Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Jobbaaörosen hasznaa Az önkéntes segítők tevékenysége a közrend-közbiztonság védelmében A fejlett szocializmust építő hazánk állami, társadalmi, gazdasági életében egyre na­gyobb szerephez jutnak azok a tevékenységek, amelyeket a dolgozók munkaidőn túl, el­lenszolgáltatás nélkül a kö­zösség hasznára végeznek. E sokrétű társadalmi tevékeny­ség közül feltétlenül figyel­met érdemel azoknak a dol­gozóknak a népes tábora, akik a rendőrség hivatásos állomá­nyának bűnmegelőző, bűnül­döző munkáját segítik. Ezek az önkéntes rendőrök. Az MSZMP XI. kongresz- szusa is nagy figyelmet for­dított e társadalmi tevékeny­ség értékelésére. Elismerte azokat az eredményeket, amelyeket az önkéntes segí­tők elértek- A további időre utat mutatott az állami és a belügyi szerveknek e tevé­kenység további irányításá­nak javítására. Ki is lehet önkéntes rend­őr? Aki a 18- életévét betöl­tötte, büntetlen előéletű, poli­tikailag, erkölcsileg megbíz­ható. Lakókörnyezetében, munkahelyén közmegbecsü­lést élvez. Valamely szerv, vagy kollektíva javasolja. Rá­termettsége folytán alkalmas az előírt feladatok ellátására. E tevékenységet önként vál­lalja. A leírtakból is kiderül, hogy önkéntes rendőr nem lehet mindenki­Milyen jogokat gyakorol­hatnak tevékenységük során? Részt vesznek a szervek fel­kérésére a lakosság körében végzett oktató, felvilágosító propagandamunkában. Fi­gyelmeztethetik az állampol­gárokat a közrendet sértő magatartás abbahagyására- A bűncselekmények elkövetőit elfoghatják, előállíthatják és a legközelebbi rendőri szerv­nek átadják. Gépjárműveket vehetnek igénybe bűncselek­ményt elkövetők, balesetet okozók kézrekerítésére, sérül­tek elsősegélyben való része­sítésére. Igazoltathatnak (jár­műveket is). Vállalatok, in­tézmények telefonjait igénybe vehetik. Tevékenységüket közterüle­ten az állampolgárok, a nagy- közönség előtt látják el, rend­őri szervek irányításával. Működésük idején, vagy az­zal összefüggésben hivatalos személynek tekintendők és arra az időre fokozott bünte­tőjogi védelem illeti meg őket­Működésük, tevékenységük megkezdése előtt speciális is­mereteket kell elsajátítaniuk. Majd fogadalmat tesznek és csak ezutání teljesítenek szol­gálatot- A rendőri szervek a folyamatos továbbképzésüket biztosítják. A Nógrád megyei Rendőr­főkapitányság szervei által foglalkoztatott önkéntes segí­tők az eltelt időben rászolgál­tak a bizalomra. Az elmúlt években jelentős sikereket értek el úgy a termelőmun­kában, mint a közbiztonsági feladatok végzésében. Even­ként több tízezer óra szolgála­tot teljesítenek részben rend­őreink oldalán, másrészt ön­állóan. Többségük munkahe­lyén szocialista brigád tagja. Egyre több az önkéntes segí­tői családok száma- Megtalál­ható férj-feleség, apa-fia, sőt fiai. vagy brigádok egész tag­sága a közös tevékenység végzése során. Az 1977-es évben eredmé­nyesen hajtották végre fel­adataikat- A csepeli dolgozók a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére indított felhívásá­hoz csatlakozva jelentős munkaverseny bontakozott ki, amely országos méreteket öl­tött. A salgótarjáni acélgyári csoport kezdeményezésére Veszprém megyétől Szabolcs- Szatmárig sok csoport csat­lakozott felhívásukhoz, igen szép és jelentős felajánláso­kat tettek. Felajánlásaik kö­zött iskolák támogatása, ön­kéntes véradás, szakmai is­meretek bővítése, társadalmi munka és különböző kulturá­lis intézmények. múzeumok látogatása szerepelt. Bár a verseny eredményének érté­kelése még tart, már elmond­ható, hogy az abban vállalta­kat teljesítették. Az önkéntes segítők tevé­kenységét a párt, állami, tár­sadalmi, gazdasági- és a bel­ügyi szervek vezetői nagyra értékelik. Ennek ékes bizonyí­téka, hogy a BM 1971-től fo­lyamatosan kitüntetésben ré­szesíti a 10, illetve 15 éves szolgálatát teljesítő önkéntes rendőröket. A további gon­doskodást jelenti» hogy 1978. évtől kezdődően 5, 10, 15, 20, 25 éves szolgálatért kitünte­tésben és az azzal járó anya­gi elismerésben részesítjük őket. Erre először 1978- ápri­lis 4-e alkalmából kerül sor­A munkahelyi vezetők évenként 80—90 főt részesíte­nek e tevékenységükért elis­merésben. A tanácsi szervek pedig különböző erkölcsi, az önkéntes tevékenységet szim­bolizáló emléklap, emlékpla­kett, dicsérő oklevél adomá­nyozásával ismerik el tevé­kenységüket. Mindannyiunkra az a köte­lesség hárul, hogy becsüljük a kék karszalagosokat, támo­gassuk őket és kívánjunk to­vábbi tevékenységükhöz erőt, egészséget! Gégény István rendőr százados Közös ismerősünk a körzeti orvos Életünk folyamán mindany- nyian kerülünk olyan hely­zetbe, amikor testi-lelki gond­jainkat el kell, hogy mond­juk valakinek. Méghozzá olyan embernek, akitől taná­csot és segítséget kérhetünk és kaphatunk. Ki az, akihez akkor fordulunk, ha baj van, ha megcsípett a darázs, vagy elkapott az influenza? Ki az, aki végigkísér minket az éle­ten, megszületésünk pillanatá­tól halálunk órájáig? Közös ismerősünk a körzeti orvos! Közös ismerősünk dr. Peresi Klára is, akihez a 6-os számú körzet betegei tartoznak. — A diplomám megszerzése után két évvel —, addig tár­sadalmi ösztöndíjasként dol­goztam a megyei KÖJÁL-nál — 1964. november elsején ke­rültem a 6-os számú körzetbe. Kezdetben bizony elég nehéz volt a dolgom. Sok ember csak kíváncsiságból jött el — gyógyszert felíratni, vérnyo­mást méretni —, azért, hogy megnézze, milyen orvos az, aki nő? Gyakran szólítottak doktor úrnak, de aztán idő­vel megszoktak és elfogadtak. Ügy látszik sikerült megtalál­nom a helyes hangot. Akkor 5600-an tartoztak a körzetem­be és mivel hat évig nem volt gyermekorvos, a kicsiket is én láttam el. Bölcsődébe, óvodába jártam, üzemekben rendeltem, rengeteget helyet­tesítettem. Most már köny- nyebb a helyzetem, mert a többszöri körzetmódosítás eredményeként, „csak” 3000 felnőtt ember egészségéért fe­lelek. ök zömmel ipari mun­kások, bányászok, hivatalno­kok és adminisztrátorok. A húsz cigány családdal sincs sok gondom. Rendesen dol­goznak, beilleszkedtek a tár­sadalomba. A betegek tisztelik dr. Pe­resi Klárát. Ragaszkodásukat mi sem bizonyítja szebben, mint az. hogy azok, akik a körzetmódosítások során máshová kerültek, visszakérik magukat a doktornőhöz. Pilla­natnyilag száz kérelem elbí­rálása folyik. — Évekkel ezelőtt — töb­bek között — két kisfiút is kigyógyítottam a reumás láz­ból. Felnőttek, megnősültek, gyerekeik vannak. A város másik végében laknak, de a mai napig visszajárnak hoz­zám, az én körzetembe sze­retnének tartozni. A betegségek megelőzésé­ben, felkutatásában, gyógyí­tásában a legnehezebb fel­adata a körzeti orvosnak van. Némelyikük sosem ér rá vé­gighallgatni a beteget, mert állandóan fut, rohan, mintha kergetnék. — Pedig az az ember, aki­nek meghallgatják a pana­szát, megkönnyebbül. Akkor is, ha tudja, helyette senki sem oldhatja meg a munka­helyi, vagy a családi problé­mait. Ehhez a meghallgatni tudáshoz rengeteg embersze­retet és lelkiismeretesség kell. Igaz, ha nagy a forga­lom, akkor az orvos sok min­dent rutinból csinál. Volt olyan időszak, amikor egy perc sem jutott egy betegre, de én akkor sem engedtem el vizsgálat nélkül senkit. Most, a napi forgalom ötven körüli és igy még többet tudok fog­lalkozni a páciensekkel. A körzeti orvos munkájá­nak értékét az orvosnak a jelleme és a hivatásszeretete határozza meg. Dr. Peresi Klára kitűnőre vizsgázott. Tőcsér Julianna 4z építészet és az építés Két keréken Mopednek is lehet fülsike­títő hangja, ha a kipufogó csövét úgy preparálják, mint annak a kettőnek, amelyik büszke tulajdonosával nyer­gében a lakótelepen „tépett” az egyik verőfényes tavaszi délelőttün. — Igazuk van a srácoknak —, szólalt meg igen kedves ismerősöm, s szavai nyomán enyhe cseresznyeillat lengett, bár ennek a növénynek virá­gai még egy kicsivel később nyitnak majd. — Jövő héten én is üzembe helyezem a jó öreg MZ-met. Akkor aztán nincs több pia! — hunyorított felém — láttam én már ösz- szetört motorost... Valamikor lovas népnek számított a magyar, s az egy­kori huszárok utódai ma is köztünk élnek, acélparipákat zabolázva ápolgatják a hu­szárvirtust, s talán nem is a legértékesebbjét, a büszkesé­get. Annak idején pejlovával, szép selymes lódinggal, szer­számmal, kantárral hivalko­dott a paripára termett vitéz, ma lóerőkkel, krómozással nyaktörő mutatványokkal, hajmeresztő manőverezéssel, és jobb híján hangerővel. A „szerelésről” és az alkoholról nem is beszélve. Ahogy javul az idő, úgy indulnak meg a motorosok. Egyik nap még egy-kettő, ha akad belőlük az úton, más­nap már tömegesen vesznek részt a közlekedésben. Saj­nos, minden tavasszal „meg­ugrik” az általuk okozott bal­esetek száma is. Több mint ötven ilyen fordult elő 1977- ben, s ennek negyede április —májusra esett A tucatnyi balesetnek nagyobb része sú­lyos sérülésekkel járt, volt köztük olyan is, melynek következményeként a motor- kerékpár utasa egész életére nyomorék maradt. A tizenkét baleset okait tekintve a legtöbb esetben alapvető szerepet kapott a rosszul, szabálytalanul meg­választott sebesség, a látási, vagy az útviszonyok figyel­men kívül hagyása, a gyors­hajtás. Ezek következtében borultak fel, csapódtak a ka­nyarban fához a két kerékkel közlekedők. Az alkohol csak egy esetben volt „részes”, a sebesség mellett. A hosszú téli pihenő után talán a a szágul­dástól is megrészegültek ezek a gyorshajtók, s önfeledt „vágtájuk” végén a kórház­ban már hiába bánkódtak. Több esetben fordult elő a vezetői engedély nélküli mo­torozás, mint veszélyforrás. Az építőművészek köz­gyűlésén programként je­lölték meg a lakótelepek egyhangúságának feloldá­sát. Ebben nagy szerep há­rul a házgyárakra — na­gyobb variációs lehetősé­get kínáló, színesebb pane­lek gyártása. Képeink a 43. sz. Építőipari Vállalat I. sz. házgyárában készültek. Innen naponta ÍZ lakás elemeit szállítják a békás- megyeri és a budaörsi la­kótelep-építkezésekre. A változás országos mére­tű, országot formáló és nem­zedékeket érintő: másfél év­tized alatt — 1960. és 1975. között — csaknem ötvenezer­rel több mint egymillió új la­kást emeltek hazánkban, s az ötödik ötéves tervidőszak első két esztendejében továb­bi 180 ezer otthon épült vá­rosban és falun. Ez idő alatt minden harmadik család új hajlékba költözött: korsze­rűbbe, tágasabba, igényeinek megfelelőbbe, s megannyi avult viskó falába belevágott a bontócsákány. Változnak életkörülményeink, és válto­zik a táj, ama szűkebb közeg is, amely napról napra körül­vesz minket. S mintha a köz­vélemény értékítélete is vál­tozóban volna... Nem, szó sincs arról, mint­ha a számszerű eredménye­ket bárki is alábecsülné, mintha nem lennének büsz­kék e nagyszerű produktum­ra. Ám mind gyakrabban hal- lik olyan vélemény is: vala­mi nincs rendjén. A házgyári elemekből és egyéb panelek­ből összeszerelt házak koráb­ban aligha remélt gyorsaság­gal — háromnegyed év alatt — elkészülnek, városnyi vá­rosrészek születnek máról holnapra itt is, ott is, de ezek a lakótelepek riasztó lépté­kűek. Falaik geyhangúan — már-már katonás rendben — merednek a magasba, s az ott élők önmagukba fordulnak. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet egyik-másik község­ben sem. Igaz, ott nem a panelfalak keltik a monotó­nia érzetét, hanem az úgyan- csak katonás rendben sorako­zó, nyeregtetős házak — ke­vés az építészetileg korszerű, tűnőben a tájegységre jellem­ző egyedi. Egyebek mellett erről is szó esett a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége márciusi — sorrendben kilencedik — tisztújító közgyűlésén, A fel­szólalók közül nem egy han­goztatta az építészek hatvá­nyozott felelősségét, hiszen végső soron rajtuk is múlik, milyen lesz Magyarország holnap, holnapután és az ez­redforduló idején. E szövet­ségnek csupán építészeink legjobbjai lehetnek tagjai, felvételkor az önnálló mun­ka, vagy az önálló alkotás­ban való részvétel a mérce. A MÉSZ-nek jelenleg 780 rendes tagja és 120 ifjúsági tagja van; a rendes tagok kö­zül 200 vidéken él és alkot. Hét városban helyi csoport működik; a legnagyobb Mis­kolcon, a többi Debrecen­ben, Szegeden, Győrött, Szom­bathelyen, Pécsett, valamint 1976 óta Kecskeméten is (Bács megye központjában tavalyelőtt 17 építész kérte, Jogosítvány csak azoknak jár, akik megfelelő ismeretekkel rendelkezve, felelősségtelje­sen képesek részt venni a közlekedésben. Motorhoz könnyebb jutni. Szülőktől, ro­konoktól, ismerősöktől kölcsön lehet kérni, sőt akár vásárol­ni is lehet, hiszen a boltban sem kérik a vezetői engedélyt. A túlzott önbizalom, a sza­bályok kijátszásának ez a formája négy alkalommal okozott bajt Ezek közül az egyik motoros tovább súlyos­bította a helyzetét azzal, hogy — feltehetően a követ­kezményektől félve — cser­ben hagyta az általa elgázolt és súlyosan sérült gyalogost. Motorkerékpárral közleked­ni a legveszélyesebb. A mo­torost nem védi karosszéria, csak a közlekedési szabályok. Ezek betartása tehát fokozot­tan létkérdés a számára! ______ —S-— K ész elem kiemelése a form ából. A paneleket nagynyomású vízzel tisztítják Az ablakok behelyezése és festése. hogy testületileg vegyék fel őket a szövetségbe, s ők al­kotnák a helyi csoportot — azóta a legaktívabbak közé tartoznak). A közgyűlésen — s annak szünetében, magánbeszélge­téseken — aggályaikat ők sem hallgatták el. Kifogásol­ták, hogy mintha a mennyi­ségi szemlélet háttérbe szorí­taná a minőségit (minőség alatt most nem a kivitelezés súlyosabb-enyhébb fogyaté­kosságait, hanem a jó építé­szet hiányát értették). Ama esztétikai többletet igénylik, amely meghatározhatja az új környezetben élők hangula­tát, amely nélkül az ízléskul­túra emelkedését sem remél­hetjük. A környezetet az em­ber formálja — mondották —, ám ez a környezet vissza­hat az emberre, s jó, vagy rossz irányba fordíthatja. Mindamellett felfigyeltek még egy érdekes jelenségre: a kisebb városok közül nem egy pezsgőbb építészetről ad­hat számot, mint Budapest. Talán a fővároson kívül könnyebb az erőket koncent­rálni, kevesebb akadályba ütközik a beruházó, a terve­ző és a kivitelező közötti összhang megteremtése? Vagy vidéke^ hellyel-közzel erő­sebb és egészségesebb a he­lyesen értelmezett lokálpat­riotizmus? Kétségkívül ez is, az is közrejátszik. Anélkül, hogy rangsort állítanánk fel, nem maradhat említés nélkül a jelentéktelen bányásztele­pülésből Európa-hírű várossá serdült Salgótarján sikere, nemzetközi elismerést keltett Kecskemét, Szekszárd, Pécs, Szombathely, Szolnok újkori építészete, Sopron, Eger, és Győr műemlékvédelme... s még folytathatnánk a sort. De lám, az építészek még­is elégedetlenek az eredmény­nyel, mert számon tartják a szeplőket is: az öncélú, a szomszédénál magasabbra mé­retezett toronyházmonstru- mokat, és a szürke, ötlettelen utcasorokat is. Tudják, hogy a lakásépítés szervezeti for­máinak új szabályozására van szükség faluhelyen, mert jobb, ha a települések ren­dezetten, tervszerűen — és nem áttekinthetetlen össze­visszaságban — fejlődnek to­vább. Hangoztatják: új mód­szerekre lenne szükség a tí­pustervezésnél is. mert ami eddig történt, az — megany- nyi erőfeszítés ellenére — sem kielégítő. A közgyűlésen jelen levő Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentette be: az ÉVM fellép a tervezési és a beruházási folyamatok elbürokratizálása ellen, s erről előterjesztést tár a kormány elé. Mindez együttesen a továbblépés le­hetőségével kecsegtet. Azt su­gallja, hogy a következő J5— 20 évben — mikor is másfél­két millió lakás épül Magyar- országon — az építészet ered­ményei is felzárkóznak az építés eredményei mellé, s városaink-településeink arcu­lata a kor igényeinek megfe­lelően, az ott élőknek több örömöt szerezve változik to­vább. Földes Tamás NÚGRAD — 1978. március 29.. szerda i

Next

/
Thumbnails
Contents