Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

Mindennél ékesebben beszélnek az eredmények KerehaaxIaUbeaxélgetéa a NÓGRÁD szerkesztőségében Plachy Péter. A Salgótarjáni Torna Club hét sportkör egyesüléséből 1977. december 19-én meg­alakult. Az egyesült sportkör létrejöttének körülményeiről, az STC jelenéről és jövőjéről a közelmúltban kerekasztal- bcszélgetést rendeztünk a NÓGRÁD szerkesztőségében. A beszélgetés résztvevői: Plachy Péter, a megyei párt- bizottság munkatársa, Szú­nyog Tibor, a Nógrád megyei Tanács VB Testnevelési és Sporthivatalának elnöke, Fe­kete Nándor, Salgótarján vá­ros tanácselnöke, az STC társadalmi elnöke, Szepesi An­tal, az STC ügyvezető elnöke és Szőke István, az STC lab­darúgó-szakosztályának el­nöke. Szerkesztőségünket Roz- gonyi István képviselte. NÖGRÄD: — Milyen előz­ményei voltak az egyesített városi sportkör megalakulá­sának? Plachy P.: — Az elhatáro­zás egy tervszer^, átgondolt folyamat végét jelentette, s nem egy hirtelen jött ötlet volt. Az 1970-es évek elejétől vizsgáltuk Salgótarján sport­életének helyzetét. Számos helyes párt- és állami döntés született. Szorgalmaztuk, hogy lépést kell tartani az országos fejlődéssel. Rész- megoldások születtek. de alapvetően nem változott a helyzet. Így más városokban is körülnéztünk, és rájöttünk, hogy csak az erők koncentrá­lásával léphetünk előre. NÖGRÄD: — Bizonyára nem mindenki tapsolt a városban az elhatározásnak, hogy hét sportkörből egyet alakítsanak ki. Szúnyog T.: — Tudtuk, hogy körültekintő politikai előkészítésre lesz szükség. Tájékozódás, véleménycsere, tájékoztatás előzte meg a döntést. Informálódtunk és segítséget kértünk, hogy az újnak támogatókat szerez­zünk. Bizonyos ellenállás je­lentkezett az egyesüléssel kapcsolatban nagyobb múltú sportkörökben. Segítő partne­reink az új követői, elsősorban a sportolók és a szakemberek voltak. Sok támogatást kap­tunk a hét gazdasági egység politikai, gazdasági vezetői­től. Az ellenvélemények fő­ként a nyugdíjasok, a volt egyesületi tisztségviselők kö­rében vetődtek fel. Érthető a kötődés^ hiszen 77, 58, 50 éves egyesületekről volt szó. Plachy P.: — Mindenkihez nem tudtunk eljutni, hogy meggyőzzük őket. A szurko­lókkal csak áttételesen tud­tuk ismertetni az elképzelé­seket. örvendetes, hogy az egyesülési közgyűlések leve­zették a feszültséget. Sehol nem tapasztaltunk kirívó el­lenvéleményeket. E kedvező változás azért is alakulhatott ki, mert elmondottuk, hogy mind a hét egyesület minden sportolóját, vezetőjét, aktívá­ját átveszi az STC. így meg­nyugodtak a kedélyek. Fekete N.: — A város köz­véleményében érződött a fel­fokozott várakozás. Különö­sen a labdarúgáson keresztül érzékelte a közvélemény, hogy a városban elaprózódtak a szellemi és anyagi erők. A közvélemény is serkentett bennünket, hogy cseleked­jünk. Aki igazán szereti a sportot, az egyet ért a fúzió­val. A gazdasági bázisok már nem tudtak kellő feltételeket Kill Szúnyog Tibor. Fekete Nándor. Szepesi Antal. Szőke István. (Lenyó László felvételei) biztosítani ahhoz, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel. A sportbarátokat elsősorban az eredményekkel lehet meg­nyerni. Az eredmények min­dennél ékesebben beszélnek. A 17 szakosztályon a sor, hogy bizonyítson. Szúnyog T.: — Jó dolog, hogy az STC, mint városi sportkör, alig több mint egy hónap alatt beépült a megye közvéleményébe. NÖGRÄD: — A szakosztá­lyok közül nem mindegy, hogy miként működik a lab­darúgó-szakosztály. Rende­ződtek-e a sorok? Szőke I.: — Minden érin­tett labdarúgó-szakosztály sportolóját átvettük. Felnőtt csapataink közül egyik az NB II-ben, a másik a vonal­bajnokságban, az STC III. a megyei bajnokságban szere­pel. Négy ifjúsági és négy serdülőcsapattal is rendelke­zünk. Űj dolog, hogy a lab­darúgók sportiskolái képzése január 1-től folyik. Ma az STC labdarúgó-szakosztályá­nak háromszáz igazolt spor­tolója van! Az első csapat célját soha nem rejtettük véka alá. Reális a lehetőség, hogy mielőbb visszakerüljünk az NB I-be. Ám lényeges, hogy máról holnapra ne várjunk csodákat, óriási eredménye­ket. Csak a szorgos, kitartó munka nyomán érik be a gyümölcs. A korszerű felké­szülés lehetőségei adottak. Anyagi gondjaink nincsenek. Két főfoglalkozású és 14 rész­foglalkozású edző dolgozik a játékosokkal. NÓGRÁD: — Milyen az STC szakember-ellátottsága: Szepesi A.: — Az első lé­pés a szakemberek biztosítá­sa volt. Hat új függetlenített edző állt munkába, összesen 84 edzőnk van. Közülük 14 főfoglalkozásban dolgozik, míg a többiek részfoglalko­zásban. Sokan tanulnak. Töb­ben szakedzői tanfolyamra járnak. Lehet, hogy ma még sok a segédedzőnk, de a jövő kilátásai kedvezőek. Június­ig függetlenített edzőt kap­nak az ökölvívók, a súlyeme­lők és a vívóik. Nagy szük­ség van a szakemberekre, hi­szen az egyesületnek a sport­iskolásokkal együtt 2800 spor­tolója és 6200 tagja van. A 17 szakosztályból 12-nek a vezetősége már teljes. A töb­bit mostanában szervezzük. Célunk: szakosztályi elnök, vezető edző, technikai vezető, szakosztályi modell kialakítá­sa. Kiemelten foglalkozunk az atlétikai, a birkózó-, a lab­darúgó-, a vívó-, az ökölvívó-, a kosárlabda-, a kézilabda-, a röplabda- és á súlyemelő­szakosztállyal. NÓGRÁD — 1978. február 12., vasárnap NÓGRÁD: — Egykor orszá­gos hírük volt a salgótarjáni atlétáknak és ökölvívóknak. E két szakosztály mikor csil­log a régi fényében? Szepesi A.: — Igaz, hogy ma nincs országos hírű atlé­tánk, sem Mecser Lajosunk, sem Komka Magdolnánk. De ez csak idő kérdése! Ma a felkészítési rendszerünk sok­kal magasabb színvonalú, mint korábban. ígéretes te­hetségekkel rendelkezünk. Ilyen például a távolugró Tá­rj László. Ökölvívásban pe­dig Botos András országos bajnok. Számos tehetséges serdülő-, ifjúsági versenyzőnk van. Szúnyog T.: — A minap Salgótarjánban jártak a Ma­gyar Atlétikai Szövetség veze­tői. Ügy ítélték meg a hely­zetet, hogy az utóbbi két— három évben a városban fej­lődött az atlétika. A sportis­kolásokkal együtt a szakosz­tálynak 180—190 tagja van. Tehát az ország egyik legné­pesebb atlétikai szakosztálya. A 13 atlétikai szakemberből pedig négy függetlenített. NÓGRÁD: — Miként old­ják meg a sportolók egzisz­tenciális gondjait? Szepesi A.: — Kötelessé­günk az egzisztenciális le­hetőségek megteremtése. A labdarúgó-szakosztálynak pél­dául a Nógrádi Szénbányák a bázisa. A többi szakosztályt is „ráépítjük” valamelyik gaz­dasági egységre. Nem keve­sebb mint 18 bázisvállattal rendelkezünk. A 2800 sporto­lóból egyébként csak 300, aki­nek munkahelyi kedvezmé­nyekre van szüksége. Szúnyog T.: — Ügy tapasz­taljuk, hogy jó hangulatban, szervezetten megkezdődött a munka az év eiején az STC- ben. Bizalom es türelem öve­zi az STC-t. Néhány hét alatt máris figyelemre méltó ered­ményeket értek el az atléták, a síelők és a vívók. Ma az STC a taglétszámot, a szak­osztályok és a sportolók szá­mát tekintve az ország első húsz sportköre között van. Nem titok, hoigy az 1980-as évek elejére szeretnénk elér­ni: az STC legyen az ország húsz—huszonöt kiemelt sport­köre között. Ezen elképzelé­sünket az OTSH anyagilag és erkölcsileg is támogatja. Szepesi A.: — A jó ered­mények eléréséhez a létesít­ményfeltételeink adottak. Az utóbbi két évben került át­adásra a városi sportcsarnok és két tornaterem Zagyva- pálfalván, valamint a Szám­viteli Főiskola tornaterme. Futófolyosót építünk az atlé­táknak 1980-ig, és elkészül a Gizella-völgyben a diáksport­centrum is. Plachy P.: — Világosan kell látni, hogy a város ver­Olimpiai pontszerzőink Kellői esriiiii Enying, Videoton, Balassa­gyarmat. Ezek Pózner Béla sportpályafutásának állo­másai. ötpróbázóként kezdte, tehát bizonyos fokú sokolda­lúságra tett szert. Nem is akármilyen eredményei vol­tak. Magasugrásban 192-ig, távolban 640 cm-ig jutott. Száz méteren 11,6 mp-re volt képes, s bizony a súlygolyó is elrepült a kezéből 12 méter­re. Azt azonban ő is elismeri, hogy túlzottan felfújták egy­kori eredményeit. Időközben rájött, hogy a rövid- és kö­zéptávú futás az ő világa. Laza felépítésű, tehát minden adottsága megvan, hogy jó 400 és 800 méteres futó vál­jék belőle. Az országos bajnokságon is 400 méteren indult. Az 51.66- os elektromos idő, ami kézi méréssel 51,2 mp-nek felel meg, nem is rossz. ötödik­ként ért célba. Mégis úgy vé­li, megpróbálkozik a 800 mé­terrel. — Pesten egy ellenőrző versenyen indultam — emlé­kezett vissza. — Életem első 800-as próbálkozása volt, so­ha nem indultam ezen a tá­von, és 2:02 percet futottam. Az aranyjelvényes szint 1.55 perc- s azt hiszem erre na­gyon -rövid időn belül képes leszek. Ehhez hasonlítható időkre edzéseken már volt példa. Persze ez nem jelenti, hogy lemondok a 400-ról. A kettő pedig, ha nem is „üti” egymást, de csak iga­zán jó versenyzők képesek a kettőt azonos szinten, ered­ményesen űzni. — Van benne valami! A 400 méter még sprintszám, aminél elsősorban a kezdő- sebesség. a futógyorsaság do­minál. Hosszabb távon sokkal inkább a2 állóképesség, a hajrákészség kap döntő sze­repet. Mégis úgy érzem, az én felépítésemmel, a rengeteg sprintmunka megteszi a ha­tását. Célja, hogy eredményesen tudja űzni a sportágat, de nem feledkezik meg a jövő­ről sem. — Az idén érettségizem. Debrecenben, vagy Gödöllőn, az agrártudományi egyete­men szeretném folytatni a tanulmányaimat — vallja. — Ettől függetlenül, a sportot nem akarom elhanyagolni. Megpróbálom a kettőt együtt. h. j. Bánki bravúrok A falusi dolgozók téli spar- takiádjának járási asztali­tenisz-döntőjét a közelmúlt­ban lebonyolították Rétsá- gon. A községi és körzeti dön­tők után a járási viadalon kö­zel kétszáz sportoló jelent meg. Varga György, a járási asztalitenisz-szövetség elnöke köszöntötte őket. Különösen a bankiak szerepeltek eredmé­nyesen, akik négy bajnoki cí­met nyertek. Férfi egyéni: 1. Vass Ká­roly (Tereske). Női egyéni: 1. Szabó Tün­de (Bánk). Férfi páros: 1. Hugyecz— Faggyas (Nógrád). Női páros: 1. Szabó—Súlyán (Bánk). Vegyes páros: 1. Szabó— Csorba (Bánk). Női csapat: 1. Bánk. Férficsapat: 1. Tereske. Mai kézilabda sportműsor A bajnoki felkészülés jegyében ma reggel s órától folytatódik Ba­lassagyarmaton a városi sport- csarnokban a Palóc Kupa nem­zetközi férfi és női kézilabdatur- na, míg a salgótarjáni sportcsar­nokban a Karancs Kupa mérkő­zéseit bonyolítják le. Balassagyarmati program: Nagy- bátony—Ersekvadkert (férfi), v.: Komoróczy, Zorván, Váci Forte — kiger SE (női), v.: Banai, Éliás. Síroki Vasas—SÜMSE (női), v.r Komoróczy, Zorván, STC—Váci Forií* (női), V.; Bánáti, Kővári INJ^yoátony—Egy. SE (férfi), v.* Banai, Éliás. PPS Detva—SIC (no:», v.: Bánáti, Kővári. Eger áE —SÜisiSH («ói), V.: 3&a*i, SUás. PPS Deüva—Siroki Vasas (nói),v.: B&ná'ui, Kővári. Váci Forte—Eger SS (női), v.: Gaál, Lombos. St/MSE—STC (női), v.: Gaál, Lom­bos. Salgótarjáni műsor: Bgy. SE— Sic (férfi), v.: Csengődi, Juhász, Eger SE—STC II. (női), v.: Gaál, Lombos, Gyöngyösi Vasas Izzó— STC (férfi) v.: Csengődi, Juhász, Bgy. SE—Desva ifi I. (férfi), v.: Bodó, Dorkó, Palotás—STC (férfi), V.; Bodó, Dorkó. Apci Vasas— Pásztói SE (férfi), v.: Gaál, Lom­bos, Pásztói SE—Betva (női), v.: Békési, Csetneki. Bgy. SE—STC II. (női), v.: Perger, Simon, Gyön­gyösi Vasas Izzó—Pásztói SE (női), v.: Békési, Csetneki, St. Gépipari —Serdülőválogatott (férfi), v.: Komoróczy, Zorván. Zalka SE— Apci Vasas (férfi), v.: Perger, Si­mon, Detva II.—STC (férfi), v.: Komoróczy, Zorván. Zalka SE— Szőnyi SE (férfi), v.: Csengődi, Perger. Labdarúgás Mérlegen a megyei ba jnokság csapatai 11. Bgy. Volán A megerősödött megyei baj­nokság mezőnyében, a Bgy. Volán azt nyújtotta, amire képes volt. A korábbinál sok­kal gólképtelenebbnek bizo­nyult a támadósor. Hét mér­kőzésen gólínségben szenved­tek, míg öt találkozón csak egy-egy gólt tudtak szerezni. Sikereik közül csak a Somos­kőújfalu elleni 4—1 a jelen­tős. Számottevő eredménye­ik közé tartozik egy négy döntetlenből álló sorozat: a SÜMSE ellen 0—0, a Szőnyi SE ellen 1—1, a Palotás el­len 0—0, az St. ZIM ellen 1—1. Mindössze négyszer örülhettek a győzelemnek és hatszor a pontszerzésnek. A 12. St. ZIM Feltűnően gyenge helyezést ért el a tűzhelygyár! csapat. Ha visszatekintünk a legutób­bi 12 esztendőre, soha ilyen gyengén nem szerepeltek! A támadósor és a védelem egy­aránt csődött mondott. Kü­lönösen a Karancslapujtő el­leni 1—5, az Egyházasgerge elleni 1—5 és a Báma elleni 1—5 tépázta meg a csapat hírnevét. Az St. Volán elleni 8—1, és az őszi szezonzárón a Szécsény elleni 7—2 némi vi­gaszt nyújtott. Sikernek szá­mított a Nagybátonyban ki­harcolt 1—1. Három J„ Kese P„ Longauer, Nagy L. és Oszvald minden mérkőzésen 17 6 18—28 15 közlekedési csapatból minden mérkőzésen játszott Bognár, Garamvölgyi és Kalmár. Menyhárt és Mihály 16—16, Bérezi és Rampasek 15—15, Gál 14, Koplányi és Vacho 11—11, Hodászi 10, Ferencz 8, Győri Z. 7, Loksa 6, Deák 5, Halász dr., Győri F. 4—4 mérkőzésen játszott. A többi­ek háromszor, kétszer, vagy csak egyszer kaptak bizalmat a szakvezetéstől. A csapat legjobbjai: Gál 7, Garamvöl­gyi 6, Hodászi és Kalmár 5— 5, Mihály 4 jó teljesítmény­nyel. A házi góllövőlista rendkívül silány: Bérezi és Gál 3—3 gólt lőtt, míg 11-en csak egyet-egyet. 17 8 29—31 14 játszott. Tőre és Rácz 16—16, ifj. Bandúr 15, Kadenszki 11, Huszár és Ludányi 9—9, Ku- loványi és Rapi 8—8, Berecz 7, Csemniczki 6, Kese R. és Ludányi 5—5, Laki 4, Pántya 2 mérkőzésen lépett pályára. A csapat legjobbjai: Három J. 11, Kese P. 8, ifj. Bandúr 7, Longauer 7 jó teljesítmény­nyel. Tőre 5 mér kőzésen nyúj­tott kiemelkedőt. A házi gól­lövőlista a szokásoshoz mér­ten feltűnően gyenge. Longa­uer 9, Nagy L. 4, ifj. Ban­dúr és Három J. 3—3, míg hárman egy-egy gólt lőttek. Toriczky László (Folytatjuk.) Balassagyarmati járás Veretlenek rangadója Drégely palánkon A balassagyarmati járás asztali­tenisz- és sakkesapatbajnokságá- bam lejátszották a vili. forduló mérkőzéseit. Drégely palánkon a Asztalitenisz-eredmények: Cser­háthaláp—Orhaiom 16—0, Mohora— Patvarc O—16, Magyarnándor—Szé- csénke 9—2, Szanda—Csitár 9—0, Hugyag—Bércéi, jegyzőkönyv nem érkezett. Szügy szabadnapos. A bajnokság állása két veretlen sakkcsapat rangadó­jából a vendégek kerültek ki győztesen. Sakkeredmények: Orhaiom— Cserháthaiáp 1. 0—16, Mohora— Patvarc I)—16, Hugyag—Patak 5—11, Magyarnándor—Cserháthaiáp II. 14—2, Drégelypalánk—Cserhátsu­rány 7—9, Szügy szabadnapos. A bajnokság állása 1. Cserháthaiáp 7 6 — 1 84-14 12 1. Cserhátsurány 8 108,5 2. Patvarc 6 6 — — 68-10 12 2. DTégelypalámk 7 92,5 3. Magyarnándor 7 6 — 1 57-33 12 3. Magyarnándor 7 75 4. Szügy 7 3 2 2 71-34 8 4. Patak 8 71 5. Szécsénke 8 4 — 4 52-64 8 5. Cserháthaiáp I. 7 66,5 6. Bércéi 7 2 2 3 55-50 6 6. Hugyag 7 59,5 7. Szanda 6 2 2 2 45-42 6 7. Csierháthafláp II. 8 46 8. Csitér 8 3 — 5 41-73 6 3. Örhalom 7 44,5 9. Hugyag 6 2 — 4 27-44 4 9. Szügy 7 43,5 10. Mohara 7 1 — 6 36-76 2 16. Patvarc 7 29 11. örhalom 7 — — 7 3-99 0 11. Mohora 7 2 senysportjának fejlesztése nem mehet a tömegsport ro­vására. Az egyesüléssel léte­sítmények szabadultak fel. A volt SÜMSE-pálya például a jövőben teljesen a tömegsport céljait szolgálja. A gazdasági egységeknél a tömegsportcso­portok alakulnak, amelyek irányítják a munkát. Az STC-nél is megalakult a tö­megsportcsoport. Az egyesü­let idei 12 millió forintos költségvetéséből jelentős ősz- szeget biztosít a tömegsport­céljára. NÓGRÁD: — Az eltelt kö­zel két hónap tapasztalatai tehát kedvezőek. Az egykori testnevelő tanár, Szepesi An­tal miként érzi magát az ügy­vezető elnöki székben? Szepesi A.: — Köszönöm szépen, jój!

Next

/
Thumbnails
Contents