Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

A párt munkastílusa az alkotás (I.) Hogyan A FEJLETT SZOCIALISTA társadalom építésének prog­ramja nemzeti programmá vált. Ennek alapja a párt töretlen, az egész nép érdeke­it kifejező és érvényesítő po­litikája, s a tömegek bizalma e politika iránt. A kongresz- szus óta eltelt időszak ered­ményei azt igazolják: a gaz­daságban, társadalomban és a közgondolkodásban kibon­takozó és megerősödő folya­matok a távlati célok meg­valósítását szolgálják. Mi ennek'^ a fejlődésnek az alapja? Mi ad biztosítékot céljaink eléréséhez? Elsősor­ban a szocialista társadal­mat építő munkánk eddigi eredménye. Az, hogy társadal­munk a maga teremtette szocialista alapokon fejlő­dik tovább. Hazánkban a fel­szabadulás óta eltelt évtize­dek alatt a dolgozó tömegek óriási anyagi és szellemi ér­téket hoztak létre. Szellemi értékeink között legbecsesebb­nek a szocialista közgondol­kodás kialakulását, általános­sá válását tekintjük, mert a párt politikájának kialakítá­sában, megvalósításában er­re támaszkodhat. A tömegek aktivitása, kezdeményező­készsége — elkötelezettsége — nélkül a pórt politikája nem valósítható meg, legjobb eset­vált és eredményes, mert nemcsak reális távlatokat, célokat jelöl meg, hanem meg­határozza megvalósulásának eszközeit, módszereit is. Az eszközök, módszerek között kiemelkedő helyet foglal el a párt munkastílusa, az aho­gyan meghatározza politikai céljait, mozgósít megvalósí­tásukra, ahogyan ellenőrzi politikai szándékainak érvé­nyesülését. Ez a munkastí­lus akkor jó, ha dialektikus kapcsolatban Van a politiká­val, figyelembe veszi a meg­valósítás körülményeit, le­hetőségeit, s maximálisan épít ezekre a lehetőségekre. Nyil­vánvaló, hogy a szocializmus építésének egyes időszakai­ban — a célok és a körülmé­nyek különbözősége miatt — más és más a párt munkasti­természetesen, hogy munkánk gyengeségei, esetenként tor­zulásai, a munkastílus egyes rutinná merevedett elemei is gátolják a fejlődést. Ha igaz az — márpedig igaz —, hogy minden társa­dalmi tevékenységre érvé­nyes követelmény a haté­konyság, a minőség javítása, akkor ez hatványozottan igaz a pártra. Nem fogalmazha­tunk meg követelményeket mások számára, ha mi ma­gunk nem mutatunk példát abban, hogyan lehet ezeknek megfelelni. Éppen ezért nem lehet a munkastílust elvonat­koztatni a társadalom egészé­től, s csak a párt belső ügyévé tenni, mert ez esetben mind a vita, mind maga a mun­kastílus öncélúvá és terméket­lenné válik. A vitáknak tehát lusa, egyes elemei hangsúlyo- elvszerűeknek, konstruktívok­sabbak, mások kevésbé. ^ Vannak azonban minden időszakra érvényes alapelvei: a pártmunka lenini elvei. Ezek az elvek a valóságban akkor jutnak érvényre, ha a maguk sokféleségében jelen­nek meg, az adott helynek és az adott időszaknak meg­felelően. Abból az egyszerű tényből adódik ez, hogy nincs abszolút érvényű recept, mindenhol és mindenkor al- nak ez az egyik kalmazható megoldás. A de- sabb bázisa. nak kell lenniök, közvetle­nül kell kapcsolódniok az előttük álló rövidebb és hosz- szabb távú feladatokhoz. A kongresszus igen nagy hangsúlyt helyezett a tuda­ti tényezők növekvő szere­pére. Ebből következik, hogy a munkastílus központi kér­dése is a tudatosság, a gon­dolkodva cselekvő, alkotó em­ber. A munkastílus javításá- legfonto- lehetősége. ben is átmeneti és viszonyla- mokratikus centralizmus pél- Ugyanakkor azt ,is látni kell, gos sikereket érhet el. dául érvényesül egy politikai hogy a fejlődés korlátái is A gazdasági, társadalmi, megvalósulásának egész nagyrészt ebből adódnak: -a politikai és kulturális célok folyamatában, de másként je- munkastílus csak a párt tag- megvalósításának feUetelei jók. Hatékonyan érvényesül a párt vezető szerepe. Vonzó távlatokat, reális célokat, gazdag cselekvési lehetőségeket nyújt a társadalom tagjainak. A párt tagjai példamutatóik nemcsak eszméink terjeszté­sében, politikánk melletti kiállásban, hanem a cselekvés­ben is. Ezért követik a pár­tot a tömegek, ezért vállal­nak mind többen tudatosan, egyre nagyobb részt céljaink megvalósításában. Ennek bi­zonyítékai : a szocialista mun­kaverseny, amely egyaránt szolgálja a közösség és az egyén gazdagodását. A szo­cialista életmód mind szé­lesebb tömegek belső valósá­gos igénye, amely egyben a szocialista értékrend megszi­lárdulását, elterjedését is je­lenti. Növekszik a társadalmi­lag hasznos és a személyiség kibontakozását is szolgáló al­kotómunka rangja, társadal­mi tekintélye és megbecsülé­se. A szocialista demokratiz­lenik meg a döntés előkészí- jainak, tisztségviselőinek mű­tősekor, döntéshozatalkor, a veltsége, politikai önállósága végrehajtás megszervezése- és biztonsága mértékéig fej­kor és az ellenőrzésnél. Pon- leszthető. Míg az egyjk párt- tosabban fogalmazva nem is tagnak elegendő fő irányo- az a lényeg, hogy másként kát megszabni, s hosszabb jelenik meg, hanem az, hogy távon képes önállóan és al­konkréttá válik. Az elv társa­dalmi méretekben akkor ér­vényesül, ha a konkrét meg­jelenési formák többsége az kotóan cselekedni, addig a másik még igényli a részle­tekig menő feladatmegoldást. A differenciáltság a párt­általános cél megvalósulását szervezetek politikai tevé­szolgálja — tehát az egész társadalom életének min­den döntő területén érvé­nyesül — nemcsak a párton • belül, hanem kívül is. Ma azt tapasztalhatjuk, hogy a párt munkastílusáról szűkebb és tágabb kommu­nista közösségek egyre gyak­kenysége között is megvan, az egyik önálló és felelős irányítója területének, a má­sik rendszeres segítségre szo­rul. Végül egy pártszerveze­ten (sőt az egyes párttag po­litikai tevékenységén) belül is van eltérés. Az üzemi alap­szervezetek többsége nagy rabban vitatkoznak. Mi vál- gyakorlatra tett szert a gaz- totta ki ezt a vitát? Eddig daság pártirányításában és rosszul csináltuk, vagy gyö- ellenőrzésében, míg az ide- keresen új helyzet állott elő? ológiai kulturális élet terüle­tén munkastílusuk kiforrat­AZ OKOK ÖSSZETET­TEK. Legfontosabb az, hogy a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakába mus kiteljesedése a szocializ- léptünk. Nagy célokat tűz- mus egyik legfontosabb érté- tünk magunk elé, amelyeket két, a hatalom gyakorlásában csak hatékonyabb munkával való tömeges részvételt tes- valósíthatunk meg, a társadal- tesíti meg. A párt politikája mi élet valamennyi területé- tehát tagjainak példamutató nek összehangolt fejlesztése munkáján, a tömegek aktív által. Eddigi fejlődésünk és tudatos hozzájárulásán ke- nagy eredménye, hogy a resztül valósul meg, eszméink társadalom tagjai ma művel- ezek által válnak valósággá. tebbek, önálló gondolkodásra, alkotó cselekvésre képesek és készek. Mindezek azt igénylik, hogy ezeknek meg­felelően kell fejleszteni a lan, s gyakran az egyes te­rületek el is különülnek egy­mástól. MINDEZEK ÉRTHETŐVÉ Arra a kérdésre, hogy mi­ből táplálkoznak ezek a folya­matok, társadalmi erők, egy­szerű a válasz: a párt politi­kájából. Ez a politika tudó- pártmunka hatékonyságát, mányosan megalapozott, be- stílusát is. Azt is látni kell és természetessé teszik, hogy a „hogyan jobban” kér­déséről eszmecsere bontako­zott ki. A kongresszusi irány­elvek szinte az egész társa­dalmat átfogó vitája, a tag- könyvcsere során folytatott beszélgetések erre is irá­nyultak. A közvélemény gyak­ran fejezi ki azt az igényét, hogy javítani szükséges a társadalom építésének irá­nyítását, céljaink megvaló­sításának hatékonyságát. Sólyom István Január közepén helyezték üzembe az NSZK gyártmányú Hogess présgépet a Budapes­ti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. A présgépen női és leányka­ruhák hajtókájára préselik rá a ragasztóval telített, előre elkészített színes mintákat. A teljesen új technológiával emelkedik a termelékenység is, hiszen korábban a mintá­kat kézzel varrták. A képen Treso Józsefné az új gépnél, munka közben. Négy évtized Az első MTESZ megyei emlékérmes (A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének Nógrád megyei Szer­vezete — az országos elnök­ség határozatával — „MTESZ megyei emlékérem” alapítá­sát határozta el a szövetség keretében — elsősorban a me­gye fejlesztése érdekében ki­fejtett eredményes társadal­mi, munkáért. Az emlékérmet olyan egyesületi tag kaphatja, germűben. Néhány éve a vál- róz.iós, a Szervezési és Veze- lalat műszaki tanácsadója. .tési Tudományos Társaság ve- Minden munkakörben fele- zetési, valamint az Országos 1 őséggel és az új iránti nagy Magyar Bányász Kohász Egye- érdeklődéssel teljesítette fel- sülét vaskohászati szakosztá- adataiit. A munkája mellett lyának. mindig talált időt és energiát a negyvenéves műszaki műszakf-tudcmiányos * társadalmi feladatok meg- Pályafutása során szerzett tu- oldasara is. , dúsát, .szakmai tapasztalatait. Évekkel ezelőtt az Országos széles ismeretkörét eredmé- i*’1* “ „f®JLehZ,MA„éru*‘ Magyar Bányász Kohász Egye- nyesen hasznosította a resztül kiemelkedő, a társad sület vaskohászati szakosztálya MTESZ megyei szervezet sajá- daimi munka szokásos ke- helyi csoportjának elnöke- tos feladatainak megoldású­méit meghaladó műszaki-tu- ként, tevékenyen kivette áré- ban, a tudományos értekezle- V^y smvetó adUvike”y“égáe‘i szf a MTESZ'megyei szerve- tek. ankétok, szemináriumok,- ------ ------- megalakításából. Az egye- kiállítások lebonyolításában. s üteti irányító teendők mellett Külön említésre méltók a mint választmányi és elnöksé- kohászati termékek korrózió­éi tag aktív részese volt a védelmének kérdéseit tárgya- megyei^ műszaki és természet- ló országos ankétok, a szovjet tudományos szakemberei űrhajózást ismertető kiállítás munkája összefogásának, a és előadássorozat, vagy a ked- párt tudomány- és gazda- vező visszhangot kiváltó hul- ságpolitikai célkitűzései ér- ladékkiállítás és elfekvő anya­fejtett ki és a munkahelyén is eredményes munkát végez. A MTESZ megyei elnöksége által kinevezett jelölő bizott­ság javaslata alapján az el­nökség titkos szavazással, Eaczka Jánosnak, a Salgótar­jáni Kohásza« Üzemek mű- munkáin' szaki tanácsadójának ítélte az J 1977. évi emlékérmet.) Laczka János éppen negyven vényesítésének. gok börzéje. Egyike azon ke­esztendóvel ezelőtt kezdte mű- Évtizedek óta odaadó híve a veseknek, akik mindenkor je- szaki pályafutását, a diósgyőri tudományos-egyesületi élet- lentős szerepet vállaltak az vaskohászoknál. Noha, ve- nek, s ahogyan a mindenko- évenként gyésztechmikusként dolgozott, ri szakmai munkaköre megkí- műszaki inkább a kohászat problémái vánta, úgy lépett kapcsolatba sében. ^ rendezett megyei, hónap megszervezé­foglalkoztatták. Végül vaskó- a különböző hász szakmérnök lett a felső- kel. Amikor iskolai tanulmányai befejezté- vezető, dolgozik a kohászati üzemek­ben. Kezdetben főtechnológus­ként, mad gyárrészlegvezetői posztot töltött be a hideghen­szakegyesületek- labora tórium­tagja a Magyar Ké­Laczka János lelkiismere­tes, önzetlen munkáját, fá­radhatatlan tevékenységét vei. Salgótarjánban, 1966-tól mikusok Egyesületének. Ami- többször is elismerték. A kő­kor főenergetikusként dolgo- hó- és gépipari miniszter az zott, az Energiagazdálkodási OMBKE országos elnökségé- Tudományos Egyesületnek. Je- nek javaslatára 1972-ben a lenleg aktív tagja a Gépipari Kohászat kiváló dolgozója Tudományos Egyesület kor- kitüntetéssel ismerte el a he­***sss*sssssssssssssssss**sssy''ssssss'sss*ss*sss*sssssssssssssssssssss/ssssssssss?sssssss*sssssssssysssssssss/ssssss**sssssssyss/ssssssssssssJsys*ssssssssssssss*ssssssy*JsssssssstJs*ssyssssssyss*ssssJssssssssssyyyyyryr * Csoportban végzett műn ­kajanak eredményességét. Kevesebben többet! — akár Ésszerűbb munka• és üzemszervezés jelszó is lehetne. Kivált mos­tanában, munkaerő ínséges időkben. Csakhogy nem jár_e mindez .a jó ..melósok” meg­terhelésével? Ezt firtattuk az OBV salgótarjáni bányagép­gyárában, ahol létszámgyara­podás nélkül kívánják a ter­melést növelni. — Természetesen az a célunk, tartalékot, ami hogy adott munkaidőn belül parlagon hever, a lehető legtöbbet és legjob­bat termeljük — felelte Né­Furfangot a munkához! használati értékét és azok rá­fordítási költségeit. A hosz- szabb ideig tartó, alapos munka során megkeresik a leggazdaságosabb anyagfel­használást és a legcélszerűbb technológiát. akarunk megmozgatni a dől- ami 3 millió forinttal növelte nem bír el egy egész műsza- — Az értékelemző csoport gozókban, de nem „izomtarta- a termelési értéket. Ez annyi, kot: Diesel-motoros targoncá- tagjai természetesen egyéb lékot”, hanem amolyan széllé- mintha hét munkással többen val kell bővítenünk a jelenlegi feladataik ellátása mellett esetleg dolgoztak volna nálunk. parkot, összességében hasznos- végzik ezt a munkát — mond­— Ebben része volt a helvi nak bizonyult a munkanap- ta Kovács Károly. — HÉT KÉPZELT MUNKÁS szervezésnek is. Milyen mód- ^ ^lakatosok' funkcióelemzéssel __________________________.a™ vacsuzemben a lakatoson.- kutatják a koltsegcsokkentes a forgácsolóüzem- lehetőségeit. Nem hipp-hopp ben is végrehajtjuk: az anyag- munka lesz, mert egy BSZ— mozgatás ésszerűsítése, vala- 4-es több mint 100 részegy- mint a fokozott gépkihaszná- ségből áll, s ezek is több al­meth Endre termelési osztály- A jobb szervezés tehát nem- szereket alkalmazhat az egész nál illetve vezető. — Ezt azonban első- csak a gazdasági vezetők dől- gyárat átfogóan vizsgáló sorban a jobb szervezéssel, ga, hanem kiveheti belőle ré- üzemszervező? alaposabb előkészítéssel, a jó szét az egyes munkás is; — Többek között felhasz- körülmények gondos megte- csak épp a saját munkáját nálhatja a „munkanap-fény­remtésével kívánjuk elérni, szervezi meg takarékosabban, képezés” eredményeit. Nálunk Ide tartozik, hogy ahol lehet, azaz „lenyesi” róla a fölösle- ezt néhány üzemnél — a tmk­igyekszünk kiküszöbölni a ges műveleteket. Átfogóbb nál. a targoncásoknál meg a fizikai munkát, s helyette összehangolást az üzem- és szerszámműhelynél — tavaly gépit alkalmazunk. termelésszervező. Kovács végeztük el. Az eredményeket módját is bevetik a termelé­— Serkentik-e a munka- Károly végez. elemezzük. Márciusra készü- kenység fokozásának. Mivel intenzitást? — Nem csupán az idén lünk el vele, egyszersmind a előre láthatólag hosszú évekig gzeVűsítéséhez," az — Azt alapvetően a norma- központi kérdés nálunk az tapasztalatokat felhasználva foglalkoznak BSZ—4 — vagy S7erv szint határozza meg. Terme- üzemszervezés. Már tavaly is intézkedéseket is teszünk, korszerűbb — típusú szállító- mint a munkások igen jól szetesen élünk az anyagi ősz- nagy gondot fordítottunk rá. Annyi eddig is kiviláglott, szalagok gyártásával, rövidé- viszonyulnak gyárunkban. lás végett. NEM HIPP-HOPP MUNKA LESZ Mint megtudtuk, másik katrészből tevődnek össze. Alapvető követelmény. hogy a költségcsökkentéssel ne jár­jon együtt a minőség csorbu­lása. A nehézségek ellenére a munka mégis sikerrel kecseg­tet, mert a technológia kor- ésszerűbb szervezéshez úgy a vezetők. tönzéssel, de ezzel azt akarjuk 1976-hoz viszonyítva az egész- hogy a tmk-nál a munka- sen hozzálátnak e típus ér- elérni. hogy gondolkozóbban és törtnapi veszteségek csők- ellátottságot folyamatosabbá tékelemzéséhez. Ezen belül dolgozzanak a munkások. Te- kentésével több mint kétezer kell tennünk. Jó a targoncák műszaki vezetők- közgazdá- hát keressék maguk is a jobb műszaknyi idővel többet for- kihasználtsága, csak az okoz szók, szakemberek nagyitó alá módszereket. Tartalékokat dítottunk termelésre tavaly, gondot, hogy az akkumulátor veszik az egyes részegységek M. P. Munkahelyének vezetői pedig három alkalommal tüntették ki a Kiváló dolgozó jelvény­nyel. A MTESZ-választmány 1978. február 20-i tanácskozá­sán a „MTESZ megyei em- lékérem”-mel tüntették ki, Laczka Jánost, aki az elnök­ségnek jelenleg is aktív tag­ja. Konkrét feladata a me­gyei szervezet és a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek terü­letén működő tudományos egyesületi tagok közötti kap­csolat koordinálása, a meg­felelő operatív összeköttetés biztosítása. Személyében olyan műsza­ki-tudományos, társadalmi munkást ért kitüntetés. aki- eredményes tevékenységével jelentősen hozzájárul a MTESZ megyei szervezet si­keres működéséhez, s példát mutat a fiatal szakemberek­nek mind a fegyelmezett, lel­kiismeretes munkában, mind a tudományos közéleti tevé­kenységben. — p. a. — I NÓGRÁD — 1978. február 25., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents