Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

Meseszínház mindenkinél A bábjátszás hazai története Elsős gyermekek beiratása Mindenki szeret játszani. A felnőtt, komoly ember is, aki hétköznapjain felelősségtel­jes munkát végez, néha szí­vesen felejti el az évek múlá­sát, játékkal idézi fel a titok­ban visszasírt gyerekkori S, hogy ez így volt talán mindig, amióta emberek jár­nak, élnek, dolgoznak a föl­dön — arra legjobb tanúbi­zonyság a bábjáték. Régi korok emberei félel­metes erőt tulajdonítottak a varázslók által mozgatott bá­boknak. Éppen azért, mert a kócból, rongyból és minden­féle anyagokból összeállított figurák feltűnően hasonlítot­tak az emberre, s még be­szélni is tudtak. Persze, csak úgy, hogy a sövény, a desz­kafal, vagy a tűzfüggöny mö­gül a „szent emberek” mond­ták a kísérőszöveget a bábuk félelmetes mozdulataihoz. De a primitív ember hitt ben­nük, mert kimondták azokat a szavakat, amelyeket csak akkor és csak ott hallhatott. Felvilágosultabb korokban sem volt ez másként. Akkor már tudta a bábjátékok kö­zönsége, hogy amit lát, nem a valóság —, ám szívesen hit­te, hogy a szegény asszony legkisebbik fia legyőzi a sár­kányt, és elnyeri a királylány kezét, meg a fél országot. Szí­vesen nézte, amint győz Vitéz László, vagy amint elpáholja Lúdas Matyi a íelfuvalkodott Döbrögi őkegyeimét. Már csak azért is, mert az „igen tisztelt nagyérdemű közönség” köré­ben igen sokan voltak, akik maguk is szerették volna há­romszor visszaverni a raj­tuk esett sérelmeket. HAYDN-OPERÁK A BÁBSZlNPADON Évszázadokon át afféle pót- élet, pót-igazságszolgáltatás szerepét töltötte be a báb­színjátszás. Ebben sok min­dent meg lehetett mondani- játszani, amit az élő színpa­don, valódi színészekkel nem. Hiszen a bábjáték a gyermek- játékokkal volt rokonságban: a gyerek is szívesen játszik babákkal, szereti vele elmon­datni, amit ő maga szeretne, különböző tulajdonságokkal ruházza fel az embert rutánzó tárgyat. A bábművészet népi ihleté­sű. Komédiások szórakoztat­ták vele évszázadokon át — a főleg vásárokra, búcsúkra — összegyűlt falusiakat. Tör­ténetükről éppen ezért nem sokat lehet tudni. Azt vi­szont feljegyezte a krónika, hogy Magyarországon az el­ső művészi bábjátékokat Pauersbach alkotta meg Esz- terházi Miklós herceg kasté­lyában (a ma idegenforgalmi nevezetességként és zenei rendezvényeiről híres fertő- di kastélyban), s a bábszín­ház számára Joseph Haydn írt operákat. Több mint egy évszázadig nem követte ezt hivatásos bábszínjátszók újabb kísér­lete. De számos — írott és íratlan — emlék szól arról, hogy a szabadságharc leveré­se után bábosok járták az országot, s a paraván mögül rángatott bábokkal mutatták be azt, ami a valóságban nem sikerült: mindig a 48-asok győztek a bábjátékokban a császáriak fölött. Orbók Lóránd és Blattner Géza századunk elején már modern bábszínház létrehozá­sán fáradozott — a kor iro­dalmi nagyjainak eszmei tá­mogatásával, de anyagiak hí­ján sikertelenül. A. Tóth Sándor, Büky Béla és Szo- kolay Béla a két világháború közti időben kezdett re- ménytkeltő kísérletekbe, amelyekkel eljutottak az is­kolákba, óvodákha —, de ál­landó bábszínház még min­dig nem nyitotta meg ka­puit Magyarországon. Csak 1941-ben járt siker­rel egy újabb kísérlet: Rév István a budapesti Podma- niczky (ma Rudas László) ut­cában alapította meg a Nemzeti Bábszínjátékot. Bil­lentyűkkel mozgatott, botos bábukkal dolgoztak, s itt mu­tatták be — mindmáig egye­dülálló színpadi feldolgozás­ban — a Toldit, amely nagy sikert aratott, évekig műso­ron kellett tartani. A báb­színház a háború miatt szűnt meg. MESEBARLÁNG Még javában tartott az új­jáépítés, amikor megnyílt az első állandó jellegű bábszín­ház — egyelőre a gyermekek számára. Mesebarlang néven, hivatásos színészekkel. Mű­sorai osztatlan sikert arattak az ifjabb nemzedék soraiban — jelentősége mégis elsősor­ban abban állt, hogy alkal­mat adott a további kísérle­tekre. Most már állandó, fel­nőttek számára is játszó báb­színház megnyitására volt szükség. S 1949-ben megnyílt az Andrássy úton (ma Nép- köztársaság útja) . a Nemzeti Színház Kamaraszínházának átalakított helyiségében az Állami Bábszínház. Az alapítók tanulmányozták a népi bábjátékokat és a ha­zai komédiások, vándor bábo­sok hagyományait. Ez utób­biak közé tartozott a Hincz- család: a dinasztiaalapító még németül beszélt, utódai elma- gyarosodtak, Hincz Károly rsaknem fél évszázadon ke­resztül kőszínházban játszatta bábjait a Városligetben. Ha­sonló hagyományokat hordo­zott a népligeti Kemény csa­lád is, amelynek egyik tagja — Kemény Henrik ma is részt vesz az Állami Báb­színház munkájában. Obraczov szovjet bábmű­vész világszerte elismert szín­házától, a csehszlovák Skupa bábosaitól, hazaiaktól és kül­földiektől gyűjtötték a tapasz­talatokat, a tanulnivalókat — s megtetézték saját művésze­tükkel. Így alakult ki a sajá­tos magyar bábművészet, amely azóta világsikert ara­tott. Megkedvelfcette magát a hazai nagyon igényes közön­séggel is. Titkuk nincs és nem is volt: igazi művészetet hoztak a bábszímpadra. A LEGJOBBAK KÖZÜL Tamási Áron Búbos vité­zét, Tersánszky J. Jenő, Hel- tai Jenő színdarabjait al­kalmazták mindjárt az első időben bábszínpadra. Ját­szották a Hüvelyk Matyit csakúgy, mint a János vi­tézt, a szerzői gárdában olyan nevek szerepeltek, mint Jé- kely Zoltán, a most elhunyt Nagy László és Kormos Ist­Knmüves Kelemen Büky Béla árnyjátéka NÓGRÁD — 1978. március 3., péntek *OÜ Y AZÉRT BBHem AST At AUTOMATÁK. I : Tangó Marionett a Hincz család vá­rosligeti bábszínházából. ván, a két nagy humorista: Darvas Szilárd és Gádor Bé­la, s még sokan, a legjobbak közül. Egyetlen jellemző szám: Darvas—Gádor Sztár­parádéját 500-szor játszották. Talán az alapítók sem szá­mítottak akkora hatásra, amilyen az elmúlt három év­tized során bekövetkezett. A bábjáték bevonult a film­gyártásba is: az első jelentős bábfilm a Mese a mihaszna köcsögről —, immár maga is húszeszteridős. A későbbiek közül jó néhány nemzetközi versenyeken indult és díjas- kát kapott. Másik, még újabb terület: a televízió. Nemcsak a gye­rekek, de a felnőttek is jól ismerik Manócskát, Böbeba- bát, a Tévéovit és a televí­ziós bábcsalád többi szerep­lőjét és színhelyét. De talán mindezeknél job­ban örülnek a bábjáték ma­gyar úttörői — java részük ma is aktív művelője a báb­színjátszásnak — művészeti águk országos népszerűségé­nek, az új és újabb együtte­sek alakulásának. A televízió Ki mit tud? vetélkedőjének jóvoltából országosan ismert­té lett például a pécsi Bóbita együttes, széles körben nép­szerű az egri Harlekin, a bé­késcsabai Napsugár is. Kisebb helyeken is szerveződtek ma­gas színvonalat képviselő báb­együttesek. Ilyen a sinatele- piek Fakanál, a tiszakécskei- ek Szitakötő csoportja. A fel­sorolás korántsem teljes — többek között azért sem, mert a bábszínjátszás egyre fejlődő művészeti ág, amely­nek mostanában is nőnek új hajtásai. ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Érdekes, átfogó képet ad a bábszínjátszás múltjáról és jelenéről az a kiállítás, amely március végéig tekinthető meg a Petőfi Irodalmi Múze­umban, Budapesten, a Káro­lyi-palotában. A kiállítás el­vezeti a nézőt a bábjáték ős­korától, a kezdetleges kuko­ricacsutka-báboktól a sok kí­sérleten át egészen a mai, modern, felnőtteket és gyer­mekeket egyaránt szórakoz­tató bábszínházig. Az utolsó teremben érde­mes megállni egy térkép mellett. Azt mutatja, hogy hol merre jártaik a magyar Állami Bábszínház művészei. Az angliai Manchestertől az egyiptomi Kairóig, az észak­svédországi Haparandátöl Kubáig szinte számlálhatatla- nul sok helyen mutatták be művészetüket, az itthoni — önmagában is tekintélyes — évi 1500 előadás mellett. Várkonyi Endre Salgótarjánban Salgótarjánban 11 általános iskola várja a több mint 700 leendő első osztályos tanu­lót. Valamennyi iskola azonos személyi és tárgyi feltételek­kel, felszereltséggel rendelke­zik. ezáltal jól felkészült az 1978. szeptember 1-től beveze­tésre kerülő új tantervek sze­rinti oktatásra. Különösen a peremkerületi, kisebb Iskolák (zagyvarónai, csizmadia úti, baglyasaljai, Somoskőújfalui, általános iskolák) vanak elő­nyös helyzetben, mivel Itt az oktatásra váró gyermekek szá­ma ideálisabb osztálylétszá- mokat eredményez. Ez az ok­tatás színvonalának javítását teszi lehetővé, növeli az egy főre jutó tanári létszámot, kedvező az egyénekkel való különleges bánásmód széles körű alkalmazásának szem­pontjából is. Ezt igazolja az is, hogy az évi tanulmányi versenyek egyik győztes csapa­ta a zagyvarónai Szalvai Mi­hály Általános Iskolából ke­rült ki. Az új lakótelepek megnöve­kedett gyermeklétszáma aránytalanul nagy terheket ró azokra az iskolákra, amelyek ezekről a területekről hívatot­tak beiskolázni. Így a Mártí­rok úti Általános Iskola — beiskolázási körzete: Kemerovo körút — a Néphadsereg úti Általános Iskola — beiskolá­zási körzete: Sebaj-laKÓtelep — a Gagarin Általános Isko­la — beiskolázási Körzete: Arany János út páratlan, Kis­tarján út mindkét oldala — túlzsúfolt. (Az Arany János út páros oldala a Malinovszkij úti Általános Iskolához tarto­zik.) I Éppen eaért fontos a körzet­határok pontos betartása. Mégis előfordulhat, hogy szü­lők komoly Indokok alapján körzethatár-módosítással sze­retnének élni. Számukra tájé­koztatásként elmondhatjuk, hogy az említett iskolák még saját körzeteik ellátására sem, vaigy alig képesek, így körze­ten kívülről nem tudnak gye­rekeket felvenni. Az azonban városi szempontból is min­denképpen hasznos, ha az is­kolaváltoztatási igények ezek­nek az iskoláknak a teher­mentesítését eredményezik. Így azoknak a szülőiknek ilyen irányú törekvéseit esetleg megvalósíthatónak tartjuk,- AZ IDŐ, TUDOM, BSNNÜM — • .......__ a reuu?­t >ÉS! FOKRA, HOOY ' tóddá pvsití- j TAMt az eassz I FÖíDBT.-a u§szoet.%S > AZiKT éeXESZTEJr, «oisr ez T Mea ­AKAMlYoZZUK. Kúioerfrüt/Ker Teaestmii-ATSM J2AOAO K/JSZAJtg VeHŰMA se/UM/roi ■ •A ßtOÄAAMO kaoako* mák PÍUmSATÍK A A. , Asnefszru szz. ' 65KST Mea ksu MBMTSA/t Tfték/ A etUPET és AZ BMBSßeKBT. A 7ÁBOKA/OA Út ■' AiWTAA U/tlÁM Si/bTÓTTÁ l/OCA/A seGtrteG // A MPÜAYMlktsm» kosiltu UAti v l 'és eze*3SA/ a ask- C£KB€*j TÖBB E2SK 'ADKETSZ/o SJSMéíY ftOSTAU &06Y0V A E&iOKfl akik ezekből a körzetekből a II. Rákóczi Ferenc és a Mali­novszkij úti Általános isko­lák felé fordulnak gyermeke­ik beiskolázásával. Azt azért el kell monda­nunk, hogy akármelyik isko­lába szeretnék is átirányítani a szülők gyermekeiket, a je­lenleg érvényben lévő tör­vény szerint először a körze­tileg illetékes iskolába köte­lesek beíratni 1978. március 1-től 15-ig terjedő időben. Az 1971. szeptember 1. és 1972. augusztus 31. közötti időben születetett gyermek beiratko­záshoz a szülőnek személyt igazolványt, a gondviselőnek ezen kívül születési anya­könyvi kivonatot kell bemu­tatni. (Az 1972. szép temper 1—30-ig született gyermekek beiskolázásáról a körzetileg il­letékes iskola igazgatója, aa 1972. szeptember 30. után szü­letett gyermek beiskolázásáról az Illetékes minisztérium dönt.) Csak hivatalos beiratkozás után lehetséges a körzethatár­ra óaosító kérelem benyújtása, melyet a körzetileg illetékes iskola igazgatójának kell be­adni, de annak az iskolának kell címezni, ahová a szülő gyermekét átíratni szándéko­zik. Ezeknek a kérelmeknek, beadási határideje 1978. már­cius 31. A határidőn túl étke­ző kérelmek elbírálására nem kerül sor. Felhívjuk arra is a figyelmet, hogy a kérelmeket első fokon az átvevő iskola igazgatója bírálja el a gyer­meket átadó iskola igazgatójá­val közösen, azzal egye értés­ben dönt. Döntésük Kapcsán arra törekednek, hogy iskolá­ikban optimálisak legyenek aa osztálylétszámok, hogy ne for­dulhasson elő például az, hogy a Csizmadia Sándor úti isko­lában 20 fővel, a J. Gagarin és a Mártírok úti iskqjával 34— 35 fővel működjenek első osz-l tályok. (A kérelmeket másod-) fokon a városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya bírálja el.) Tájékoztatóul közüljük, hogy a készségtárgyakra épülő ta­gozatos osztályainkban az el­sősök beiskolázása további tart. Március 10-ig fejeződnél« be az alkalmassági vizsgák az óvodai nagycsoportos gyerme­kek körében. Ezekről a vizs­gálatokról írásbeli értesítési kapnak a szülők. A tagozatos osztályokba alkalmasnak ta­lált gyermekeket a körzetileg Illetékes iskolába nem kell beíratni, akik azonban' eluta­sító választ kapnak, azokat igen. 1978/79-es tanévben testne­velés tagozat indul a zagyva- pálfalvi és a malinovszkij úti általános iskolák első osztá­lyaiban, ének-zene tagozat pe­dig a Mártírok úti Általános Iskola első osztályaiban. A II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola első osztályában induló orosz tagozatra azok a gyer­mekek kerülhetnek, akik részt vettek a XV. sz. óvodában orosz nyelv oktatásában. Buttyán Sándor, tanulmányi felügyelő Mai lévéaj átitatunk 20.25: Vámhatár Gorkij korai kisregényéből^ a Cselkas-ból. készült a tévé­film, Gaál István rendezésé­ben. A főszereplő, Cselkas alakítója Geroges Wilson fran­cia színész, akit többek kö­zött az Ilyen hosszú távoliét című filmből ismer a magyar közönség. Grigorij Cselkas ismert fi­gura az ogyesszai kikötőben. Bár rábizonyítani semmit sem tudnak, tudják róla, hogy tolvajlásból él. A megrögzött iszákos Cselkas fittyet hány a törvénynek, ilyen sajátos mó­don „lázad”. Ugyanakkor sza­badnak hiszi magát. Társa beteg lesz, kórházba kerül. Új segítőt keresve is­merkedik meg Gavrilávál, a faluról érkezett legénnyel (Madaras József). Találkozásuk két szemléletmód összeütkö­zése. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents