Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
Nagy bátony ban rendezték Úttörők és kisdobosok járási kulturális seregszemléje A salgótarjáni járási úttörőelnökség és a járási hivatal művelődésügyi osztálya a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban rendezte meg az úttörők és kisdobosok járási kulturális seregszemle döntőjét, 15 község 18 úttörőcsapatának részvételével. A zsúfolásig megtelt nézőtér közönségét Kovács Tibor járási úttörőelnök köszöntötte. Az ünnepi műsort a nagybátonyi Bartók Béla Általános Iskola ezüstokleveles énekkara — Nagy Péterné tanárnő vezetésével — nyitotta meg. Az „Együtt — egymásért!” Jelszó szellemében januárban és februárban — a tanév elején meghirdetett úttörőévi program szerint — tíz kategóriában vetélkedtek a pajtások őrsi, raj-, csapat- és körzeti döntőkön. Az utóbbin — Ka- rancslapujtőn, Lucfalván és Dorogházán — 198 produkciót bírált a zsűri. Ebből a legjobb 58 számot mutatták be Nagybátonyban a járási minősítő versenyen. A szakemberekből álló zsűri döntése alapján arany oklevelet kapott vers, mese és próza kategóriában Kormos Katalin mátraverebélyi, Bakos Györgyi homokterenyei és Konkoly Tünde nagybátonyi pajtás. Az irodalmi színpad, gyermekszínjáték kategória nyolc résztvevője közül a ka- rancslapujtői úttörők és a mátramindszenti kisdobosok bizonyultak a legjobbaknak, amiért a jutalom szintén arany oklevél. Az éneklő őrsök, rajok versenyzői közül a nagybátonyi- ak, a hangszerszólisták résztvevőiből Ángyán Tamás nagybátonyi, Majkut Andrea és Sulyok Teréz kisterenyei pajtás kapott arany oklevelet. A kisterenye-bányatelepi kisdo-, bosok a bábjátékukkal érde-i melték ki az arany oklevelet. Az arany okleveleken kívül a zsűri kiadott még 21 ezüst és 24 bronz oklevelet az egyéni és csoportos számokat tolmácsoló úttörőknek és kisdobosoknak. A kulturális szemle után beszélgettünk Kovács Tibor járási úttörőelnökkel. Elmondta, hogy a járási vetélkedő elérte a célját, mert erősítette a gyermekekben a játékos kedvet, a felkészülés során megteremtette a művészetekkel való találkozás alkalmait. Az alkotásokat, a műveket a pajtások — a raj- és csapatvezetők közreműködésével — maguk választották ki. Az igényes műsorszámok bizonyították, hogy jó volt az előkészítés. A műsorszámok témáját, időpontját már szeptemberben megtervezték, s bőségesen volt idő a felkészülésre. Az úttörőcsapatok kulturális tevékenységét több községben segítették a lakóhelyi művelődési intézmények. Lehetőséget teremtettek a csapatdöntők megrendezéséhez. Az évi úttörőfeladatok végrehajtásának eredményeként — hangsúlyozta az úttörőelnök — intenzívebb, közvetlenebb, él- ményszerűbb kapcsolatuk alakult ki a pajtásoknak a művészetekkel, gyarapodtak emberségben és erősödtek a közösségeik. Az elmúít évekhez képest gazdagabb volt a zene, az ének és a népi játék. A versmondók is jobban felkészültek, gondosabb volt a kiválogatás, szélesebb volt a skála. Ezenkívül még nagyobb eredmény volt az, hogy a járás több mint négyezer kisdobosa és úttörője közül csapatszinten mintegy kétezer-ötszáz szerepelt. A zsűri tagjai — a József Attila Művelődési Központ munkatársai — a jövőben még nagyobb segítséget adnak, módszertani tanfolyamokat rendeznek. Ez a mostani eredményt még tovább növeli. Dicséret illeti a járás úttörővezetőit, iskolaigazgatóit a szervezésben nyújtott segítségért, elismerés illeti — mondta befejezésül Kovács Tibor — a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház minden dolgozóját, hogy zökkenőmentesen zajlott le a járás egyik legnagyobb kulturális rendezvénye. gy. 1. Meseregény a filmvásznon A csillagszemű Kolozsvári Grandpierre Emu meseregénye, A csillagszemű 1953-ban jelent meg első alkalommal, s a mű átmeneti stílusváltást jelentett az akkor már hírneves író munkásságában. A Nyugat folyóirat úgynevezett harmadik nemzedékének prózaíróihoz tartozik. Előadásmódja köny- nyed, választékos, intellektuális, vonzódik a különös jellemek, bizarr helyzetek ábrázolásához. A felszabadulás után írt műveiben bemutatja a polgárság életképtelenségét. bukásának törvényszerűségét. .1 csillagszemű népmeséi ihletésű történet, amely a Mátyás király halálát követó időkben játszódik. Főhőse, Kicsi Jankó igazi népmeséi hős. aki furfanggal legyőzi ellenségeit, igazságot szolgáltat a népnek, s kiharcolja jogát a szerelemhez. Ebből a tündéri szépségű és tisztaságú Kolozsvári-regényből készített másfél órás, színes játékfilmet Markos Miklós rendező, aki az azonos című regény filmre Írását is magára vállalta. A moszkvai filmművészeti főiskolán végzett rendező hosz- szabb idegi rendezőasszisztensként és forgatókönyvírójelenet a kosztümös kalandfilmből ként dolgozott. Ismertséget szerzett az 1969-ben forgatott Pokolrév című filmjével, majd néhány évvel később A dunai hajós című munkája a közönségsikert, a népszerűséget is meghozta számára. Üj filmjének címszerepére Juraj Durdiak szlovák színészt szerződtette, a többi szerepet kedvelt magyar színészekre, Madaras Józsefre, Dégi Istvánra, Bordán Irénre, Osz- ter Sándorra, Nagy Gáborra és Nagy Attilára bízta. A csillagszemű szerelmét a főiskolás Szirtes Ági, Szirtes Ádám leánya alakítja. A filmet március 27—29. között mutatják be a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. i Autóstoppos népművelők — No szálljon be! Remélem maga nem fog nekem Csehovról, meg Tolsztojról papolni!? Meglepetten szálltam be a Zsiguliba. Hozzászoktam már, hogy stoppolás alkalmával a gépkocsivezetők némelyike feltételhez köti a -.fuvart”. Segítsem eligazodni a számára ismeretlen útvonalon, fáradtságára való tekintettel egész úton énekeljek, vagy épp hallgassak —■ de ilyen kéréssel még nem találkoztam. Gépkocsivezetőm azonban bővebb magyarázattal is szolgált. — Tudja- Tarjánból jövet felvettem két fiatalembert. Valami „kulturosok” voltak. Eleinte jól elbeszélgettünk, autókról- nőkről-. -, ahogy ez már lenni szokott. Aztán az egyikük megkérdezte; szoktam-e olvasni? Ami igaz, igaz- Az autó meg a család mellett nem sok időm marad az ilyesmire- ha mégis hát elolvasok egy jó krimit. Erre elkezdtek beszélni az irodalom klasszikusairól. Csehovról- Tolsztojról... meg egy csomó, számomra ismeretlen íróról- Azt mondták, ezeknek a műveit egy művelt embernek illik ismerni. Még egy listát is hagytak a kocsiban- Nézze- ez az! Rajta a szerző, meg a mű címe. Mutattam az asszonynak, ő már néhányat olvasott közülük, de nekem mikor lenne erre időm. Különben is- a tévében épp elég unalmas marhaságot lát az ember. Minek bosszankodjam ezeken a „művészkönyveken”? Néhány nappal ezelőtt ismét autóstoppra kényszerültem. Ezúttal a salgótarjáni benzinkútnál toporogtam a hidegben- amikor egy teherautó fékezett mellettem. Huncutkás bajúszú, negyven • év körüli férfi ült a volánnál, szája szögletében parázsló cigaretta. A műszerfal jobb oldalán egy gépelt papírlapra lettem figyelmes. Rajta a már ismert lista- A gépkocsivezető észrevette pillantásomat. Olajos kezével a lapra bökött— Most ezt olvasom! Tudja kiírtam magamnak azokat a könyveket, melyeket szeretnék elolvasni. Egy kis időt mindig szakítok a művelődésre — mondta büszkén, és alig tudtam elfojtani egy mosolyt. (p. k.) Karnevál — tavasz — húsvét Az idén igen korán, február 6-án kezdődött a híres riói karnevál. Miért? Sokan azt kérdezik: igaz-e, hogy az idei farsang igen rövid és már február 14-én befejeződött? (Külföldi naptárakban valóban ez áll.) Néhány érdekes naptári szabály ismertetésével válaszolunk a kérdésekre. VlZKERESZTTÖL HAMVAZÓSZERDÁIG A Gergely naptárt használó országokban (Ausztria, Brazília, Olaszország, Spanyolország stb.) a farsang vízkereszttől (I. 6.) hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tart. Az előző nap a húshagyókedd. Ez a szó egy latin kifejezés magyaros fordítása. CARNE, VALE — annyi, mint: hús, isten veled! A karnevál kifejezés eredetileg nem zenés felvonulást, hanem „húshagyót” jelentett. A négy—öt napig tartó, híres ' riói karnevált az idén, tényleg február 6-án kezdték, mert a következő hétfőn (II. 13.) kezdődő mulatságot már nem lehetett volna befejezni. A katolikus naptár szerint II. 14-én vége volt a farsangnak, és február 15-én, hamvazószerdán kezdődött a 40 napos böjt. Ennek végeztével, III. 26-án lesz húsvét. Mi okozza a farsang időtartamának változását? NAPÉJEGYENLŐSÉG ÉS HOLDTÖLTE Meddig tart a farsang? ni. A húsvét időpontját a következőképpen számítják ki. A tavaszi napéjegyenlőség, azaz a tavasz kezdete (általában III. 19—21.) után az első holdtöltét követő vasárnap lesz húsvét első napja Nézzük meg, hogyan alakul az idén. A tavasz kezdete III. 21. E nap után ma pénteken holdtölte lesz, s két nappal később III. 26-án, vasár- nao. Túl korai húsvét — rövid farsang! Március 26. az év 85. napja, vonjunk le ebből 40 napot, marad 45 nap, ez pedig a farsang „halála”, azaz február 14. HOSSZÚ, BÁLI SZEZON Nézzünk most szerencsésebb esetet, hosszú farsanggal, Ha a tavasz kezdetén, március 21-én van holdtölte, akKor 29—30 napig várhatunk a következő teliholdig. Ez április 20 körül lenne. Ha ezen a napon — mondjuk — hétfő van, akkor a következő (azaz húsvét) vasárnap IV. 25. körül, lesz (az év 115. napja.) Ha most innen számolunk vissza 40 napot, akkor hátrakerülünk az év 75. napjáig: a farsang vége III. 16-án lesz. Ez több mint kéthónapos, pontosabban 69 napos báli szezont jelent. Érdekes kérdés: nem lehetne ezt a fluktuációt megszüntetni, hiszen az idei katolikus farsang mindössze 39 napos volt. Elképzelhető-e „átlagfarsang?” RÖGZÍTETT ÜNNEP Kétféle megoldást ismerünk.' Az egyiket a haladó gondolkodású (vagy nem katolikus), országok már régóta alkalmazzák. A recept: január és február a bál, a vígadozás, a karnevál ideje — függetlenül! attól, hogy mit mutat a naptár és mikor lesz húsvét. A másik megoldás a hivatalos; a törekvés ugyanaz, mint az előző esetben. Ez a változat a naptárreform (az ENSZ egyik bizottsága foglalkozik vele), s a cél a húsvét rögzítése. A legreálisabb tervezet (amelyet a katolikus egyház is támogat) a következő. Húsvét vasárnapját április 2. és 8. közé eső hétre kellene rögzíteni. A két dátum az év 92—99. napjait jelenti. Ennek középértéke 95—96, s innen visszaszámítva a 40 napot, az eredmény az év 55—56. napja, azaz II. 25—26. — ez egyúttal a farsang végét jelentené. Így a farsang minden évben (körülbelül) 50 napig tartana. Ez az érdekes reform azonban nemcsak a farsang miatt lenne érdekes. A világ legtöbb országát — hazánkat is — elsősorban a húsvét rögzítése érdekli. A komor és többnyire hideg március végi ünnepekkel ellentétben, a „langyos” és derűs áprilisi húsvét fellendíti a nemzetközi idegenforgalmat, a vendéglátó- és szállodaipart. Gauser Károly Tapasztalatból mindenki tudja, hogy a húsvét mozgó (és nem rögzített) ünnep. Március 22-től április végéig bármikor lehet. Mivel húsvét- tól számítjuk vissza a 40 napos böjtöt, a farsang utolsó napja sem rögzíthető. Hús vét vasárnapját régi, de ma is érvényes naptári szabály miatt ugyanis nem lehet pontos naphoz kapcsoli. ... .......flIIIIMIIIMIIIIIIIIMIIIIIIiailllllllllllllllllllillllllllUaíJlllllllUliilUilllllltlIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllltUIHIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllUllllltlIllUtUtlIlilllilMillMIIIIHIMUIIIIIilMlKIIUIliK. Aknay János festőművész kiállítása a salgótarjáni If júsági Művelődési Házban Mai ív áfán latunk 20.25: Bekötött szemmel Balog váltig állítja, hogy nem érzi magát katonaszökevénynek, hiszen csak haza akar menni Kaposvárra, várandós feleségéhez. Azonban ezt nehéz elhitetni a menekülő 2. magyar hadsereg hadbíróival- Balog kivégzésére készülnek, Ukrajnában. A fiatal asztalos" mel áll a bitó alatt, amikor légitámadás indul, s a végére Balog nyomtalanul eltűnik. Vajon Kaszap István imája tett „csodát”? Akinek szentté avatása éppen lefoglalja a második világháború legvéresebb napjaihan is az egyházat. A káplánt tanúként kihallgatásra kérik. mellé egy káplánt állítanak Kovács András 1967-ben a siralomházba, aki csodálja készült filmje- amelynek fő- Balog nagy lelkinyugalmát- szereplői Madaras József és A halálba indulót a káplán Kozák András, végső soron a Kaszap István imájával bú- vállalt igazság kérdéseit csúztatja. Már bekötött 6zem- boncolják. Aknay festészete szinte következik életútjábóL A képző- művészeti gimnázium elvégzése után — a körülmények okán — nem került főiskolára. Magának kellett hát megjárnia a festővé válás labirintusait. Nem képezték iskolásán művésszé — mint ahogy a főiskoláról kikerültek javát sem az absolutori- um avatja hivatottá e hivatásra (szakmára. mesterségre). a maga ereiéből érte el azt amit elért (hivatalilag a Művészeti Alap tagságát, a hivatásos festő „rangját”, a Fiatal Művészek Stúdiójának tagságát; lényegileg egy izgalmas lehetőségeket sejtető, bontakozó szuverén festői világot). Szentendrét maga választotta lakhelyéül. Olyan közegbe került, melv már csak vázában. emlékeiben emlékeztet arra a Szentendrére, mely a műtörténeti legendákban él. A posztim-presszionizmust már csak néhány idős mester képviseli, a Vajda-, Korniss-, Bálint- (korán három ágra szakadt) koncepció nyomvonalakban, szellemi, magatartásbeli, tanulságbeli jelenlétté alakult át. Talán a Barcsay nevével fémjelezhető konstruktivizmus talált leginkább követőkre. Aknay Jánosra — bevallva, bevallatlanul — hatott a szentendrei atmoszféra. A hagyományos felfogású lát- ványfestészettől való korai elszakadási kísérletei belső igazolásra találtak. Motívumokat gyűjtött és emelt ki (mint annyian a ma már európai nevű szentendrei mesterek közül), a szerkezet és a faktúra előtérbe került képein. Választási lehetősége bőségesen volt, hiszen a mai szentendrei művészetet már 4 NÚGRÁD - 1978. március 24., péntek j nem a stílusazonosság, hanem a legkülönfélébb irányzatok békés együttélése, s összefogó erőként egyféle progresszív művészi magatartás jellemzi; Aknay a város hangulatához kötődő, az architektúrát látványból jellé transzponáló piktúrát választotta. Néhány esztendővel ezelőtt gyakorta emlegették munkáival kapcsolatban a hazai festészetben egyedülálló, külön festői, plasztikai világot teremtő Deim Pál nevét A büszkén vállalható mester hatását Aknay újabb művei már nem (vagy csak alig, igen nagy áttételekkel) mutatják. A sajátos izgalmas felületet adó olajpasztelleken egyre erősebb az absztrakció, légifelvételszerű képei a szín és forma viszonyát vizsgálják. Murális tervei, a leninváro- si kísérleti műhelyben született munkái új — a plasztika felé mutató — lehetőséget villantanak fel. A salgótarjáni új ifjúsági ház szándékai szerint a környezet, az embert közvetlenül körülvevő mikrovilág „esztétikus befolyásolásával” foglalkozó művészeknek kíván fórumot teremteni kisgalériá- jában. Törekvésünk rímel a képzőművészeti világhét ez évi célkitűzéseire. Ez esztendőben az utcák, terek kultúrája lesz a vitatandó, elemzendő, felmérendő probléma. Aknay János azok közé tartozik, akik nem felhívásra kezdtek el foglalkozni az egyre súlyosabbá váló gonddal, feladattal. Az elvonatkoztatás folyamatában teljesen logikusan jutott el az utóbbi szakasz murális terveihez, melyek túlléptek a táblakép hagyományos funkcióján, nagy felületre kívánkoznak, lakótelepi énületegvüttesek humanizálására, emberibbé tételére valók. Hann Ferenc Gyógynövénykertészet A trópusi fáiról, rizstermeléséről ismert vietnami mező- gazdaságban a cukornád, a kukorica, a juta, a batáta, a manióka termesztése is jelentős. Napjainkban azonban egyre nagyobb gondot fordítanak a gyógynövénytermesztésre is. Erre — az ország adottságainak megfelelően — főleg a kiskertekben kerül sor. Különösen szívesen foglalkoznak gyógynövényekkel lío Si Minh város elővárosainak, környékének kiskerttulajdonosai. Akad olyan kerület, MOND Régen távozáskor felégették a hidakat. Manapság elfelejtik eloltani a villanyt. Kocogj az életedért? Fuss az infarktus elől? De minek? Hiszen autón is mehetek. ahol minden családnak, legJ alább egynégyzetmeteres gyógynövényparcellája van. A kórházak, falusi egészségügyi állomások 30 százaléka rendelkezik gyógynövénykerttel. A gyógynövényeket — a hagyományokhoz híven — sikeresen hasznosítják a mindennapi orvosi gyakorlatban. Ezenkívül száz iskola *anuloi is művelnek gyógynövénykertet. Tan Dinh megye 32 iskolája közül húszban gyógynövénykertészkednek a fiatalok. ÁSOK Szerencsés ember a színvak — neki nem kell színes televízióra költekeznie. J. Borzenkov gyűjtést