Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
éve szüléiéit Rudnai Gvula Száz éve, 1878 január 9-én a felvidéki Pelső- cön született Rudnay Gyula, Életműve ' kiemelkedő helyet foglal el a XX. századi magyar és egyetemes művészetben. A hazai festészet és népkultúra hagyományaiból — K klasszikus festészet értékigényével — népünk és tájunk kifejezésére sajátosan magyar 'es tony el ve* 1 esett és alakított ki művészeiében. „A mi művészetünk alapja — vallotta — csakis e föld és e föld népének kultúrája lehet”. A nemzeti művészet alapjainak e felismerése világos utat szabott számára: minden keresése ebbe az irányba vezette, mesterségbeli tudásának alapjait, igazodását ehhez szabta. Művészi vénájában lüktet ez a szándék, ez művészetének hajtóereje, ez az érzelemmel fűtött tudatosság teszi életművét szuggesztívvé, igazzá, erőteljessé. A Münchenben, Rómában, Párizsban tanuló fiatal művész pályakezdetén a nagybányai művésztelepen dolgozik, maid 1905-ben Hódmezővásárhelyre költözik, hogy kapcsolatba kerüljön az alföldi néppel és tájjal. Itt nyílott meg előtte Munkácsy szűkebb hazájának jellegzetesen magyar világa, s ez az élmény új színnel, mélyen átélt tartalommal ' gazdagítja művészetét. * Az első világháború döntő volt Rudnay .mondani való jóinak és festői eszközeinek érlelése szempontjából. Ekkoriban a Nógrád megyei Losoncon dolgozik. Megrázza 6t a háború kegyetlen drámája és drámai hangvételű képein állít emléket az idegenből menekülők szenvedéseinek. A művész teljes együttérzésével szól a szegényekről, a nincstelen földönfutókról. Közös fenntartás önarckép tói, nosztalgiáktól, legendáktól, magyar virtustól és hősiességtől fűtöttek. A történelmi képek csakúgy, mint az ódon házak, pincék és kifeszített kárpitok előtt üldögélő, mulatozó magyarok „sírva- vigadó” társaságának romantikus hangulatképei Rudnay jellegzetes témáivá váltak. gával. Plasztikus megmintázásukkal, szélesen felrakott színekkel és merészen rájuk vetített fényekkel és árnyékokkal alkotójuk nagyszerű, emberi és művészi értékeiről tanúskodnak. I Hasonló klasszikus értékű alkotásokkal gazdagították művészetünket Rudnay Gyula tájképei. Ezeket a hazai föld szeretete, természeti szépségeinek elmélyült átélése jellemzi. „a földet érzem, mely viharban ázott, az eget érzem, mely bizton hajol ránk". írja Juhász Gyula Rudnayról szóló versében. E képek atmoszférájában — csakúgy, mint Rudnay egész művészetében — nagy szerepet játszik a fény, amely „nem a vidámságért való, nem köny-i nyű, gondtalanul csillogó” — amint azt Rudnay jellemzi. Formák és színek tiszta harmóniájával, ecsetkezelésének puha molyhosságával jellegzetes Rudnay-tájképstílust teremt. A mester belülről, végtelenül kitisztult, rendezett belső csendjéből figyeli _ a természetet: színei kivilágo- sodnak, s a gyermekkórusok tiszta hangján csengenek. közös nyűg? Tapasztalatok a balassagyarmati járásban Nagybibonyl utca E művekkel váltakoznak a közvetlen átélés nyomán készült, korunk egyetemes művészete számára is kiemelkedő jelentőségű arcképei és tájképei. Ezek a mester páratlan átélőképességéből és emberi érzékenységéből szüH„aw „r volt SMS,“- . figyelmében a városnak alig jutott szerepe — ebben az időben megfesti az „Agitátor” című képét, amelyen a városi proletariátus harcára utal. E műve sajnos, lappang, csakúgy, mint a „Kivándorlók” című, ahol a feudálkapitalista Magyarországnak ahhoz a szégyenletes jelenségéhez nyúlt, amely a kenyeréből kifosztott nép nevében vádolja a hontalanságukért felelős osztályokat. Az 1918-as kiállításnak több mint széz képe fényt vet arra az átfogó, mélyen szociális tartalmú művészi problémakörre, amely Rudnayt felkavarta, s a haladás ügyének harcosává tette. Igaz, hazafiságának széles körébe vonja más népek el- nyomottainak sorsát, és: a „Menekülők” képsorozatán a galíciai üldözöttekről, a „Lengyel proklamáció”, „Orosz hadifoglyok” és „Kozák tá- borozók” című — az Ernst- kiállításon bemutatott — képein, a testvériség hangján a lengyel nép függetlenségi harcáról, s az orosz nép fiairól szól. Művészetének haladó állásfoglalását, erőteljes realizmusának súlyát a tizenkilen- ces Tanácsköztársaság felismerte és a forradalmi hagyományokat felelevenítő kultúrprogramjába azzal iktatta be. hogy megbízta Rudnayt Petőfi Apostolának illusztrálásával. A megrázó, közvetlen élményekhez kapcsolódó alkotáso- ' kát a háború után olyan festői képzeletszülte művek váltják fel, amelyek a magyar múlt történelmi atmoszférájáfeleségéről készült arcmások, amelyek végigkísérik Rudnay Gyula pályáját. E kiválóan jellegzetes festményeket a mívesség klasszikus értelemben vett tudása jellemzi, A felszabadulás után Rúd nay Gyula korát meghazud toló agitálással találta meg azt a területet, ahol légin kább szolgálhatta a szocialista kultúra építését. 1947-ben évtizedes művészpedagógusi munkásságának mintegy betetőzéseként — „népi festőakadémiát” — szervezett Ba ján, ahol a város tehetséget fiataljainak és a környez, falvak parasztságának ifjai képezte. Népi demokrácián 1948-ban Pro Arte kitüntetés sei ünnepelte a 70 éves mei. test, a következő évben festői előadásmód, a stílus, az Kossuth-díjat, majd az Érde- artisztikum legfelsőbb törvényeinek, ismérveinek tisztelete. Egyik fő műve az ismert „Csipkekendős nő”, amelyet feleségéről készített, és amely érzékeny mesteri megfestésben egyik legszebb magyar arcképünk. Feleségéről festett arcképeinek lágyan csengő, gordonka-hangú dalmes Művész címet adományozta neki. Életművét maradandóvá teszi, hogy a népről a népnek akart festeni a művészet tiszta nyelvén, érzelemmel fűtött tudatossággal, s közérthetően. Pályája a magyar művészi hivatástudat lelkesítő lama végigkíséri Rudnay Gyű- és tiszteletre méltó példája la egész pályáját. Örökké egy, több mint félévszázadon és mindig más: leány, menyecske, asszony, feleség, anya. önarcképei lenyűgöznek az arcjáték változatossá-1 a szilárdan állott őrt nemzeti festészetünk legnemesebb re alista hagyományai mellett. B. L. Mi a közös fenntartás? Tömören megfogalmazva: a köz- művelődési intézmények olyan új típusú fenntartási, üzemeltetési formája, amelyben a tanácsok megőrzik működtetési, irányító és ellenőrző szerepüket, de a fenntartást, a tulajdonosi jogot közösen gyakorolják a gazdasági egységekkel. A, balassagyarmati járásban ebben az évben eddig öt ilyen intézmény jött létre: Csitáron, Érsekvedkerten, Dej táron, Drégely palánkon és örhalomban, valamint az említett községek valamennyi társközségében. A járásban a nak és színvonalának emelése is. A gazdasági egységek nem szűkmarkúak. S ha már ilyen „gavallérok”, vajon mit kapnak a pénzükért? A szerződés szerint olyan kulturális rendezvényeket, amelyek a politikai, az általános és a szakmai műveltséget fejlesztik, amelyek további tenni akarásra ösztönzik a szocialista brigádokat, segítik a fiatalok pályaválasztását és megfelelő színvonalú szórakoztatást biztosítanak. Csak a legfontosabb részleteit ragadtuk ki a szerződésnek, de az elmondottakból is világosan látszik, hogy a műis, ha mindenütt nemcsak egy- egy személy tartaná kezében a kulturális munkát, hanem egy bizottság működne. A több szem többet lát elv alapján bizonyára nagyobb dolgokra is" képesek lennénk. Deme Lajos, a Brégelypa- lánki községi közös Tanács elnöke, minthogy alig háromnegyed éve létezik a közös fenntartás, inkább az elképzelésekről és a lehetőségekről beszél, mindem a taoas^a- latokról. A közös fenntartás óta javult a művelődésügy személyi ellátottsága, anyagi feltétele, több lett a rendezvény. Amivel még adósak: a tartalmi munka. Színvonalában, közös fenntartásra — mint- velődési intézmények nemcsak szellemeben és látogatottságáhogy művelődéspolitikai szem pontból rendkívül hasznos és van jövője — már a korábbi években is történtek kísérletek. Pontosan két helységben. Itt azonban az intézmények működtetése is a gazdasági egységek, nevezetesen a termelőszövetkezetek feladatkörésaját akaratuk szerint adják a műsorokat, hanem_ a sajátos igények és a társadalmi köve- jx telmények szerint, s a gazda- " ’ ban kell erősödnie. sági egységek nem egyszerűen csak kapnak az intézményektől, hanem kérnek is. Ennek alapján a közművelődési intézmények nagyobb része be tartozott, ami a tapasztala- fenntartásának, működtetésétok szerint nem hozta meg a művelődési tevékenység fellendülésének várt és kívánatos következményét, sőt bonyolultabbá tette az irányítás, az ellenőrzés feladatait. Adnak és kapnak A közös fenntartást együttműködési szerződés szentesíti. Ezt a dokumentumot aláírja a tanács, a gazdasági egység és a művelődési intézmény vének ez mája. a leghasznosabb forlapasztalat — itt-ott Pintér Ferencet, az érsek- vadkerti termelőszövetkezet elnökét kérdezzük. — Miért írták alá az együttműködési szerződést? — A tagság egyértelmű véleménye volt, hogy községünk közművelődési intézményét támogassuk. Igaz, hogy A közös fenntartás — úgy véljük — a jövő útját jelenti. A balassagyarmati járásban az első lépéseket megtették ezen az úton. A közös fenntartással sikerült az anyagi erőket célszerűen koncentrálni, a községek közművelődésének anyagi és személyi feltételeit javítani, új népművelőket, technikai munkatársakat tudtak alkalmazni. A közös fenntartás előnyei már most érezhetők valamennyi községben. A következő lépés azonban még hátra van. Ez pedig a tartalmi tevékenység javítását jelenti, mind az intézményi, mind az üzemi munka vonatkozásában. zetője. A szerződés mintáját — nálunk többségben vannak az örvendetes, hogy megnőtt a mert ügy érezzük, hogy valamennyi közül a legjobban sikerült — Drégelypalánkon találtuk meg. Lássuk a tartalmát! Az együttműködési szerződés céljai között fogalmazták meg a közművelődési párthatározat eredményes végrehajtását, az anyagi és pénzeszközök, a személyi ellátottság koncentráltabb, gazdaságosabb fel- használását, a közművelődési tevékenység szélesebb alapokra __ helyezését, tartalmi és formai oldalának fejlesztését. Itt rögzítették azt is, hogy az intézmények működtetése a községi tanács feladatkörébe tartozik, de munkájuk milyenségét, tartalmát és színvonlát meghatározzák a támogatók, a társult fenntartók is, 'dott esetben a Szondi Ipari Szövetkezet és a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az intézmények működési területe Drégelypalánkra, valamint a társközségekre, Hontra és Ipolyvecére szól. A közös fenntartáshoz mindenki foglalkoztatottjainak száma és anyagi lehetőségei szerint járul hozzá. Az ipari szövetkezet évente 30 ezer, a termelőszövetkezet 70 ezer, a tanács 80 ezer forintot ad. Úgy érezzük, optimális ösz- szeg, s felhasználásával eredményes közművelődési tevékenységet lehet, folytatni, s lehetséges a munka tartalmáidősebb emberek, akik talán kevesebb hasznát látják az ilyen együttműködésnek, de mindegyiknek vannak gyermekei, unokái, akik korábban is szívesen jártak a művelődési gazdasági vezetők felelőssége a közművelődési munkában, örvendetes, hogy a helybeli értelmiség is aktívabban kapcsolódik bele a tevékenységbe. De még jobb lenne, ha a kőházba, könyvtárba, akiknek zös fenntartással tovább finominéi több olyan művelődési, múlna az üzemek szocialista szórakozási alkalmat szeret- brigádmozgalmának művelő- nénk teremteni, amelyik ki- dése, ha az üzemek több szakelégíti őket, fejleszti tudásu- Szerű véleményt kapnának kát. kulturális munkájukhoz az tn— A termelőszövetkezet töményektől. Kívánatos volna, évente .40 ezer forintot ad a 13 az típusú fenntartási művelődési intézmények működtetésére. Miből fizetik ezt az összeget? — Szociális-kulturális alapunkból. Előre tervezzük és ebből az év elején utaljuk át a szükséges összeget a tanács számlájára. — És megéri az „áldozat”? — Mindenféleképpen. Jókedvű, értelmesen tevékenykedő emberekkel mindig jobb dolgozni. Ügy érzem, ilyenné formálja embereinket a könyvtár és a művelődési ház. Kulturális bizottságunknak ebben óriási szerepe van. Nemcsak az általános politikai műveltséggel foglalkozik kellő súllyal, hanem a szakmaival is, s különösen így télidőben sokat tesz a termelési kultúra fejlesztéséért. Rátkai Ottó, az érsekvadkerformával a községi tanácsok úgynevezett egységes művelődési terve valóban egységessé válna. Az is jó lenne, ha egy körzeten Selül csak művelődési otthonok és könyvtárak lennének, hiszen így könnyebb lenne az irányítás, a gazdálkodás. az ellenőrzés és a legfontosabb, a szakmai munka szervezése. Mert mnidezeü- re a közös fenntartás kivételes lehetőséget nyújt. S ha már a lehetőségekről szólunk, nem hagyhatjuk szó nélkül a ma égető gondokat sem. Nevezetesen azt, hogy az üzemek kulturális bizottságai többet kezdeményezhetnének az eddiginél, s érdemibb munkát végezhetnének úgy, hogy szorosabbra fűznék kapcsolatukat az intézmények társadalmi bizottságaival, s igyekeznének együtt megoldani a Tamás Isi van; Kémények kékek és lilák fehérben fáznak a libák és csőrükből kiesett a világ mit nem tudunk megenni gyújtsatok napot fejünk fölé még és adjatok széket kettő kell csupán egy kéket s egy lilát I kémények kékek és lilák kékcsőrű libák <b> NÓGRÁD — 1978. január 8., vasárnap Káldi János: 99 VÉGZÉS 99 , — In memóriám Derkovist Gyula — Nyolcéves voltam akkor, de őrzi agyam a régi rettenetét; a szív görcsét, a lélek sírását; az ablak alatt leskelődő Veszedelmet. Mintha apám és anyám állna a. képen gondterhelten, a vad döbbenet pillanatában, s rájuk sütne a szemközti sárgás tűzfal. Igen, ők fájnak a vásznon le nem mos- hatóan, múlhatatlanul. S jaj, ott az a karéj kenyérke, amiből én is haraptam valaha, s ami úgy figyelmeztet a Végzésen, akár egy odatett emberi szív. Minden ismerős! A kismadár is, ahogy bájosan és mit sem sejtve billeg az ablakon túl, a tűzfal tetején, s a Macska is, ahogy elnyúlt testtel, settenkedve közelíti a kismadarat. Igen, ismerős minden: az is, ami a képen már nem látható. ti tanács titkára további ada- feladatokat. S fáradozhatnának tokkal szolgál a többi gazdasági egységre vonatkozóan is. Az építőipari szövetkezet tavaly 9, az ÁFÉSZ 5 ezer forintot adott. Idén mindkét egység két-három ezer forinttal megemeli a hozzájárulást. A tanács 180 ezer forinttal veszi ki részét az intézmények működtetéséből. -— — Az üzemekkel semmi gondunk nincsen — mondja a tanácstitkár. — Időben átutalják, a pénzt, segítenek a szervezésben és a propagandában is. Talán — remélem, nem sértek ezzel — az ÁFÉSZ adhatna több pénzt, figyelembe véve dolgozóinak a létszámát. — Lassan már egy éve csinálják a közös fenntartást. Hogyan értékelik? — Jobbnak tartjuk a korábbinál. Tartalmasabb, színvonalasabb munkát lehet végezni. A gondunk inkább a tudat- és szemléletformálással van. Sokat dolgoznak munkaidőn kívül is az emberek és olykor egy-egy műsorra nincs olyan igény, mint amilyet megérdemelne. S jó lenne az azon is, hogy az üzemek művelődési terve együtt készüljön el a gazdasági tervvel, amelyre tulajdonképpen mindenkor épülnie kell. Még három helyen A balassagyarmati járásban jól haladnak a közös fenntartás megszervezésével. E sikerben nem kis részük van a községi pártvezetőségeknek és alapszervezeteknek, amelyek mindegyike feladattervben fogalmazta meg az új működtetési forma bevezetését. Eddig öt községben valósult meg a közös fenntartás. Az ennél távolabbi, de a közeli jövő feladata, hogy azokban a helységekben is létrejöjjön a szerződés, ahol ma még csak támogatási rendszerről beszélhetünk. Bízunk abban, hogy e községek — Magyarnándor, Bércéi, Nóg- rádkövesd — gazdasági vezetői is megértik: a közös fenntartás közös felelősség. Közös nyűg helyett együttes öröm! Sulyok László
