Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

A televízióból jelentjük A minic7tora! infill” íolfámniláea H „IIIIIIIoLlcrcI HIÚK lUlldmdUddd Dörömbölés. — Engedjen be maga trampli! — üvöltözik lakásá­nak ajtaja előtt Benke, (azaz Márkus László) és félrelökve a megdöbbent cselédet, be­ront a felesége hálószobájába. — Borzasztó, rettenetes! — Megőrültél, mit döröm­bölsz — tiltakozik a megza­vart asszony. — ... A kegyelmes urat megütötte a guta! És Sajnos, nem itt nálunk hanem Róza néni műintézetében... Tönkre vagyok téve, meg vagyok gyalázva! S miközben kétségbeesetten a felesége ágyára roskad a paplan alól kibukkan barátja (Sztankay István) arca. — Hja öregem. A kon- kurrencia Pesten előbb utóbb mindent megöl. A döbbent csendben egy­másfelé forduló fejekre ráúszik Jelenet a tv-filmből elnököt az 1912-es évben jót- nagyhírű „műintézet” műkö- szották Pesten, a Magyar dik és tenni kezdi a szépet a Színházban. Később zenés vál- hivatalnok feleségének (Almá- tozatát is. Nagy siker volt. Mi si Évának). A tévedés követ­a „Vége” felirat. Vége, azaz éppen az Imént átdolgoztuk. Kállai István, aki kezménye: ott helyben guta­felfedezte és hozta a darabot a húszas esztendőkre tette át a vérbő történetet. A béke­idős kiszólások ezért megma­radtak. — És a témája? — Egy állami kishivatalnok- ról, valódi kispolgárról szól a darab, akit Márkus László Éva, Csűrös Karola és Sztan- alakít. Tipikusan puhagerincű ugyan kicsit társadalmi töl- kay István elbúcsúznak a for­gatócsoporttól. — Már csak néhány utcai filmfelvétel maradt hátra — mondja Bánki Iván rendező, a monitor mellett. — Végére fejezték be a televízió III-as stúdiójában Nagy Endre „A miniszterelnök” című vígjáté­kénak utolsó forgatási jelene­tét. A díszletező és a kábelező munkások máris megkezdik a bontást. A színészek a moni­toron végignézik a felvett kép­sort. Márkus László. Almási ütés! Ebből lesz a sajtószen­záció. Hivatalnokocskánk éle­te attól kezdve fényesen megváltozik. Dől hozzá a hír­név, a kliens és az elismerés. Kibomlik egy remek mulatsá­gos vígjáték. — Ez lenne a műfaja? — Igen. Nálunk mindez értünk a forgatásnak. Nagy Endre háromfelvonásos szín­darabjából készítünk hetven perces tv-játékot. A miniszter­hivatalnokocskát állít a játék tést kap, de nem az a cél, középpontjába a szerző. Ott- hogy a darabbal társadalmi honában ugyan nagyhangú kritikát adjunk, Nagy Endre ember, de egyébként berezelős idejében az egész történet ... Egy szép napon a „hős” persze közelebb állt a valóság­lakásába, amíg ő a kávéház- hoz. Megmaradt tehát a víg­ban tölti az idejét, tévedésből játéki szituáció a húszas évek betoppan az akkori miniszter- stílusában. És remek szórako- elnök (Benkő Gyula). Ügy hí- zást ígér! vén, hogy ott még mindig a Szémann Béla Filmjegyzet Cirkusz a cirkuszban be ütközik. A cirkusz egyik tagja, Grisa, az igazgató he­lyére és a főnök lányának ke­zére pályázik. Mivel nem sok reális esélye van arra, hogy elképzeléseit valóra váltsa, mindent elkövet a Chaplin vagy Fellini szemé­vel nézi a cirkuszt, tehát nem törekedett arra, hogy a szó­rakoztatás sínéiről a filozófia, vagy a lélekábrázolás vágá­nyaira futtassa a film szerel- cirkusz vényét. És mégis. A Cirkusz a cir­A címek nagyon sok eset­ben eleve eldöntik a filmek sorsát. A vonzó elnevezés kö­zönségcsalogató. Felkelti a figyelmet, érdeklődésit ébreszt, mágnesként vonzza a tekin­tetet. Az új csehszlovák—szovjet normális életvitelének megza filmnek kitűnő címe van' varása érdekében. Folytonos a kuszban túlságosan súlytalan Cirkusz a cirkuszban. Mit felfordulás. A programok ál- mű. Pihekönnyű. Panellekből ígér _ látatlanban is — ez landóan megváltoznak. Pilla­a z ajánlólevél? Igazi show-t, natonként kell rögtönözni a színes látványosságot, kalan- művészeknek, mert a közön- jelenetben milyen „meglepe- dok sorát, pompás kikapcso- ség a helyén ül és elvárja a tés” éri. Az ötletek — mégha lódást. Hiszen a cirkusz —, zökkenőmentes tálalást. A mint színtér — maga a derű csalás —, ahogy mondani és az izgalom. Derűből és iz- szokás — kegyes. A nézők azt egyéníti a rendező a figurá­összeálló. A rutinos néző min­dig tudja, hogy a következő szellemesek is — jobbára elő­re kiszámítottak. Akkor sem galomból remek filmépít- hiszik, hogy „koreografált” ményt lehet felhúzni. S ez- műsort látnak. — Mi — mozá- zel még nincs is vége. Még a látogatók — a kulisszák mögé cirkuszban is „áll” a cirkusz is bepillanthatunk. Egyrészt _ ezt ígéri Oldrich Lipsky a színvonalas cirkuszi al kotása. Tehát nem mindig mok megelevenítése, mennek rendben a dolgok, részt a kusza bonyodalom rej­kat, amikor pedig könnye­dén túlléphetne a sablonokon. Ismétlem: ez nem kevés, de nem is sok. A Cirkusz a cir- szá- kuszban inkább manézspro- más- dukció, mint filmes teljesít­mény. Mivel az operatőr — Feltehetően bonyodalmak ke- télyes összevisszasága hivatott Jaroslav Kucera — kitűnően resztezik a cirkuszi menet- biztosítani az élményt (a szó­rend-összeállítók elképzelő- nak nem annyira eredeti, mint seit. Az ilyesmi sem minden- inkább a „könnyű napi szórakozás. Egyszóval: a néző abban a reményben ül be a film vetítésére, hogy fel­hőtlen lesz az öröme, ameny- nyiben ki szeretné „szellőztet­ni” magából a gondokat. Aztán elkezdődik a vetítés műsorszámokat képes és a mozilátogató nem is csa- ni”: a „semmi különös lódik a várakozásban. Min­den kellék együtt van itt a mutatványhoz. A cselekmény kellőképpen fordulatos (alább ismertetem főbb mozzanatait). A kiállítás helyenként káprá­zatos. A közreműködők ran­gosak (a színészek között ta­láljuk az immár európai él­mezőnybe tartozó Jevgenyij Leonovot és Leonyid Ku- ravljovot). A „mindent a szemnek” elv jegyében ha- . . . misítatlan cirkuszi kavarodás főterembe való bezárás stb. vonatkoztatható értelmében). Oldrich Lipsky érti a mes­terségét és ügyesen keveri a cirkuszi kártya lapjait, maga az is dicséretet mel, hogy a hagyományos ,elad- is jól fényképezett, ritmusosan per­getett jelenetekben elevene­dik meg előttünk. A mesét — a lankadó figyelem elleni vé­dekezésül — dramaturgiai csalafintaságok lendítik túl döccenőkön. Mindig „robban a bomba”, már citromként kifacsarják az ötletet. A humor nem éppen mély, de nem is alpári. Né­hány komikus helyzet — al­tató keverése az italba, a hű­érti a mesterségét, a számok jól peregnek, s mindent a műfajra” lehető legjobban láthatunk. Mintha a zsöllye első sorában foglalnánk helyet Csakhát — lehetne a filmben több moz- Már góképi ötlet, friss lelemény, érdé- izgalmasabb szituáció. Koprodukciókra és filxn- show-ra szükség van. A Cir­kusz a cirkuszban fontos igényt elégít ki. A filmfajta ellen fölösleges berzenkedni. Egy azonban bizonyos: ope­rettet, krimit —, avagy ép­pen cirkuszi helyzetjelentést — éppúgy lehet igényesen és akkor tartalmasán elkészíteni, mint amikor drámát vagy szatírát. f— \ magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk dr. Hollón akadémikust Zsuzsa BÁR A NEMEK egyenjogú- kásságáért többször részesült vérszegénységek és sága a tudomány területén is 'gén magas elismerésben, vérűség kutatásával mindinkább megmutatkozik, hazánkban mégis elég kevés nő érte el az akadémikusi fo­kozatot. Közülük is talán a legismertebbet mute ezúttal: Dr- Hollán a fehér­foglalko-: 1974-ben állami-díjat kapott, zik. 1975 márciusától pedig az MSZMP Központi Bizottságé- Verfestékkutatasaiból vi* nak tagja- lágszerte ismertté vált az al­fa-Buda és az alfa-Pest nevet HOGY TUDOMÁNYOS viselő két abnormális vérfes­legismertebbet mutatjuk be munkáját laikusként megért- téklánc. Ezeket a normális Zsuzsát, sük, tudnunk kell, mi is a alfa-A lánccal együtt találták az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igaz­gató-főorvosát, aki nemcsak tudományos és gyógyítómun­kája. de közéleti tevékenysé­ge alapján is sokan ismernek­hematológia, az immunológia három fivérben, Vagyis há-, és a transzfúzió. Mindhárom romféle alfa-láncot mind­tudomány a vérrel foglalkozik, egyik egyénben. Ez volt az A hematológia a vér sejtes első bizonyítéka annak, hogy és folyékony elemeinek be- az emberi vérfesték ősi alfa- tegségeivel, az immunológia a láncát meghatározó génpár szervezet védekező reakciói- megkettőződött. Ezen az ala- 1920-ban, Budapesten szüle- val, a vértranszfúzió pedig a pon lehetett megmagyarázni tett, orvoscsaládban. Édesapja vér és vérkészítmények elő- egy Távol-Keleten gyakori édesanyja is orvos volt. Csa- állításával, ellenőrzésével és vérszegénység, az alfa-talasz- ládi életének majd minden felhasználásával a betegek széria öröklésmenetét- vonatkozása az orvostudo- gyógyításában. Ahogyan az mányhoz kötődik, hiszen fér- emberi vér állandóan érintke- Hollán Zsuzsa kutatásai klj je is orvos, dr. Révész György zik a szervezet minden sejt- terjednek más eredetű vérj egyetemi tanár, a Semmelwe- jével, úgy ezek a tudományok szegénységekre, a gyorsult vö-' is Orvostudományi Egyetem is át meg átszövik a biológia rösversejt-pusztulás okaira, ai fül-orr-gége klinikájának és az orvostudományok min- yérsejtek folyékony határré- igazgatója, fiát nyolc, lányát den területét. A legkülönbö- tegei: a membrán szerkezetéj pedig hét éve avatták orvos- zőbb betegségek megállapítá- ne*t és működésének vizsgála- sá. Mi több, veje is orvos. sa, megelőzése és kezelése eL- tára- A leukémiás sejtek! Hollán Zsuzsa Pécsett ta- képzelhetetlen nélkülük. membránjának molekuláris nulta az orvostudományt, de változásait vizsgálják és a bej Budapesten fejezte be tanul- Ennek megfelelően dr- Hol- tegség során az immunrend-J mányait 1945-ben, 1947-ben Ián Zsuzsa munkája is sokré- szerben létrejövő változásokat! avatták aranygyűrűs Sub Lau- tű- Nemcsak tudós, de gyó- _ . , rae Almáé Matris orvosdok- gyító orvos és oktató, aki kő- J^e torrá. (Ez a mai népköztárea- rül orvosok, biokémikusok, “feiert és^verkeszitményeket sági aranygyűrűs orvossá biológusok és gyogyszereszek alkalmaznak e súlyos beteg­avatásnak felel meg Már me- kitűnően képzett, lelkes gár- seg es a csontvelo-elegtelenseg dikakéink előadás tartott " dája nőtt fel és kacsolódott ^tásában. Nincs olya* Magyar Élettani Társaságban, egybe nemzetközi élvonalban vérkészítmény ma a yűagon. öt évig a Rókus-kórház bel- iáró tudományos intézetté. amR ebben az “Jetben na Nemcsak Magyarországon, de allitananak elő. Immunológiai a világ számos országában és sejtanyagcsere-kutatásaik vannak tanítványai. Az általa is világszerte ismertek. ------------- -------- — vezetett hematológiai oszta- VÉGÜL • EGY KÉRDÉS: nö ke mellett aspirantúráját, ly°n nagy ,a, A* mint magánember, mivel tölJ kandidátusi fokozatát 1956- egesz ^ országból kerülnek ide tené szabad ldejét, ha széles-’ ban szerezte meg- Témája a her*íat.ol.°glal ... .. beteg<rklkörű elfoglaltsága melletti vérsejtrendszer idegrendszeri rendkívül szűkös viszonyok több lenne belőle? Mint szabályozása volt- , . s<fm Panaszkodik ^ dr Hollán ^ ezenJ senki. Mindezt ellensúlyozza vf,-.vp kénzőművészet- Va- 1954-től újabb öt éven át a az orvosok és nővérek odaadó 7 . y P= raizol2atotf> Kísérleti Orvostudományi Ku- munkája, meleg emberszere- lana maga ls rajzoigaxorx* gyógyászati osztályán, majd az I. belklinikán dolgozott Itt végezte dr. Rusznyák Ist­ván, az akadémia akkori el­Most erre nincs ideje, legfeU jebb ott hasznosítja képessé-' gét, hogy saját előadásait ma­Szatmári Jenő István tató Intézetben dolgozott, tu- tete­dományos munkatársként, Hollán Zsuzsához külföldről kl 2 ís yakran fordulnak orvosi ga szemléleti, illusztrálja né-1 Országos Haematológiai es tanácsért- Legtöbbet az embe- ba Vértranszfúziós Intézet igaz- ri vérfesték molekuláris szer- gató-főorvossá. Az orvostu- kezetével, különböző eredetű dományok doktora címet 1970-ben védte meg. doktori­értekezésében a normális és kóros emberi hemoglobinok­kal foglalkozott. Ugyancsak 1970-től az Orvostovábbkép­ző Intézet Haematológiai Tan­székének vezetője is: A Ma­gyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta levelező tagjai sorába, 1976-tól pedig az Akadémia elnökségének is tagja. A szaksajtóban iá is­merik világszerte; nyolc kül­földi szaklap szerkesztő bi­zottságának tagja, itthon a Haematológia című nemzet­közi lap főszerkesztője, és ugyancsak főszerkesztője az Akadémia kiadásában megje­lent Orvosi Lexikonnak is. A tudományos világ értékelését jelzi, hogy a Nemzetközi Vér­transzfúziós Társaság és a Nemzetközi Haematológiai Társaság alelnökévé választott ta. A WHO-ban, az ENSZ Egészségügyi Világszerveze­tében tudományos szakértő­ként, és nemzetközi tudomá­nyos kutatóprogram vezetője­ként dolgozik. A hazai orvostudomány tu­dományos irányításában is komoly szerepe van. Tagja az Egészségügyi Tudományos Ta­nácsnak. tiszteletbeli elnöke a Magyar Humángenetikai Tár­saságnak, az Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Ta­nács közös humángenetikai bizottságának elnöke. Mun­Két lap egy rejtvény A Lobogó és a NÓGRAD közös rejtvénypályázata V. Televíziókészüléket nyerhet, aki a Nógrád megyéről szélé Bt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a megfejtést beküldi a Lobogd szerkesztéségébe! A NÖGRAD-ban március bOnapban szerdán közöljük a keresztrejtvényt. A rejtvényt kiegészítő függőleges sorok szövege a Lobogd csütörtökön megjelenő számában található. Kérjük az öt megfejtést együtt levelezőlapon április 12-tg küldjék be a Lobogd elmére: 1391 Budapest, Pf. 127. részletei elevenednek meg a mesében. A nemzetközi zoológus kongresszuson a tudósok a beszélő állatokról vitatkoznak. Hogy ez képtelenség? De még mennyire az! Csakhogy: víg­játékot látunk, mely eleve a túlzásokra és a karikírozásra épül. A vitát — eigy férfi és egy nő csap össze a tézisek megütköztetésével — cirkusz­ban óhajtják eldönteni. A produkció —, mármint a bi­zonyítási apparátus — meg­szervezése elég sok nehézség­— eredetinek nem mondható, de szerencsére mentes a giccses tálalástól is. A Cirkusz a cirkuszban — a filmféleség mércéjével meg­ítélve — jó átlagos műnek mondható. Nem kiemelkedő­nek, de nem is csapnivaló­nak. Ami miatt kritikai ellen­érveinkkel előhozakodunk, egyszerű ok: ebben a látszó­lag habkönnyű történetben több mélység, összetettebb gondolati tartalom is „elfért volna”. Kár lenne, ha maxi­malisták lennénk, Lipsky nem Mai tévéajánlafMMk 17.35: A forma kedvéért. Rados Jenő professzor épi­22.10: Látogatóban Rados Je- tészettörténész, akinek nevé- nőnél. hez nemcsak építészgenerá­Két olyan műsort ajánlunk ciók nevelése fűződik, hanem figyelmükbe, amely szűkebb középületek, lakóépületek tér­és tágabb környezetünkkel vezése, műemlékek helyreállí­NOGRAD — 1978. március 31., péntek foglalkozik. Délután a pécsi körzeti stúdió műsora jelent­kezik, „A forma kedvéért” címmel a pécsi Zsolnay Gyár­ból. A gyár formatervező mű­vészeivel és vezetőivel mér­legre teszik termékeiket, a híres dísztárgyakat és porce­lán használati tárgyakat, esz­tétikai és gyakorlati értékük szempontjából egyaránt. fásának egész sora. (Ö állítot­ta helyre például a fertődi Eszterházy-kastélyt.) Ezen kí­vül számos könyvben, cikk­ben, tanulmányban is közre­adta tudását. Az idős tudós életművében a huszadik szá­zad magyar építöművészeté- nek keresztmetszetét találhat­ják meg. VÍZSZINTES: 1. Angol Ucenc alapján gyártja a Salgótarjáni Kohászati Müveit. 16. Rugalmas. 17. A tevével rokon dél-amerikai állat. 18. Nátrium. 19. ...de Boulog­ne (a párizsi városliget). 20. Rob­banóanyag. 21. Ezen a helyen. 24. Zivatar. 26. Éneke. 27. Töltött pi­rított kenyér- v. zsemleszelet. 30. STN. 31. Levéltávirat. 33. Erő­müve mellett erről is ismert Zagy­varóna. 37. Bátyja. 38. Európai Pénzügyi Alap (EF). 39. Foneti­kus betű. 40. Kíván. 41. Olasz ki­rály. 42. Farészen. 44. Olimpiai csúcsszerv. 46. LB. 43. Északi fér­finév. 49. Búzadara. 50. A megye- székhely korszerű ipari létesít­ménye, termékei külföldre is el­jutnak. 55. Nylróeszköz. 56. Thaly Kálmán. 57. Helyerdahl papirusz­hajója. 59. ...step (tánc). 60. Tele­pülés. 61. Azonosak. 62. Kitűnő holland labdarúgó. 64. Rubidium. 66. Lapfajta. 67. Sporttrófea. 68. A magyar táblaüveggyártás „fel­legvára”; közigazgatásilag Salgó­tarjánhoz tartozik. 73. Éneklő szócska. 74. Dedód. 75. Alaktalan. 76. Az USA híres egyeteme. 79. Szovjet folyó. 81. INL. 83. A földdel kapcsolatos. 84. Választó. 85. Küzdelem. 87. Növény. 88. An­golai miniszterelnök. 89. Hegység hazánktól északra. 92. A Rákóczi- szabadságharc egyik nagy csatá­járól Is ismert Romhányban ta­lálható ipari üzem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents