Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
Mindannyiunb felelőssége Könyvkiadás—művészetpolitikánk Hozsgay Imre parlamenti saitótájékoztatója Az utóbbi években számos politikai fórum foglalkozott kulturális és művészeti életünk irányításának kérdéseivel Intézményrendszerének helyzetével. Megerősítették: kultúrpolitikánk elvi és gyakorlati alapjai stabilak, változatlanok, s művészeti életünk irányításának gyakorlata is jól tükrözi a tíz évvel ezelőtt kiadott művészetpolitikai irányelveket —, mondotta Pozsgay Imre kulturális miniszter szerdán a Parlamentben művészetpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatóján. Kulturális intézményeink változatlanul a mai magyar válóságot őszintén, nyíltan, haladó szemlélettel és kritikusan feltáró művek születését támogatják, s ugyanakkor — a szocialista témájú és tartalmú művek mellett — nyitva áll az út, minden humanista, az ember felemelkedését szolgáló színvonalas alkotás előtt is Nemzetközi kulturális kapcsolataink elsősorban a szocialista országokkal kiterjedtek, tömegméretekben szolgálják egymás művészeti értékeinek kölcsönös megismertetését, és jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy alkotásainkkal jelen legyünk a világ kulturális életében. Ez a törekvésünk jut kifejezésre a világ más. kapitalista és fejlődő országaival tartott — ápolt kulturális kapcsolatainkban is. melyekben következetesen tartjuk magunkat Helsinki szelleméhez. A közművelődés és a művészetek kapcsolatáról szólva a miniszter adatokkal támasztotta alá, hogy a közművelődési törvény végrehajtása során kulturális életünkben erősödött a közművelődési szemlélet, s mind több rendezvény szolgálja eredményesen a művészetek és a tömegek kapcsolatát. Az utóbbi években a könyvpiacon jelentősen növekedett a szépirodalmi művek iránti kereslet. A megjelenő művek több mint kétharmada kortárs szerzők tollából került a könyvesboltokba. A klasszikus alkotások sem szorultak természetesen háttérbe: könyvkiadásunknak, sajnos továbbra is szegényes területe a gyermekirodalom: külföldön is. Itthon is kevés a jó gyermekíró. Némileg javult a külföldön megjelenő magyar művek aránya, a helyzet azonban még mindig kedvezőtlen. A nyelvi akadályokon túl elsősorban üzleti szempontok gátolják a magyar irodalom külföldi terjesztését. Magyar filmeket oedig számos fesztiváldíj ellenére még elvétve sem vetítenek a tőkésországok széles körű mozihálózatában. Kitért a miniszter arra is. hogy minden könyvhét forgalma meghaladja a lakosság előző évi könyvhéti vásárlásait, növekedett a művészeti és irodalmi folyóiratok példányszáma, s színházaink tavaly minden eddiginél több, 5.5 millió színházjegyet adtak el. A művészetek iránt érdeklődő közönség körében elsősorban a munkások és a fiatalok aránya emelkedett, 14 százalékkal többen látogatják a képzőművészeti kiállításokat, mint a 70-es évek elején és háromszorosára nőtt a komolyzenei hanglemezek forgalma is. Kedvező tendenciaként említette a miniszter, hogy művészeti életünket — az 1971- es tanácstörvény nyomán — egészséges decentralizálódás jellemzi, a helyi , tanácsok többsége egyre nagyobb részt kér kulturális életünk szervezéséből, irányításából, s nagyobb politikai és társadalmi felelősséggel támogatja a helyi kulturális intézmények munkáját. örvendetes az is, hogy művészeink mind nagyobb részt vállalnak a valóság kritikai feltárásából. S ezek a színházi, és filmviták, valamint a képzőművészeti bírálati rendszer gondjait érintő megnyilatkozások többségükben a társadalom érdekeinek szolgálatában hangzanak el és jól segítik az alkotói tevékenység kibontakoztatását, kulturális életünk fellendítését. Képzőművészeti életünkről szólva rámutatott; hogy a kiállítások túlságosan nagy száma már semmiképpen sem szolgálja a közönség és a művészek érdekeit. Az ezzel kapcsolatos szigorítások mellett a minisztérium kiemelt feladatának tekinti a képző- művészeti bírálati rendszer korszerűsítését, az egyes művek elbírálásában résztvevő intézmények feladatainak meghatározását. Fontos kérdés, ez hiszen az elmúlt két évtizedben ezzel a témával senki sem foglalkozott behatóan. \ Kremlben Bressnyev fogadta Raul Castrót Hazaérkezett országgyűlési küldöttségünk T Szerdán hazaérkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt magyar ország- gyűlési küldöttség. A delegációt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette és tagjai voltak: Gajdos Ferenc, Klenovics Imre, Mar- •janek József, Selyem Zsig- mond, Szászi Gábor és Teleki Istvánná képviselők. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitk' -a. a Szovjetunió Legfelsőbb la: ■ sa Elnökségének elnöke, szerdán a Kremlben fogadta ; Raul Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság másodtitkárát, a forradalmi fegyveres erők miniszterét. A testvéri, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésen, amelyet a teljes nézetazonosság jellemzett, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit, valamint néhány időszerű, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát vitatták meg. A találkozón jelen volt Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. (MTI) Közvetett úton Nagy mennyiségű fegyver Szomáliának r Rácz Péter, az MTI munkatársa írja: Hírügynökségi jelentések Bzerint Szomália a napokban nagy mennyiségű fegyvert, többek között amerikai gyártmányú harckocsikat és angol légvédelmi ütegeket kapott Ománon, Pakisztánon és Sza- úd-Arábián keresztül. Franciaországból, Olaszországból és Szaúd-Arábiából kézifegyverek, Svájcból légvédelmi fegyverek érkeztek Mogadishuba. Az NSZK 25 millió márka kölcsönt nyújtott, amelyen — mint a Welt am Sonntag írta — Szomália Egyiptomtól szeretne fegyvereket vásárolni, s Bonn ezenkívül katonai gépkocsikat is szállít. Szaúd- Arábia nemrégiben három hajórakomány nehéztüzérségi felszerelést küldött Berbera Szomáliái kikötőbe. Az Egyesült Államok korábban késznek mutatkozott arra, hogy „védelmi fegyvereket” adjon el Mogadishunak: persze kérdés, hogy milyen fegyvereket ért „védelmi” alatt és hol használnák azokat „védelemre”, ' Tíz-egynéhány nappal ezelőtt Washingtonban az etiópiai— Szomáliái helyzetről, a moga- dishui fegyverkérelemről és ezzel kapcsolatban kialakítandó - állásfoglalásukról tanácskoztak az Egyesült Államok, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britanr.ia és Olaszország képviselői. A találkozót zárt ajtók mögött tartották, hogy miben állapodtak meg, nem került nyilvánosságra. A NATO-államok bizonytalanságának több oka is van. Óvatosságra inti őket egyrészt az a körülmény, hogyha nyíltan lépnek fel és a világ szemeiáttára árasztják el fegyverrel Szomáliát, kiváltják szinte valamennyi afrikai ország ellenérzését és ellenlépéseit, hiszen Szomália agressziója óta teljesen elszigetelődött a fekete kontinensen. Ugyanakkor sokat nyom a latban a térség stratégiaikatonai jelentősége. Szomálián keresztül mód nyílna a támogató országoknak arra, hogy őrködjenek a Vöröstenger kijárata felett, azaz ellenőrizzék az Indiai-óceánon keresztülmenő olajutakat. Természetesen mérlegelik azt is hogy a fegyveres harc a feszültség állandósításával kívülről gátat szabhatnak az Etiópiában megkezdődött nemzeti demokratikus átalakulásnak. Minden valószínűség szerint ennek az egyfajta bizonytalanságnak és latolgatásnak a következménye, hogy — mint az MTI londoni tudósítója értesült — elhalasztották az ' öt NATO-állam képviselőjének keddre tervezett újabb találkozóját. Mindenesetre járható útnak tűnik számukra a tapogatózó jellegű, burkolt támogatás taktikája: kapjon tehát fegyvert Mogadishu, de csak közvetítőkön keresztül. Mindennek igazolására az etiópiai vezetésnek nyújtott állítólagos közvetlen szovjet és kubai katonai támogatással érvelnek a szomáli vezetők, de Washingtonban is. A TASZSZ szovjet hírügynökség egy héttel ezelőtt a Szomáliái vádakra válaszolva leszögezte: „a Szovjetunió mint ilyen esetekben máskor is tette — az agresszió áldozata mellé állt, Etiópia kormányának kérésére anyagi és műszaki támogatást nyújt az ag- resszor visszaverésére. Mogadishu állítása, a közvetlen támogatás azonban merő kitalálás, teljes mértékben nélkülöz minden alapot”. Összecsapások Kedden is Nicaragua-szerte folytatódtak a Somoza-rezsim elleni tüntetések és a kivezényelt rendőri alakulatok több helyütt erőszakkal oszlatták fel a felvonulókat. A fővárostól 80 kilométerre északra fekvő Matapalgában egy tüntető életébe került az összecsapás és több mint tízen megsebesültek. Managuában, a fővárosban folytatódik az egy hete meghirdetett sztrájk, amellyel a január 10-én meggyilkolt ellenzéki újságíró. Pedro Joaquin Chamorro halála körülményeinek kivizsgálását és Somoza tábornok lemondását 2 NÓGRÁD — 1978. február 2., csütörtök Az európai biztonság és a Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásában fontos szerepet tölt be az európai országok közvéleménye. A hazai közvélemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E társadalmi testület tevékenységéről beszélgetett a Központi Sajtószolgálat munkatársa Papp Annával, a bizottság titkárával. — Milyen körülmények között és milyen céllal jött létre ez a bizottság? — A megalakulás körülményeinek felvázolásához visz- sza kell nyúlnunk a hatvanas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai biztonsági konferencia összehívásáért. E célból gyűlt össze Bécsber az európai közvélemény tekintélyes képviselőinek tanácskozása, melynek résztvevői kezdeményezték az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának megalakítását. Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző országaiban ugyancsak létrejöttek ilyen testületek, s ezek között a magyar nemzeti bizottság is. Céljainknak megfelelően tevékenyen bekapcsolódtunk az európai biztonságért folytatott nemzetközi akcióba. — Melyek a bizottság itthoni tevékenységének fő tartalmi céljai? — Feladatunknak tekintjük mindenekelőtt a hazai közvélemény tájékoztatását az európai biztonság lényeges kérdéseiről, annak bemutatását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Nálunk nem a hivatalos politikával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, hanem az MSZMP és a kormány nemzetközi politikájában szereplő,' abban fontos helyet betöltő törekvéseket képviselünk. Ebből következően az európai biztonsággal kapcsolatos tájékoztató és felvilágosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének tekinti valamennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoztatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdés: mikor a kormány hivatalos politikájának tekinti az európai enyhülésért folyó küzdelmet, s a tömégeknek nem kell c célból nyomást gyakorolniuk az ország vezetésére, van-e jelentősége a közvélemény állásfoglalásának? — Erre a kérdésre egyértelműen- igennel felelhetünk. A párt és a kormány a maga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatkozik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a különböző fórumokon történő fellépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámogatás adja meg a szükséges hátteret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Népköz- társaságnak az európai biztonsággal kapcsolatos megnyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban és módon folyik ez a tevékenység? — Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rendezett béke és barátsági hónapok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béketanáccsal együtt európai biztonsági és leszerelési hetet rendezünk. Ennek során az ország különböző részeiben vitafórumokat szervezünk az európai biztonság kérdéseiről. Ezek gyakran meghatározott rétegek képviselőinek találkozói: Miskolcon például munkások. Győrött fiatalok. Pécsett a kultúra területén dolgozók vitatták meg kontinensünk különféle kérdéseit, de sor került termelőszövetkezeti parasztok, kisiparosok stb. tanácskozásaira is. A téma nemegyszer kapcsolódik az adott réteg speciális problémáihoz, érdeklődési köréhez, az említett pécsi vitafórumon például az országok kulturális együttműködése, az ún. „harmadik kosár” került napirendre. E fórumokon bizottságunk egy-egy tagja tart vitaindítót és vezeti az eszmecserét. Az előbb említett körülményből adódóan bizottságunk más szervezetekkel, szervekkel is igyekszik együttműködni, közös akciókat szervezni. Különféle javaslatokat, kezdeményezéseket is teszünk. Alighanem kevesen tudják, hogy a televízió ítthbrr 'éSr határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltott nemzetközi kerekasztal-beszélgetésel —, amelyeken szocialista és tőkésországokból jött politikusok, szakemberek, újságírók vitatnak meg a legszélesebb nyilvánosság előtt különféle nemzetközi kérdéseket — a mi javaslatunkra születtek. Szeretnénk egyes kulturális intézményekkel is közös lépéseket tenni. Elgondolásaink szerint hasznos lenne például közreadni egy lemezalbumot az európai népek dalaiból. Javasoltuk, hogy könyvkiadásunk jelentesse meg az európai népek költészetének antológiáját, ami a többi között módot adna a nálunk kevésbé ismert kulturális értékek bemutatására is. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságával és a többi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem, tevékenyen részt veszünk az összeurópai találkozókon; ösz- szejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. A legrendszeresebbé ez magyar— olasz viszonylatban vált, itt már esztendők óta évente egyszer eszmecserét rendezünk időszerű kérdésekről. Gyakran látogatnak ide delegációk más nemzeti bizottságoktól is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy alaposabban tudomást szerezzenek országunknak az európai együttműködést szolgáló tevékenységéről, s reálisan, a maga valóságában ismerjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalúan, tendenciózusan, nemritkán a tényeket meghamisítva szól, ez a kaocsolat fontos szerepet játszik abban, hogy a tőkésországok reálisan gondolkodó személyiségei és rajtuk keresztül az ottani közvélemény képet kaphasson a valóságos helyzetről, a szocialista országok békepolitikájáról. Részt vettünk — a szakszervezetek közreműködésével — annak a kiadványnak az elkészítésében is, amely kimutatja: miként hatna a fegyverkezés csökkentése az európai dolgozók szociális helyzetére. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki, hogy hazánk lakossága közvetlenül is fontos szepepet tölthet be a nemzetközi közvélemény informálásában. Hiszen a személyes kapcsolatok igen széles körűvé váltak, milliók fordulnak meg évről évre hazánkban és ugyancsak milliók utaznak külföldre, .s így sokan kerülnek személéés kapcsolatba más országok lakóival. Beszélgetéseiken nemegyszer szóba kerülnek az európai földrész helyzetével, gondjaival összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e beszélgetéseken mindannyian a tények és céljaink jó ismeretében tudjunk állást foglalni, véleményt mondani. Bizottságunk a maga tevékenységével nem utolsósorban ehhez is segítséget kíván nyújtani, ily módon is szolgálva az európai népek kölcsönös megértését — mondotta az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. Gy. L. Sikeres rali a start Dél-jemeni küldöttség Moszkvában All Nasszer Mohamed kormányküldöttség , élén szerdán hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet kormány elnöke, Kirill Mazurov, a minisztertanács elnökének első helyettese és más hivatalos személyiségek fogadták a repülőtéren. (MTI) Nicaraguában követelik. Az ország legfőbb energiaforrását jelentő olajfinomítóban rendkívüli munkarend lépett életbe, miután dolgozóinak egy része csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A főváros utcáinak forgalma kedden még zavartalan volt, de a kevés nyitva tartó benzinkút előtt óriási autósorok várakoznak. Az élelmiszer-ellátás is akadozik. A nicaraguai tiltakozó mozgalom iránti szolidaritás jeléül a Venezuelai Dolgozók Szövetsége (CTV) kedden a Nicaraguába irányuló kőolajszállítások azonnali bojkottjáról hozott döntést. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) ják örvendetesnek, hogy két legfőbb termékükből — a Dieael-motorból és a hátsó- futóműből — egyenletes, zavartalan a termelés. Mindkét fő gyártmányukból több exportszállítmányt is útnak indítottak, idei első szállítmányukat Kuvaitba küldték. A Pamutnyomóipari Vállalatnak az év első munkanapján üzembe lépett újpesti fonodájában néhány hete még tartottak az ilyenkor szokásos nehézségektől, de a munka folyamatossága felülmúlta a várakozásokat. Az új fonoda egyenletes és minőségében jól összehangolt munkája lehetővé tette, hogy a vállalat túljusson egy igen nehéz szakaszon, amit az 1977. januári tűzeset miatt a fonalkészlet kedvezőtlen alakulása jelentett. Ez év január 1-én ugyanis fonalból a szokottnál lényegesen kevesebb állt a csaknem 19 ezer embert foglalkoztató nagyvállalat rendelkezésére. Január végére ebből a rendkívül fontos alapanyagból már sikerült a tervben előirányzóit mennyiségeket a továbbfeldolgozók, a vállalat szövőgyárainak rendelkezésére boosátani. A Láng Gépgyár januárban a tervnek megfelelően 65 millió forint értékű gyártmányt értékesített, nagyrészt újonnan fejlesztett vagy külföldi licenc alapján gyártott cikkeket. A Mohácsi Farostlemez- gyárban az év első hónapjában 8100 tonna farostlemez készült. 1400 tonnával több mint a korábbi hónapokban. Hazánk legnagyobb átrakó állomásán a záhonyi körzetben szintén teljesítették a januárra esedékes tervet: pontosan 1 204 520 tonna árut szállítottak el, néhány tized százalékkal az előirányzatot is túlhaladva. A fuvarok továbbítása zavartalanabb, nvnt a korábbi hónapokban, kevesebb a forgalmi „dugó”. Január 31-én ezer vagon áruval kevesebb várt a térségben továbbításra mint a múlt év januárjának utolsó napján. Az eredmények legfőbb magyarázatai: a MÁV folyamatosan biztosította a szállításhoz szükséges vagonokat, fokozottan segítik egymást a magyar és a szovjet vasutasok, nagy lendülettel folyta, tódik a munkaverseny a terv teljesítéséért. (MTI)
