Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Az ifjúsági törvény nyomában a minap a salgótarjáni egész ségügyi szak- és szakközépis­kolába látogattunk. (A diákok demokratikus lehetőségeiről, a KISZ-jiatalok mindennapi életéről szóló riportunk a 3. oldalon.) Szemtanúk, filmkockák, dokumentumok a chilei junta terrorjáról Dr. Antalffy György nyilatkozata a nemzetközi bizottság üléséről Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA * XXXIV. ÉVF., 29. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Tovább fart a verseny Többet, létszámemelés nélkül — Pontos szállítással A Láng gépgyári dolgozók jelhívása nyomán megyénk­ben is egyre több üzemben, gyárban készül el az 1978. évi terv. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket munkásgyűlése­ken vitatják meg, fogadják el. Előtte több üzemben megtár­gyalják a szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együttes ülésén is. A salgótarjáni öblösüveg­gyárban az említett dolgozói testület is megvitatta és véle­ményezte az idei termelési célkitűzéseket. Ügy véleke­dett, hogy a tervezett 4,5 szá­zalékos termelésnövekedés csak részben felel meg a vál­lalati és a népgazdasági kí­vánságoknak, mivel az öt­éves tervben megfogalmazott ütemnél egy százalékkal ala­csonyabb. Ezért javasolta, hogy a gyár vezetése teremt­sen olyan feltételt, és kérje a szocialista brigádokat, hogy tevékenyen működjenek köz­re a termelés 5,5 százalékos növekedésének elérésében. A testület tagjai egyetértet­tek, hogy a szocialista or­szágokba 4,4, a tőkésországok­ba pedig 5 százalékkal növe­kedjék a szállított áruk ér­téke, a belföldi árualap 13 százalékkal bővüljön. Ennek kapcsán felhívták a gazda­sági vezetők figyelmét, hogy tovább bővítsék a gazdasá­gosan értékesíthető termé­kek körét Helyesnek tartják, hogy a gyár vezetése nem tervez lét­számnövekedést, hanem az ütem fokozását termelékeny­ségből kívánja biztosítani. Egyetértettek azzal, hogy a tavalyihoz viszonyítva az idén 14,5 százalékkal növekedjék a nyereség. Ennek érdekében ésszerű anyag- és energia­takarékosságra, a tőkésexport maradéktalan teljesítésére, illetve túlteljesítésére lesz szükség. Amikor jóleső érzéssel meg­állapították, hogy az V. öt­éves terv eddig eltelt idejé­ben a jövedelem a tervezett­nek megfelelően alakult, úgy foglaltak állást, hogy az 1978- ra rendelkezésre álló 6,8 szá­zalékos bérfejlesztésből 6 szá­zalékot használnak fel az évi célkitűzések megvalósításá­hoz, a fennmaradó 742 ezer forintot pedig tartalékolják a következő esztendőre. Egyetértettek azzal is, hogy a bérfejlesztésre szánt ösz- szeg 4,8 százalékát az alap­bérek növelésére fordítják, a fennmaradó mozgóbért pe­dig olyan célfeladatok el­érésére tűzik ki, amelyek a leg­kedvezőbben befolyásolják a gyár gazdálkodását, fejlődé­sét. Helyesnek találják a kü­lönböző szakmákban a kere­seti arányok javítását. Elfo­gadták a szociálpolitikai, köz- művelődési tervre vonatkozó gazdaságvezetői elképzelése­ket. A jóléti és kulturális alap felhasználásával kap­csolatban tudomásul vették, hogy az nem fedezi az 1978. évi kiadásokat, ezért év köz­ben az idei nyereség terhére 1 millió forintot felhasznál­nak. Ár A balassagyarmati hús­üzemben lezajlott munkás­gyűlésen, ahol az 1977. évi terv teljesítéséről és az 1978 évi feladatokról tájékoztatta a dolgozókat Dicse István igazgató, 14-en kértek szót. A véleményekből egyértelműen kiderült, hogy egyetértenek az ez évi elképzelésekkel. Az év végéig 65 ezer sertést és 47 ezer marhát vágnak le, s a korábbinál több húskészít­ményt juttatnak el a megye lakosságának. A termelés hatékonysága, a gazdálkodás javítása érdeké­ben jobban kihasználják a munkaidőt, ésszerűen taka­rékoskodnak az energiával, az anyaggal, javítják a ter­mékek minőségét, betartják a pontos szállítással kapcsolatos feladatokat. Mai számunkban Fogyasztói érdekvédelem Több mint kétezer embert hurcoltak el Chilében úgy, hogy sorsukról még a legkö­zelebbi hozzátartozók sem tudnak — mondotta dr. An­talffy György, az Országos Béketanács elnökségének tag­ja, a Magyar Jogász Szövet­ség főttikára az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban. A chilei katonai junta bűneit vizsgáló nemzetközi bizottság Algírban tartott 5. ülésén — amelyen Antalffy professzor is részt vett — szemtanúk, rejtett kamerával felvett filmkockák, dokumen­tumok döntötték halomra a chilei katonai vezetők állítá­sát, hogy „demokratizálódik” a kormányzat. Az algíri tanácskozásunkon 40 ország 150 politikusa, jo­gásza és egyházi személyisé­ge szögezte le: a chilei jun­ta a „kifinomult” módszerek mögött továbbra is fasiszta rendszer. Az emberi jogok lábbal tiprása ma is minden­napos gyakorlat Chilében. Folytatódik a- kegyetlen val­latások, s a nemzetközi, va­lamint a chilei jog előírásait semmibe véve tartóztatják le és száműzik az állampolgá­rok százait. A vád közlése és bírósági tárgyalás nélkül de­portálják az ország északi ré­szébe az embereket. Az elfo- gottak sorsáról még a leg­közelebbi hozzátartozók sem tudnak semmit. A nemzetközi bizottságoknak bemutatott dokumentumok alapján egyér­telműen megállapítható, hogy a chilei titkosrendőrség a kín­zásokat és az embertelen bá­násmódot intézményesítette. Jellemzőül talán annyit: az állambiztonsági szervek tagjai gyakran a nyilvántartott bű­nözőkből kerülnek ki, akik semmiféle bíróságnak nem tartoznak elszámolással... — A fizikai terrort a jun­ta mindinkább kiterjeszti a politikai és társadalmi élet minden területéről. A szak- szervezetek működését formá­lisan is lehetetlenné tették, s a munkások követeléseire „vá­laszolva” szakszervezeti veze­tőket tartóztatnak le. Bizott­ságunk a beszámolók alapján megállapította, hogy a kato­nai körök az oktatást is szo­ros felügyeletük alá vonták, s az egyetemek élére a veze­tőket a katonai hatóságok nevezik ki. Az egyházak hu­manitárius tevékenységét is korlátozzák. Alberto Inesta, Madrid püspöke az algéri ülé­sen így fogalmazott: „Pino­chet, s a junta tagjai azt ál­lítják magukról, hogy keresz­tények, miközben emberek ezreit gyilkolják meg és ve­tik börtönbe...” A politikai elnyomás és a mindennapos brutalitás mel­lé a chilei nép mintegy 25 százalékának a rendkívüli nyomor jut osztályrészül, és az embereknek több mint a fele a Chilében hivatalosan megállapított létminimum alatt él. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben fokozó­dott a fasiszta rendszerre'- szembeni belső ellenállás, és — ahogy azt Luis Corvalán, a nemzetközi bizottság ülésén hangsúlyozta — a világ ha­ladó erőinek szolidaritása to­vábbi harcra ösztönzi a chilei népet. — Nem is szabad, hogy lanyhuljon a demokratikus erők tevékenysége, egészen addig, amíg a juntát nem kö­veti az emberi szabadságjo­gokat tiszteletben tartó kor­mányzat. Az ülésen 15 tanú vallomása jelentette a fi­gyelmeztető mementót: a fa­siszta katonai rendszer „ter­mészetrajza” nem változott. A Chilei Kommunista Pórt főtitkárhelyettesének Victor Diaz fia számolt be arról, hogy apját háromévi szabá­lyos embervadászat után fog­ták el a DINA emberei, és sorsáról azóta sem tudnak semmit. Egy magát meg nem nevező angol politikus a bi­zottság rendelkezésére bocsá­totta a rejtett kamerával Chi­lében forgatott filmjét. A celluloidszalag tanúskodott a chilei börtönökre jellemző ál­lapotokról. Égetett sebektől eléktelenftett, megcsonkított politikai foglyokat is bemutat­tak a filmkockák. • — Nemzetközi bizottságunk, mérlegelve a közvetlen bizo­nyítékokat és a jelentéseket, az ENSZ közgyűlésének hatá­rozatára is hivatkozva köve­teli az összes eltűnt állampol­gár bemutatását, valamennyi politikai fogoly azonnali sza­badon bocsátását,* és az embe­ri jogok halaszthatatlan helyre- állítását. Állásfoglalásunkban leszögeztük, hogy a terror- és bűncselekmények elkövetői nem mentesülhetnek a felelős­ségre vonás alól. A nemzet­közi bizottság az elfogadott do­kumentumot az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a világ valamennyi kormányá­nak megküldi, kérve, hogy po­litikai és gazdasági lehetősé­geiket latbavetve tegyenek meg mindent a chilei nép jo­gainak helyreállításáért — mondotta befejezésül dr. An­talffy György. A szocialista magyar társadalom születése Szakikám, hogy megy? Népfront és iskoia Jövő heti műsorok Láiogatás az SIC vívóinál Szécsényben: Komjáthy Jenő emlékkiállítás Komjáthy Jenő költő szü­letésének 120. évfordulója al­kalmából, tegnap délután ün­nepi megemlékezést tartottak Szécsényben. A szülőház fa­lán levő emléktábla előtt Föl­di László, a nagyközség taná­csának elnöke mondott beszé­det. Szavaiban hangsúlyozta, hogy az ünnepség nem „egy­napos jubileum” akar lenni, csupán kezdete ann^k a cél­kitűzésnek, mely a jövőben fokozott figyelmet kíván irá­nyítani XIX. századi líránk e jelentős, ám kevésbé ismert képviselőjének munkásságára. Az ünnepi beszéd után a Mikszáth Kálmán, a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Isko­la, valamint a Nógrádi Sán­dor Gimnázium és Mezőgazda- sági Szakközépiskola mellett a múzeüm és a községi tanács képviselői is megkoszorúzták az emléktáblát. A helytörténeti múzeumá­ban dr. Kerényi Ferenc kan­didátus nyitotta meg a jubi­leumi emlékkiállítást. A ba­lassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad fiataljai rö­vid összeállításban szólaltat­ták meg a költő verseit, majd dr. Hann Ferenc „Komjáthy Jenő élete és munkássága” címmel tartott előadást. A fiatalon elhunyt költő pozsonyi gimnazista korában kezdett írogatni. Csakhamar egyik legmarkánsabb egyéni­sége lett kora irodalmi ellen­zékének, szimbolizmushoz kö­zel álló stílusa Adyra is ha­tást gyakorolt. Egyetlen köte­te — „Homályból’ címmel — halála napján, 1895. január 26'án jelent meg. Költészete igazi értékeinek feltárása napjainkig váratott magára. A most megnyílt ki­állítás szemléletesen mutatja be Komjáthy Jenő szellemi hagyatékát. Gyakoribb ellenőrzés szükséges Zsúfolt raktárak — Megkárosított vásárlók — Hiányzik a kulturáltság A megye kereskedelmi és vendéglátóegységeiben jár­tak a közelmúltban a népi el­lenőrök. Arra voltak kiván­csiak: miként érvényesült a fogyasztók érdekvédelme, a vállalati belső ellenőrzések mi­lyen hatással vannak a gaz­dálkodási fegyelem szilárdí­tására, a társadalmi tulajdon védelmére, sikerült-e meggá­tolni a bürkeit- és indokolat­lan áremeléseket. A tapasz­talatokat a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, Salgótarjánban meg­tartott ülésén elemezték. A megyei kiskereskedelmi forgalom az elmúlt évben megközelítette az ötmilliárd forintot, tíz százalékkal volt több az előző évinél. A fel­tételeknek kedvezett, hogy az elmúlt két évben 13 ezer négyzetméterrel gyarapodott a kereskedelem alapterülete. Ennek ellenére a raktárak zsúfoltak, nem kielégítő a szakosított árutárolás. Ez fő­ként az élelmiszer-kiskeres­kedelemben gond. Hiányos az egységek technikai felszerelt­sége, többek között kevés a hűtőgép, a korszerű, konténe­res szállítás bevezetése ma még csak álom, a feltételek nincsenek meg hozzá. Az alapvető ellátást jelen­tő élelmiszereknél gondot okoz, hogy esetenként kése­delmes az áruszállítás. Főleg a sütőipari termékek délutáni érkezésére, a baromfi- és to­jásellátásra volt panasz az el­múlt évben. A népi ellenőrök megálla­pították (többek között), hogy a szigorúbb érdekvédelmi- és árellenőrzések ellenére a fo­gyasztók megkárosításának száma emelkedett. A megyei tanács kereskedelmi felügye­lősége tavaly csaknem ezer ellenőrzést végzett, s 133 esetben tárt fel szabálytalan­ságot. Pénzbírságot hetven alkalommal szabtak ki. A vétkek között leggyakrabban a hamis számolás és mérés, a szavatossági idő utáni érté­kesítés, a minőségrontás sze­repelt. A KÖJÁL véleménye: a tanácsi vállalatok és a szö­vetkezetek erejükhöz képesi jelentős összegeket áldoztak a közegészségügyi helyzet javí­tására, de rendszeres a cso- magolatlan élelmiszerek kéz­zel adagolása, a kenyér cso­magolása nem szabályos, ko­szosak az önkiszolgáló boltok kosarai, a konyháik zsúfoltak, a mosdók felszereltsége hiá­nyos, a poharak mosása felü­letes. A Nógrád megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet évente két és fél ezer mintát vizsgál. A kereskede­lemben és a vendéglátásban a lejárt szavatosságú termé­keket polcokon találták, a ká­vé-, fagylaltadagoknál súly­csonkításokat tapasztaltak. A népi ellenőrök kevésnek tartották a fogyasztói érdek- védelmet szolgáló ellenőrzé­sek számát a szécsényi ÁFÉSZ-nél, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalatnál, az észlelt szabálytalanságokról szóló jelentések sematikusak, hiányzanak a megszüntetést elősegítő javaslatok. A megyei tanács kereske­delmi osztálya tavaly 35 egy­ség osztálybasorolását vizs­gálta felül, 14 esetben figyel­meztettek az osztálybasorolás feltételeinek megteremtésére. Többek között a kulturáltság hiánya, a fogyóeszközök mi­nősége, a mellékhelyiségek le­írhatatlan állapota miatt. A megyei NEB az ellenőrzések megelőző jellegére hívta fel a figyelmet, s az ellenőrzés tár­sadalmi bázisának szélesíté­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents