Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
Közösség hovácsolódoti Zárszámadó közgyűlés Nagybátonyban Jó esztendőt zárt a nagybá- tonyi termelőszövetkezet. Ez derült k> a közös gazdaság zárszámadó közgyűlésén, melyet a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének éttermében rendeztek meg a tagság és az alkalmazottak nagy érdeklődése mellett. A szerény 1976- os esztendő után a következő év nyereségét 1 millió 296 ezer forintra tervezték, s jó munkájuk alapján 1977-ben ezt több mint kétszeresére — pontosan 3 millió 50 ezer forintra — teljesítették. Az előző évihez viszonyítva 5-2 százalékkal nőtt a termelékenység, a jövedelmek 4>84 százalékkal emelkedtek. A közös gazdaság a megyében az elsők között vezette be —, ahogyan Uhlár László, a szövetkezet elnöke beszámolójában utalt rá — a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást és a' szabad szombatokat. A műhelyvezető A segédüzemági szolgáltatás» a gépműhely munkájának hatása valamennyi ágazat tevékenységére, eredményére nagy hatással van. Jelenlegi technikai szint mellett szerepe a gazdálkodás színvonalában meghatározó. Ilyen és ehhez hasonló szavak hangzottak el az elnöki beszámolóban. Jutott tehát elismerés bőven a gépműhelyben dolgozó 14 szakmunkásnak, akiknek Darabos József a műhelyvezetőjük. Darabos József már 28 éve, hogy a mezőgazdasági gépek szerelésével, javításával foglalkozik. .,Sír” a keze, hanem talál munkát, érti is a mesterségét, meg az emberek nyelvét. — Jobbára 25—30 év körüli fiatalemberekkel dolgozom — mondja, simítva egyet ősz hajszálain. — Nagyszerű szakemberek, tudnak dolgozni. Nem hiányzik belőlük az akarat- az odaadás. — Ennek tulajdonítja a sikerüket? — Mindenféleképpen — felel habozás nélkül az idős mester. — Megmutatták, lehet rájuk számítani, ősszel is, amikor a betakarításhoz öt embert kellett átcsoportosítani a javítóból a közvetlen termelésbe. Az embereket és a gépeket is nagyon igénybe vette a munka, a szeptemberi korai fagy. de becsülettel — noha egy kicsit elhúzódott a betakarítás — álltak helyt. A telepvezető Az állattenyésztési főágazat tavaly magasabb termelési eredményt produkált, ugyanakkor 388 forinttal volt kevesebb a takarmányozási költségfelhasználása. Az eredményességben jelentős része van Letovai Istvánnak, a fiatal, kisterenyei állattenyésztési telepvezetőnek. Hat éve érettségizett a szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskolában, s azóta áll alkalmazásban a termelőszövetkezetnél. Megbecsülik a munkáját, melyet misem bizonyít jobban, mint az, hogy húszegynéhány évesen kapta ezt a fontos beosztást. A telepvezető 21, főként idős ember munkájára ügyel, 140 hízómarha. 100 tehén és 500 juh neveléséért tartozik felelősséggel. , — Sokkal jobb esztendőt zárt az állattenyésztési főágazat az előző esztendőnél ... — Döntő mértékben az embereknek köszönhető — magyarázza szerényen. — A múlt év elején megalakult a szocialista brigád, hajtott mindenki. Aztán javultak a takarmányozási feltételek, a takarmány minősége. Számomra ennek az évnek az volt a tanulsága, hogy nagyobb figyelemmel, anyagtakarékossággal. hatékonyabb munkával lehet igazán jó eredményeket elérni. A térmester Nagy Ferencné a melléküzemághoz tartozó kisterenyei téglagyár térmestere 1969-től dolgozik a szövetkezetben. — 50 ezer forinttal teljesítettük túl a tervet — meséli a fiatalasszony. — Pedig nem volt könnyű a helyzetünk. Létszámhiánnyal küszködtünk egész évben, sokan voltak betegek, többen szülési szabadságra mentek. — Hogyan tudták ezeket a tényezőket ellensúlyozni? — Jobb munkaszervezéssel, a gazdasági vezetők, a dolgozók jobb hozzáállásával, ösz- szefogásával. Hajtott bennünket a brigádvállalás, a terv teljesítése és természetesen a kitűzött célprémium is. Nagyné a Dobó István Szocialista Brigád tagja. Korábban maga is fizikai dolgozó volt, de ha kell, még ma is beáll a többiek közé. A nagybátonyi termelőszövetkezet négy község parasztságát tömöríti. Az egyesülés 4 éve alatt jól összekovácsoló- dott, ütőképes közösséggé vált a gazdaság. Sokat fejlődött gazdálkodási színvonala. -S tevékenységében egyre inkább előtérbe kerül a korszerűség, a hatékonyság, a modem irányítás igénye. Hiszen az 1978- as tévékét csak e követelmények figyelembevételével, a dolgozók és vezetők összehangolt, tartalmas tevékenységével tudják csak sikerrel megvalósítani. (ok) NEB-ülés Szécsényben A szécsényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság február 28- án tartja soron következő ülését. Elsőként az állami ellenőrzésről és a népi ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott határozatokból adódó tennivalókat tárgyalják meg, majd napirendre kerül a bizottságidéi munkaterve. A közeljövőben utóvizsgálatot tartanak a járás népi ellenőrei a szécsényi ÁFÉSZ melegkonyhás vendéglátóipari egységeiben. Az egységeit felszereltségének javulásáról, a nyersanyagnormák betartásáról szereznek tapasztalatokat. A vizsgálat programját NEB- ülésen vitatják meg. Felfogásban, gondolkodásban, gyakorlatban és az irányításban Korszakváltás a megyei építőknél Bárki joggal kérdezhetné, hogy nem jelentenek-e nagy szavakat a címbeh említettek? A választ megmodhatnám egy rövid igennel is, de úgy érzem, ez kevés, ennél többet kell adni. Így hát beszéljenek a tények. Micsoda különbség Még a vállalat dolgozói is nehezen hiszik, többen pedig úgy gondolják, hogy a vezetők szórakoznak velük esetleg ijesztgetik, amikor azt mondják: alapvető változást kell elérni a felfogásban, a gondolkodásban, a gyakorlatban és az irányításban. Mert a siker csak akkor képzelhető el, ha mindenki vérévé válik, mindenkiben tudatosul; valóban eljött a korszakváltás ideje. De mi bizonyítja ezt? Az a százmillió forint, amelyet a tervcikíus utolsó három esztendejében a műszaki fejlesztésre költenek. Mi ebben az új, a meglepő, a különleges, hisz’ másutt is gyorsan fejlődnek? Ez igaz. Csakhogy itt a fejlődés egy mélypont után következik be. Ugyanis 1976-ban a műszaki fejlesztési osztály dolgozói azon tanakodtak, hogy mire költsék a rendelkezésükre álló másfél milliót. Nem tévedés! Ennyit, egy olyan vállalatnál, amely évente több mint 400 millió forint termelési értéket produkál. Nevetséges ez az összeg? Erről a mélypontról hozza fel a vállalatot az előbb említett százmillió forint. — A megvásárlásra kerülő gépek 80 százalékát anyag- mozgatásra használjuk fel. Ahogy iparosodik az építőipar, úgy növekszik a különböző elemek súlya. — indokolja az elhatározást Luda László, a műszaki fejlesztési osztály vezetője, majd a következőkkel egészíti ki: — nehézkes a beszerzésük, mert a magyar iparnak nincs építőipari gép- gyártó-kapacitása, a szocialista országok sem biztatnak sok jóval, nem marad más hátra, minthogy tőkésországokból szerezzük be a szükséges gépeknek legalább a felét. Mivel nemcsak mi, hanem még 60 építőipari vállalat került ilyen helyzetbe — melyek nagyobb összeget kaptak a gépesítésre, a kormány által e célra adott összegből —, a minisztérium igyekszik segíteni e nagy feladat eredményes megoldásában. Rangsorol, egyeztet, koordinál, felkutatja a lehetőségeket... Az i-re a pontot továbbra is a vállalat ezzel foglalkozó dolgozóinak kell feltenni. — Vajon milyen technológiához használják fel az új gépeket? — A meglevők tökéletesítéséhez — válaszolja az osztályvezető. — Nem egy-egy gépet, hanem gépláncokat vásárolunk, hogy ily módon összhangba hozzuk a különböző technológiai folyamatokat. Terveink szerint 10 gépláncunk lesz. Ezek beállításával teljesen gépesítjük az építőipari tevékenységet, a földmunkáktól egészen a szakipari 'feladatokig — egészíti ki az előbbi gondolatot dr. Szittner András, a vállalat igazgatója. — Mindegyik gépláncból van már valamennyi. Teljessé 1979. végére lesz mindegyik — veszi vissza a szót az osztályvezető, majd így folytatja: — a tervidőszak végére tevékenységünk alapvetően szerelő jellegűvé válik. A gépek diktáljáls a tempót A technika előbb említett gyors ütemű fejlődése több tekintetben újfajta megítélést is szorgalmaz. Tréfásan mondják, de jól kifejezi a lényeget: — 1980-ra elhalványul az építészmérnök atyaúristen jellege és legalább ugyanolyan fontos szerephez jut a gépészmérnök, mint most az építész. A gépláncok beállítása felborítja az építészmérnököknél kialakult régi, megszokott üzem- és munkaszervezési formákat, a jól, vagy kevésbé bevált módszereket. Nem állunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk: a nagy értékű gépek kezelői diktálják majd a tempót, ők kényszerítik ki a mainál feszesebb munkaszervezést, fegyelmezettebb termelést. Erre azonban csak akkor lesznek képesek, ha jól felkészülnek az új technika fogadására, értő kezelőivé válnak azoknak. — Harminc nehéz, 15 köny- nyű és 15 darus gépkocsivezetőre lesz szükségünk. Részben a meglevők átképzésével biztosítjuk a létszámot, de szívesen fogadunk máshonnan érkezőket is. Ahogy kapjuk a gépeket, annak megfelelően oldjuk meg az átképzést. Azok a munkások hozzák haza külföldről, akiket megbíztunk a helyszíni tanulmányozással a gépek kezelésének elsajátításával. Ezt az utat kell .járnunk, mert bonyolult, nagyon érzékeny és nagy értékű gépekről van szó. Míg a régebbi mechanikus működtetési masináknál egy kis túlzással azt mondhatom. elég volt megnyomni a gombot, a folyamatosan érkező hidraulikával működő új gépeknél már tudni kell azt is, mikor nyomom meg, meddig és miért. Ugyanis lesz olyan gépünk, amelyik nyolc és fél: millió forintba kerül, az irányító helyiségben magnetofon adja a dolgozónak a kezelési, a működtetési utasítást. Hogy kedvet kapjanak a dolgozók az új gépek kezeléséhez, érezzék megnövekedett felelősségüket, fontosságukat, a múlt év végén felemeltük a gépkezelők fizetését, — közli az osztályvezető. Meg váltó mák a meretek Ha valakiben az elmondottak után is fészkel még olyan gondolat, hogy a címben említett követelmények nem reálisak. azoknak álljon bizonyságul a következő: a műszaki fejlesztés, gépesítés révén 1980-ban a jelenlegi 460 milliós termelési értéktervet 750 —800 millió forintra emelik. Egy olyan épületet, mint az F-jelű, amit most egy év alatt építenek fel, elég lesz négv hónap. Hogy a jelenlegi 260 lakás helyett 700-at hoznak tető alá, hogy az évenkénti 100 fős létszámcsökkenés mellett 100 millió forinttal kell növelni a termelést. S ehhez nemcsak gépek kellenek. V. K. Jól érzem magam A Budapest Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni részlegében fokozottan jelentkeznek a munkaerőgondok. Az üzemben sok kötőgép csak porosodik. Nincs aki dolgozzon rajta. Harminc embert azonnal tudnának alkalmazni. De a jelentkező nagyon kevés. Ha netán mégis kerül egy-egy új dolgozó, előfordul, hogy nem tudja elsajátítani a munkát. Ilyenkor átcsoportosítások történnek és egyszerű gépeken tanítják a jelentkezőt. A termelés azért zavartalanul Megnyugtató áruellátás, magas forgalom A kiskereskedelem januári eredményei A Belkereskedelmi Minisztérium januári áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem az év első hónapjában 17,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, 11,6 százalékkal magasabbat a múlt év januárinál. A tavalyi azonos hónaphoz képest ugrásszerűen, 17,2 százalékkal növekedett a ruházati cikkek, s változatlanul erős volt a vegyesipari cikkek forgalma. Januárban megnyugtató volt a lakosság áruellátása. Az élemiszer-keresletet a válla- mölcskínálatot latok és a szövetkezetek ki- tővé, annál is elégítették. Ebben az árucsoportban a korábbinál kevesebb volt a hiánycikk is. kaó fogyott az áremelés élőt- A vas-műszaki kereskede- ti napokban. A magas keres- lemben az élénk kereslet az letet — amelyet ki tudtak áremelés után visszaállt a elégíteni — az árváltozást kö- szezon szintjére. Az árválto- vető két-három hétben, lénye- zás is bizonyára hozzájárult gében a hónap végéig kisebb ahhoz, hogy a legtöbb cikkforgalom követte. Hasonlóan bői javult a ellátás, megcsökkent az érdeklődés az árváltozás hatására az édesipari árúk iránt. A déligyümölcsök közül változatlanul felelő volt a kínálat, viszont az áremelés ellenére is változatlanul kevés volt a mezőgazdasági szeráru. Nem csak banánból nem tudták fo- tudták teljesen kielégíteni az lyamatosan kielégíteni a ke- igényeket hazai kályhából és resletet. A készletek bőséges tűzhelyből, olajkályhából és burgonya-, zöldség-, és gyű- füstcsőből sem. A műszaki tettek lehe- áruk közül nem volt elegen- inkább, mert dő hordozható televízió, ha- a fővárosi szabadpiaci felhő- gyományos mosógép és c.ontzatal is magasabb volt a tavalyiról. A piaci zöldség- és Húsból és húskészítmények- gyümölcsárak lényegesen alarifuga, villanybojler és lemezjátszó. A 17. és a 18. úszókotró egységet állítják össze az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában egy csehszlovák hajógyár részére. A kotrók végállomása a Volga, ahol sóderkitermelést végeznek velük. A korábban készült kotróegységek már dolgoznak a Volgán, s idáig nem érkezett reklamáció. Képünkön Tánczos Ferenc, az Űj Élet Szocialista Brigád tagja az úszó-kotró egység vasszerkezetét hegeszti. (— bábéi — felv.) bői 8,3 százalékkal több fogyott mint egy évvel ezelőtt, a jó ellátáson belül csak a fagyasztott sertéshús magas arányát kifogásolták. Az igényeknek megfelelő baromfi , tojás- és hal-, valamint tej- és tejtermékellátást nyújtott a kereskedelem. Az egyébként jó konzervkínálatot csak az rontotta valamelyest, hogy kevés volt a bogyósgyümölcs. A Említésre méltó még, hogy — a szükségesnél kevesebb apró termékek kivételével — továbbra is jó a bútorellátás. , ......................... Volt elegendő szilárd tüzelőm at az összességében kielégítő anyag, tüzelőolaj és pb.-gáz; kínálat tette lehetővé, bár a az építőanyagok közül pedig kereslethez képest kevés volt lényegesen több cement-, egyebek között a bársony mész-, fenyő fűrészáru és facsonyabbak voltak a tavalyinál, a gyümölcsöké viszont meghaladta azt. Az élénk ruházati forgalruházati cikk, az olcsó férfipantalló, s a javuló fehérnemű-ellátás mellett sem volt lazóanyag fogyott a tavalyinál. folyik, de lehetne nagyobb is. Puporka Istvánná azon kevesek egyike, aki nemrég érkezett az üzembe. Vezetői elmondása szerint jó dolgozó, hamar megtanulta a beren- dezéssek ' kezelését. Egy Inter- loch típusú varrógépen dolgozik, amely a leszabott ruhadarabokat öltögeti össze és rögtön levágja a felesleges részt. Mivel kötött anyagokról van szó elég nehézkes az illesztés. Átlag négy hét alatt lehet megtanulni, de Puporká- nénank három hét is elegendő volt. A következő héten már normában dolgozott. — Nem bánta meg, hogy eljött a régi munkahelyéről? — Nem, sőt örülök neki. Először is sokkal többet keresek itt, de nem ez> a lényeg. A szövetkezetnél nem kell futószalag mellett, minden gondolkodás nélkül dolgozni... A szabáson és a gombvarráson kívül mindent én csinálok a pulóveren, ami a kezerh alá kerül. Átgondolhatok minden munkafázist, magam gyorsíthatok, vagy lassíthatok a tempón, a magam ura vagyok a munkában. A munkatársak is így dolgoznak. Nyugodt, jó hangulat van köztünk. Valóban, mindenki derűsen teszi a dolgát. S bár Puporka Istvánná látszólag a jobb anyagi körülmények miatt jött át a salgótarjáni üzembe. De egy könnyelmű ítélet helyett hadd idézzem őszinte megállapítását: — Itt jól érzem magam! szokásosnál több kávé és ka- elegendő férfi- és fiúpizsama. NÓGRÁD — 1978. február 23., csütörtök 3
