Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

A KANADAIGY Megíöi'lént a legújabb urrandewú Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Moszkvai idő szerint pén­teken a kora esti órákban megkezdte a közeledést a Szál jut—6 űrállomáshoz a vi­lág első nemzetközi személy­zetű űrhajója, a Szojuz—28- Alekszej Gubarev és Vladimír Remek a földi irányító köz­pont segítségével még csü­törtökön végrehajtotta azt a két pályamódosítást, amellyel űrhajójuk a megközelítéshez szükséges pályára tért. A két űrhajós a késői órákig tartó munka után hosszabb pihe­nőt kapott és pénteken rö­viddel dél előtt kezdte meg ismét feladatainak végrehaj­tását. A szovjet és a csehszlo­vák űrpilóta kipróbálta a megközelítéshez szükséges berendezések működését, a földi irányító központ segít­Megalkuvás Rhodesiában ’ Pénteken Salisburyban Ian Smith rhodesiai minisz­terelnök és a három megal­kuvó helyi afrikai vezető, Muzorewa, Sithole ás Chirau aláírta a legutóbbi tárgyalá­sokon született megállapodá­sokat, nevezetesen a „hata­lom ez év végi átadásáról” és az átmeneti időszak kor­mányzatának „képletéről”. Megfigyelők szerint nyil­vánvaló, hogy az újabb alku kemény ellenállásra talál majd Rhodesiában, mint kül­földön. „A* belső megállapo­dásból” kizárt Zimbabwe Ha­zafias Front, az Afrikai Egy­ségszervezet egyértelmű tá­mogatására számíthat. Az ENSZ jövő heti Rhodesiával foglalkozó vitáján is az vár­ható, hogy a tagállamok több­sége elhatárolja magat a Sa- lisburyban nyélbeütött al­kutól. David Owen brit külügymi­niszter, csütörtök este a BBC-nek adott interjúban „kezdeti eredményként” ér­tékelte a „belső megállapo­dást”. ségével végrehajtotta a szükséges ellenőrzéseket. Pénteken délelőtt az űr­központba látogatott Jozef Lenártnak, a CSKP KB el­nöksége tagjának, a Szlovák KP KB első titkárának ve­zetésével a csehszlovák kül­döttség, amely az előző napon Bajkonurban jelen volt az űrhajó indulásánál, s ezúttal a központból hallgatta végig a földi szakemberek és az űr­hajósok beszélgetését. Közben a Szaljut—6 sze­mélyzete, Romanyenko és Grecsko felkészült a „ven­dégfogadásra” —, ennek során az orientációs berendezések üzembe helyezésével űrhajó­jukat a találkozóhoz megfe­lelő helyzetbe állították. A Szojuz—28 — a Progressz te­herszállító űrhajóhoz hason­lóan — az űrállomás „hátsó” bejáratánál, a hajtóművek mellett kiképzett összekötő nyílásnál köt ki. a főbejárat­nál ugyanis Dzsanibekov és Makarov hajója, a Szojuz—27 áll. A Szojuz—28 személyzete a Föld körül tett 17. fordulat alkalmával tette meg azt a szükséges manővert, amelynek eredményeként az űrhajó az űrállomás közelébe jut. Az összekapcsolás befejező sza­kasza automatikus berende­zések segítségével történik. Moszkvai idő szerint pén­teken este nyolc óra után né­hány perccel sikeresen össze­kapcsolták az első nemzetközi személyzettel indult űrhajót, a Szojuz—28-at a Szaljut—6, űrállomással. Alekszej Gu­barev és Vladimir Remek űr­hajója ezzel része lett a 12 he­te Földünk körül keringő űr- komplexumnak. Jánossy Lajos (1912-1978) Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy már­cius 2-án. szívroham követ­keztében elhunyt Jánossy La­jos elvtárs, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet volt igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jánossy Lajos elvtárs teme­tése március 8-án (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál. MSZMP KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZPONTI FIZIKAI KUTA­TÓ INTÉZET Nicaragua Tovább lángol a Ihletés A közép-amerikai Nicara­guából változatlanul tünteté­sekről érkeznek hírek. Az or­szág több városában csütörtö­kön is súlyos összecsapások zajlottak le a kormánycsapa­tok és a tüntetők között. A legsúlyosabb harcok színtere továbbra is Masaya és León városa. A két település lakos­sága utcai harcokat vívott a diktatúra fegyvereseivel. Az országot 40 éve irányító Somoza család diktatúrája el­len a hét elején újult erővel lángolt fel a lakosság harca, miután az elnök megtagadta, hogy eleget tegyen a lemondá­sát követelő demokratikus el­lenzék kérésének. A managuai kormány csü­törtökön közzétett jelentése szerint az országban január 10. óta tartó zendülés során eddig 45-en vesztették életü­ket. Hitelt érdemlő források azonban ezt a számot lénye­gesen nagyobbra becsülik, hi­szen egyetlen városban, Masa- yában — a Vöröskereszt ada­tai szerint is — a halottak szá­ma meghaladja a 20-at. Csütörtökön a nemzeti gár­da egységei tömeges letartóz­tatásokat hajtottak végre a diktatúraellenes felkelés két központjában, Masaya Mo- nimbo nevű szegénynegyedé­ben és Leónban. Az ország lakossága, a leg­különbözőbb árnyalatot kép­viselő erők olyan egységesen lépnek fel a reakciós diktatú­rával szemben, amilyenre ed­dig nem volt példa. A felke­lés vezető ereje a sandinista nemzeti felszabadítási front, de számos más demokratikus és baloldali erő mellett a dik­tatúra elleni harcban még egyházi és üzleti körök is részt vesznek. (MTI) Európa jövőjének érdekében „NEM!” a NATO-tervekre Munkásolt, dolgozók, parasztok, papok a nsutroníegyver eüsi Szabó Magda nyilatkozata ;,Mi a Csepel Művek építési gyárrészleg faipari üzemének dolgozói határozottan tiltako­zunk a fegyverkezési hajsza fokozása, a neutronbomba és más tömegpusztító fegyverek gyártása ellen. Mint minden értelmes és tisztességes em­bernek, nekünk is a békés al­kotó munka létezésünk alapja és felháborodva utasítunk vissza minden olyan törek­vést, amely fokozza a nukle­áris konfliktus lehetőségét” — írták március 1-i röpgyil­lésük után az Országos Béke­tanácshoz küldött táviratuk­ban. A Genf ben február vé­gén megrendezett neutron­fegyver elleni békekonferen­cia után —, mint most oly sokszor —, most is — meg­mozdult a magyar közvéle­mény. Ezekben a napokban munkások, parasztok, értelmi­ségiek tízezrei emelték fel szavukat, nemet mondva a NATO-tervekre. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemek dolgo­zói a következő állásfoglalást fogadták el: „tiltakozunk a fegyverkészlet és fegyvertí­pusok bármilyen méretű szé­lesítése, növelése ellen! A NATO törekvései az egész emberiség ellen szólnak, mert a neutronbomba bevezetése és európai elhelyezése egy újabb fegyverkezési hullám elindítója lenne.” A Lenin Kohászati Művek i:18 ezer dolgozójának véle­ményét tolmácsoló távirat el- , ítéli a tömeges népirtásra ki­agyalt hadieszközöket. ' A Sasad termelőszövetke- ?zet több mint 200 dolgozója tartott röpgyűlést, csatlakozva a társadalmi szervezetek gen­fi leszerelési világkonferenciá­jának céljához­A táviratok egybehangzóan kiemelik, hogy le kell fogni a NATO vezetőinek kezét, akik a katonai szervezet ta­nácsának májusi ülésén tű­zik napirendre a neutron- fegyver nyugat-európai elhe­lyezését. A csepeli acélmű négy szocialista brigádja kö­zös állásfoglalásában például így ír: „El akarjuk érni, hogy a washingtoni tanácskozás résztvevői mondjanak le a barbár fegyver bevezetéséről.” Az egész országot átfogó tiltakozás keretében papok, egyházi személyiségek is fel­emelték szavukat. Az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottságának ülésén valameny- nyi résztvevő csatlakozott a Béke-világtanács neutron- bomba elleni felhívásához Sü­tő Gyula, az OBT titkára el­mondta, hogy Genfben a magyar küldöttség már tol­mácsolta közvéleményünk ál­lásfoglalását és a táviratokat az ENSZ rendkívüli leszere­lési ülésszakára is eljuttatják. A Debrecentől Sopronig, Mis- kolctól Szegedig nagyvárosok­ból és a kistelepülésekből ér­kező tiltakozások bizonyít­ják hazánkban a különböző nézetű, vallású és gondolko­dású állampolgárok egy em­berként szállnak síkra Európa és a világ jövőjéért. A genfi leszerelési világ- konferencia mondandójához, az egyes ember felelősségét is felkeltő hozzászólásokhoz kapcsolódva, Szabó Magda József Attila-díjas írónő a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A legalapvetőbb emberi jog, az élet jogát veszélyezte­tő háború tematikája majd­nem minden regényemben visszatér. Viszonylag fiatalon, 26 évesen, de már az esemé­nyeket összefüggéseiben ér­zékelően borzadtam el Deb­recen mellett, a rettenetes hortobágyi tankcsatán. De mi volt az a mai fenyegetés­hez képest, ami a borzasztó fegyver, a neutronbomba álcá­jában jelenik meg?! Én már nem magamat féltem, nem magamért szólok, hanem azért, amiért írtam egész éle­temben. hogy megmentsem az embereket. — Akik nem küldtek táv­iratot, nyugdíjasok, háztar­tásbeliek, vagy említhetném az alkotó értelmiségieket, azok is otthon, baráti körben gyak­ran beszélnek arról ami az újságok címlapjára kerül. Beszélnek és szólnak is, mert kell, mert ha ilyenkor csönd­ben marad az ember, nem nézhet a saját szemébe, el­veszíti önmagát. Fel kell, hogy emeljék a hangjukat az öre­gek az utolsó békés éveikért, az anyák a gyerekeikért, a fiatalok a még meg nem élt életért. Ez a hatalmas erő, ez az emberiség józan esze, ez az emberiség tiszta érzelme — mondotta befejezésül Szabó Magda. (MTI) Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára hivatalos baráti lá­togatást tett hazánkban. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Konsztan­tyin Ruszakov befejezve látogatását elutazott Budapestről. „Az Egyesült Államok ha­táraitól északra politikai po­kolgép ketyeg”. Ezekkel a drámai szavakkal kezdte az egyik legnagyobb amerikai hírmagazin, a kanadai hely­zetről szóló beszámolóját. Va­lójában Kanada gazdasági helyzete is okot adhatna az aggoldalomra. Február utolsó hetében az ország fővárosá­ban, Ottawában a kormány tagjai és a tartományok ve­zetői rendkívüli értekezletet tartottak. A fő kérdés: a rend­kívül magas, a dolgozó la­kosság csaknem 9 százalékát érintő munkanélküliség és a 10 százalékos infláció gond­jainak megvitatása. Kanada közvetlen gazdasági gondjai, azonban csak másodlagos je­lentőségűek ahhoz a problé­mához képest, amely valójá­ban az ország egységét fenye­geti és felveti az Észak-Ame- rikában kialakult politikai és stratégiai viszonyok gyökeres megváltozásának lehetőségét. A szakítópróba időpontja Ez a fenyegetés: az ország területileg legnagyobb tarto­mányának Quebecnek el­szakadási törekvése. A szakí­tópróbára 1979 folyamán, egy pontosan még meg nem határo­zott időben kerül sor, amikor Quebec jelenlegi • tartományi kormánya népszavazást ren­dez. Senki sem tudja természe­tesen, hogy mi lesz a válasz az 1979-es kérdésre. Csak annyi bizonyos, hogy 1978. eseményei és nem utolsósor­ban a gazdasági helyzet ala­kulás^ döntően befolyásol­hatják majd a légkört. Quebec elszakadási törek­vései a 60-as évek elején kezdtek kiéleződni. Elterjedé­süket számos gazdasági és po­litikai-lélektani tényező ma­gyarázta. Kanadának 23 mil­lió lakosa van. A lakosság négyötödének angol az első vagy egyetlen nyelve és rá­adásul Kanada több ezer ki­lométeres déli határán ke­resztül szüntelenül ki van té­ve az Egyesült Államokból északra áradó gazdasági és kulturális hatásoknak. Quebec tartományban 6 millió körül van a lakosság száma. Ebből 4,8 millió a csak, vagy elsősorban franciá­ul beszélő lakos. Ez a hely­zet eleve létrehozott egy po­litikai-kulturális feszültséget, amelyben a fő ütközési pont a francia nyelv védelme volt. Ebben a vonatkozásban a küzdelmet kiélezte, hogy 1967-ben De Gaulle tábornok, akkori francia elnök kanadai látogatása során „Éljen a sza­bad Quebec” kiáltással üdvö­zölte a tartomány lakóit — ezzel azt a benyomást keltve, mintha Franciaország a nem­zetközi politikai színtéren Quebec Kanadától való el­szakadását támogatná. A sze­paratista Québeci Párt. (PQ) az 1976-ban tartott választá­sokon megszerezte a szavaza­tok 41 százalékát, ami lehető­vé tette, hogy e relatív több­ség alapján a párt vezetője. René Lévesque alapítson tar­tományi kormányt. A gazdasági alap A politikai-lélektani té­nyezők mellett rendkívül e-ő- teljes gazdasági alapja is volt a québeci szeparatista áram­latok erősödésének. A tartod már.y nagyobb mint Francia- ország és Spanyolország együttesen. Lakóinak 80 szá­zaléka a csaknem 3 milliós Montreal városát körülvevő 400 kilométeres körzetben él. Quebec rendkívül gazdag ter­mészeti kincsekben: a tőkés­világ azbeszttermelésenek £0 százalékát adja, egyike a vi­lág legnagyobb alumíniumter­melőinek, Ezen kívül hatal­mas vasérc-, réz- és norgany- készletei vannak. Emellett bő­séges energiaforrásokkal, (el­sősorban vízi energia), ren­delkezik. A tartomány bruttó terméke évenként 45 milliárd dollár körül van, s ez Kana­da teljes nemzeti össztermé­kének 23 százaléka. Ezzel Quebec még mindig csak a második helyen áll a nála jó­val gazdagabb és egyértelmű­en angol nyelvű Jntário tar­tomány mögött, amely Kana­da alapvető ipari és üzleti bá­zisa. Éppen ez a helyzet ve­zet súlyos gazdasági nézetkü­lönbségekhez. Quebec gazda­ságának döntő része ugyanis angol—kanadai, illetőleg USÁ érdekeltségű monopóli­umok kezében volt és van ma is. (Quebec 100 legna­gyobb magánvállalata közül 91-ben nem éri el a francia— kanadai menedzserek száma a 10 százalékot). Emellett ter­mészetesen a nagy amerikai monopóliumok, amelyek volta­képpen meghatározó szerepet játszanak Kanada gazdasagá­ban, szívesebben dolgoznak az angol—kanadai cégeken keresztül. Ezt a gazdasági helyzetet kívánta megváltoz­tatni a PQ kormánya által hozott törvény, amely szerint Quebecben a tartományi kor­mányai lebonyolított minden tárgyalást francia nyelven kell folytatni és francia az üzleti világ nyelve is. Ez a döntés máris azt eredményez­te, hogy a legnagyobb válla­latok, valamint az amerikai multinacionális trösztök ki­vonták erőiket Quebecből, elsősorban Ontario tarto­mányba. USA nyomás Nyílt kérdés természetesen; hogy a tartomány lakossága mennyiben követi majd Lé­vesque kormányát a megkez­dett úton. Az kétségtelennek tűnik, hogy sokoldalú gazda­sági és politikai nyomás nehe­zedik majd Quebecre n sze- parista törekvések fékentar- tása érdekében. Ennek a nyo­másnak a forrása elősorban az Egyesült Államok lesz, amelynek kanadai beruházá­sai körülbelül 30 milliárd dollárt tesznek ki. Ráadásul Washington számára katonai szempontból is lényeges á je­lenlegi kanadai politikai struktúra fenntartása. Az észak-amerikai légvédelmi rendszer (NÓRÁD) hálózata Kanadán húzódik keresztül és ennek egyik legérzékenyebb szektora éppen Quebec tarto­mányban van. Hasonló okok miatt itt állomásozik a ka­nadai légierő több mint egy- harmada. 1978. ezért döntő esztendő lesz Kanada szempontjából. Ebben az évben kell megol­dania azokat a gazdasági ne­hézségeket és megalapozni azokat a politikai kompro­misszumokat amelyek hatály­talaníthatják a „queaeci po­kolgépet”. (—i—c) Sziad Barre közvetítőt keres? Sziad Barre Szomáliái el­nök 4 napos hivatalos líbi­ai látogatásának befejeztével pénteken visszaérkezett Mo- gadishuba. Tripoliban tarír,tt tárgyalásainak részleteiről semmit sem közöltek, s haza­térte után Sziad Barre elnök sem volt hajlandó nyilatkoz­ni. A Sonna Szomáliái hír­ügynökség csütörtökön mind­össze annyit jelentett, hogy Sziad Barre Kadhafi állam­fővel „az Afrika szarván” ki­alakult helyzetről tanácsko­zott. A líbiai vezetés — mint is­meretes a Szomáliái—etiópiai viszály kirobbanása óta kö­vetkezetesen Etiópia meliett áll. Ismeretes, továbbá, hogy Abduszalam Dzsallud a líbi­ai általános népi kongresz- szus főtitkárságának tagja a múlt héten hivatalos látoga­táson Moszkvában járt. (Megfi­gyelők nem tartják kizárt­nak, hogy a Szomáliái veze­tés most a számára kilátás­talanná vált katonai helyzet­ben megfelelő közvetítőt ke­res. (MTI),

Next

/
Thumbnails
Contents