Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

Közösség hovácsolódoti Zárszámadó közgyűlés Nagybátonyban Jó esztendőt zárt a nagybá- tonyi termelőszövetkezet. Ez derült k> a közös gazdaság zárszámadó közgyűlésén, me­lyet a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének éttermében rendeztek meg a tagság és az alkalmazottak nagy érdeklő­dése mellett. A szerény 1976- os esztendő után a következő év nyereségét 1 millió 296 ezer forintra tervezték, s jó munkájuk alapján 1977-ben ezt több mint kétszeresére — pontosan 3 millió 50 ezer fo­rintra — teljesítették. Az elő­ző évihez viszonyítva 5-2 szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség, a jövedelmek 4>84 száza­lékkal emelkedtek. A közös gazdaság a megyében az elsők között vezette be —, aho­gyan Uhlár László, a szövet­kezet elnöke beszámolójában utalt rá — a csökkentett mun­kaidőben történő foglalkozta­tást és a' szabad szombatokat. A műhelyvezető A segédüzemági szolgáltatás» a gépműhely munkájának ha­tása valamennyi ágazat tevé­kenységére, eredményére nagy hatással van. Jelenlegi tech­nikai szint mellett szerepe a gazdálkodás színvonalában meghatározó. Ilyen és ehhez hasonló szavak hangzottak el az elnöki beszámolóban. Ju­tott tehát elismerés bőven a gépműhelyben dolgozó 14 szakmunkásnak, akiknek Da­rabos József a műhelyvezető­jük. Darabos József már 28 éve, hogy a mezőgazdasági gépek szerelésével, javításával fog­lalkozik. .,Sír” a keze, hanem talál munkát, érti is a mes­terségét, meg az emberek nyelvét. — Jobbára 25—30 év körüli fiatalemberekkel dolgozom — mondja, simítva egyet ősz haj­szálain. — Nagyszerű szak­emberek, tudnak dolgozni. Nem hiányzik belőlük az aka­rat- az odaadás. — Ennek tulajdonítja a si­kerüket? — Mindenféleképpen — fe­lel habozás nélkül az idős mester. — Megmutatták, le­het rájuk számítani, ősszel is, amikor a betakarításhoz öt embert kellett átcsoporto­sítani a javítóból a közvetlen termelésbe. Az embereket és a gépeket is nagyon igénybe vette a munka, a szeptemberi korai fagy. de becsülettel — noha egy kicsit elhúzódott a betakarítás — álltak helyt. A telepvezető Az állattenyésztési főágazat tavaly magasabb termelési eredményt produkált, ugyan­akkor 388 forinttal volt keve­sebb a takarmányozási költ­ségfelhasználása. Az eredmé­nyességben jelentős része van Letovai Istvánnak, a fiatal, kisterenyei állattenyésztési te­lepvezetőnek. Hat éve érettsé­gizett a szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskolában, s az­óta áll alkalmazásban a ter­melőszövetkezetnél. Megbecsü­lik a munkáját, melyet misem bizonyít jobban, mint az, hogy húszegynéhány évesen kapta ezt a fontos beosztást. A telepvezető 21, főként idős ember munkájára ügyel, 140 hízómarha. 100 tehén és 500 juh neveléséért tartozik fele­lősséggel. , — Sokkal jobb esztendőt zárt az állattenyésztési főága­zat az előző esztendőnél ... — Döntő mértékben az em­bereknek köszönhető — ma­gyarázza szerényen. — A múlt év elején megalakult a szocialista brigád, hajtott mindenki. Aztán javultak a takarmányozási feltételek, a takarmány minősége. Szá­momra ennek az évnek az volt a tanulsága, hogy na­gyobb figyelemmel, anyagta­karékossággal. hatékonyabb munkával lehet igazán jó eredményeket elérni. A térmester Nagy Ferencné a mellék­üzemághoz tartozó kisterenyei téglagyár térmestere 1969-től dolgozik a szövetkezetben. — 50 ezer forinttal teljesí­tettük túl a tervet — meséli a fiatalasszony. — Pedig nem volt könnyű a helyzetünk. Létszámhiánnyal küszködtünk egész évben, sokan voltak be­tegek, többen szülési szabad­ságra mentek. — Hogyan tudták ezeket a tényezőket ellensúlyozni? — Jobb munkaszervezéssel, a gazdasági vezetők, a dolgo­zók jobb hozzáállásával, ösz- szefogásával. Hajtott bennün­ket a brigádvállalás, a terv teljesítése és természetesen a kitűzött célprémium is. Nagyné a Dobó István Szo­cialista Brigád tagja. Koráb­ban maga is fizikai dolgozó volt, de ha kell, még ma is beáll a többiek közé. A nagybátonyi termelőszö­vetkezet négy község paraszt­ságát tömöríti. Az egyesülés 4 éve alatt jól összekovácsoló- dott, ütőképes közösséggé vált a gazdaság. Sokat fejlődött gazdálkodási színvonala. -S te­vékenységében egyre inkább előtérbe kerül a korszerűség, a hatékonyság, a modem irá­nyítás igénye. Hiszen az 1978- as tévékét csak e követelmé­nyek figyelembevételével, a dolgozók és vezetők összehan­golt, tartalmas tevékenységé­vel tudják csak sikerrel meg­valósítani. (ok) NEB-ülés Szécsényben A szécsényi járási Népi El­lenőrzési Bizottság február 28- án tartja soron következő ülé­sét. Elsőként az állami ellen­őrzésről és a népi ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott ha­tározatokból adódó tennivaló­kat tárgyalják meg, majd na­pirendre kerül a bizottságidéi munkaterve. A közeljövőben utóvizsgá­latot tartanak a járás népi ellenőrei a szécsényi ÁFÉSZ melegkonyhás vendéglátóipari egységeiben. Az egységeit fel­szereltségének javulásáról, a nyersanyagnormák betartásá­ról szereznek tapasztalatokat. A vizsgálat programját NEB- ülésen vitatják meg. Felfogásban, gondolkodásban, gyakorlatban és az irányításban Korszakváltás a megyei építőknél Bárki joggal kérdezhetné, hogy nem jelentenek-e nagy szavakat a címbeh említettek? A választ megmodhatnám egy rövid igennel is, de úgy ér­zem, ez kevés, ennél többet kell adni. Így hát beszéljenek a tények. Micsoda különbség Még a vállalat dolgozói is nehezen hiszik, többen pedig úgy gondolják, hogy a veze­tők szórakoznak velük eset­leg ijesztgetik, amikor azt mondják: alapvető változást kell elérni a felfogásban, a gondolkodásban, a gyakorlat­ban és az irányításban. Mert a siker csak akkor képzelhető el, ha mindenki vérévé válik, mindenkiben tudatosul; va­lóban eljött a korszakváltás ideje. De mi bizonyítja ezt? Az a százmillió forint, ame­lyet a tervcikíus utolsó három esztendejében a műszaki fej­lesztésre költenek. Mi ebben az új, a meglepő, a különle­ges, hisz’ másutt is gyorsan fejlődnek? Ez igaz. Csakhogy itt a fejlődés egy mélypont után következik be. Ugyanis 1976-ban a műszaki fejleszté­si osztály dolgozói azon tana­kodtak, hogy mire költsék a rendelkezésükre álló másfél milliót. Nem tévedés! Ennyit, egy olyan vállalatnál, amely évente több mint 400 millió forint termelési értéket pro­dukál. Nevetséges ez az összeg? Erről a mélypontról hozza fel a vállalatot az előbb em­lített százmillió forint. — A megvásárlásra kerülő gépek 80 százalékát anyag- mozgatásra használjuk fel. Ahogy iparosodik az építőipar, úgy növekszik a különböző elemek súlya. — indokolja az elhatározást Luda László, a műszaki fejlesztési osztály ve­zetője, majd a következőkkel egészíti ki: — nehézkes a be­szerzésük, mert a magyar iparnak nincs építőipari gép- gyártó-kapacitása, a szocialis­ta országok sem biztatnak sok jóval, nem marad más hát­ra, minthogy tőkésországok­ból szerezzük be a szükséges gépeknek legalább a felét. Mi­vel nemcsak mi, hanem még 60 építőipari vállalat került ilyen helyzetbe — melyek nagyobb összeget kaptak a gépesítésre, a kormány által e célra adott összegből —, a mi­nisztérium igyekszik segíteni e nagy feladat eredményes meg­oldásában. Rangsorol, egyeztet, koordinál, felkutatja a lehető­ségeket... Az i-re a pontot továbbra is a vállalat ezzel foglalkozó dol­gozóinak kell feltenni. — Vajon milyen technológi­ához használják fel az új gé­peket? — A meglevők tökéletesí­téséhez — válaszolja az osz­tályvezető. — Nem egy-egy gépet, ha­nem gépláncokat vásárolunk, hogy ily módon összhangba hozzuk a különböző technoló­giai folyamatokat. Terveink szerint 10 gépláncunk lesz. Ezek beállításával teljesen gé­pesítjük az építőipari tevé­kenységet, a földmunkáktól egészen a szakipari 'feladatok­ig — egészíti ki az előbbi gon­dolatot dr. Szittner András, a vállalat igazgatója. — Mindegyik gépláncból van már valamennyi. Teljessé 1979. végére lesz mindegyik — veszi vissza a szót az osztályveze­tő, majd így folytatja: — a tervidőszak végére tevékeny­ségünk alapvetően szerelő jel­legűvé válik. A gépek diktáljáls a tempót A technika előbb említett gyors ütemű fejlődése több te­kintetben újfajta megítélést is szorgalmaz. Tréfásan mond­ják, de jól kifejezi a lénye­get: — 1980-ra elhalványul az építészmérnök atyaúristen jellege és legalább ugyanolyan fontos szerephez jut a gépész­mérnök, mint most az épí­tész. A gépláncok beállítása fel­borítja az építészmérnököknél kialakult régi, megszokott üzem- és munkaszervezési for­mákat, a jól, vagy kevésbé be­vált módszereket. Nem állunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk: a nagy értékű gépek kezelői diktálják majd a tem­pót, ők kényszerítik ki a mai­nál feszesebb munkaszerve­zést, fegyelmezettebb terme­lést. Erre azonban csak akkor lesznek képesek, ha jól felké­szülnek az új technika foga­dására, értő kezelőivé válnak azoknak. — Harminc nehéz, 15 köny- nyű és 15 darus gépkocsiveze­tőre lesz szükségünk. Részben a meglevők átképzésével biz­tosítjuk a létszámot, de szíve­sen fogadunk máshonnan ér­kezőket is. Ahogy kapjuk a gépeket, annak megfelelően oldjuk meg az átképzést. Azok a munkások hozzák haza kül­földről, akiket megbíztunk a helyszíni tanulmányozással a gépek kezelésének elsajátításá­val. Ezt az utat kell .járnunk, mert bonyolult, nagyon érzé­keny és nagy értékű gépekről van szó. Míg a régebbi mecha­nikus működtetési masináknál egy kis túlzással azt mondha­tom. elég volt megnyomni a gombot, a folyamatosan érkező hidraulikával működő új gé­peknél már tudni kell azt is, mikor nyomom meg, meddig és miért. Ugyanis lesz olyan gépünk, amelyik nyolc és fél: millió forintba kerül, az irá­nyító helyiségben magnetofon adja a dolgozónak a kezelési, a működtetési utasítást. Hogy kedvet kapjanak a dol­gozók az új gépek kezelésé­hez, érezzék megnövekedett felelősségüket, fontosságukat, a múlt év végén felemeltük a gépkezelők fizetését, — közli az osztályvezető. Meg váltó mák a meretek Ha valakiben az elmondot­tak után is fészkel még olyan gondolat, hogy a címben em­lített követelmények nem reá­lisak. azoknak álljon bizony­ságul a következő: a műszaki fejlesztés, gépesítés révén 1980-ban a jelenlegi 460 mil­liós termelési értéktervet 750 —800 millió forintra emelik. Egy olyan épületet, mint az F-jelű, amit most egy év alatt építenek fel, elég lesz négv hónap. Hogy a jelenlegi 260 lakás helyett 700-at hoznak tető alá, hogy az évenkénti 100 fős létszámcsökkenés mellett 100 millió forinttal kell növelni a termelést. S ehhez nemcsak gépek kellenek. V. K. Jól érzem magam A Budapest Kötőipari Szö­vetkezet salgótarjáni részlegé­ben fokozottan jelentkeznek a munkaerőgondok. Az üzem­ben sok kötőgép csak poroso­dik. Nincs aki dolgozzon raj­ta. Harminc embert azonnal tudnának alkalmazni. De a jelentkező nagyon kevés. Ha netán mégis kerül egy-egy új dolgozó, előfordul, hogy nem tudja elsajátítani a mun­kát. Ilyenkor átcsoportosítá­sok történnek és egyszerű gé­peken tanítják a jelentkezőt. A termelés azért zavartalanul Megnyugtató áruellátás, magas forgalom A kiskereskedelem januári eredményei A Belkereskedelmi Minisz­térium januári áruforgalmi jelentése szerint a kiskereske­delem az év első hónapjában 17,8 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le, 11,6 szá­zalékkal magasabbat a múlt év januárinál. A tavalyi azo­nos hónaphoz képest ugrás­szerűen, 17,2 százalékkal nö­vekedett a ruházati cikkek, s változatlanul erős volt a ve­gyesipari cikkek forgalma. Januárban megnyugtató volt a lakosság áruellátása. Az élemiszer-keresletet a válla- mölcskínálatot latok és a szövetkezetek ki- tővé, annál is elégítették. Ebben az árucso­portban a korábbinál keve­sebb volt a hiánycikk is. kaó fogyott az áremelés élőt- A vas-műszaki kereskede- ti napokban. A magas keres- lemben az élénk kereslet az letet — amelyet ki tudtak áremelés után visszaállt a elégíteni — az árváltozást kö- szezon szintjére. Az árválto- vető két-három hétben, lénye- zás is bizonyára hozzájárult gében a hónap végéig kisebb ahhoz, hogy a legtöbb cikk­forgalom követte. Hasonlóan bői javult a ellátás, meg­csökkent az érdeklődés az árváltozás hatására az édes­ipari árúk iránt. A déligyü­mölcsök közül változatlanul felelő volt a kínálat, viszont az áremelés ellenére is vál­tozatlanul kevés volt a me­zőgazdasági szeráru. Nem csak banánból nem tudták fo- tudták teljesen kielégíteni az lyamatosan kielégíteni a ke- igényeket hazai kályhából és resletet. A készletek bőséges tűzhelyből, olajkályhából és burgonya-, zöldség-, és gyű- füstcsőből sem. A műszaki tettek lehe- áruk közül nem volt elegen- inkább, mert dő hordozható televízió, ha- a fővárosi szabadpiaci felhő- gyományos mosógép és c.ont­zatal is magasabb volt a ta­valyiról. A piaci zöldség- és Húsból és húskészítmények- gyümölcsárak lényegesen ala­rifuga, villanybojler és lemez­játszó. A 17. és a 18. úszókotró egységet állítják össze az Orszá­gos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában egy csehszlovák hajógyár részére. A kotrók végállomása a Vol­ga, ahol sóderkitermelést végeznek velük. A korábban ké­szült kotróegységek már dolgoznak a Volgán, s idáig nem érkezett reklamáció. Képünkön Tánczos Ferenc, az Űj Élet Szocialista Brigád tagja az úszó-kotró egység vasszerkezetét hegeszti. (— bábéi — felv.) bői 8,3 százalékkal több fo­gyott mint egy évvel ezelőtt, a jó ellátáson belül csak a fagyasztott sertéshús magas arányát kifogásolták. Az igé­nyeknek megfelelő baromfi , tojás- és hal-, valamint tej- és tejtermékellátást nyújtott a kereskedelem. Az egyébként jó konzervkínálatot csak az rontotta valamelyest, hogy ke­vés volt a bogyósgyümölcs. A Említésre méltó még, hogy — a szükségesnél kevesebb apró termékek kivételével — továbbra is jó a bútorellátás. , ......................... Volt elegendő szilárd tüzelő­m at az összességében kielégítő anyag, tüzelőolaj és pb.-gáz; kínálat tette lehetővé, bár a az építőanyagok közül pedig kereslethez képest kevés volt lényegesen több cement-, egyebek között a bársony mész-, fenyő fűrészáru és fa­csonyabbak voltak a tavalyi­nál, a gyümölcsöké viszont meghaladta azt. Az élénk ruházati forgal­ruházati cikk, az olcsó férfi­pantalló, s a javuló fehérne­mű-ellátás mellett sem volt lazóanyag fogyott a tavalyinál. folyik, de lehetne nagyobb is. Puporka Istvánná azon ke­vesek egyike, aki nemrég ér­kezett az üzembe. Vezetői el­mondása szerint jó dolgozó, hamar megtanulta a beren- dezéssek ' kezelését. Egy Inter- loch típusú varrógépen dolgo­zik, amely a leszabott ruhada­rabokat öltögeti össze és rög­tön levágja a felesleges részt. Mivel kötött anyagokról van szó elég nehézkes az illesz­tés. Átlag négy hét alatt le­het megtanulni, de Puporká- nénank három hét is elegendő volt. A következő héten már normában dolgozott. — Nem bánta meg, hogy eljött a régi munkahelyéről? — Nem, sőt örülök neki. Először is sokkal többet kere­sek itt, de nem ez> a lényeg. A szövetkezetnél nem kell futószalag mellett, minden gondolkodás nélkül dolgozni... A szabáson és a gombvarrá­son kívül mindent én csinálok a pulóveren, ami a kezerh alá kerül. Átgondolhatok minden munkafázist, magam gyorsíthatok, vagy lassítha­tok a tempón, a magam ura vagyok a munkában. A mun­katársak is így dolgoznak. Nyugodt, jó hangulat van köz­tünk. Valóban, mindenki derűsen teszi a dolgát. S bár Puporka Istvánná látszólag a jobb anyagi körülmények miatt jött át a salgótarjáni üzembe. De egy könnyelmű ítélet he­lyett hadd idézzem őszinte megállapítását: — Itt jól érzem magam! szokásosnál több kávé és ka- elegendő férfi- és fiúpizsama. NÓGRÁD — 1978. február 23., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents