Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

Megteremteni a feltételeket! Alacsony a gépkihasználás a termelőszövetkezetekben Megyénk mezőgazdaságá­ban az utóbbi három esz­tendőben dinamikus gépesí­tésfejlesztés ment végbe. Termelőszövetkezeteink az országos arányokkal egyező­en a beruházási összeg 53—60 százalékát gépvásár­lásra fordították. A kom- bájnkapacitás 22 százalék­kal emelkedett, az önjáró szálastakarmány-betakarító gépek száma megduplázó­dott, a 120 lóerőn felüli tel­jesítményű erőgépek száma megháromszorozódott. E gyors és a termelékenység javulását szolgáló fejlő­déssel azonban nem nőtt arányosan a szervezettség, a javítás és karbantartás színvonala. A leghatékonyabb, a leg­több élőmunkaerőt helyet­tesítő beruházás mindig a nagy teljesítményű gép, de csak akkor ha rendeltetés- szerű működtetéséhez a fel­tételeket is biztosítjuk. Melyek ezek a feltételek? Teljes munkagéppark be­szerzése, megfelelő teljesít­ménylekötöttség, folyama­tos üzemeltetés, megfelelő színvonalú műszaki kiszol­gálás. E feltételek (különö­sen az utóbbi) megteremté­sében Nógrád megye me­zőgazdasági üzemeinek többsége elmaradt az orszá­gos színvonaltól pénz, vagy figyelem hiányában. Még olyan üzemek, mint Pász­tó, Örhalom, Nézsa sem rendelkeznek a jelenlegi követelményeket kielégítő javítóbázissal. Mezőgazdasági termelő- szövetkezeteink több mint kétharmadában nincs szer­vizberendezés, mindössze 12 százalékuk rendelkezik szervizhelyiséggel. Javító- műhelyeik szűkösek, el­avultak. Többségükbe a nagy teljesítményű erőgé­pek nem férnek 'be. A las­san javuló üzemeltetési kö­rülmények nehezítik a műszaki ágazatok törzsgár­dájának kialakulását. Mind­ezek akarva-akaratlanul a műszaki, anyagi javak ha­nyag kezelését idézhetik elő. Termelőszövetkezeteink a közeljövőben fejlesztési eszközeik jelentős hányadát a produktív ágazatok ter­melésnövekedését szolgáló építés-beruházásokra for­dítják. Ezért a műszaki ága­zatban a meglevő épületek maximális kihasználására kell törekedni. A legfonto­sabb feladat a javítóműhe­lyek felszerszámozása, di­agnosztikai műszerek, emelő- és szerelőeszközök beszerzése, s mindenekelőtt a szervizszerű karbantartást megkönnyítő szervizberen­dezések beállítása. Ehhez a fejlesztéshez viszont gaz­daságainknak a lehető leg­sürgősebben meg kell te­remteni a feltételeket. E te­rület korszerű szociális el­látása is szervesen kapcso­lódik a hatékonyság növelé­séhez. Termelőszövetkezeteinknek az elkövetkező években nagyobb gondot kell fordí­tani a gépesítés járulékos beruházásainak (betonozott gépudvar, fedett tárolótér, korrózióvédelem) megvaló­sítására, az ágazat dolgozói­nak továbbképzésére, mert egy gazdaság műszaki szín­vonalát nemcsak a meg­vásárolt gépek száma jelzi. Előre kell lépnünk a me­zőgazdaságot segítő műszaki szolgáltatásokat nyújtó egy­ségek szervezésében is. A nagy teljesítményű erőgé­pek javítása és szervizelése országos gond, s megoldása a központi kezdeményezés alapján várható. Ésszerű lenne az állattartó telepek részére javító és karbantar­tó szolgáltatás bevezetése — fejő, tejkezelő, itatóberen­dezésekre — mivel a speci­ális ismeretekkel rendelke­ző szakemberek száma igen kevés szövetkezeteinkben. A hatékonyságnövelés to­vábbi lehetősége a műszaki ágazatban a gazdaságosság folyamatos vizsgálata. A jól megválasztott villamos- energia-vételezés, az üzem- és kenőanyag-felhasználás el­lenőrzése, szabályozása, a nagy teljesítményű gépek kooperációs foglalkoztatása egyenértékű gazdaságos­ságnövelő tényező a külön­böző hozamnövekedésekkel. A kedvezőtlen adottságok- gal rendelkező, gyengén gazdálkodó üzemekben egy­két nagy teljesítményű gép 40—50 százalékos kapacitás- kihasználása rontja a gaz­daságosságot Ezért a gé­pi beruházásokat alapos tervezőmunkának kell meg­előznie. Itt kell megemlíte­nünk, hogy a nagyfontossá­gú energetikusi beosztást csak elvétve töltik be ter­melőszövetkezeteinkben (például Karancslapujtőn), pedig a műszaki vezetők mindennapi munkájuk mi­att nem tudnak kellő mér­tékben a költségelemzéssel foglalkozni. Mezőgazdaságunk gépesí- tettségi színvonala az V. ötéves tervidőszakban to­vább emelkedik, mert csak így lehet ellensúlyozni az évente több mint 3 száza­lékos munkaerő-csökke­nést. 1978-ban új, nagyobb teljesítményű gépeket (E— 516, Bizon) próbálnak ki megyénkben. Üzemelteté­sük még több figyelmet, még nagyobb szervezettsé­get kíván a műszaki ágazat minden dolgozójától. S bi­zonyos fokú szemléletválto­zást a szövetkezeti vezetők­től. Fábián László TESZÖV A völgybe zártságból, lakó­terület-mértékben, talán itt lépett ki Salgótarján először. A magas dombra épült sátor­tetős házak, a Lovász József és a Schuyer Ferenc utca kör­nyéke. sok száz salgótarjáni otthona. S a környéken la­kók, pontosabban, a 15-ös vá­lasztókörzet szavazóképes pol­gárai, március ötödikén, va­sárnap adják voksukat a nép­front és a KISZ jelöltjére. Egyed Miklósnéra. A megüresedett tanácstagi helyekre, országszerte vasár­nap választják az új tagokat. Salgótarjánban öt tanácstagi hely közül négyre nőjelöltet állítottak. A jelölő gyűléseken már mindenütt túljutott jelölt és jelölő, ajánló és választó. Munkahelyén, a Kohászati Gyárépítő Vállalat salgótarjá­ni főnökségén nem találjuk, vizsgára készül — mondják, otthon tessék keresni. Azóta nyilván túljutott a vizsgán is, most az őszinte meglepetés­nél tartunk, „miért éppen én- rólam akarnak írni?” Zagyvapálfalvai. a dombon 1974 óta lakik férjével, aki ugyancsak a KGYV-nél dol- gozik.-Egyed Miklósmé techni­kusi minősítést szerez rövide­sen azon a budapesti tanfo­lyamon, amelyen húgával együtt tanul. Hogyan került Konzultáció Mi a bürokrácia ? Álig akad több vitát és ellenérzést kiváltó intézmény a modern társadalmakban, mint az ügyintéző hivatal, a bü­rokrácia szervezete. A vicclapok aktahalmaz közé szoruló kishivatalnokának karikatúrájától az állampolgár „meglec- kéztetéséig” terjednek azok az „élmények”, amelyek azt az érzést erősítik, hogy itt eleve valami rosszról, pejoratív • megbélyegző bürokratizmusról van szó. De azonosítható-e a bürokratizmus a modern társadalom egyfajta szervezeti­irányítási rendjének kérdésével? [ AZ ÜGYINTÉZÉS RACIONÁLIS SZERVEZETE Meghatározott szakmai-jogi tudással rendelkező szak­emberek, hatáskörelosztással és hierarchikus, alá-, fölé­rendeltségi renddel, az igazgatási-ügyviteli szabálygyűjte­mény, ügyek és személyek nyilvántartása — íme a kellékek ahhoz, hogy a hivatal működésbe léphessen. Mert e tevé­kenység végső tárgya a dolgok igazgatása. A hivatal ugyanis ésszerűsíti, azaz racionalizálja az ügyintézést. S a modern társadalmakban, ahol egyre több és több szempontból kell igazgatni a tevékenységet: _ ahol egy vállalat, egy terület vagy éppen az egész társadalom zökkenőmentes működése egyre több ismerethez és feltételhez kötött, ez az ésszerűsí­tés elkerülhetetlen. De túl ezen, védheti az egyént is. A dolgok és ügyek intézésének szabályokra, rendeletekre és ezzel összefüggő hivatali eljárásokra bontottsága kikü­szöbölheti az önkényesség, a rosszindulatú szubjektivizmus lehetőségét. Ebben az értelemben magában rejt egyfajta de­mokratizmust is. A BÜROKRÁCIA ÉS A TÁRSADALMI ÉRDEKRENDSZER A dolgok igazgatása azonban emberek igazgatása is. S még ennél is több: emberi, azaz társadalmi csoport- és ré­tegérdekeket kifejező igazgatás. Történelmi összefüggésében nézve, a bürokratizmus — a kisebbség érdekeinek védelmében — a kapitalizmusban teremtődik meg. A tulajdon itt már nem egyszerűen adott­ság. Állandóan gyarapítani és modernizálni kell, különben elveszíti értékét. A bürokrácia mint az ügyintézés leggaz­daságosabb módja ezért a kapitalizmus nélkülözhetetlen elemévé válik, s bekapcsolódik a tőke gyarapításának folya­matába. BÜROKRÁCIA ÉS SZOCIALIZMUS A tőkés magántulajdon megszüntetése alapjában meg­változtatta a társadalom érdekviszonyait. A hivataloknak a népet, a nép érdekeit kell szolgálniuk. A szocializmusban egyre magasabb színvonalra kell emelni a szervezettséget, gazdaságosságot és az ésszerűséget. A társadalmasított ter­melőerők hasznos működtetése, a társadalmi tevékenység és közélet sokoldalú megszervezése — a társadalmi munkameg­osztás feltételezi az elkülönített irányítást és közigazgatást. Sokan — tévesen — ezt gondolják bürokráciának. A szo­cialista fejlődés során ennek hatékonyabb működtetése pe­dig egyre fontosabbá válik. Fejlődésünk mai szintjén azonban a szakigazgatás tár­gyilagos gyakorlatába belopózhat a különérdek, az ésszerű­ség követelményeit háttérbe szoríthatja a közömbösség, a hányaveti ügykezelés, vagy a hivatal „tekintélyét” fitogtató kisszerű úrhatnámság és aktatologatás. Ez az igazi bürok­rácia, ami ellen lehet és kell is harcolni. A hivatalok ná­lunk a közérdeket szolgálják, s munkájukban a közszolgálat elsődlegességének keli tükröződni. Nem kevesebbet jelent ez, mint azt, hogy minden szinten ki kell szorítani a közhivata­lokból az önös érdekű ködösítő bürokratizmus utolsó nyo­mait is. A hivatal a szocializmusban közintézmény. Maga­tartásának szimbolikus, önmagán túlmutató jelentése van a társadalom és az egyén számára. Munkája ezérf politikai hatást gyakorol a társadalmi közérzetre. h. i. Fények és árnyak Cselekvési program a nagybátonyi gépüzemben AZ ELMÚLT ÉVI cselek­vési program végrehaj cását igen részletesen elemezték a nagybátonyi gépüzemben. A pártbizottság és az alapszor- vezetek is megvitatták a vég­rehajtás során szerzett tapasz­talatokat és ezt felhasználva alakították ki az idei cselek­vési programot. Megelégedéssel állapíthat­ták meg, hogy a cselekvési program végrehajtása jelentő­sen segítette az üzem gazda­sági eredményét. Összességé­ben elérték a célt. Egyik alapvető feladatként a széntermelés segítését hatá­rozták meg. A szállításon, osz­tályozáson, feladáson túl a minőség javításához is hozzá­járultak, mivel a palaváloga­tók teljesítménye négy száza­lékkal növekedett. A bánya­gépek, berendezések javítasa is sokat fejlődött. Bár az érté­keléskor, a viták során is töb­ben szóvá tették, hogy sokkal megalapozottabb tmk-tervek- re van szükség, mert az akna­üzemek igényei éy közben lényegesen eltértek. Mintegy másfél millió forint értékkel több bányajavítást, alkat­részgyártást végeztek. mint amennyit terveztek. Feltétlen szükséges tehát a valósághoz jobban igazodó terv készítése, az aknaüziemek, illetve a vál­lalati gépészeti osztály által. Az üzemi árbevétel 3 millió forintos túlteljesítésére ösz­tönzött a cselekvési program. Végül is 15 millió forint ér­tékkel termeltek többet, a ter­vezettnél kevesebb — 27 —t munkaerővel. Az egy főre ju­tó árbevétel az elmúlt évben csaknem 32 ezer forinttal nö­vekedett, az egy dolgozóra ju­tó tiszta eredmény pedig 5 ezer forinttal nagyobb a ter­vezettnél. BÁR AZ EREDMÉNYEK kedvezőek, a viták során in­kább arról beszéltek a kom­munisták, hogyan lehetne az idén tovább javítani a mun­kát. Kétségtelen a bányagépja- vltásban, a széntermelés szol­gálatában további előrelépésre van szükség. A bányagépek jobb javítása érdekében a dol­gozóknak helyszíni tapaszta­latcseréket szerveztek. Erre szükség lesz a jövőben is. 'főb­ben megfogalmazták, hogy a vállalati illetékes osztályoktól nagyobb segítséget várnak. Az elmúlt évben ugyanis több esetben késtek a tervek, aka­dozott az anyagellátás, néha az igények rapszodikusan je­lentkeztek. Vonatkozik ez egyébként a Budapesti Közle­kedési Vállalat részére vég­zett villamosmotor-javítások- ra is. Éves keretszerződés alapján végzik e munkát, dt ezen belül szükséges lenne a rapszodikusan jelentkező igé­nyek helyett a folyamatos ja­vítás feltételeinek megterem­tése. A nagybátonyi gépüzem fel­adatai nagyok. Többen szóvá tették az elavult gépparkot, amelyen a lehetőségek hatá­rain belül szükséges változtat­ni. Az osztályozó műszaki ál­lapota sem megfelelő. Emiatt a folyamatos üzemeltetés csak nagy erőfeszítések árán lehet­séges. Az év elején többen a munkaellátottságra . panasz­kodtak. Szóvá tették azt is. hogy bár a munkafegyelem javítása érdekében az elmúlt évben tettek hathatós intézke­déseket, de még sok a javíta­nivaló. 1550 igazolatlan mű­szakhiányzás történt tavaly például. Ez jelentős tarta ékot feltételez. Kétségtelen, hogy az üzem eredményei elsősorban a ter­melékenység növekedásébőt származnak. Bár sokszor kényszerültek vasárnapi szál­lításra. rakodásra, a tervezett­nél kevesebb túlórát használ­tak fel. Ezeket a tapasztalato­kat is összegezték és ezután ha­tározták meg az ide; cselekvé­si programot. Ebben a termelés dinamikus növelése a cél: a széntermelő üzemek fokozott kiszolgálása, egyrészt a szén elszállításával, másrészt a bányagépajvító bá­zis fokozott megerősítésével. Egy százalék árbevételi tervtúlteljesítést határoztak meg, úgy, hogy a kooperá-.ros tevékenység javuljon, a szállí­tási szerződések határidejét pontosan betartsák, és az ex­portkötelezettségeknek, csak­úgy mint tavaly, időben ele­get tegyenek. Igen jelentős hét és fél százalékos termlékery- ségnövekedést határozott meg a cselekvési program, va’a- mennyi üzemrész számára. A tavalyi tapasztalatokból okul­va a beruházások tervszerű, gazdaságos, határidőre való megvalósítását is célul tűzték. Az előkészítő munka színvo­nalát kell ehhez javítani. A GÉPÜZEMBEN a másik fontos cél, amit a cselekvési programban megfogalmaztak, a szelektív fejlesztés. Ez azt jelenti, hogy a bányászat szó1 - gálatában álló gyártási kapa­citás technológiai színvona­lát kell növelni. Ugyanez vo­natkozik egyébkét a karban­tartó tevékenységre is. Ugyan­akkor fel kell készülni a komplex frontfejtéseken al­kalmazott gépek, berendezé­sek gyors és jó minőségben való javítására. B. J. Hétezerrel több színestévé Villanófényben Jelölt a dombról kapcsolatba a tanácstagi jelö­léssel? — Amikor megkerestek, egy kicsit meglepődtem. A húga segít, s azután gyor­san kiderül, nem minden alap nélkül esett a választás, je­löltként éppen őrá. — Tizenegy évvel ezelőtt érettségiztem a Madách Gim­náziumban, azután levelezőn építőipari szakközépiskolán ta­nultam. A MEZÖBER-nél kezdtem a műszaki rajzot, ké­sőbb az AGROBER-nél, az előbbi utódjánál folytattam. Ott 1967-ben alakult meg a KISZ-szervezet. hetvenben en­gem választottak titkárnak. Lelkes, fiatal gárda dolgozott, új vállalat voltunk, bizonyí­tani akart mindenki. — Sikerült? — Voltak eredményeink, olyanok, amire ma is szívesen gondolunk vissza. — Személy szerint? — Hathetes vezetőképző, a salgóbányal iskolán. A kol­lektíva jelentős eredményeket ért el például az akkori tár­sadalmi munkaakciókban. Tár­sadalmi munkában készítet­tünk terveket az iskolai fel­újításokhoz. Két éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, négy éve lakik a dombon, hogy látja innen a várost? — Hasonló társadalmi mun­kára most is nagy szükség van. — És innen, fentről a dom­bot, a körzetet? — Kicsit másként, mint a jelölő gyűlés előtt. — S ez a látás gondolom, tovább élesedik. — Máris sok érdekes és fontos észrevétellel egyetér­tek. — Mondana néhányat? — Ez itt kialakult környe­zet. Sok a gyerek, sok a ját­szótér, de a takarításuk nem minden tekintetben megnyug­tatók. A jeles ünnepeken előfor­dul, hogy egy-két, három na­pig sem viszik el a hulladé­kot. A dombra vezető lépcsők tisztítása, különösen téli idő­ben, lehetne gyakoribb. A víz­ellátással is bajok vannak, el­sősorban a szárazabb hána­A Videotonban. Székesfe­hérvárott az idén harmincezer Munkácsy Color színes tv-t gyártanak, hétezerrel többet, mint az elmúlt évben. A gyár a PÁL—SECAM rendszerek vételére is alkalmas gyárt­mányból tőkésexportra is szállít Képünk az előszerelő mű­helyben készült. pókban. Olyankor éjszaka tisz­tálkodunk. A közúti világítás sem a legmegfelelőbb ma már. Az egyetlen itteni boltban ke­vés a zöldség és a húsféleség választéka. A jelölő gyűlésen ezekről szóltak a legtöbben. — És egyetért? — Hát persze. Itt élek én is a dombon. (pat) ■ <m 3 NÓGRÁD — 1978. március 3., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents