Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
Mire figyelmeztetnek az eddigi tapasztalatok ? IY¥ UTAK \ 2íK).S/Á>n AUSCHWITZI HMM«!' vmim ElELiH A Kossuth Könyvkiadó új- szörnyűségnek felelevenítése résznyi, kimeríthetetlen gaz- idonságai közül nagy érdek- többnyire nem öncélú: azt dagságú terület izgalmas królödésre tarthatnak számot a szolgálja, hogy a ma embere nikája. Nemcsak múltját és magyar mezőgazdaság törté- ismerje meg a fasizmus igazi jelenét mutatja meg Szibériá- nelmi jelentőségű átalakulá- arcát, és ezáltal alakuljon ki nak, de felvillantja a jövő re- sát s az azóta megtett utat benne az ellenállás az újfa- ális lehetőségeit is. feldolgozó munkák, ezek kö- sizmus jelenségeivel, minden- Az Akadémiai Könyvkiadó- zül is kiemelkedik Halász féle „modern” praktikáival ndí Gerevich László főszer- Péter és Tóthné Loós Gyöngyi szemben. Ilyen szempontból kesztésében, a Budapesti Fő- Egy termelőszövetkezet har- érdemes felhívni a figyelmet városi Tanács gondozásában mine éve című munkája, a lengyel Wieslaw Kielar megjelentetett Budapest tör- amely a makói Üttörő Tsz könyvére: a 290. számú ténete ismét újra vaskos kö- háromévtizedes küzdelmét auschwitzi fogoly szinte gye- tettel gazdagodott: a most mondja el, hitelesen ábrázol- rekfejjel került a lágerbe, és megjelent negyedik kötetben va. honnan küzdötték fel ma- több esztendős ott-tartózkodá- Spira György és Vörös Károly púkat a mai színvonalra, az sának történetét mondja el eleveníti fel Budapest törtéélenjárók közé. A Szabad hitelesen, jellegzetes egyéni netét és az 1848 márciusi forra- Föld című lapnak volt évti- humorral fűszerezve. A nép- dalomtól az 1918-as őszirózsás zedeken a főmunkatársa szerű Mit kell tudni? soro- forradalomig. E korszak azért Danes József, az egy-két éve zatban látott napvilágot Ke- is érdekes, mert erre az idő- nyugalomba vonult ismert új- rekes György Mit kell tudni szakra esik Budapest felgyor- ságíró. Gazdag újságírói pá- Kubáról? című kis kötete, suló ütemű kapitalista fej- Ivafutásának és politikai küz- amely jól használható az or- lődése, a korszerű világváros öelmeinek történetét most szágszerte ezekben a hetek- arculatának kialakulása. Utak és állomások című me- ben zajló VIT-vetélkedőkre Vass Henrik, Halay Tibor és moárkötetében jelentette való felkészüléshez is. Az Vészi Béla szerkesztésében meg. Az úgynevezett lágeriro- ungvári Kárpátia Kiadóval látott napvilágot a tavaly okdalom nemcsak a szocialista közös gondozásban jelentette tóberben Budapesten meg- országokban, hanem Nyugaton meg a Kossuth Leonyid Sin- tartott nagyszabású tudomá- is változatlanul sok érdeklő- karjov „Szibéria. Múlt, jelen nyos ülésszak anyagában ösz- dőt vonz. A lassanként há- és jövő” című hallatlanul ér- szefoglaló kötete, A Nagy Okrom és fél évtizede történt d^kes kötetét, amely e föld- tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója címmel. A kötet előadásai, tanulmányai jól érzékeltetik a Nagy Október nemzetközi történelemformáló jelentőségét. A Filozófiai írók Tára új folyamának 18. köteteként — második kiadásban — jelent meg Georg Wilhelm Friedrich Hegel nagyszabású munkája az Előadások a filozófia történetéből. Ugyancsak az Akadémia Kiadó jelentette meg Gál János—Káldy József: Erdősítés című szakkönyvét, a magyar fasizmus 1941—1944. közötti jugoszláviai földbirtok-politikáját leleplező Harcban a földért című kötetet (Lőrincz Péter munkáját), A szocialista vállalat című sorozat 7. köteteként a Vállalati funkciók, vállalati struktúra című köz- gazdasági szakkönyvet, s a német, angol, francia, olasz, spanyol, magyar, orosz nyelvű zenei szótárt. Aforizmák ' 'Az ember természetesen lenézheti a pénzt — de szem elől téveszteni mégsem kell. A. Prévost francia író. * Az illető mindig készen áll arra, hogy magáévá tegye a más álláspontját — csak azért, hogy tönkretegye. M. Gain amerikai szociológus véleménye kollégájáról. ★ Sajnos, nem elegendő hátat fordítani a nehézségeknek ahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk őket. Életbölcsesség Aki önállóan nem jut el a szükséges következtetéshez, azt szépecskén rá kell vezetni. Inkvizitor humora ★ Ha már irigyelsz valakit, akkor csak azt érdemes, aki jómaga nem irigyel senkit. Az irigyek jelmondata ★ A hegycsúcsokon még a tyúktojásokból is sasfiókák kelnek ki. Szanidósz ógörög ornitológusnak tulajdonított mondás. Művelődési bizottságok az üzemekben, vállalatoknál Másfél évvel ezelőtt született az Országos Közművelődési Tanács Elnökségének és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttes határozata a vállalati művelődési bizottságok megalakításáról. A határozat alapján Nóg- rád megye nagyvállalatainál és a kisebb üzemek többségében megalakultak a vállalati művelődési bizottságok. A bizottságok megalakulásának, kezdeti tevékenységének tapasztalatait a megyei tanács közművelődési bizottsága az elmúlt napokban vizsgálta, s megállapította, hogy a határozatot a vállalati vezetők többsége a szakszervezetekkel együttműködve végrehajtotta. A bizottságok hatás- és jogkörük alapján jelentős szerepet tölthetnek be a közművelődés társadalmasításában, mozgalmi jellegének további növelésében. A művelődéspolitikai célok megvalósítása érdekében koordinálják, egységes szervbe foglalják a vállalat oktatási, továbbképzési és közművelődési tevékenységét. Figyelemmel kísérik a kulturális alapok célszerű fel- használását. A munkahelyi művelődés valamennyi területét- a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket, személyi és tárgyi feltételeket is koordinálják. Eltérő végrehajtási utasítások A határozat lényegéből kiragadott pár gondolat jól mutatja* hogy nem „egy újabb bizottságról” van szó csupán, hanem társadalmi fejlődésünk jelenlegi és jövőbeni építésére nagy hatással bíró, a munkások művelődését szorgalmazó párt- és állami határozatok, rendelkezések végrehajtását segítő szervről. A határozat megjelenését széles körű ismertető* az egységes értelmezést, cselekvést szolgáló propaganda követte. Nyomtatásban jelentek meg a szaktárcák végrehajtási utasításai. Tudatosításra került a szakszervezeti oktatásban és más csatornákon keresztül. Ennek ellenére — és részben a szaktárcák eltérő végrehajtási utasítása miatt — nem volt egyértelmű a végrehajtás mechanizmusa. Például a MÁV-nál a végrehajtási utasítás szerint a bizottságot csak 1978. január 31-ig hozták létre és olyan szolgálati helyen, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 200 főt. A kereskedelmi, pénzügyi, vendéglátói szakmákban a végrehajtási utasítás 500 főben jelölte meg a művelődési bizottságok megalakításának szükségességét. Szerencsére a határozatokból, valamint a munkahelyi szükségletekből indultak ki több helyen megyénk területén és 500 főnél kisebb egységekben létrehoztak művelődési bizottságot, mint például a pásztói, vagy a rétsági ÁFÉSZ-nél. A megye nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyein a határozatoknak megfelelően a múlt év közepén az esetek többségében létrehozták a bizottságokat. összetételük többnyire a határozat szellemét követi. Vannak azonban eltérő és kifogásolható példák is. Például a salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben 3 adminisztrátor ..alkotja” a bizottságot. Máshol kifogásolható, hogy indokolatlanul kevés a szocialista brigádokat képviselők száma, és — e tény összefügg a megye közművelődési káderhelyzetével — alacsony a gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezők száma is. Bizonytalanság tapasztalható, és egyes helyeken félreértésekkel tarkított a kép. miszerint nincs elhatárolva a nagyvállalatnál működő művelődési bizottság és a telephellyel rendelkező vállalati bizottságok működése, hatásköre és feladata. Tegyük tartalmassá munkájukat Jelenlegi tájékozódásunk szerint a megalakult bizottságok 40 százaléka rendelkezik éves. s mintegy 30 százaléka középtávú munkatervvel. A többiek ebben az időszakban állítják össze a programjaikat. Ügyrenddel és üléstervvel a bizottságoknak csak kisebbik része rendelkezik. Ha a határozat megjelenésének másfél évét tekintjük, azt mondhatjuk, ez nem rossz arány. De, ha a lehetőségetés a szükségességet tekintjük, akkor e számok és tények bizonyítják, bármennyire szükségszerű volt a bizottságok megalakulásáról kiadott határozat, nem készültek fel a vállalatok arra, hogy e bizottságot működtessék és tevékenységét a közművelődés egészére, a feladatok megoldására kiterjesszék. Szükséges tehát, hogy az egységes művelődési tervek rövid és hosszú távra valamennyi vállalatnál elkészüljenek, és ezeknek gyakorlati végrehajtásához a művelődési bizottságok segítséget adjanak. Mindenekelőtt, a művelődési feladatok jól kimunkált terveit kell elkészíteni, amelyeket az üzemek demokratikus fórumain ismertetnek és ezek alapján a végrehajtást szorgalmazzák. A bizottságok munkáját tartalommal kell megtölteni. A közművelődés mozgalommá fejlesztése igényli. hogy minél több társadalmi aktíva vegyen részt e munkában, minél több személv kapja szakszervezeti, KISZ-, vagy más társadalmi szervtől megbízatásként a közművelődésben való részvételt. A programokban az erősebb és konkrétabb oldalt ma még a szakoktatással, szakmai továbbképzéssel összefüggő tevékenységi formák és tartalmak jelentik. A szervezeti, módszertani és formai kérdések is „a hagyományos” jegyeket tükrözik inkább. A kialakult gyakorlatot átlépni az idő rövidsége miatt még nem igen lehetett, de törekednünk kell arra — és ebben a legtöbbet e szerv működéséért felelős első számú gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok tehetik —, hogy a művelődés komplex felfogása érvényesüljön. Hogy gyakorlati intézkedések szülessenek a szocialista életmód, a közösségi nevelés, a szocialista művészet értékeinek szélesebb körű terjesztése, az aktív művelődési közösségek, különböző klubok, szakkörök, amatőr művészeti csoportok létrehozására való törekvésben. Hogy minden munkatervben megfogalmazódjon a szocialista brigádok művelődésének segítése, a vállalási és értékelési rendszer új formáinak meghonosítása. Összefogás és segítség ■»lilMllllliliHIIIIIIIIIIIIIIMlIllllllllllllillllllllllllllllllHIIIIIlirllllllllllimillllllllllllllllinilimillllllllllillllimilllllllllllllllllllllllHIlHlllflllltNIIIIIIIIIIItlllHIIIIIIIIIIllllillinfItllMliUUItHilllllUllUilimHIIIIIIIIIIIItAtttINIUIIinillltlltllMHIItlltlllHIHIIIIIIIIIlflllllNIIIII Miért tanítunk történelmet? Elindult gondolatokhoz még valami T örténelemtanításunk reformja nem választható el egész közoktatásunk- köznevelésünk továbbfejlesztésétől. Ezt az általános továbbfejlesztést pedig szocialista építésünk üteme és perspektívája követelte-köve- teli meg. A ma diákja a holnap szocializmusának továbbvivője. Es erre az iskolának föl * * kell készítenie. A szervezett tanulóévek alatt „a nevelés-oktatás komplex folyamatában a személyiséget olyan szintre kell fejleszteni, hogy képességeinek gazdag felhasználásával alkotó módon illeszkedjék szocialista társadalmunkba. melynek keretei között találja meg egyéni boldogulását. Ennek érdekében meg kell alapoznia a cselekedeteket meghatározó eszmerendszert, és meg kell tanítania neveltjeit a szocialista életvitelre.” Ebben a ma is, de holnap mindenképpen elvárható társadalmi igényben alakult ki a történelemtanítás szerepe, helye. Az új tantervi tervezetek tartalma, kerete követelményszintje — dr. Szabó Károly elemezte őket — világosan megjelölik történelemtanításunk közeljövőjének legfontosabb feladatait. Az általános iskolára épülő középiskola elméletibb, álta-’ lánosítóbb síkon közelít a tantárgyakra bontott tudományágakhoz, így a történelemhez is. Ez természetes, hiszen a tények és összefüggések megláttatásában, fölfedezésében a középiskolának a törvényekhez kell eljutnia, személyre vonatkoztatottan pedig dialektikus materialista történelemszemléletet kell kialakítania. Ez az értelmi, intellektuális oldala a dolognak. A személyiségformálás szempontjából azonban nem közömbös a történelemtanításban rejlő gazdag érzelmi töltés sem. Hadd idézzem Szabó Magda szép, bennünket is segítő tiszta gondolatát: „A törvény nem köthet, az -csak tart. kötni csak érzelmek tudnak...” S mindjárt utána a tantervi tervezet egyik fontos célmegjelölése: „Mivel a marxista—leninista világnézet nemcsak a valóság megismerésének, hanem megváltoztatásának is eszköze, a történelemnek a tudatos politikai cselekvés vállalására is fel kell készítenie az ifjúságot.” A tudatos politikai cselekvés vállalása pedig csak a szocialista közösséghez, a szocialista hazához való mély emberi kötődéssel válhat aktív cselekvő életté. Azt hiszem, minden kötődés, érzelmi feszülés mélyén ott húzódik az ember. Mindez a történelemben osztályok, csoportok — benne emberek — küzdelmében, akarásaiban, tetteiben valósul meg. És pontosan ezek az elemek em- berileg-érzelmileg fogják meg a történelmet olvasót, tanulót, s formálják személyiségét az együttérzés,' az együttlángolás vagy éppen ennek ellentétje aktív kötődésre késztető érzelmi töltését. Az általános iskola színes, érdekfeszítő, nagyon sok eseményhez, életúthoz kapcsolódó történelemtanítása, sokszor fantáziamegeresztő érdekességei a tárgyhoz és egyáltalán a történelem világához való széles horizontú kötődést kínálnak. Az általános iskolai történelemtanítás így természetéből következően emberközelibb. A középiskolai, konkrétan gimnáziumi történelemtanításnak is meg kellett találnia az életkorhoz igazított, az általánosítást ■ és összefüggést alapozó tények világában az emberi, a történelmi emberi életet. Nagyon fontos szerepet tölt be ebben a nevelésközpontú koncepcióban a történelmi forráselemzéseknek nagyra növekedett száma. Ezek a források, dokumentumok egyik oldalról segítik az általánost, másik oldalról éppen általánosban mutatják meg a hús-vér emberit. Jobbágylevelek keserűsége, 48-as harci riadó- 19-es riport, hadijelentés a Don-kanyarból, földosztó parasztok birtoklevele valahol mind a ma felé mutat, a mi tetteinket indokolja és motiválja. A források ismeretet és élményt nyújtó oktató-nevelő folyamatában sajátos úton járatja végig a tanulót. Ismereteket nyújt, elemzésre serkent: a megismert általános deduktív kontrollját keresteti. és mindezt teljes emberközelben. A modern történelemtanításban, történelmi nevelésben a tanterv szándéka szerint „különösen nagy szerepet kell szármi ’a gimnáziumban az eredeti források (korabeli szövegek, művészi és egyéb ábrázolások)... elemzésének. A történelmi források tegyék hitelessé és meggyőzőbbé, ugyanakkor színesebbé és életszerűbbé a tananyagot.” A középiskolai történelem- oktatásban a források, dokumentumok, .történelmi térképek, diagrammok, grafikonok, statisztikai adatok hangsúlyozott szerepe egészen bizonyosan a hatékonysági mutatókat is a jelenleginél sokkal kedvezőbb irányba fogja elmozdítani. A pedagógiai gyakorlatban nem teljesen új dolgokról van szó. A színt, életet adni akarást szerető nevelők óráin minden szükséges esetben felbukkannak ezek a didaktikai elemek. Most az aláhúzottság. a hangsúlyozottság az új és fontos. Es még egy! Mindehhez az intézményesített, szervezett nevelői felkészítés-felkészülés és a tárgyi szükségletek megteremtése elengedhetetlen. Ezeket az elemzésre szánt dokumentumokat és egyeb eszközöket — a régi értelemben vett szemléltetéstől eltérően — munkaeszköznek kézbe kell adni. A mindenféle szervezettségű munkáltató nevelésnek-oktatásnak ezekre a munkaeszközökre szüksége van. A közeljövő történelem- tanítása súlyos, felelős feladatokat ró iskolára, szaktanárra egyaránt. A keretet alkotó új tanterv és a kiadásra tervezett igazán korszerű eszköztár (történelmi atlasz, gazdag szemelvénytár, munkafüzet, diapozitív-soro- zatok stb), mindezt nagymértékben segíti. Amiről szó volt: rész egy másik részben, és rész az egészben. Valahogy úgy. ahogy az Akadémia II. osztályának egyik dokumentuma megállapítja: „Amint a világ egysége anyagiságában, úgy a műveltség egysége történetiségében van... Művelt emberré válni annyit tesz. mint aktív módon bekapcsolódni az emberi műveltségnek (az alkotásoknak, értékeknek, eszméknek, eszményeknek. életformáknak, közízlésnek, politikai eszmé- 1 esnek stb) ebbe a történeti folyamatába és ezt segíteni a nevelő legfőbb feladata.” Herold László Ahogyan a legutóbbi megyei közművelődési bizottsági ülésen megfogalmazódott, szükséges, hogy a megalakult bizottságok tevékenységükkel koordinálják és segítsék a munkásművelődést. E munkájukhoz pedig állami és társadalmi szerveknek az eddigiekhez viszonyítva nagyobb gyakorlati, módszertani segítséget kell adni. Szükséges, hogy a szakszervezeti és tanácsi köz- művelődési intézmények is részt vegyenek e bizottságok munkájában és segítsék a reális vállalati tervek kidolgozását, majd szolgáltatásaikkal a végrehajtást. Megfogalmazódott továbbá — és 1978-ban erre gyakorlati intézkedések születnek —, hogy a bizottságok tagjait a szakszervezet, a KISZ káderképző tanfolyamain képzésben kell részesíteni. A megyei közművelődési bizottság kérte a pártszervek ellenőrző, segítő munkáját. A bizottságok vezetőinek tapasztalatcseréje, járási és megyei szinten történő „eligazítása” is szükségessé vált Nagy segítséget adhatnak e munkában a szakmai megyebizottságok. ha a HVDSZ-hez és az építők megyebizottságához hasonlóan bizottsági üléseiken napirendre tűzik a művelődési bizottságok tevékenységét. Művelődési életünk szervezésének e fiatal ..hajtásai” igénylik az összefogást its a segítséget. S, ha a megyei közművelődési bizottság szellemében ezt megkapják, akkor minden bizonnyal művelődés- politikánk végrehajtásának, a munkásművelődésnek nagyon fontos szervezőivé válnak. Kálovits Géza
