Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
A műszaki mentés Á romboló-, vagy atombombák pusztító hatása következtében megrongált épületek elromosodása olyan mértéket ölthet, hogy betemetheti a forgalmi utakat, az átjárókat, valamint az óvóhelyek bejáratait és vészkijáratait. valamint megrongálhatja a közműhálózatot is. A műszaki mentőszolgálat legfontosabb feladata az életmentés és a kimentettek biztonságba helyezése- Ezzel egyidőbem megteszik az intézkedéseket a rombolások továbbterjedésének meggátlá- sára. A lerombolt épületek, sérült vízvezeték- és csatornahálózat, a megszakadt villanyellátás és egyéb közműhálózat hibáinak helyreállításával kapcsolatos feladatokat a műszaki munkálatok befejezése után általában az építő vállalatok végzik el. A kárterületre, kárhelyre kivezényelt műszaki mentőegységek a mentési munkát azonnal megkezdik. A munka megkezdése előtt azonban meg kell vizsgálni a megsérült épületet, a környező kárterületet, s fel kell kutatni azokat a helyeket, ahol betemetett emberek vannak- Az óvóhelyeket, illetve szükségóvóhelyeket a házak falán levő irányjelzők, szellőzőkürtők, vészkijáratok, szilánkvédő falak, tájékozódási pontok és egyéb ismertető jelek, valamint a szelvényes térkép, továbbá a lakók és az önvédelmi csoportok útmutatásai alapján lehet megállapítani. Felderítés folyamán tisztázni kell, nem fenyeget-e újabb beomlás veszélye az épület épségben maradt részében, vagy azon a területen, ahol a műszaki mentőegységeknek dolgozniuk kell. A veszélyeztetett területekről el kell távolítani az embereket és azt elkerítve, rendszabályokat kell foganatosítani a veszély csökkentésére- Egyidejűleg a szétrombolt vagy megsérült közműhálózatot ki kell kapcsolni (víz-, gáz-, fűtés-, az elektromos hálózat). A kárt szenvedett épületeket nagy óvatossággal kell megvizsgálni. Az épület egyes sérült szerkezetei nemcsak a robbanás pillanatában omolhatnak le, hanem későbben Is, különösen a nehéz szállítóeszközök okozta rázkódástól. Az épületeket ezért a legkevésbé érzékeny oldalukról kell megközelíteni, figyelve, hogy nincs-e közeli beom- lásra utaló zaj, vagy ropogás- A felderítésnél biztositani kell a veszélytelen területre való visszavonulás lehetőségét. Puszta kézzel nem szabad hozzányúlni áram alatt levő villanyvezetékekhez és az azokkal érintkező fémtárgyakhoz. A villanyvezetékek áramtalanltását és javítási munkáit gumicsizmában és gumikesztyűben kell elvégezniHa leereszkedünk a vízvezeték. csatorna és más föld alatti közmű aknáiba, felkeli ölteni az oxigénes légzőkészüléket, vagy a gázálarcot Az aknába leereszkedőt kötéllel kell biztosítani. A kötél végét a föld felszínén rögzítik. Az aknából való kiemelésre, vagy egyéb közlésekre vonatkozó jelzéseket előre meg kell állapítaniA sugárzó, vagy vegyi harc- anyagokkal szennyezett terep- szakaszokon végzett munka ideje alatt a műszaki mentőegységek személyi állománya köteles megfelelő védelemről gondoskodni. Élelmiszercsomagok Ä tömegpusztító fegyverekkel vívott háború csak akkor okoz igazán nagy károkat, ha az váratlanul éri a lakosságot. Mindent meg kell tenni azért, hogy egy esetleges háború felkészülten érjen bennünket, védettek legyenek a túléléshez feltétlenül szükséges készleteink, rendelkezzünk olyan tartalékélelmi- szer-készletekkel, melyek a szükség helyzetben családunk ellátásához feltétlenül szükséges. Milyen egységcsomagokat célszerű összeállítani? Előfordulhat, hogy a családnak el kell hagynia lakhelyét, vagy a berendezett óvóhelyet. Ez felveti az élelmiszer-egységcsomag szükségességét. Élelmiszer-egységcsomag, mint gyűjtőfogalom alatt, azt a legszükségesebb élelmiszerekből összeállított, néhány napos, vagy egy-két hetes készletet értjük, amely kézben szállítható, külső csomagolása védi a benne levő élelmet Az egységcsomagba kerülő élelmiszerféléket úgy kell megválasztanunk, hogy azok kis súlyuk mellett- nagy tápértékét képviseljenek, csomagolásuk jó védőképességű legyen. A két-három napos egység- csomag összeállítására másfél évi tárolhatóság mellett a következőket javasoljuk: kétszersült 600 gramm, húskonzerv 240, konzervsajt 140, cukrozott tejkonzerv 75, reg- gelikonzerv 65, csokoládé 200 karamell cukorka 100, leveskocka 10 gramm, víztisztító tabletta 4 darab, szalvéta 2 darab. A csomag nettó súlya körülbelül 1,5 kilogramm, kalóriaértéke 5630 kalória. Az egységcsomag szállítására felhasználható jól záródó bőrönd, vagy más szükségszállító eszköz. Ilyen például egy házilag könnyen elkészíthető lécláda, melyet vastag polietilén fóliával borítva légmentessé teszünk, és rá hordozófület szerelünk. Polgári védelem Együttműködés az üzemi önvédelmi alegységek és szakszolgálati alakulatok között A POLGÁRI VÉDELEM szakszolgálati alakulatai és az üzemi alegységek az előttük álló bonyolult feladatokat csak egymással szoros kapcsolatban, együttműködve tudják sikeresen végrehajtani. Az együttműködés hiánya erők és eszközök felesleges alkalmazását vonja maga után indokolatlan veszteségeket okoz és a feladatok sikeres végrehajtását is kétségessé teszi. A polgári védelmi szak- szolgálatok, szakszolgálati alakulatok és üzemi önvédelmi alegységek szervezeti felépítésük, felszereltségük és felkészültségük szerint egyes szakfeladatok végrehajtására alkalmasakA fentiekből következik, hogy különböző szervezetű, rendeltetésű és felszereltségű egységek, alegységek mentőmentesítő és halaszthatatlanul szükséges ideiglenes helyreállító munkáját kell összehangolni és egy célra, az embermentés végrehajtására irányítani. Ez az együttműködés lényege. A polgári védelmi szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és üzemi önvédelmi alegységek együttműködését megszervezik a veszélyeztetettség időszakában és a csapások után a mentesítési munkák kibontakozásának idejére. A szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és az üzemi önvédelmi alegységek közötti együttműködés elsősorban készültségi időszakok megelőző védelmi feladatainak végrehajtása során valósul meg. Az üzem polgári védelmi parancsnoksága az üzemben szervezett szakszolgálati alakulat személyi állományát kiképzettségének megfelelően felhasználhatja egyes előkészületi feladat végrehajtására. A készültségi időszakokban a fő feladat az üzemi megelőző védelmi intézkedések végrehajtása- Az ellenség nukleáris csapása után a kívülről való mentés elvének megfelelően érkeznek a szak- szolgálati alakulatok az alkalmazási körletbe- Az erők, eszközök együttműködése a csapás után két időszakban jelentkezik: a mentőmunkák kibontakoztatásakor, a mentési munkák szervezett végrehajtásának teljes Időszakában. Az üzemi önvédelmi alegységek önmentéssel kijutva az óvóhelyekről. azonnal megkezdik a felderítést és a tüzek oltását, a sérültek felkutatását. Az üzemi önvédelmi adatszolgáltatásra csak ott lehet számítani, és az együttműködés csak ott alakulhat ki, ahol az üzemi önvédelmi alegységek önmentéssel kijutottak a romok alatt elzárt óvóhelyekről. A jnentési munkák kibontakoztatása során a különböző szakalegységek együttműködésére kerül sor. AZ ÜZEMI ÖNVÉDELMI műszaki-mentő alegységek az óvóhelyek levegőellátásához áttörik az óvóhelyek födémét, vagy szabaddá teszik a nyílászáró szerkezetet. A beérkező műszaki-mentő szakszolgálati alakulat ezt az óvóhelyet feltárja- Az üzemi egészségügyi alegység a dolgozó műszaki alegységek egészség- ügyi biztosítását végzi és a megtalált és kimentett sérült személyeket elsősegélyben részesíti- A sérültek kihordását már az egészségügyi szakszolgálati alakulatok hajtják végre. A sérültek kiszállításába bevonják az üzemi önvédelmi műszaki-mentő alegységet is. A tűzoltóálegységeknek meghatározza a tüzek terjedésének megakadályozása, és a munkahelyek területének védelme érdekében a tűz lokalizálási helyét. A műszaki alegységekkel szükségvízvezetéket építtet a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására. Az üzemi önvédelem rend- fenntartó alegységei biztosítják a kivonulás rendjét. Együttműködnek a munkaterületen tartózkodó rendfenntartó (rendőr, munkásőr) alegységekkel, a forgalomirányító szervekkelA sugárellenőrzés és mentesítés maradéktalan végrehajtásában az üzemi önvédelem segítséget ad államigazgatási, vegyvédelmi alegységeknek, illetve ellenőrzési feladatokat hajt végre, a rend- fenntartó alegység irányító feladatot végez. Az üzemi dolgozókat a mentesítés elvégzésére a helyzetnek megfelelően, nagyobb távolságra települt mentesítő állomásokra szállítják. Az együttműködés kérdései vegyi kárterületen bizonyos értelemben módosulnak. A vegyi kárterületen a men- tő-mentesítő feladatok végrehajtását a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni és egyes feladatokat igen rövid idő alatt (5—6 óra) be kell fejezni. Ilyen körülmények között a csapás területén tartózkodó és munkaképes szak- szolgálati 'és üzemi önvédelmi szervezeteket alkalmazzák elsősorban. A vegyi felderítést az üzemi önvédelem vegyvédelmi felderítő alegységei kezdik meg, tehát az első adatokat ők szolgáltatják. A beérkező szakszolgálati erőknek adatokat adnak a helyi meteorológiai helyzetről és az alkalmazott vegyi fegyverekről. A VEGYI CSAPÁS közvetlen hatásterületén a szakszolgálati alakulatok és üzemi önvédelmi alegységek elsődleges feladata a szabadban tartózkodó védtelen lakosok, dolgozók összegyűjtése és a tiszta területre való szállítása- Az üzemi önvédelem alegységei a szakszolgálati egységek, alegységek irányítása alatt dolgoznak. A biológiai támadás után a fertőtlenítés és egészségügyi ellátás végrehajtása speciális közegészségügyi feladatot jelent. Biológiai kárterületen ' az üzemi önvédelmi szervezet csak egészségügyi, szakmai irányítás mellett képes feladatait végrehajtani. Az együttműködés csak akkor lesz eredményes, ha mindenki ismeri az együttműködés célját és várható körülményeit. Az üzemi önvédelmi szervezet feladata és tevékenysége ellenséges csapás után Az üzemi önvédelmi alegységek alkalmazása a légiriadó elrendelése után kezdődik meg. Az üzemi polgári védelmi ügyeleti szolgálat a riasztó alegységeken (felelősök) keresztül működteti a belső riasztóhálózatot. Amennyiben szükséges (sötét időszak) kikapcsolja a közvilágítást és az épületek világítását. Csak a világító feliratok, irányfények és a legszükségesebb munkahelyi világítás maradhat bekapcsolva. A riasztás jelének elhangzása után az üzemi dolgozók az előre elkészített tervek alapján a védőlétesítményekbe vonulnak. A rendfenntartó alegységek irányítják a fegyelmezett levonulást és folytatják az üzem területé^ nek biztonságos őrzését. Egyes objektumokat, üzemrészeket külön biztosítanak, például az energiaközpontot, vegyianyag-, robbanóanyag-tárolási helyeket A munkahelyen csak a folyamatos munkát végző személyek maradnak, ezek is a védett munkahelyeken helyezkednek el. Az óvóhelyalegységek elhelyezik a dolgozókat a védőlétesítményekben, ott a rendet, fegyelmet fenntartják és a magatartási szabályokat betartják. A nyílászáró szerkézeteket lezárják és a szívó-, szűrőgépeket beindítják. Az üzemi önvédelmi alegységek további működését az ellenséges csapás következtében kialakult helyzet határozza meg. Az üzem vonatkozásában a következő két alaphelyzet alakulhat ki: az üzem a csapás közvetlen területén helyezkedik el; az üzem a csapás másodlagos hatásainak területén helyezkedik el.’ A két alaphelyzet mellett természetesen több, részben megközelítő, vagy eltérő eset is előfordulhat: így más-más lesz az üzemi önvédelmi alegységek működése nukleáris^ vegyi, biológiai csapás után,1 illetve ezek másodlagos hatásait figyelembe véve, de a vázolt alaphelyzetek alapjaiban meghatározzák az üzemi polgári védelmi szervezetek alkalmazását. A polgári védelem, mint a termelés biztosításának eszköze Az élelmiszer- és fagazdaság területén a rendkívüli időszakban működni köteles több száz üzem. Termékeikkel, illetve működésükkel szemben támasztott igény nem minden esetben egyezik nagyságukkal, a foglalkoztatott létszámmal. Ezért az élelmiszer- és fagazdaságok mindegyike köteles önvédelmi, a kijelölt üzemek termelési jellegüknek megfelelő szak- szolgálati alegységeket kialakítani. Ennek megfelelően jöttek létre az üzemi önvédelmi alegységek mellett az élelmi- szeripari üzemekben a vegyivédelmi és az egészségügyi, a gépjavító vállalatoknál a műszaki mentő- és egészség- ügyi, végül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy kis részében az állat- és növény- védelmi szakszolgálati alegységek, amelyek bevetésével a területvédelemben számolunk. A megyei polgári védelmi parancsnok (a megyei tanács elnöke) elrendelheti saját kezdeményezése alapján elemi csapás (árvíz, földrengés), vagy egyéb rendkívüli körülmény váratlan veszélye, illetve bekövetkezése esetén. Minden esetben figyelembe kell azonban venni, hogy a polgári védelmi szakszolgálati egységekbe olyanok nyertek beosztást, akik a termelésben dolgoznak. Ezért a termelésből csak az adott esetben jelentkező, a polgári védelmi feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges személyek, eszközök kerülhetnek kivonásra. A szakszolgálati alegységek működési területével szemben az üzemi önvédelmi alegységek működési területe általában az üzemen belül keletkezett kárhely, ahol ennek a szervezetnek kell tevőlegesen biztosítani a közösség védelmét és önmentését. Különös jelentőséggel bír az állami gazdaságokban, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szervezett önvédelmi alegységek szerepe a községek védelmében. Ameny- nyiben ugyanis a veszély elhárítására, illetve a mentőmentesítési munkák elvégzésére ezeket az alegységeket bevetik, úgy gyakorlatilag a munka elvégzése során a község egészét védik. Az ezeken a helyeken szervezett önvédelmi alakulatoknak területvédelmi jellegű felkészítését indokolja még, hogy bevetésükre — elsősorban az árvíz-, illetve a járványveszély esetén — a mindennapi termelés mellett is számítani lehet és kell. A feladatok sokrétűsége, az üzemek különbözősége tette és teszi indokolttá az önvédelmi szervezetek kialakításánál azt a differenciálást, amely az élelmiszer- és fagazdasági üzemekre jellemző. A kis létszámú üzemeknél olyan polgári védelmi szervezet létrehozása történt meg, amely az üzem létszámának és sajátosságainak megfelel és általában a legminimálisabb önvédelem biztosításán kívül egyéb feladatok ellátására nem alkalmas. Életünkből A megyei polgári védelmi parancsnokság kiképzési értekezletet tartott a szakszolgálat-parancsnokok részére, ahol beszámoltak az elmúlt kiképzési év tapasztalatairól és megbeszélték a következő időszak feladatait. tSt A városi, járási polgári védelmi törzsparancsnokságok a honvédelmi nevelés elősegítése érdekében bemutató foglalkozások megtartását tervezik az általános és középiskolákban. ★ A megyei polgári védelmi parancsnokság a megyében meglevő üzemi lapok szerkesztői részére tájékoztatót tart a megye előtt álló polgári védelmi feladatokról. A sajtótájékoztatón a megjelentek betekintést nyernek a lakosság felkészítései, valamint az általános propagandatevékenység tervezésébe. Az önvédelmi alegységek is gyakorlatokon készülnek feladataik végrehajtására* NŰGRÁD — 1978. március 31., péntek _ 5
