Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről f ( Folytatás az 1. oldalról) 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy eredményesen fejlődnek államközi kapcsolataink- Ezek sorában Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének- a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet politikai bizottsága tagjának látogatása tovább erősítette pártjaink, országaink- népeink közötti baráti kapcsolatokat, s új lehetőségeket tárt fel a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztésében. A Központi Bizottság üdvözli Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke hivatalos látogatásának eredményeit- A tárgyalások hozzájárultak országaink jól fejlődő kapcsolatainak további szélesítéséhez- együttműködésünk bővítéséhez. Kormányunk a békés egymás mellett élés elvének megfelelően több év óta tevékenykedik azért- hogy a magyar—amerikai kapcsolatok is rendeződjenek. A Központi Bizottság pozitív lépésként értékelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntése alapján visszajuttatták a koronát és a koronázási öt- szereket jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Kapcsolataink normalizálásának további jelentős állomása lenne, ha elhárulnának a még fennálló akadályok a megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös magyar— amerikai gazdasági kapcsolatok útjából. 4. A. Központi Bizottság fontos eseménynek tartja az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 állam külügyminiszterei képviselőinek belgrádi találkozóját. Üdvözli döntésüket az enyhülést szolgáló további találkozók megtartására. Hangsúlyozza: a népek érdekei azt kívánják, hogy á helsinki záróokmányt aláíró államok folytassák erőfeszítéseiket a közösen elfogadott elvek minden oldalú és teljes megvalósításáért- Hazánk ennek szellemében a jövőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság- az államok közötti együttműködés fejlesztéséért 5-' A magyar nép alig három esztendeje valamennyi békeszerető antiimperialista erővel együtt köszöntötte Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeit az imperializmus és kiszolgálói felett aratott történelmi győzelem alkalmával- Hazánkban azóta is nagy figyelem és együttérzés kíséri az indokínai térség népeinek a háborús sebek begyógyítá- eára, az országépítő munka kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseitA Központi Bizottság aggodalmát fejezi ki a kambodzsai vezetés által kirobbantott fegyveres konfliktus miatt. amely kizárólag az imperializmus, a reakció erőinek kedvez. Helyeseljük és támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának 1978. február 5-i nyilatkozatában megfogalmazott javaslatokat a harci tevékenység mielőbbi megszüntetésére- a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Ez összhangban áll Vietnam és Kambodzsa népeinek érdekeivel- s a jószomszédi kapcsolatok, a barátság II Ä Központi Bizottság áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, értékelte agrárpolitikánk megvalósításának tapasztalatait- s kijelölte a továbbfejlesztés feladatait. — A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt két évtizedben történelmi jelentőségű fordulat következett be a magyar mezőgazdaság helyzetében: létrejött- megszilárdult és erőteljesen fejlődik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság- A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo2 NÓGRAD - 1978. helyreállítását szolgálja. 6. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel- Keleten az imperializmus, az izraeli és az arab reakció folytatja manővereit a haladó társadalmi erők megosztására és gyengítésére- a Palesztin Felszabadítási Szervezet felszámolására. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a közel-keleti válságot- politikai eszközökkel a különutas alkudozások helyett minden érdekelt fél bevonásával- átfogóan kell rendezni- Ennek érdekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját. A jelenlegi helyzetben még ■ inkább szükséges az antiimperialista arab erők egységfrontjának megszilárdítása, a haladó arab államok és a szocialista országok együttműködésének erősítése. A magyar kommunisták, népünk szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igazságos harcukat7. Pártunk, közvéleményünk nagy figyelemmel követi és támogatja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmait és haladó társadalmi törekvéseit. Pártunk és népünk kezdettől fogva szolidáris volt Etiópia népével- a társadalmi haladásért- a nemzeti függetlenségért, országa területi egységéért és sérthetetlenségéért vívott harcával. A Központi Bizottság úgy véli, hogy Etiópia területének megtisztítása a Szomáliái csapatoktól különösen jelentős siker, amely döntően segítheti a térség békéjének helyreállítását és a két ország közötti viszony normalizálását mindkét nép, s Afrika haladó erőinek javára. A Központi Bizottság megerősítette szolidaritását a zimbabwei- a namíbiai, a dél-afrikai népeknek a szabadságért , a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. 8-; A Közporti Bizottság megállapította, hogy világszerte egye szelesedé társadalmi mozgalom bontakozik ki a minden nép érdekében álló leszerelés előmozdításáért. Az európai ifjúsági leszerelési konferencia, amelyet 29 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei tartottak Budapesten, fórumot biztosított a katonai enyhülés lényeges és időszerű kérdéseinek megvitatására- s kifejezte a különböző politikai irányzatokat képviselő fiatalok elkötelezettségét földrészünk és , a világ tartós békéje mellett. A Központi Bizottság a nemzetközi szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek és intézményeknek a közelmúltban megtartott genfi leszerelési világkonferenciáját a leszerelésért folytatott széles körű küzdelem jelentős eseményeként értékelte. Hasznosan járult hozzá a neutron- bomba bevezetése, a fegyverkezési hajsza fokozása ellen küzdő nemzetközi mozgalmak kibontakozásához, az ENSZ rendkívüli, leszerelési ülésszakának előkészítéséhez. A Központi Bizottság helyesli és nagyra értékeli a magyar társadalmi és tömegszervezetek közreműködését az egész népünk békés törekvéseit szolgáló nemzetközi akciókban. nyok- befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Sikeresen oldottuk meg a szocialista átszervezés és a termelés növelésének kettős feladatát. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével meggyorsult a termelőerők fejlődése, átalakult a társadalom osztályszerkezete- A termelési viszonyok gyökeres megváltozása egész társadalmi és gazdasági életünkben erősítette a szocialista vonásokat. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista fejlődésének, a falu- a parasztság anyagi és szellemi felemelkedésének elengedhetetlen feltételei. Űj március 18-, szombat tartalmat kapott, megszilárdult rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. erősödött a szocialista nemzeti egyég. — A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésében és az azóta végbement fejlődésben megmutatkozik a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazása, a hazai tanulságok és a szocialista országok tapasztalatainak hasznosítása. A sikerek az önkéntesség, a fokozatosság, a demokrácia érvényesítése alapján a „bal”- és jobboldali elhajlások elleni következetes harc jegyében születtek. Parasztságunkat saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Jó ügyet szolgált munkásosztályunk, társadalmunk, amikor nagyarányú politikai és anyagi segítséget nyújtott a szövetkezetek létrehozásához és megszilárdításához, a mezőgazdasági termelés korszerű alapjainak megteremtéséhez. Elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a parasztok, munkások, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüli- ek, akik hazánkban megalkották a szocialista mezőgazdaság történelmi művét. Elismerést érdemel a mezőgazdasági dolgozók ifjabb nemzedéke, amely az alapítókat követve, velük együtt helytáll és hozzzértő- en, eredményesen végzi munkáját. — A szocialista mezőgazdaság létrejöttével és megszilárdulásával gyökeresen megváltoztak a parasztság élet- és munkakörülményei, növekedett a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsülése, a dolgozók politikai és szakmai műveltsége, erősödött a közösségi szellem. A termelőszövetkezeti parasztság jövedelme jelentősen emelkedett. A társadalombiztosítás kiterjesztése, a nyugdíjrendszer bevezetése és más szociálpolitikai intézkedések számottevő mértékben javították a szövetkezeti parasztság életkörülményeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a magyar parasztság általános felemelkedése döntően hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott a magyar falu arculata, meggyorsult társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése; a falu és a város közötti különbségek az elmúlt két évtizedben lényegesen csökkentek. — A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdasági termelés növekedési üteme, fejlődése egyenletesebbé vált A termelés nem egészen két évtized alatt kisebb földterületen és kevesebb dolgozóval több mint másfél- szeresére növekedett. Ez mezőgazdaságunk történetében egyedülálló eredmény. Legszembetűnőbb a fejlődés a gabonatermelésben. Búzából az átlagtermés az 1960. évi hektáronkénti 17 mázsával szemben 1977-ben megha- haladta a 40 mázsát, a kukorica termése pedig 25 mázsáról 47 mázsára emelkedett. A hazai termés hosszabb idő óta fedezi az ország kenyér- és takarmánygabona-szükségletét, és a korábbi jelentős behozatallal szemben kivitelre is jut. Emelkedett az állattenyésztés színvonala, gyarapodott az állatállomány. A hústermelés a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta kétszeresére nőtt; a baromfihús-termelés megháromszorozódott. Egyes termelési ágak fejlődése nem tartott lépést a szükségletekkel. A szálas és lédús takarmányok, néhány ipari növény és zöldségféle termesztése, a juhtenyésztés elmaradt lehetőségeinktől. Ebben szerepet játszanak szemléleti, irányítási hibák, az anyagi, műszaki és biológiai megalapozás hiányosságai, az anyagi érdekeltség átmeneti csökkenése, esetenként a ked- ve-'^len időjárás. Néoünk életszínvonalának emelkedésében nagy szereoe van a szocialista mezőgazdaság és az élelmlszerinar teljesítményének. A lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott, a táplálkozásban nőtt az állati fehérjékben és a vitaminokban gazdag élelmiszerek aránya. Jelenleg az egy főre jutó átlagos fogyasztás húsból kereken 45, tojásból, 80, cukorból 40, tejből 30, zöldségfélékből 15, gyümölcsből 40 százalékkal több mint 1960-ban volt. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele mintegy ötszörösére emelkedett. A növekvő mezőgazdasági termelés jó feltételeket teremtett a feldolgozás fejlesztéséhez. Az élelmiszeripar teljesítménye 1960 óta két és félszeresére növekedett. Mintegy 150 új üzem épült, a regiek pedig bővültek, korszerűsödtek. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatában a szerződéses rendszer általános, sokoldalú és kölcsönösen garantált együttműködéssé vált, de a termelés, a feldolgozás és az értékesítés közötti összhang még nem megfelelő. A felvásárlás, az áruforgalmazás személyi, anyagi-műszaki feltételeinek megteremtése, a hűtő- és tárolótér építése nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés növekedésével. A Központi Bizottság a szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar eddig megtett útjának és jelenlegi helyzetének elemzése mellett behatóan foglalkozott a továbbfejlesztés irányelveivel, fő feladataival. Megállapította: hazánkban a társadalmi és politikai feltételek kedvezőek ahhoz, hogy agrárpolitikánkat töretlenül folytatva eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és további lendületes fejlődést érjünk el. Az ország természeti adottságai szinte minden fontos élelmiszer előállításához kedvezőek, szükségleteink túlnyomó része hazai termelésből fedezhető. Az élelmiszertermelés növelésének lehetősége felülmúlja a belföldi igényeket, ezért az árutermelés növekvő hányadát értékesíthetjük export útján. 1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzív fejlesztése a termelés dinamikus növelése fokozott követelményeket állít munkánkkal szemben. Alapvető feladat és egyben céljaink elérésének nélkülözhetetlen feltétele: — szellemi és anyagi erőforrásaink ésszerű felhasználásával a hatékonyság növelése, a minőség javítása; — a nyersanyagtermelés, a feldolgozás, a tárolás és az értékesítés tervszerű, arányos fejlesztése, az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése; — a termelés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint az ipari háttér gyorsabb, a nemzetközi együttműködés lehetőségeit hasznosító fejlesztése, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar eszköz- és anyagigényének kielégítése; — a szakosítás, a koncentráció, a gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a nemzetközi gazdasági integráció fejlesztése; — az exportpiacok bővítése, a külkereskedelmi munka színvonalának emelése. 2. Az élelmiszer-termelésben növelni kell az állattenyésztés, illetve a feldolgozóipar arányát. A hazai és a külföldi vásárlók igényeit figyelembe véve fenn kell tartani mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A termelési szerkezet előnyös változását segítse elő a termőföld ésszerű hasznosítása, a következetesebb igazodása a termőhelyi adottságokhoz. a) A növénytermelés fejlődését a hozamok növelésével, a minőség javításával, az elmaradott ágazatok felzárkóztatásával kell elérni. A kenyér- és a takarmány- gabona hozamait a jó minőséget adó, bőven termő fajták elterjesztésével és az agrotechnikai eljárások tökéletesítésével kell növelni. Külön figyelmet kell fordítani alapvető takarmánynövényünk, a kukorica termelésének fokozására és sokoldalú hasznosítására. Fejleszteni kell a kertészeti ágazatokat; a zöldség- és gyümölcstermelés biztosítsa a kiegyensúlyozott hazai ellátást és a gazdaságos export fokozását. Minőségi változást kell elérni a tömegtakarmányok, mindenekelőtt a silókukorica termesztésében, valamint a rét- és legelőgazdálkodásban. b) Az állattenyésztésben általános feladat a tenyésztés színvonalának emelése, a takarmány hasznosításának, különösen a fehérje felhasználásának a javítása. A hústermelés nagyobb részét a jövőben is a sertés- és baromfitenyésztés adja. A sertés- ágazatban az iparszerű termelés továbbfejlesztésére, a gazdaságosság fokozására kell törekedni. A baromfitenyésztésben nemzetközi pozíciónk megőrzése, illetve további javítása megköveteli a tenyésztés és a tartástechnológia folyamatos korszerűsítését. A hazai fogyasztói szükségletek kielégítése a tejtermelés, az export lehetőségei pedig a vágómarha-termelés növelését teszik szükségessé. Az adottságok jobb hasznosításával gyarapítani kell a juhállományt, emelni a hozamokat. A szarvasmarha-tenyésztést és a juhászatot a jó minőségű, olcsó tömegtakarmányokra, a melléktermékek fel- használására és a gyepterület hasznosítására kell alapozni. c) A mezőgazdasági Termelés és az élelmiszer-feldolgozás közti aránytalanságokat fokozatosan meg kell szüntetni. A hazai fogyasztói igények kielégítése és a kiviteli lehetőségek teljesebb kihasználása érdekében elsősorban a hús- és a baromfi-feldolgozást, a növényolaj-termelést és a tartósítóipart szükséges fejleszteni. Az élelmiszeriparban a termelés és a termelékenység kívánatos növeléséhez, a minőség javításához, a választék bővítéséhez, a korszerű áru- szerkezethez nélkülözhetetlen a gyártás- és gyártmányfejlesztés. Az összes szakágazatban fokozott gépesítésre, automatizálásra, a folyamatos technológiák kiépítésére, az anyagmozgatás, a csomagolás- technika, a raktározás-tárolás fejlesztésére, a higiéniai feltételeik javítására van szükség. 3. Az állami gazdaságok fönte« szerepet töltenek be a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében. A hazai tudományos munka eredményeinek hasznosításával, az élen járó nemzetközi tapasztalatok alkalmazásával több gazdaság kiemelkedő termelési színvonalat ért eb Hazánkban jelenleg 131 állami gazdaság működik, amely a mezőgazdasági terület 13 százalékán gazdálkodik, és az árutermelésnek mintegy 18 százalékát adja. Többségükre jellemző az eredményes vállalati gazdálkodás. Az eszközfelhasználás hatékonysága, a munka- és üzemszervezés azonban még nem kielégítő. Egyes gazdaságok termelési színvonala elmarad adottságaiktól, lehetőségeiktől. Az állami gazdaságok —, amelyekben a szakemberek aránya magasabb, a technikai ellátottság lényegesen jobb, mint a szövetkezetekben — továbbra is járjanak élen a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésében. Vállaljanak nagyobb részt a mezőgazdaság fő feladatainak megoldásában. A ma még kevésbé eredményesen gazdálkodók is váljanak mielőbb példamutató szocialista nagyüzemmé. Korszerűsítsék az üzem- és munkaszervezést, az adottságoknak megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet. Szervezetten segítsék a fiatal szakemberek felkészítését a gyakorlati munkára, folyamatosan adjanak át felkészült szakembereket a gyengén ellátott szövetkezeteknek. 4. A mezőgazdaságban döntő szerepet játszó termelőszövetkezetek gyors ütemben fejlődnek. Jelenleg a mező- gazdasági terület háromnegyed részén 1370 termelőszövetkezet működik és az árualap több, mint kétharmadát adja. A szövetkezetek többsége megfelelően gazdálkodik. A légi óbb szövetkezetek termelési színvonala eléri, ilr letve megközelíti a kiemelkedő állami gazdaságokét Ugyanakkor egyharmaduk — javarészt a kedvezőtlen természeti körülmények miatt — nehézségekkel küzd. A szövetkezetek szocialista jellege a tulajdon-, a termelési és az elosztási viszonyok fejlődésével tovább erősödött. Kedvező, hogy a szövetkezetekben növekszik a szakemberek és a fiatalok aránya. Egyetemes érdek, hogy valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezet fejlődjék. Az élvonalba tartozók gazdálkodása váljék még eredményesebbé, a jó természeti és gazdasági adottságokkal rendelkező, de közepes színvonalon gazdálkodó szövetkezetek közeledjenek az élenjárókhoz. Ugyanakkor szükséges és lehetséges, hogy gyorsabban, tervszerűbben növekedjék a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó szövetkezetek termelése is. A termelőszövetkezetek fejlesztésének általános követelménye és fő útja az ösz- szes rendelkezésre álló termelési eszköz leggazdaságosabb hasznosítása, az állóalapok bővítése, a szövetkezeti tulajdon gyarapítása, az adottságokkal és a népgazdasági igényekkel összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, az ésszerű szakosítás és a vezetés színvonalának emelése. Változatlanul az a cél, hogy a szövetkezeti parasztság életszínvonala rendszeresen emelkedjék, javuljanak élet- és munkakörülményei: jövedelme a munkásságéval arányosan növekedjék. A munkaidő legyen összhangban a végzett munka mennyiségével és minőségével, a személyes jövedelem pedig nagyobb mértékben függjön a szövetkezeti gazdálkodás eredményességétől. A szociális ellátásban ma még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének elengedhetetlen társadalmi feltétele a szövetkezeti demokrácia követke'- zetes érvényesítése, további erősítése. Az önkormányzati szervek munkáját folyama totósán hozzá kell igazítani a megnövekedett termelőszövetkezeti méretekhez, a változó üzemi viszonyokhoz. A közgyűlés — a szövetkezetek legfelsőbb fóruma — döntsön a közösséget érintő alapvető társadalmi, gazdasági kérdésekben. Ugyanakkor növekedjék a küldöttközgyűlés, a brigádok, az ágazati és területi részlegek tanácskozásainak szerepe, s ezekbe, rendszeresen vonják be a szövetkezeti alkalmazottakat is. Határozottan fel kell lépni a szövetkezeti demokráciát lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen. 5. A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdaság eredményeihez. Termékeiknek mintegy fele A saját szükségletek kielégítését szolgálja, a többit áruként értékesítik. A sertéshúsnak a felét állítják elő, a tojás termelésében, a kisállattenyésztésben, néhány gyümölcs- és zöldségféle termelésében részvételük meghatározó. A háztáji és kisegítő gazdaságok alapjában a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek szakmai, anyagi, műszaki segítségére támaszkodva szervezetten termelnek és értékesítenek, szervesen illeszkednek szocialista gazdasági rendszerünkbe. A párt határozottan támogatja a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló háztáji gazdálkodást, és fellép annak lebecsülésével, és esetenként előforduló hibás gyakorlattal szemben, amely gyengíti a termelés biztonságát, egyaránt sérti a termelők és a népgazdaság érdekeit. Ennek megfelelően segíteni kell a háztáji termelés korszerűsítését és szakosodását, és gondoskodni kell a termelési és értékesítési biztonság feltételeiről. 6. A mezőgazdasági üzemek, a feldolgozó és a forgalmazó szervezetek között terjednek az erő ésszerűbb egyesítését, a gazdaságosabb termelést seIFolytatás a 3. oldalon)
