Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-02 / 52. szám
Egy közművelődési terv háttere Elképzelések és eredmények a FIM-ben ALAPOS ÉS KONKRÉT közművelődési tervet készítettek 1978-ra a balassagyarmati FIM-nél. Olyat, amely folytatása az eddigi kezdeményezéseknek ; egyaránt tükrözi a szakmai és általános műveltség gyarapításának igényét, szükségességét. A korábbi ok- tatáscentrikusságot igyekeznek csökkenteni, arányosabbá téve a közművelődési tevékenységet. A kiindulás: helyzetelemzés, számvetés A műveltségi, képzettségi szint feltárása az eredményeket és gondokat sorakoztatja fel, ami alapul szolgál a tervek kidolgozásához. A vállalatnál dolgozó 441 munkás 62 százaléka, 272 fő szakmunkás. Ez a szám magasabb a megszokottnál, de a gyár előtt álló feladatok indokolttá teszik, hogy a jövőben is mind több jó szakmunkás legyen. Betanított munkásként huszonöt százalék dolgozik, segédmunkás 13 százalék. Középfokú végzettséggel a munkások 10 százaléka, 44 fő rendelkezik. Még mindig gondot jelent a nyolc általános elvégzésének hiánya: 45 év alatt 34 dolgozó, közülük tizen harminc évnél is fiatalabbak — nem fejezte be alapfokú tanulmányait. Azok részére, akik vállalják a tanulást, munkaidő-kedvezményt, könyveket .az iskola befejezése után egyszeri jutalmat biztosítanak — ezt öten vették igénybe az elmúlt évben. Különböző típusú középisko- lákba (szakmunkások szakközépiskolája, gimnázium, szakközépiskola) huszonheten jártak, egyetemi, főiskolai tanulmányokat tizen folytattak, illetve folytatnak. Tanfolyami képzésben, továbbképzésben 61 fizikai dolgozó vett részt. Sokan már a második szakmát szerzik így: a hegesztő tanfolyam 23 résztvevője közül például 16-an előzőleg már lakatosok voltak. I A vállalati gazdaságvezetés, párt és társadalmi szervek kiemelten foglalkoznak a dolgozók ideológiai, politikai képzésével. A marxizmus-le- ninizmus esti egyetemen és szakosítón nyolc fő tanult az elmúlt tanévben. HUSZONEGY szocialista brigád működik a gyárban. Sokat színesedett, gazdagodott kulturális vállalásuk: egyaránt helyet kap benne a szakmai. politikai tanfolyamokon való részvétel és a színház, mozilátogatás, kiállítások, múzeumok megtekintése, kirándulások belföldön és külföldön. Rendszeres résztvevői a különböző szintű vetélkedőknek. Többen tagjai a vállalatnál működő két könyvtárnak (szakszervezeti létét és saját műszaki); bár ezek helyzete és olvasói forgalma még nem megfelelő — jobb elhelyezés esetén várható csak javulás. Komoly problémát jelent a bejáró dolgozók bekapcsolása a művelődésbe. Elindult a kapcsolatfelvétel és együttműködési szerződések megkötése azokkal a községi művelődési házakkal, amelyek körzetében a legtöbb FIM-es dolgozó lakik. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központtal szocialista szerződésben rögzítették az együttműködés fő területeit. A vároBalassagyarmat története (896-1962) A város felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére, régi adósság törlesztéseként látott napvilágot az a vaskos kötet, amely Balassagyarmat története 896—1962. címet viseli. A" monográfia Balassagyarmat város Tanácsa kiadásában jelent meg 1977-ben. A szerkesztő bizottság tagjai voltak: Balogh Sándor (főszerkesztő), Belitzky János, Gulya Pál, Kmetty Kálmán (a szerkesztő bizottság elnöke), Lombos Márton, Németh Béla, Schne:- der Miklós, Skoda Ferenc, Szabó Károly, Szomszéd Imre és Zólyomi József. A nagy gonddal megírt és összeállított várostörténet a honfoglalástól napjainkig tekinti át Balassagyarmat múltját, amely — mint Lombos Márton az Előszóban írja —: .......számtalan hősi küzdelmet takar, de nem kevesebb a balsors sem, ami megtépázta városunkat; tűzvész, árvíz, török és a legújabb korban a második világháború fasiszta őrületének gyászos következményei.” A város azonban mindig kiheverte a megpróbáltatásokat, hosszú időn át a megye székhelye volt, napjainkban pedig, különös tekintettel az ipar, az ipari munkásság megnövekedett szerepére, méltó helyet foglal el a szocialista városok között, s jelentős kulturális hagyományokkal, jelenkori értékekkel bír. A kötet a táj természeti, földrajzi leírásával kezoődik, Ezt követően tizenegy fejezetben vezet végig a város történelmén. Megismerkedhetünk a honfoglalástól Mohácsig tartó időszak történelmével, a hajdani várjobbágy faluval, a földesúri vásáros falu és a mezőváros életével. Ezt. az időt követi a török hatalom, a várháborúk, és a török hódítás ideje, végső soron a mezőváros pusztulása és az újbóli benépesítésre történt kísérlet. Külön korszakot jelent a város történetében a török kiűzéstől a polgári forradalomig tartó történelmi korszak, illetve az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc. A szabadságharc bukásától a kiegyezésig húzódó idő történetét tárgyalva szemléletes képet kapunk az önkényuralmi rendszer politikájáról és közigazgatásáról. A kiegyezés: tői a polgári demokratikus forradalomig tartó időszakban tárgyalja a könyv a tőkés gazdasági fejlődés megindulását, ellentmondásait, a várossá fejlődő Balassagyarmat viszonyait a munkásmozgalom kialakulását, az első világháború éveit. Külön fejezete a kötetnek az 1918. évi polgári demokratikus forradalom és a Maigyar Tanácsköztársaság. Végigkísérhetjük ebben a fejezetben, többi között, a forradalom győzelmét Balassagyarmaton, a proletáriátus hatalmi rendszerének kiépítését, a város politikai életét, a tanácshatalom gazdasági, szocális és kulturális intézkedéseit, a ' honvédő harcokat az Ipoly mentén, s a tanácshatalom utolsó heteit. Ezután Balassagyarmaton , is az ellenforradalmi rendszer negyedszázada, a háborús készülődés, majd a második világháború évei következtek. A felszabadulástól a szocialista forradalom győzelméig tartó időszak eseményeinek tárgyalásával a könyvben is elérkeztünk a közelmúlt történetéhez. Külön fejezetet képez a szocializmus építésének kibontakozását elemző rész amely nem hagyja szó nélkül a fejlődés korlátáit és ellent; mondásait sem, valamint szól ez 1956-os balassagyarmati ellenforradalmi eseményekről is. Ezt követte a párt újjászervezése, a néphatalom megszilárdulása, a szocializmus fellendülése, a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a mai Balassagyarmat pezsgő fejlődésének dokumentálása. A kötetét rendkívül gazdag jegyzetanyag egészíti ki, amely felemeli a könyv forrásértékét. A függeléket Schneider Miklós állította össze. Irodalomjegyzék, névmutató, adattár teszi még használhatóbbá a kötetet. S bőséges képanyag segít a szemléltetésben. Nógrád megye történetének négy kötete, Salgótarján városmonográfiája után ez a kötet méltán kap helyet a nógrádi könyvespolcokon, tudományos értékén túl, az ismeretterjesztés, a honismereti és helytörténeti tevékenység, az iskolai oktató-nevelő munka pótolhatatlan eszköze. T. E. si rendezvényeken kívül a budapesti színházlátogatásoknak is egyre több résztvevője van az üzemből. A szocialista életmód, a közgondolkodás fejlesztését jól szolgálták az ismeretterjesztő előadások. Nem elhanyagolható tényező a helyzetelemzésnél, hogy az elmúlt év őszétől immár két függetlenített is foglalko- kozik a művelődés kérdéseivel: a korábbi üzemi népművelő (pedagógiai diplomás) a dolgozók beiskolázásával, továbbképzésével foglalkozik, míg szeptembertől gyakorló népművelő látja el a közművelődés irányítását, a könyvtárak kezelését (munka mellett levelező tagozaton népművelő-könyvtár szakot végez). A feladatterv rögzíti: ebben az évben tovább folytatódik a vállalati képzés. öntőszakmunkás lesz 17 segéd és betanított munkásból, huszonhárom szakmunkás és hét segédmunkás vesz részt biztonság- technikai tanfolyamon, harmincöt szerkezetlakatos részvételével aluszerkezeti lakatos specializáló képzés indul, tizenkét tmk-s szakmunkás (lakatosok, villanyszerelők) felújító korszerűsítő tanfolyamra jelentkezett. A képzés célját, tematikáját, személyi és tárgyi feltételeit, az ösztönzés módját a terv körültekintően felmérte, megfogalmazta. Nem marad az általánosságok szintjén a közművelődési tennivalók, elképzelések leírása sem: konkrét terveket, lehetőségeket gyűjt össze. Különösen az esztétikai nevelés, azaz a művészetek megszerettetése terén — Réti Zoltán balassagyarmati festőművész-tanár műveinek megismertetésétől az olvasópályázat indításáig sokféle utat, módot magában foglal. Arra is utal, hogy a brigádok kulturális vállalásaikban miből választhatnak. AHOGY A TERV KÉSZÍTŐI is megfogalmazták: a közművelődési munka sok irányú feladat, amely nem csak lehetővé teszi, hanem igényli is az összehangolt tevékenységet. Hogy a jó elképzelésekből a következő évi értékelésnél mi válik valósággá, nagyrészt azon múlik, sikerül-e ez az összehangolás, milyen munkát végez a vállalati művelődési bizottság. G.K.M. Az ötödik pecsét után Magyarok ■ A 60 éves Fábri Zoltán kereken negyedszázada filmrendező. Eddig 19 filmet — utoljára a Magyarok címűt — rendezte. Munkásságának színvonalát számos fesztiváldíj jelzi. Az Életjel 1954- ben Karlovy Varyban a Munka-díjat, a Hannibál tanár úr 1956-ban ugyanitt a fődíjat. a Két félidő a pokolban 1962-ben Bostonban a kritikusok díját nyerte el. A nappali sötétség 1964-ben Locamó- ban különdíjban részesült. A legtöbb díjat a Húsz óra kapta; Moszkvában 1965-ben nagydíjjal és a FIPRESCI-díjával, Velencében az UNICRIT és a Cinema 60 díjjal, Rómában a Giove Capitalino nagydíjjal, egy évvel később Mannheim- ben a FIPRESCI-díjjal, majd 1967-ben Velencében a San Giorgio, a Citta di Venezia és a Cineforum-díjjal tüntették ki. Az 1975-ös moszkvai filmfesztiválon a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotás külön díjat érdemelt ki, míg két évvel később ugyanitt Az ötödik pecsét című film a fesztivál fődíját kapta. Az elismerések felsorolása egyértelműen bizonyítja, hogy Fábri Zoltán személyében jelenkorunk legnagyobb magyar filmrendezőjét tisztelhetjük. Munkássága mindvégig szellemileg, tartalmilag és formailag is érdekes, nemcsak a hazai, hanem a külföldi közönség, a külföldi szakmai körök számára is. A rendező műveiben aktuális társadalompolitikai kérdésekhez nyúl, ezek tudatos és aprólékos „körüljárásával” kényszeríti a nézőt az együttgonJelenet a filmből. dolkodásra, á nyílt és egyértelmű állásfoglalásra. A legújabb filmalkotás, a Magyarok szerves részét képezi Fábri eddigi életművének. Benne az egyszerű ember életsorsa elevenik meg, szoros összefüggésben a történelemben, saját környezetének sajátos és meghatározó körülményeivel. A film Balázs József azonos című regényéből készült. A mű a nyírségi parasztok egy részének németországi munkavállalásáról szól a második világháború vége felé, s e történelmi tudatunkban kevésbé élő eseményről és résztvevőiről mond el jellemző, mára vonatkoztatható gondolatokat. A cím jelképesnek tekinthető. A tíz magyar ’vendég- munkás sorsában nemcsak a parasztság élete, gondolkodása tükröződik, hanem többkevesebb áttétellel az egész magyarság sorsa és gondolkodásmódja is, a történelem adott, élesen körülhatárolt keretei között. Az ország közönsége a filmet először a február közepi pécsi filmszemlén láthatta, s ott nagy elismerés fogadta. A salgótarjáni közönség március 2—4-e, a balassagyarmati március 6—8-a, között találkozhat a művel, amelynek főszerepeit Koncz Gábor, Pap Éva, Bihari József, Szabó Sándor, Gera Zoltán, Molnár Tibor, O. Szabó István, Apor Noémi és Solti Bertalan alakítja. Ki tud többet a Szovjetunióról? Mint arról korábban hírt adtunk, januárban a megye 17 közép- és szakmunkásképző iskolájának mintegy hat és fél ezer diákja bevonásával lebonyolították a közép- iskolások számára meghirdetett Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő előcsatá- rozásait. Eldöntötték, mely csapatok képviselhetik iskolájukat, területüket, a március 7-én Kisterenyén, illetve 8-án Balassagyarmaton megrendezendő versenyen. Ennek a két erőpróbának a győztesei képviselik a megyét, a március 24-én Salgótarjánban megrendezendő területi döntőn. Megtisztelő feladat, hogy országos elődöntő színhelye lesz Salgótarján. Vendégül látjuk Borsod és Heves győzteseit. Hagyományai vannak ezeknek a vetélkedőknek Nógrád- ban, melyek az iskolai élet szerves részévé váltak az évek során. Az idei versenyre különös gonddal készültek mindenütt, hiszen a Nagy Október évfordulójához kapcsolódik. Ennek köszönhető, ff! U hogy a résztvevők száma jelentősen bővült, ami differenciáltabbá tette a verseny lebonyolítását. A különböző helyeken megrendezett vetélkedők sok érdekes tapasztalatot hoztak. Balassagyarmaton például nagyon ügyesen választották meg a formát, s ez átsegítette a versenyzőket a kezdeti feszültségeken. A salgótarjáni Táncsics Szakközépiskola negyedikesei a KISZ-vezetők, pedagógusok irányítása, segítésé mellett önállóan vezették le a , vetélkedőt, részt véve a zsűri munkájában is. A kisterenyei rendezvény egyszerűségével és tartalmasságával tűnt ki, ami végig izgalommal párosult. A vetélkedőkre általában jellemző volt, hogy a legnagyobb előnyt a szellemi totó, illetve a villámkérdések helyes megválaszolása jelentette a résztvevőknek. Néhány helyen a kérdések pontos értelmezése, illetve ennek hiánya okozott fennakadást, s előfordult mechanikus, csak eseményekben való gondolkodás, az olvasottság valamint az érzelmi töltöttség alkalmankénti hiánya is. A felkészülésben a fiataloknak az iskola nyújtotta foglalkozások mellett nagyon hathatós segítséget jelentett a Szovjetunió című lap. Mai lévéajánlaiunk 20.00: EGY VALAs TÖRTÉNETE. A szegedi Nemzeti Színház Kis- színházának előadásában Mairdtá Lajos Egy válás története című színműve kerül bemutatásra, két részben. A házasság az emberi kapcsolatok legbonyolultabbika, hiszen kiét idegen ember kerül egymással életközösségbe, a házasság válságának ismérvei a veszekedések, nagy kibékülések. Maróti Lajos drámája egy ilyen válságban levő házasságot mutat be. A házaspár széthulló otthona tükrözi azt az értelmiségi légkört, amelyben élnek. Vera és a „Doktor úr” veszekedéssel, békü- léssel „tarkított”, válással végződő háziasságát. Az emberi kapcsolatok felbomlása mellett szó esik az alkotni képes ember önkifejezésének határairól, konfliktusáról. A Doktor úr: ifj Üjlaky László, Vera: Rajza Viktória fh. Rendezte: Lner Péter.