakorlatról: — Erre szükség van. Hoz­zátartozik a munkánkhoz.' Emlékszem, két éve zuhogó esőben csináltuk a Volánnál. Akkor is menni kellett min­dennek. A tűzesetnél már nem lehet helye a bizonyta­lanságnak. Antóni őrmester éppen aa üveggyárból került a tűzoltó­sághoz. — Ügy érzem — mondja — nagyon sokat segít a helyis­meret. Ha tűz van, döntő is lehet. — A tűzoltók a másodper­cekért harcolnak — véli Sip­ka főhadnagy, mintegy érté­kelésül. Aki végignéz egy ilyen gyakorlatot, annak érez­nie kell, hogy ez a harc a biztonságért, a szürke egyen­ruhás embereken múlik, s ők mindent " megtesznek védel­münkben. — gáspár — Nemzetközi Iskola Kupa megyei döntője Á megyei közlekedésbizton- elsősorban a balassagyarmati ső helyezett lett Urbán Ernő sági tanács szervezésében a Dózsa György Általános Isko- (Bgy. Dózsa Ált. Isik.)- 2. Ben- minap Salgótarjánban, a Rá- la fiataljai szerepeltek a leg- dik Lajos (Bgy. Dózsa Ált. kóczi úti Általános Iskolában jobban. Az idén először két Isk.), 3. Romhányi Zsolt (Bgy. rendezték meg a nemzetközi csoportban a fiúk és a lányok Dózsa Ált Isk.) Iskola Kupa és az ifjúsági is vetélkedtek. Üttörő (lányok): 1. Németh Közlekedésbiztonsági Kupa A kerékpáros Iskola Kupa Mária (St Rákóczi Ált. I6k.), megyei döntőjét. A vetélkedőn úttörő (fiúk) versenyében el- 2. Rutai Gabriella (Bgy. Dó­zsa Ált. Isk.), 3. Szabó Erika n/nobn eeortrEKT '-euvöK »i MefiBÉM/TOTrONK A *ÖU>ÖM. a/fa4 teuer ezene~r TÖBBE HAS2NÄLM/. Agjs.*,-Akba áJ-áj!'*-. azon mai m'fjA äoaff 3? ^ A SZEHÄ7VST, 60ND0S- t ka/jCKAimói, hoc y az össze? eűtuóztó etzxeziZs^. /MATATOK JÖ TÖNK J émesfrie a u/iásot, «o<sr euövvNK,^ or VASYUNK. Al rízAnutó eves Oieuerer neu ^^ATadnbnk Ai eisern séf/*** jjjk ezéna TeeeeaTNaí. eMsexrJgú eisóetfitm­2; jj TVLÁSAAAK TÖRTÉ/VeTE ^ íK» vau Meeütenírve. •r-*JT — TAN bt SASbt' KblTb/r f ~ »oar ez soka többó I yj Ne /SNinSosfA ME6 L rtjST\ HOZTOK. pL I» \ ezéer oa svunk , KEND KÍuvU KÓXteibléNV/ eetotvAtne ai blnök N&MOGcerór. uoína N/üuer rosóazt/NK, a/»sever a MFHotoAr leafrséeéuet minden aoöa'uam/Ss átvesz ' tfr AZ eossz ENBEH/S^C IÁTHAT. (3 >UJ .(0 to az (Bgy. Rákóczi Ált. Isk.). Ifjúsági Közlekedésbiztonsá­gi Kupa (KlSZ-korosztály): 1. Lipták Gyula (St. 211. sz, ISZI). 2. Nagy Attila (Bgy. Balassi Gimn.), 3. Farkas Osz­kár (Szécsény Nógrádi S.' Gimn.) Az országos döntőt 1978. áp­rilis 5—7. között Budapesten* a Körcsarnokban rendezik meg. A kerékpárosokat két fiú, és két leány képviseli, míg a segédmotoros kerékpáros csa­pat négy indulóval vesz részt az országos döntőn- A tét nagy. Mégpedig a májusban Portu­gáliában megrendezésre kerü­lő nemzetközi versenyre a re­pülőjegyek megváltása. Mai tévé ajánlatunk 22.00: Cémesterek. „Kivágja a magas cét” —; mondjuk a jó énekesre. Er­re a mondásra céloz a műsor címe, amikor természetesen, nem céhmesterekről, hanem a magas cé mestereiről lesz szó, azaz az opera hőséről, a te­norról. Baranyi Ferenc nagy sikerű múlt havi műsorában a Su- sannákat mutatta be, külön­féle művészi megközelítésben. Most ugyanő a jeles tenni is­ták felléptetésével mutatja be a világ operairodalmának leg­szebb tenoráriáit. Részleteket hallhatnak töb­bek között a Sevillai, borbély, Borisz Godunov, Turandot, a Trubadúr című operákból, A magyar tenoristák mellett hallható lesz a műsorbán Lamerti Casellati és Nicolai Gedda is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents