Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-02 / 52. szám
Gazdaságvezetés: O A Sndapcsti ffarisnyagyár nagybátonyi gyárából Milyen a nők bérezésének helyzete Gyárunk könnyűipari üzem, amelyben a- nők aránya 85 százalék. Férfi munkaerőt speciális — gépmester, műszerész, tmk, teherszállítás — területeken alkalmazunk. A harisnyagyártásban csupán a megerőltető fizikai munkát jelentő harisnyafestést végzik férfiak, 15 fős létszámmal. Az 1977 évi bérintézkedések tehát lényegében női dolgozóinkat érintették. Éves átlagban 12 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, amelyet 8 százalékban saját erőből, 1,4 százalékban ágazati preferenciából. 2,6 százalékban ága- zati pótlékrendszer kiterjesztéséből biztosítottunk. az ipari üzentekben ? Az 1977-es esztendőben végrehajtott központi bérintézkedés tükrében A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa szabta meg többek között azt a feladatot is, hogy az iparban dolgozók körében végre kell hajtani a központi bérintézkedéseket. Ezen belül bérrendezést, valamint a műszakpótlék felemelését, illetve kiterjesztését. Az elmúlt fél esztendőről készített felmérések egyértelműen bizonyították, hogy a műszakpótlék hatására átlagosan 300 forinttal emelkedett az érintettek bére. keresete. A központi bérintézkedés végrehajtása során szem előtt tartották a bérarányok javítását, és elsősorban a minőségi munka került előtérbe, öltött megkülönböztető mértéket a szétosztásnál. A fizikai dolgozók örömmel és elismeréssel fogadták az intézkedést, amely a munka végzésében is kedvezően éreztette hatását. A teljesség igénye nélkül, a megye nagyobb ipari üzemeiben végrehajtott bérintézkedés hatásáról adunk ez oldal terjedelemben képet levelezőink, segítőtársaink közreműködésével. Erről szólnak jelentéseik: Szíjgyártó Sóndorné: a salgótarjáni öblösüveggyárból Üzemrészeink közül — magas fokú gépesítettsége miatt — három műszakban a 76 fős kötődé, a 15 fős f es tödé, és a 120 fős formázó dolgozik. Ezekben az üzemekben mintegy 170 nő önként vállalja a három műszakot, részben a nagyobb kereset, részben a kvalifikáltabb kötőmunka, részben a melegüzemnek minősülő formázóüzemi 5 napos munkahét vonzására való tekintettel. A kisgyermekes anyák esetében, gondjaik időtartamára, belső átszervezéssel minden esetben megoldjuk az éjszakai műszak alóli mentesítésüket. Természetesen csak akkor, ha a mentesítést kérik. A jelentős mértékű saját és központi forrásból adható béremelés szétosztását, az üzemi demokrácia szellemében, széles körű felmérés előzte meg. A szakszervezeti bizalmihálózaton keresztül feltártuk azokat a területeket, ahol a bérezés nem állt arányban a végzett munka nehézségével. Elsősorban a nehéz fizikai munkát végző formázónők bérét rendeztük, ahol a darabbémövelés elérte a 15 százalékot. Ezen túlmenően a legnagyobb körültekintéssel az egyes területeken jelentkező elmaradásokat számoltuk fel. Az alapbérek emelése mellett a pótlékrendszer kiterjesztése is szép keresetnövekedést jelentett. Az egységesítést megelőzően vállalatunk saját erőből 36 százaléknak megfelelő éjszakai pótlékot biztosított a három műszakban dolgozók részére. Az éj- szakaipótlék-növekedés így gyárunk vonatkozásában mindössze 4 százalékot hozott. Emellett azonban a 20 százalék délutáni pótlék bevezetése a három műszakban foglalkoztatottakon kívül további 360 főt érintett. A termelési eredmények egyértelműen igazolják, hogy az 1977. július 1-vel végrehajtott bérintézkedések a kívánt célt elérték. A délutáni pótlék a dolgozók régi igénye volt, amely központ; segítséggel az elmúlt évben végre megvalósulhatott. Dági Sándorné: 1976. évhez viszonyítva a gyár összlétszámában emelkedés tapasztalható az 1977. évben. ami azt jelenti, hogy létszámunk 1853-ról 1910-re nőtt. Ezen belül emelkedett a női dolgozók létszáma is, 620 főről 691 főre. Ez az összdolgo- zók létszámához viszonyítva közel 36 százalékot jelent. Külön megvizsgáltuk azt is. hogy a folyamatos műszakban foglalkoztatott dolgozók közül mennyi a nődolgozó. Vizsgálataink megállapították, hogy a folyamatos műszakban foglalkoztatott összdolgozói létszám. 307 főről 591 főre emelA Központi Bizottság 1970 óta fokozott figyelmet fordít a nők és a férfiak között levő béraránytalanságok megszüntetésére. A dolgozó nők kereseti arányainak javítása érdekében a vállalat vezetősége 1971. évtől kezdődően a bérfejlesztésük során figyelemmel kísérte az egyes szakmákban, illetve munkakörökben fennálló aránytalanságokat, és • a béreket ennek figyelembevételével rendezte. Bár a kereseti arányok javítása területén még további feladatok vannak, az elmúlt évek folyamán a nők és a férfiak között kereseti és jövedelmi aránytalanságok jelentős mértékben csökkentek. Az 1970. évi tényleges keresethez képest a nők átlagos keresete 1976 évben mintegy 42 százalékkal, a személyi jövedelmük pedig mintegy 43 százalékkal volt magasabb. Az átlagkereset és a személyi jövedelmek ilyen mértékű növelése biztosította, hogy 1976. év folyamán a nők legalacsonyabb keresete 1501 és 1800 forint között volt. A női dolgozók 7,6 százalékának keresete helyezkedett el a két határ között, a többi 1801 forint, vagy attól magasabb havi átlagos keresettel rendelkezett. Márton Tiborné: a kohászati Nődolgozóink gazdasági helyzetének rendezése vállalatunknál következetes, folyamatos bérpolitikai intézkedéseken keresztül nyert megoldást, melynek következtében fokozatosan csökken a bérkülönbség női és férfidolgozóink között. Természetesen az ilyen irányú vizsgálatoknál figyelembe vesszük az egyéb bérezésre vonatkozó szabályokat is. (Egyenlő munkáért, egyenlő bér elve.) Nődolgozóink körében a bérfejlesztés mértéke 135—180 fo- rint/hó között változott, vakedett, ami közel 93 százalékos emelkedést jelent. Nyilvánvaló- hogy ebben közrejátszott az új üzemrészek folyamatos belépése. Ezen üzemrészekben a nődolgozók száma 102-ről 162-re emelkedett. Ez az emelkedés 59 százalékos. Gyáron belül az a tapasztalatunk, hogy a férfiak és nők minden munkaterületen azonos bérezésben részesülnek. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a három műszakban dolgozó anyák egy műszakos beosztást kapjanak. 1976-hoz viszonyítva 14 főről 1977-ben 9-re csökkent a számuk. NaAz 1977. évi bérfejlesztés tovább csökkentette az aránytalanságokat. Az alapbérek emelését a 16/1976. MüM. sz. rendelet 1977. január 1-től érvényes keretbesorolási rendszerében szereplő bértételének, valamint az OSZB 1977. évre érvényes bértételének megfelelően hajtották végre. Különös gondot fordítottak arra, hogy azokon a területeken és munkakörökben, ahol a dolgozók személyi bére, illetve a darabbéres bértételek az OSZB, illetve a keretbesorolási rendszer bértételeinek alsó határánál alacsonyabbak voltak — közelítsenek ezekhez a bértételekhez és ahol lehet, érjék el azt. A fizikai dolgozók tekintetében egy-két kivételtől eltekintve, a bérfejlesztés után a legalacsonyabb bér eléri az OSZB bértételének alsó határát. A nem fizikai foglalkozású dolgozók bérfejlesztését úgy hajtották végre, hogy az alsó határ eléréséhez szükséges összeg egyharmadát az alapbérek alsó határát el nem érő dolgozók részére adták. Ez elsősorban a női dolgozókat érintette, így a nők kereseti arányai tovább javultak az 1977. évi bérfejlesztés során. üzentekből Iamint a nők létszámát tekintve 80—90 százalékuk részesült az elmúlt évben, illetve években bérfejlesztésben. Az alapbéren felül célfeladathoz kapcsolt anyagi ösztönzőkből a nődolgozók a férfiakkal azonos elbírálás alapján részesültek. Továbbá növekvő tendenciát mutat az egyéb jutalmazás összege is, pl. az 1 főre eső jutalom átlagos összege 1972-ben 215 forint/év, míg 1977-ben 815 forint/év volt a dolgozó nők jutalmazására fordított ösz- szeg. gyón lényeges- hogy ezek az anyák ragaszkodtak folyamatos munkabeosztásukhoz, mivel a műszakpótlék bevezetésével igen jól alakul jövedelmük. Tapasztalatunk szerint a magasabb jövedelem miatt ragaszkodnak a folyamatos műszakhoz. Gondjaink még mindig vannak, néhány területen az alsó bérhatárok korrigálásánál 1979. március 1-ig végrehajtjuk ezeken a területeken a bérkategória alsó határának elérését. Nagyon fontos politikai kérdésnek tartjuk ezt és a végrehajtási ütem minden körülmények közötti betartását. 1977. július 1-től bevezették az üzemekben a délutáni- és éjszakai műszakra járó pótlékok fizetését. A délutáni műszakban dolgozók az arra az időre eső keresetüknél 20 százalékkal, az éjszakai műszakban dolgozók 40 százalékkal kapnak több bért. Az automata üzemekben folyamatos munkarend van. Ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az itt dolgozók vasárnapon és bármilyen ünnepnapon is dolgoznak. Ezek a dolgozók ugyanígy megkapják ‘ a 20, illetve 40 százalékot, s ezen felül — a folyamatosság miatt — plusz 10 százalékot. Az érintett vezetők azt remélték a műszakpótlék bevezetésétől, hogy ezekben az üzemekben a munkaerőhiány megoldódik. Ez a remény azonban nem teljesen vált valóra, hiszen az itt dolgozók többsége nő, családanya. Érthető okokból nem szívesen vállalják a vasárnapi, ünnepnapi munkát. A bérrendezések általános tapasztalata, hogy ösztönző módon hatottak a termelés növekedésére. Ugyanakkor, az eddig alacsony fizetésű dolgozók is érzik, hogy munkájukat figyelemmel kísérik, s anyagilag is' elismerik. A - központi bérintézkedés hatása jó hangulatot váltott ki nődolgozóink körében. Ez érződik a termelés hatékonyságán, valamint a munkafegyelem erősödésén is. Bár, mint minden intézkedésre, határozatokra születnek vélemények. Ezért a bérintézkedést is, mint ahogy említettem, jónak tartják, de van olyan irányú észrevétel, hogy 1—20 évig 5 évenkénti kate- góriaváítozásokra van lehetőség. 20 év felett azonban már ez a lépcsőzetes emelkedés ki van zárva. Ma már egyre több dolgozó kerül gyárunkban a nyugdíj- korhatár közelébe 25—35 éves munkaviszonnyal, s ebben az esetben nem érződik kellőképpen az idős dolgozók, a törzsgárda megbecsülése. Nődolgozóink, de főleg a kisgyermekes anyák nem igénylik a váltóműszakot még akkor sem, ha figyelembe veszik a műszakpótlék bevezetését, bár ezt általánosságban dolgozóink pozitívan értékelik. Több irányú intézkedés történt vállalatunknál a nők szociális helyzetének javítása érdekében: mint például az eltérő munkaidő bevezetése, (a gyermek 8 éves koráig), a harmadik műszak alóli mentesítés (lehetőséget figyelembe véve), többgyermekes anyák (három, vagy ennél több) szombati napokon 2 és fél órás munkaidő-kedvezményben részesülnek stb. a salgótarjáni síküveggyárból Balogh Endréné hétfős munkabrigádot fog össze a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában. Szabászok, varrónők és csomagolok közösen vállalták, hogy teljesítményükkel, szorgalmukkal, tanulásukkal érdemesek lesznek a szocialista brigád cim elérésére. — kj. — Horváth Imréné: a ßSJff balassagyarmati gyárából Az 1977. július elsejével vég- mánycsoportba tartozóknál az rehajtott munkabérrer.de- alsó határtól való eltérés ósz- zés, a műszakpótlékban része- szegének legalább 50 százaléka sülök körének kiterjesztése je- rendezésre került, lentősen befolyásolta dolgozó- Jelentős jövedelem- és ink átlagkeresetét, jövedelmét, - munkabértöbbletet jelentett és így kedvező visszhangot egyes dolgozóinknak a m elváltott ki. szakpótlékok újbóli megállapíTeljesítménybéres dolgozó- tása, illetve a pótlékra lógóinknál kategória bér-módosítás sultak körének kiterjesztése, történt, mellyel egyidejűleg, melynek következtében az év egyes kategóriákban, (13 kate- I. fél évében számfejtett 427 gória) munkabérrendezést ezer 457 forinttal szemben a hajtottunk végre. Az érintett II. fél évben kifizetésre ke- dolgozók száma 345 fő és a rülő műszakpótlékok össze- bérrendezés mértéke 190 szá- ge: 502 638 forint. A bérren- zalékos, előző munkabérekre dezés következtében jelentősen vetítve 112,3 százalék. A fel- növekedett a gyár bérszinvo- használt keretösszeg: 60 200 nala és a dolgozók átlagkere- farint/fő. sete a megelőző évekhez haA fizikai havidíjas dolgozók- sonlítva. nál felhasznált keret 40 861 Üzemünkben három mű- forint/fő, és a június havi szak nincs. A központi bérin- munkabérekhez viszonyítva a tézkedés rendkívül jó hatást növekedés indexe: 10,9 száza- váltott ki, különösen a teljelék. sítménybérben dolgozók köréA nem fizikai állománycso- ben, annál is inkább, mertha- portba tartozóknál a bérfej- sonló mérvű bérfejlesztés csak lesztés mértéke alacsonyabb 1973-ban valósult meg. Elvolt, mint a fizikai dolgozók- mondhatjuk azt is, hogy a térnél, a bérrendezés mértéke: melés hatékonysága az intéz- 107,9 százalék, mely 10 400 fo- kedés hatására sem növeke- nimt/fő összegben 50 munka- dett a kívánt mértékben, vállalónkat érinti. A bérpolitikai intézkedések A végrehajtott bérrendezés végrehajtása reálisan történt, eredményeként a fizikai ál- elsősorban a fizikai dolgozók lományoknál olyan dolgozónk részére, az alacsonyabb ke- nincs, akinek munkabére az resettel bíró munkakörökben OSZB szerinti határt nem ér- került nagyobb mérvű bérfejné el. A nem fizikai álló- lesztésre sor. Koezka Imréné: a róni hányt fi nőm kerámiából Üzemünk foglalkoztatott hozzásegített egy-egy munkalétszámának több mint fele terület bérproblémájának női dolgozó. Az elmúlt évi, megoldásához a nők részéről, valamint az ez év januárjá- Jövedelempolitikánkban már ban végzett bérrendezéssel, az korábban megszüntettük ázo- 1977. júliusában bevezetett nos munkakörökben foglal- műszakpótlékkal nődolgozóink koztatott férfi- és női dolgozók bére átlagosan havonként 300 bérkülönbségét. Nagy lehetőforinttal emelkedett. ség van gyárunknál a nők réGyárunkban az új technoló- szére a továbbképzés terüle- gia bevezetésével megszűnt a tén. A modem gépsorok, az nehéz fizikai munka. Három új technológia megkívánja a műszakban csak egy munka- nőktől is a szakképzettséget, területen dolgozik 6 nő, bére- ezért szakmunkás-tanfolyam zésük magasabb a gyár többi beindításával képezzük női területén dolgozó nőkénél, dolgozóinkat. A tanfolyam el- Munkájukat nagyra értékel- végzése után szakmunkás-ka- jük, hogy vállalkoznak a fo- tegóriába sorolhatók be, így iyamatos három műszakra. bérük ezzel is emelkedik. Kisgyermekes anyáink ma Gyárunk női dolgozói becsü- is csak egy műszakban dolgoz- lettel veszik ki részüket az nak gyermekeik hatéves ko- üzemünkben folyó munkaver- ráig, ezt kollektív szerződésünk senyékből ezt bizonyítják biztosítja számukra. Csak ab- 1977. évi gazdasági eredmé- ban az esetben vannak beoszt- nyeink. va két műszakra, ha ők önként vállalják. A központi bérintézkedés gyárunknál több munkaterületet érintett, amely nagyban NÓGRÁD - 1978. március 2., csütörtök 5 Szerkesztette: Tóth Jolán.
