Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
Táncsics-napok a közgazdasági szakközépiskolában ' A . HAGYOMÁNYOSNAK számító rertdezvpnysorozat első nagy eseménye március 18-án a József Attila megyei Művelődési Központban zajlott lej Prókai Gábbr a Hazafias Népfront’ városi bizottsága nevében köszöntötte a 18 éves diákokat, s áz iskola eredményes mozgalmi munkájának elismeréséül Ters-. tyánszky ftudolf, a KISZ városi bizottsága nevében itt nyújtotja át a KISZ ki) vörös vándoraászlaját. Az ünnepély további részében kulturális műsor szórakoztatta a közönséget.- Először az irodalmi színpad „Vannak napok.. című összeállítással emlékezett meg a három tavasz ünnepéről, majd az- énekkar klasszikus magyar költők megzenésí- te tf verseiből adott elő. Biha- ry- Lajos igazgató értékelte á tanulmányi* munkát. Okleveleket • és könyvjutalmakat" nyújtott át a ‘tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt diákoknak. Első ízben mutatkozott be az iskola cite- terazenekara. Bányászaalokat adtak elő, nagy sikerrel. Délután rendezték a volt' és a jelenlegi diákok találkozóját A program .jelentőségét az adta, hogy az iskola utolsó tanévét tölti .ebben az épületben. A találkozó keretében zajlott le az „öreg” és „fiatal” diákok kosárlabda-mérkőzése. Nagy küzdelem alakult ki a csapatok közöitt. A játszmát Végül a. fiatalabb diákok nyerték. Akik nem szerepéitek a sportversenyen, részt vettek ;az áTufsmeret és a pénzügyi szakkör nyilvános ülésén. A találkozón •• megjélént „öreg” diákojc száma minden várakozáson alul maradt. Ennék okáról így vélekedett Revák Mária, az iskola egyik volt tanulója, ajci 15 éve érettségizett. — Sokan attól félnek, hogy szentimentálisnak tartják őket, ha visszalátogatnák régi isko-' Iájukba. . , REVÄK MÁRIA JELENLEG a városi tanácson dolgozik. Munkatársa, Lantos Erzsébet, szintén ide járt. Igaz,,ő 7 évvel ezelőtt végzett. Örömmel mesélték egymásnak a diákköri -emlékeket. Vasárnap az iskola tanulói •részt vettek a kercseglaposi túrán és a sportversenyeken.J Nevezni lőhetett a kispályás labdarúgásban, kötélhúzásban, rönkhajításban, kólaivás-' bán, helyből távolugrásban, gránátdobásban, 2sák,bafutás- ban. A sportreridézvények után a városi KlSZ-szerveze- tek megkoszorúzták a,kercseglaposi emlékművet. Hétfőn rendezték a . sok meglepetést ,ígérő Táncsics. Kupát. A vetélkedőn résztvevő tanulók nemcsak szellemi felkészültségükről, hanem ügyességükről, gyorsaságukról, leleményességükről is tanúbizonyságot tehettek. Minden osztály 15 fős Csapattal képviseltette magát. Vendégeket is hívtak a Bolyaiból, a Madáchból, a gépipariból, • a szátnviteli. főiskoláról. Kedden a diákok különféle sportrendezvényeken vettek részt. Az osztályok IQ—10 fős. csapatokkal indultak az ügyességi versenyben. Ezután kefült sor tanár-diák kosárlabda-mérkőzésre. A találkozót mindvégig «« szoros küzdelem jellemezte. Kétszer kellett meghosszabbítani a mérkőzést, csak azután dőlt el a verseny a tanárok' javára. Délután szabad sportprogramban vehettek részt a diákok. Ez ivóit a Táncsics-napok utolsó programja.. Bihary Lajos igazgató így értékelte a rendezvénysorozatot: ■ — Táncsics-napok egy állomása, évközi értékelése, egész1 évi kitartó munkánknak. .Jelentőségét abban látom, hogy sok tanulót megmozgat, több diákot ráébreszt tehetségére a pályázatok és tanulmányi versenyek révén. Lehetőséget nyújt az általános, szakmái, politikai, műveltség kiszélesítésére. Munkánkhoz a KISZ vörös vándorzászlaja még nagyobb lendületet ad. , — Mi' a véleménye a tanulók aktivitásáról? t — A TÁNCSICS-NAPOK tisztelőiére meghirdetett pályázatokban és tanulmányi versenyéken’ többen vettek részt mint tavaly. A jutalma- zottak között" megnőtt az elsősök, másodikosok aránya. Mindez arra mutat, hogy a diákok figyelme egyre inkább alapvető kötelességükre, a tanulásra összpontosul. Kotroezó bóka Mária • -, < * Magyar Ilona Egy ALKOHOLISTA apológiája m \ Nap, mint nap írások özöne zúdul az alkoholis- ták népes táborára. Az Alkoholqgia című folyóirat például legutóbbi számában több mint félszáz olyan írást sorol fel, amely három hónap alatt ß tárgyban készült. Talán nincs íS ennél gyakoribb beszedte-* mánk. Mégis — és ez az élet furcsa fintora —, az alkoholisták száma nőttön nő... De Jnerfi is. erről akarok szólni. E területen már szinte nincs új a nap alatt.' ám az aránytévesztés. a mindenáron ostromhelyzetre. körülményekre f tekintet nélkül — ez már bizonyára megér néhány mondatot. Legyen az akár egy alkoholista j apológiája Egy ismerőstől hallott történet "ütött szöget a fe- jembe. Tulajdonképpen közhelys'zerű: egy üzemi muhkásnö ittas állapotban, magára zárva irodáját öngyilkosságot kísérelt meg. Annak rendje-mádja szerint ' búcsúlevelet is írt, melyben kiöntötte életének mindén búját-ljaját, bánatát, családi gondjait,.- 'férje brutális életmódját stb. A sors iróniája és a nő szerencséje — szerinte szerencsétlensége. — lelt, , hogy munkatársai előbb találtak‘a levélre, v\int ő azt remélte, s így idejekorán segíthettek. '* " Ezzel a hepienddel tulajdonképpen. véget is érhetne , a t történet. Ám az ominózus levélnek volt egy sökatrhondó sora is. v.... .utáltam az italt,• de mégis alkoholizáltam, mert akkor legalább elkábultam, s nem emlékeztem semmire. Nem akartam emlékezni semmire!" A nő családi körülményeit alig ismerem, de munkahelyét, kollégáit, valamivel jobban. Aranykoszorús szocialista brigád, nagy részűk törzsgárda- tag, s van közöttük kiváló dolgozó is. Tudták és látták, hogy F,-fté — nevezzük így -f-, napról napra, hónapról, hónapra „töt}kre- megy". Azt is látták, hogy néha „az egészségesnél jobban csillog" a szeme, sőt alkalomadtán szívesen vették, ha a szatyor alján levy üvegcsp tartalmából ők, is részesedhetnek. Cserébe nem „zaklatták" F.-nét holmi, kényes, magánjellegű kérdésekkel. „Nem lelkiztünk” — mondották. . A „vizsgálat" során' g végtelenekig magyarázkjpd- tdk, érveltek, hogy ők semmit* nem 'láttak, semmiről nem tudtak. Végül is' — hát, igen, öngyilkosság nem történt, csak kísérlet’— az ügy lezárult.( jCsupán a kérdőjelek maradtak meg: nevezhetjük-e szocialista közösségnek a borbaráti szálakfit? Meddig tartoznak, egy csoport-’ ra a magánélet eseményei, intimitásai? r Milyen jogokkal és kötelességekkel bírhat egy múnkahelyi kollektíva? Ad absurjdum vive: mitől szocialista egy közösség? lit és most nem vagyunk illetékfsek a válaszadásra. Hiszen a sajátos körülmények között dolgozó kollektívákra más és más kritéJ >' riurjiok érvényesek. Vagyis ott és akkor kell tisztában lenniük lehetőségeikkel é$ teendőikkel, amikor arra — nem egy esetben ' — égetően szükség van. Csakhogy a meglátástól á felismerésig, S attól a cselekvésig néhány helyen meglehetősen hosszú út vezet.' S ez egy életbe is kerülhet. . * ' T.' L. </• h '* «< - • •* 1■ '• * v 4\ 4 NÓGRAD — 1978. március 26., vasárnap Mércgpoharak Legény, az már, aki" húsvéthétfőn locsolni jár a lányos házakhoz,, hát ne szabadkozzon, ha a házigazda pálinkával, borral kínálja — unszolják, erőltetik a zavarában fülig vörös kamaszt, az meg, hogy ne nézzék gyereknek — lesz ami lesz.-- leönti torkán a tüzes italt, még ha könny,- belábad a szeme, s elakad lélegzete, akkor is. Aztán szomszédtól szomszédig járva az „... el akar hervadni, szabad-e locsolni?” játékos népi rigmusokban egyre jobban meg-megbicsaklik a nyelve, s mire / Végigkóstoltatják vele az ünnepi likőr-, konyak-, vermut- készletet, a Ilii már azt se tudja merre visz az út hazafelé. A> rokonok, ismerősök, csupán „szeretetből” részegségig itatták a 13—15 éves gyereket. S ha saját lábán nem talál haza. legfeljebb kedélyesen mulatnák rajta: „Nocsak, csizmaszárba szaladt az esze... Szegény gyerek, borpaszra szedte az áldást... Ez se ká- kastejet ivott!’’ Még jó,- ha fél napos ájult fekvéssel megússza, s nem kerül alkoholmérgezéssel a kórházba. Falun, városban ma is közkedvelt népi szokás a húsvéthétfői locsolás. A tizenévesek, sőt még az óvodások is' sorra becsengetnek a ház lakóihoz, s elmondják a hagyományos vi-, rágoskert versikét, majd a her- vadást elűző, illateseppekkel kísért szavakért a fiúnak ajándék jár; hímes tojás, csokoládé, sütemény. * ‘ Nagyon sok helyen azonban szeszes itallal kínálják a gyerekeket, nem is gondolva arra, hogy a kiskorúaknak minden csepp alkohol méreg, károsítja fejlődésben levő szervezetüket. A felnőttek felelősek azért, hogy a házról házra járó gyerekek egészséget ne veszélyeztessék. Ha Vendégül akarják látni őket egy pohár üdítő itallal, aprósii temen nyel, gyümölccsel viszonozzák figyelmességüket. Beszélgessenek el velük. Ne legyen ez alkalom arra, hqgy rászoktassuk a gyereket az italra! Szólaljon meg mindenkiben a ’lelkiismeret. Jusson eszünkbe áz. hogy hazánkban az alkoholizmus ma már népbetegség: 150 ezer beteget tartanai nyilván, a súlyosan veszétveztetf'ttek száma ,*nbb mint 400 ezer. S va- »ni; valamik/»- ők is az első pohárnál kezdték. Ezért ne adjuk kezükbe az* alkohol méregpoharát.' * ■ 'I*'. h. a. A televízióból jelentjük Bodnárné fiai Parasztház áll a négyes stúdió kellő? közepén. Tetszetős fator- |!| nác, meszelt falú kisszobák, a konyha, a kerekes kút, a csűr, a szín és a harmincas * évek paraszti háztartásaira jellemző rekvizitumok teszik , Hitelessé majd a televízió nézői számára a Németh László Bodnárné című színművéből , készülő tévédrámát. Ádám Ottó rendelő az udvar sarkában a monitor előtt figyeli a kamerapróbát Este van.- A kispaflQn Bod- námé (Súlyok Mária) beszélget a vendég városi lánykával, Cicával (Hűvösvölgyi Ildikó), amikor nyílik a kiskapu és megjelenik a kisebbik fiú, Péter (Kalocsay Miklós), a jól öltözött Vőlegény jelölt a diplomás mérnök. A jelenet könnyed hangvétellel induló beszélgetés. Súlyosabbá csak akkor válik, amikor az anya és fih magukra maradnak, mert a lány éjszakai nyugovóra tér. , . ■ — Vége a legényszabadságomnak — mondja Péter — kalitkába kerül a kicsi fiad, bár aranyos kalitkába. De téged is megfoglak szöktetni innen — fogadkozik. — Ideje, hogy megháláljak neked mindent Tudod mit mondok én neked? Én alapjában véve egészen közönséges, mindennapi .fickó vagyok. Nélküled elcsúsztam vcflna az eke mellett A kamerák közben dplgoz- nak, bár csak próba van. Az asszisztens utasításokat ad a színészeknek, hol álljanak, honnan beszéljenek. Éjszakai szerenád következik. A vőlegény befüttyenti a hegedűs cigányt De a dráma már a levegőben lóg. Néhány perccel előbb elhangzott a kérdés» — Dehát miért gyűlöl engem? Nem vagyok én jó testvér? Bodnárné két fia két világot képvisel. Jani, a nagyobbik (Huszti Péter) a szerenád kellős kö-' zepén bukkant fel a szénás- Szekér mellett, ' darabosságával, gyűlölködésével. Németh László drámája a két háború közötti Magyarország paraszti családjának sajátos tragédiáját fogalmazza meg. Ókori klasszikusokra emlékeztető tömörségivel. Egy elhibázott magatartás súlyos következményeként az anya csak a kisebbik fiát taníttatja. kényezteti. A nagyo’bbfk fiát pedig munkára szorítja. A kéí testvér közötti ellentétet nem lőhet feloldani. — Nem a muzsikáról van itt szó, — mondja fojtott hangon a nagyobbik fiú, az ót csillapítani próbáló anyának a szerenád hangjai mellett — az — fenyegeti meg öccsét á parasztfiú. Véget ér a próba a rendező felfele indul a magasban levő vezérlőbe. A forgatócsoport felvételre készül. — Játszottam már, néhány Németli László-darabbati — mondja a kamera mellett’áll- va Huszti Péter. — . Ez azonban nem hasonlít eg*?ik eddig ismert darabjához sem. Az író, első színpadi műve. Nyomasztó feszültséget '«hordoz, véres dráma. Számomra az a legizgalmasabb, hogy bűnöket boncolgat. Sok bűnös van ebben a darabban, az igazi persze Jani, aki meggyilkol í a öccsét, de a 'yégi bűnök már korábban kezdődtek: a szere- tetlenség, az igazságtalanul elosztott ’anyai szeretet. Bodnár- né minden - érzését, melegségét, csak'a .kisebbik fiára pazarolja., A nagyobbik fiú szeretet utáni sóvárgása, gyűlölködéssé fajul és belehajszolja! a gyilkosságba. — És,az anya? — A játék másik részében megváltoznak Bodnárné érzelmei. A szörnyű gyilkos éjszakától kezdve mindent tisztán lát már, miként rontotta el a dolgokat és szeret-* né legalább a nagyobbik fiát megmenteni. —r Bodnárné története parasztdráma? Képek a tv-filmből. nem tetszik nekem, ahogy az egész életet húzzák. A két testvér összecsap, és’ már-már egymásnak esnek. — Nincs értelme, ■ hogy egy részeg disznóval, egy kamasznövendékkel huzakod- jam. Ez a vadállat a testvérem. Szégyenlem magam. —i Szégyenled, de nem soká — Nemcsak paraszti történet Számomra emberi történet. Mint minden nagy dráma, ez is emberi igazságokat hordoz. Akárcsak Shades- peareénél, örök emberi fajdal-? ma kát fogalmaz meg. kezdődik a felvétel. Űjrai nyílik a kiskapu. Szémenn Béla A 10000. Romayor gép A csehszlovák ofszet- és dsehszlóvák sokszorosító könyvnyomtató gépek jó hír-, nyomdagépeket használnak — nevet vívtak ki a világpiacon, tekintélyes számban — a sőt az olyan féjlett nyomda- Szovjetunióban. A tízezredik technikával rendelkező or- ROMAYOR sokszorosító szágokban is, mint az Egye- nyomdagépet, a dél-morvaor- sült Államok Kanada és Ja- szágj Adamovban levő Adást pán. A gepek beváltak India, ,,, , , . . . Kqzép- és Távol-Kelet, Aúszt- vállaIat gyártmányát- unne- rália és Dél-Amerika nehéz pélyes keretek között adtáig át éghajlati viszonyai között . is. a szovjet vásárlóknak. ■■■■■■■■■■■■ Húsvéti népszokások A húsvét, ősi hagyományokban, szokásokban gazdag ünnepek között is - megkülönböztetett helyen áll; a hozzá kapcsolódó szokások körének bősége tulajdonképpen a ' ta- vaszfordulóval függ össze. A földműves népek életében ,a tavaszi munkák kezdete, a nomád pásztornépek életében pedig a téli szálláshelytől a nyári legelőkre "költözés nagy eseménye volt. Valószínűleg a, mi ő^eipk ;s a tavaszfordulótól számították az új eV kezdetét. Az ünnep jellegéből következik, »hogy a szokások, hagyományok alapjai a termékenységvarázsló hiedelmek, ceremóniák. Írásos (emlékek tanúsága szerint a Kárpát-medencébe érkezett magyarok, akik fokozatosan tértek át a nomád pásztoréletről a földművességre, még évszázadokon át fenntartották a téli és a nyári szállások rendszerét, s ágy maradhattak fenn a költözéssel, illetve d tavasz köszöntésével kapcsolatos szokások is. Ma már 'nehéz különválasztani» hogy az élő. hagyopná- nyók között mi volt eredendően magyar és mi került az évszázadok során, a szomszédos népek szokásaiból kultúránkba. iMndenesetre már a kora középkori írások is utalnak az „öntözés” és a tojással kapcsolatos szokások elterjedtségére. A tojás ősidők óta szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység, általános szimbóluma. A festett tojást — a díszítés sok Vidéken színje, különálló népművészeti ág — sok országban ismerik. Festett tojást ajándékoznak húsv,étkor a köszöntésre érkező látogatóknak, többnyire gyerekeknek, fiataloknak. Ma már «ritka az, hogy fiatalok — lányok, legények — tojással telt tálát 'küldenek egymásnak annak jeleként, hogy egy életre testvérré fogadják egymást. Az öntözés szinte a termékenységvarázsló szokások közé tartozik. A'környező népek közül egyesek — például a lengyelek — ismerik, ám inkább a vesszőzés szokását1» so- soiják a húsvéti termékenységvarázsló .hiedelmek’ i&zé. A magyaroknál — mint a középkori írásokból, egyházi tilalmakból kitűnik —’ a locsolásnak ősi gyökerei vannak. Már hosszú évszázadokkal ezelőtt országosan elterjedt és általános szokás volt. Ödön krónikákat lapozva olvashatjuk, hogy húsvét másnapján a férfiak végigjárták az ismerős házakat, verses köszöni tőket mondtak,, azután vízzel bőségesen meglocsolták a háziadat, Előfordult,* Hogy a lányokat patakba, folyóba dobták, manapság azonban a tréfás túlzások, a kivételek közé tartozik, ha egy egész i vödör vizet zúdítanak a lányokra., A locsolkodás szokása a városokban ’is terjed, igaz, más formában. Ma a férfiak, és az ifjú emberek, sőt a gyerekek is illatos kölnivízzel indulnak húsvétot köszönteni. A gyerekek egyébként hús- vétkor is jól járnak: ez újabb alkalom az ajándékozásra; A csokoládétojás, a nyuszi- és bárányfigurák az ablakban* vagy a kert bokraiban „várják”, hogy a gyerekek rájuk találjanak. Közismert, hogy a húsvéti ajándékot a „nyuszi hozza’, ám a nyúl mint húsvéti figura, csupán néhány évtizede terjedt el, s eleipte csak a városlakó, középosztálybeli gyermekekhez volt „hivatalos”. " ’ Gergely Róbert
