Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
Jobbaaörosen hasznaa Az önkéntes segítők tevékenysége a közrend-közbiztonság védelmében A fejlett szocializmust építő hazánk állami, társadalmi, gazdasági életében egyre nagyobb szerephez jutnak azok a tevékenységek, amelyeket a dolgozók munkaidőn túl, ellenszolgáltatás nélkül a közösség hasznára végeznek. E sokrétű társadalmi tevékenység közül feltétlenül figyelmet érdemel azoknak a dolgozóknak a népes tábora, akik a rendőrség hivatásos állományának bűnmegelőző, bűnüldöző munkáját segítik. Ezek az önkéntes rendőrök. Az MSZMP XI. kongresz- szusa is nagy figyelmet fordított e társadalmi tevékenység értékelésére. Elismerte azokat az eredményeket, amelyeket az önkéntes segítők elértek- A további időre utat mutatott az állami és a belügyi szerveknek e tevékenység további irányításának javítására. Ki is lehet önkéntes rendőr? Aki a 18- életévét betöltötte, büntetlen előéletű, politikailag, erkölcsileg megbízható. Lakókörnyezetében, munkahelyén közmegbecsülést élvez. Valamely szerv, vagy kollektíva javasolja. Rátermettsége folytán alkalmas az előírt feladatok ellátására. E tevékenységet önként vállalja. A leírtakból is kiderül, hogy önkéntes rendőr nem lehet mindenkiMilyen jogokat gyakorolhatnak tevékenységük során? Részt vesznek a szervek felkérésére a lakosság körében végzett oktató, felvilágosító propagandamunkában. Figyelmeztethetik az állampolgárokat a közrendet sértő magatartás abbahagyására- A bűncselekmények elkövetőit elfoghatják, előállíthatják és a legközelebbi rendőri szervnek átadják. Gépjárműveket vehetnek igénybe bűncselekményt elkövetők, balesetet okozók kézrekerítésére, sérültek elsősegélyben való részesítésére. Igazoltathatnak (járműveket is). Vállalatok, intézmények telefonjait igénybe vehetik. Tevékenységüket közterületen az állampolgárok, a nagy- közönség előtt látják el, rendőri szervek irányításával. Működésük idején, vagy azzal összefüggésben hivatalos személynek tekintendők és arra az időre fokozott büntetőjogi védelem illeti meg őketMűködésük, tevékenységük megkezdése előtt speciális ismereteket kell elsajátítaniuk. Majd fogadalmat tesznek és csak ezutání teljesítenek szolgálatot- A rendőri szervek a folyamatos továbbképzésüket biztosítják. A Nógrád megyei Rendőrfőkapitányság szervei által foglalkoztatott önkéntes segítők az eltelt időben rászolgáltak a bizalomra. Az elmúlt években jelentős sikereket értek el úgy a termelőmunkában, mint a közbiztonsági feladatok végzésében. Evenként több tízezer óra szolgálatot teljesítenek részben rendőreink oldalán, másrészt önállóan. Többségük munkahelyén szocialista brigád tagja. Egyre több az önkéntes segítői családok száma- Megtalálható férj-feleség, apa-fia, sőt fiai. vagy brigádok egész tagsága a közös tevékenység végzése során. Az 1977-es évben eredményesen hajtották végre feladataikat- A csepeli dolgozók a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére indított felhívásához csatlakozva jelentős munkaverseny bontakozott ki, amely országos méreteket öltött. A salgótarjáni acélgyári csoport kezdeményezésére Veszprém megyétől Szabolcs- Szatmárig sok csoport csatlakozott felhívásukhoz, igen szép és jelentős felajánlásokat tettek. Felajánlásaik között iskolák támogatása, önkéntes véradás, szakmai ismeretek bővítése, társadalmi munka és különböző kulturális intézmények. múzeumok látogatása szerepelt. Bár a verseny eredményének értékelése még tart, már elmondható, hogy az abban vállaltakat teljesítették. Az önkéntes segítők tevékenységét a párt, állami, társadalmi, gazdasági- és a belügyi szervek vezetői nagyra értékelik. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a BM 1971-től folyamatosan kitüntetésben részesíti a 10, illetve 15 éves szolgálatát teljesítő önkéntes rendőröket. A további gondoskodást jelenti» hogy 1978. évtől kezdődően 5, 10, 15, 20, 25 éves szolgálatért kitüntetésben és az azzal járó anyagi elismerésben részesítjük őket. Erre először 1978- április 4-e alkalmából kerül sorA munkahelyi vezetők évenként 80—90 főt részesítenek e tevékenységükért elismerésben. A tanácsi szervek pedig különböző erkölcsi, az önkéntes tevékenységet szimbolizáló emléklap, emlékplakett, dicsérő oklevél adományozásával ismerik el tevékenységüket. Mindannyiunkra az a kötelesség hárul, hogy becsüljük a kék karszalagosokat, támogassuk őket és kívánjunk további tevékenységükhöz erőt, egészséget! Gégény István rendőr százados Közös ismerősünk a körzeti orvos Életünk folyamán mindany- nyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor testi-lelki gondjainkat el kell, hogy mondjuk valakinek. Méghozzá olyan embernek, akitől tanácsot és segítséget kérhetünk és kaphatunk. Ki az, akihez akkor fordulunk, ha baj van, ha megcsípett a darázs, vagy elkapott az influenza? Ki az, aki végigkísér minket az életen, megszületésünk pillanatától halálunk órájáig? Közös ismerősünk a körzeti orvos! Közös ismerősünk dr. Peresi Klára is, akihez a 6-os számú körzet betegei tartoznak. — A diplomám megszerzése után két évvel —, addig társadalmi ösztöndíjasként dolgoztam a megyei KÖJÁL-nál — 1964. november elsején kerültem a 6-os számú körzetbe. Kezdetben bizony elég nehéz volt a dolgom. Sok ember csak kíváncsiságból jött el — gyógyszert felíratni, vérnyomást méretni —, azért, hogy megnézze, milyen orvos az, aki nő? Gyakran szólítottak doktor úrnak, de aztán idővel megszoktak és elfogadtak. Ügy látszik sikerült megtalálnom a helyes hangot. Akkor 5600-an tartoztak a körzetembe és mivel hat évig nem volt gyermekorvos, a kicsiket is én láttam el. Bölcsődébe, óvodába jártam, üzemekben rendeltem, rengeteget helyettesítettem. Most már köny- nyebb a helyzetem, mert a többszöri körzetmódosítás eredményeként, „csak” 3000 felnőtt ember egészségéért felelek. ök zömmel ipari munkások, bányászok, hivatalnokok és adminisztrátorok. A húsz cigány családdal sincs sok gondom. Rendesen dolgoznak, beilleszkedtek a társadalomba. A betegek tisztelik dr. Peresi Klárát. Ragaszkodásukat mi sem bizonyítja szebben, mint az. hogy azok, akik a körzetmódosítások során máshová kerültek, visszakérik magukat a doktornőhöz. Pillanatnyilag száz kérelem elbírálása folyik. — Évekkel ezelőtt — többek között — két kisfiút is kigyógyítottam a reumás lázból. Felnőttek, megnősültek, gyerekeik vannak. A város másik végében laknak, de a mai napig visszajárnak hozzám, az én körzetembe szeretnének tartozni. A betegségek megelőzésében, felkutatásában, gyógyításában a legnehezebb feladata a körzeti orvosnak van. Némelyikük sosem ér rá végighallgatni a beteget, mert állandóan fut, rohan, mintha kergetnék. — Pedig az az ember, akinek meghallgatják a panaszát, megkönnyebbül. Akkor is, ha tudja, helyette senki sem oldhatja meg a munkahelyi, vagy a családi problémait. Ehhez a meghallgatni tudáshoz rengeteg emberszeretet és lelkiismeretesség kell. Igaz, ha nagy a forgalom, akkor az orvos sok mindent rutinból csinál. Volt olyan időszak, amikor egy perc sem jutott egy betegre, de én akkor sem engedtem el vizsgálat nélkül senkit. Most, a napi forgalom ötven körüli és igy még többet tudok foglalkozni a páciensekkel. A körzeti orvos munkájának értékét az orvosnak a jelleme és a hivatásszeretete határozza meg. Dr. Peresi Klára kitűnőre vizsgázott. Tőcsér Julianna 4z építészet és az építés Két keréken Mopednek is lehet fülsiketítő hangja, ha a kipufogó csövét úgy preparálják, mint annak a kettőnek, amelyik büszke tulajdonosával nyergében a lakótelepen „tépett” az egyik verőfényes tavaszi délelőttün. — Igazuk van a srácoknak —, szólalt meg igen kedves ismerősöm, s szavai nyomán enyhe cseresznyeillat lengett, bár ennek a növénynek virágai még egy kicsivel később nyitnak majd. — Jövő héten én is üzembe helyezem a jó öreg MZ-met. Akkor aztán nincs több pia! — hunyorított felém — láttam én már ösz- szetört motorost... Valamikor lovas népnek számított a magyar, s az egykori huszárok utódai ma is köztünk élnek, acélparipákat zabolázva ápolgatják a huszárvirtust, s talán nem is a legértékesebbjét, a büszkeséget. Annak idején pejlovával, szép selymes lódinggal, szerszámmal, kantárral hivalkodott a paripára termett vitéz, ma lóerőkkel, krómozással nyaktörő mutatványokkal, hajmeresztő manőverezéssel, és jobb híján hangerővel. A „szerelésről” és az alkoholról nem is beszélve. Ahogy javul az idő, úgy indulnak meg a motorosok. Egyik nap még egy-kettő, ha akad belőlük az úton, másnap már tömegesen vesznek részt a közlekedésben. Sajnos, minden tavasszal „megugrik” az általuk okozott balesetek száma is. Több mint ötven ilyen fordult elő 1977- ben, s ennek negyede április —májusra esett A tucatnyi balesetnek nagyobb része súlyos sérülésekkel járt, volt köztük olyan is, melynek következményeként a motor- kerékpár utasa egész életére nyomorék maradt. A tizenkét baleset okait tekintve a legtöbb esetben alapvető szerepet kapott a rosszul, szabálytalanul megválasztott sebesség, a látási, vagy az útviszonyok figyelmen kívül hagyása, a gyorshajtás. Ezek következtében borultak fel, csapódtak a kanyarban fához a két kerékkel közlekedők. Az alkohol csak egy esetben volt „részes”, a sebesség mellett. A hosszú téli pihenő után talán a a száguldástól is megrészegültek ezek a gyorshajtók, s önfeledt „vágtájuk” végén a kórházban már hiába bánkódtak. Több esetben fordult elő a vezetői engedély nélküli motorozás, mint veszélyforrás. Az építőművészek közgyűlésén programként jelölték meg a lakótelepek egyhangúságának feloldását. Ebben nagy szerep hárul a házgyárakra — nagyobb variációs lehetőséget kínáló, színesebb panelek gyártása. Képeink a 43. sz. Építőipari Vállalat I. sz. házgyárában készültek. Innen naponta ÍZ lakás elemeit szállítják a békás- megyeri és a budaörsi lakótelep-építkezésekre. A változás országos méretű, országot formáló és nemzedékeket érintő: másfél évtized alatt — 1960. és 1975. között — csaknem ötvenezerrel több mint egymillió új lakást emeltek hazánkban, s az ötödik ötéves tervidőszak első két esztendejében további 180 ezer otthon épült városban és falun. Ez idő alatt minden harmadik család új hajlékba költözött: korszerűbbe, tágasabba, igényeinek megfelelőbbe, s megannyi avult viskó falába belevágott a bontócsákány. Változnak életkörülményeink, és változik a táj, ama szűkebb közeg is, amely napról napra körülvesz minket. S mintha a közvélemény értékítélete is változóban volna... Nem, szó sincs arról, mintha a számszerű eredményeket bárki is alábecsülné, mintha nem lennének büszkék e nagyszerű produktumra. Ám mind gyakrabban hal- lik olyan vélemény is: valami nincs rendjén. A házgyári elemekből és egyéb panelekből összeszerelt házak korábban aligha remélt gyorsasággal — háromnegyed év alatt — elkészülnek, városnyi városrészek születnek máról holnapra itt is, ott is, de ezek a lakótelepek riasztó léptékűek. Falaik geyhangúan — már-már katonás rendben — merednek a magasba, s az ott élők önmagukba fordulnak. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet egyik-másik községben sem. Igaz, ott nem a panelfalak keltik a monotónia érzetét, hanem az úgyan- csak katonás rendben sorakozó, nyeregtetős házak — kevés az építészetileg korszerű, tűnőben a tájegységre jellemző egyedi. Egyebek mellett erről is szó esett a Magyar Építőművészek Szövetsége márciusi — sorrendben kilencedik — tisztújító közgyűlésén, A felszólalók közül nem egy hangoztatta az építészek hatványozott felelősségét, hiszen végső soron rajtuk is múlik, milyen lesz Magyarország holnap, holnapután és az ezredforduló idején. E szövetségnek csupán építészeink legjobbjai lehetnek tagjai, felvételkor az önnálló munka, vagy az önálló alkotásban való részvétel a mérce. A MÉSZ-nek jelenleg 780 rendes tagja és 120 ifjúsági tagja van; a rendes tagok közül 200 vidéken él és alkot. Hét városban helyi csoport működik; a legnagyobb Miskolcon, a többi Debrecenben, Szegeden, Győrött, Szombathelyen, Pécsett, valamint 1976 óta Kecskeméten is (Bács megye központjában tavalyelőtt 17 építész kérte, Jogosítvány csak azoknak jár, akik megfelelő ismeretekkel rendelkezve, felelősségteljesen képesek részt venni a közlekedésben. Motorhoz könnyebb jutni. Szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől kölcsön lehet kérni, sőt akár vásárolni is lehet, hiszen a boltban sem kérik a vezetői engedélyt. A túlzott önbizalom, a szabályok kijátszásának ez a formája négy alkalommal okozott bajt Ezek közül az egyik motoros tovább súlyosbította a helyzetét azzal, hogy — feltehetően a következményektől félve — cserben hagyta az általa elgázolt és súlyosan sérült gyalogost. Motorkerékpárral közlekedni a legveszélyesebb. A motorost nem védi karosszéria, csak a közlekedési szabályok. Ezek betartása tehát fokozottan létkérdés a számára! ______ —S-— K ész elem kiemelése a form ából. A paneleket nagynyomású vízzel tisztítják Az ablakok behelyezése és festése. hogy testületileg vegyék fel őket a szövetségbe, s ők alkotnák a helyi csoportot — azóta a legaktívabbak közé tartoznak). A közgyűlésen — s annak szünetében, magánbeszélgetéseken — aggályaikat ők sem hallgatták el. Kifogásolták, hogy mintha a mennyiségi szemlélet háttérbe szorítaná a minőségit (minőség alatt most nem a kivitelezés súlyosabb-enyhébb fogyatékosságait, hanem a jó építészet hiányát értették). Ama esztétikai többletet igénylik, amely meghatározhatja az új környezetben élők hangulatát, amely nélkül az ízléskultúra emelkedését sem remélhetjük. A környezetet az ember formálja — mondották —, ám ez a környezet visszahat az emberre, s jó, vagy rossz irányba fordíthatja. Mindamellett felfigyeltek még egy érdekes jelenségre: a kisebb városok közül nem egy pezsgőbb építészetről adhat számot, mint Budapest. Talán a fővároson kívül könnyebb az erőket koncentrálni, kevesebb akadályba ütközik a beruházó, a tervező és a kivitelező közötti összhang megteremtése? Vagy vidéke^ hellyel-közzel erősebb és egészségesebb a helyesen értelmezett lokálpatriotizmus? Kétségkívül ez is, az is közrejátszik. Anélkül, hogy rangsort állítanánk fel, nem maradhat említés nélkül a jelentéktelen bányásztelepülésből Európa-hírű várossá serdült Salgótarján sikere, nemzetközi elismerést keltett Kecskemét, Szekszárd, Pécs, Szombathely, Szolnok újkori építészete, Sopron, Eger, és Győr műemlékvédelme... s még folytathatnánk a sort. De lám, az építészek mégis elégedetlenek az eredménynyel, mert számon tartják a szeplőket is: az öncélú, a szomszédénál magasabbra méretezett toronyházmonstru- mokat, és a szürke, ötlettelen utcasorokat is. Tudják, hogy a lakásépítés szervezeti formáinak új szabályozására van szükség faluhelyen, mert jobb, ha a települések rendezetten, tervszerűen — és nem áttekinthetetlen összevisszaságban — fejlődnek tovább. Hangoztatják: új módszerekre lenne szükség a típustervezésnél is. mert ami eddig történt, az — megany- nyi erőfeszítés ellenére — sem kielégítő. A közgyűlésen jelen levő Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentette be: az ÉVM fellép a tervezési és a beruházási folyamatok elbürokratizálása ellen, s erről előterjesztést tár a kormány elé. Mindez együttesen a továbblépés lehetőségével kecsegtet. Azt sugallja, hogy a következő J5— 20 évben — mikor is másfélkét millió lakás épül Magyar- országon — az építészet eredményei is felzárkóznak az építés eredményei mellé, s városaink-településeink arculata a kor igényeinek megfelelően, az ott élőknek több örömöt szerezve változik tovább. Földes Tamás NÚGRAD — 1978. március 29.. szerda i
