Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
Kulturális forradalmunk útja Köpeczi Béla A magyar kultúra harminc éve c. könyvében átfogó képet ad a Magyarországon végbement kulturális forradalomról. A második kiadást megért mű az elsőhöz képest figyelembe veszi azokat a jelentős változásokat, amelyek az utóbbi három évben történtek kulturális életünkben. A kötet tulajdonkép történeti munka, de elméleti és politikai kérdéseket is figyelmesen vizsgál és nem hiányzik megállapításaiból a kortárs-résztvevö felelősség- teljes állásfoglalása sem. Az ember egész tevékenységének célja a természet erői feletti emberi uralom kitel-* jesedése, „teremtő hajlamának abszolút kimunkálása”, s ebben a kultúrának kitüntető szerep jut. A marxizmus kultúrafelfogása az embert állítja a középpontba, s ebből a szempontból határozza meg a műveltség tartalmát is- Lenin a kultúra kérdését már a konkrét politikai cselekvés szemszögéből vizsgálta, hiszen az orosz proletariátus hatalomra kerülése felvetette a kulturális forradalom kérdését. Lenin teljesen tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a szocialista társadalom csak akkor lesz megvalósítható, ha gyökeresen felszámolják a cári Oroszországtól örökölt hatalmas kulturális nyomorúságot is. Ehhez viszont elméletileg meg kellett határozni a régi kulturális örökséghez való viszonyt és az új Kultúra sajátos vonásait. A legutóbbi három évtizedben a művelődés objektív tényezőit, kereteit kultúrszoeio- lógiai szempontból vizsgálva a végbement változásokat számos alapvető tényező magyarázza: a demográfiai helyzet és a települési viszonyok alakulása; a termelés és a munka átalakulása; a társadalmi struktúra és a mobilitás elért szintje; a jövedelmi viszonyok, fogyasztási és életkörülmények; a kulturális kiadások összetétele és irányultsága. Ezek a statisztikai adatokban megragadható objektív tényezők ma már — általánosságban — lehetővé teszik a szocialista kulturális forradalom céljainak megvalósítását, még akkor is, ha figyelembe vesszük a még meglevő, ellentmondásokat termelő tényezőket is. 7 ömegekre ható művelődéspolitika A szocialista művelődéspolitika történetét vizsgálva tudományos és politikai igény a folyamatokat jól érzékeltető periodizáció. Az 1945—48-as szakaszban, a koalíció éheiben a szerző röviden jellemzi az egyes pártok művelődés-kulturális céljait; itt főleg Lukács György és Révai József elméleti és politikai munkásságát emeli ki. Ábrázolja azokat a nehézségeket, amelyek a kommunisták előtt állottak az ellenforradalmi rendszer likvidálása után a kultúra területén. Állást foglaltak a tömegek művelődési hátrányának felszámolása mellett az iskolák államosításáért, az új népi értelmiség kialakításáért és a szocializmus építésével egyetértő politikai közgondolkodás megteremtéséért 1949-ben megkezdődött a szocialista kulturális forradalom intézményrendszerének kidolgozása. A művelődéspolitika érvényesítette a kulturális forradalomnak azt a követelményét, hogy a tömegek, a munkások és a parasztok műveltségi színvonalát az iskolai oktatással és más eszközökkel emelje és értékorientációt is adjon. Erre az időre tehető a művelődési hálózat, a művelődési otthonok, könyvtárak kialakulása, a kulturális termékek hozzáférhetőségének megteremtése- Ennek a valóban heroikus feladatnak a megvalósításában a kommunista aktivisták, népművelők óriási szerepet játszottak- A művelődéspolitikában azonban súlyos torzulások is bekövetkeztek, amelyek szoros összefüggésben voltak az általános politika szektás-dogmatikus vonásaival, s az ideológiai kérdések egyoldalú, leegyszerűsítő értelmezésével. A gyakorlat igazolta Az MSZMP művelődéspolitikájának kialakítása csak fokozatosan történhetett meg, hiszen az ellenforradalom ép- ' pen a kulturális életben okozta a legnagyobb felfordulást. Az 1958-as művelődéspolitikai irányelvek az első olyan dokumentum, amely összefoglalóan értékeli a kulturális forradalomban megtett utat, és ugyanakkor hosszú távra meghatározza a további feladatokat: a világnézeti nevelés fontosságát; a lakosság általános és szakmai műveltségi szintjének emelését; a művészeti alkotó tevékenységben a szocialista és a humanista tendenciák támogatását és az adminisztratív eszközök közvetlen alkalmazásának elvetését; a párt eszmei befolyásának erősítését. A gyakorlat igazolta^ a dokumentum megállapításának helyességét. Ugyanakkor a magyar társadalomban az 1960-as évektől jelentős strukturális változások mentek végbe; a szocializmus alapjainak lerakása; a szocialista termelési viszonyok általánossá válása; a tudományos-technikai forradalom fokozatos kibontakozása; a társadalom különböző rétegeinek közeledése. Mindezek új követelményrendszert fogalmaztak meg a kulturális közvetítőrendszerrel szemben. Most már nem arról volt szó, hogy bizonyos társadalmi rétegekét bekapcsoljanak a kulturális fogyasztásba, hogy olvassanak, hanem immár arról, milyen kulturális terméket fogyasszanak, mit olvassanak. A fejlődés mai szakaszában már a differenciált, minőségi kulturális igényekről van szó. Helyünk a világkultúrában Köpcezi Béla könyvének igen érdekes része, ahol népművelés és a közművelődés fogalmát tisztázza. E fogalmak egymást váltásában kifejeződik a magyar társadalomban végbement változás, ahol most már a „felvilágosító”, „narod- nyik” eszközökkkel többé nem lehet hathatós kulturális aktivitást kifejteni. Az intenzív kulturális tevékenységre való áttérést is jelezté e fogalmi változás. Az 197G-ban elfogadott közművelődési törvény mintegy formálisan is lezárja kulturális fejlődésünk eddigi szakaszát és megfogalmazza, jogilag kodifikálja az elkövetkezendő feladatokatKöpeczi Béla figyelmét nem kerüli el egy igen lényeges kérdés sem: a magyar kultúra helye a világkultúrában, hiszen a különböző kultúrák egymásra hatása eddig is jelentős szerepet játszott a kultúrák fejlődésében. Napjainkban, a Helsinki utáni szakaszban különös jelentősége van a kultúrák cseréjének és egy- másrahatásánák; fokozott felelősséget ró a kultúra irányítására, és ugyanakkor a művészetkritika területére, hiszen a nyugati országokkal folytatandó kulturális csere megköveteli egy szelektív, értékeket orientáló kritikus befogadóközeg kialakítását. Köpeczi Béla könyve gazdag történeti ismeretanyagával mutatja be az elmúlt harminc év kulturális eredményeit, ugyanakkor probléma- érzékeny és gondolatébresztő, jelentős hozzájárulás a magyar kultúratörténet feldolgozásához elméletileg is. Mikccz Tamás A szocialista brigádok kulturális nevelő munkájáról Nógrád megyében 3200 brigád, közel 40 ezer fővel te- témát. A tömegoktatás pro- vékenykedik. Huszonötezerre tehető azoknak a brigádta- pagandistái részére tartott me- goknak a száma, melyek már a szocialista cím tulajdono- gyei felkészítőn ismertettük, sai. Szakszervezeti művelődési inA szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása a tézmények vezetőinek érts- szocialista brigádmozgalom kulturális munkájának fejlesz- kezletén erről részletes tájc- tése mellett foglalt állást és sürgette, hogy a korábbiaknál koztatót adtunk. A tanácsi_ :n- gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gondolkodás- tezmenyhálozat vezetőivel ban, a művelődésben, életünk szocialista alakításában. külön megbeszélésen ismertrt................... , . , tűk az új formákat. A naA z allasfoglalas gyakorlati végrehajtásának elősegítő- gyobb üzemek szocialista Ör sére az SZMT 1977. augusztusi ülésén intézkedési tervet gádvezetőinek tanácskozáso- fogadott el. Ezúttal az intézkedési terv végrehajtásáról, il- kát szerveztünk ahol a vétetve arról a tevékenységről kívánok szólni, amit Nógrád lasztott testület' és az SZMT- megyében a szakszervezeti mozgalom tett, a szocialista bri- apparátus tagjai tartottak in- gádmozgalomban végzendő kulturális nevelő munka fej- formác'ós jellegű előadásokat, lesztéséért. vitákat. Az év végén Szocialista móAz eddigi eredményekre alapozunk „Az elmúlt években sok próbálkozás, vállalás, felajánlás jelzi, hogy a szocialista brigádok a műveltségi színvonaluk emelésében is előre akarnak lépni” — állapítja meg az MSZMP Nógrád megyei Bizottság munkásművelődés helyzetével foglalkozó beszámolója. A szakszervezetek ás több próbálkozással, kezdeményezéssel, ajánlások kiadásával segítették a brigád- mogalom új rendszerű kulturális vállalásainak bevezetését, a formális elemek megszüntetését. A ZIM salgótarjáni gyáregységében 12 brigádra kiterjedően folytait az országos szervek által kezdeményezett kísérletek. E kísérlet túllépte a gyár kapuit és — részben a sajtó, illetve a mozgalom más propagandaeszközeinek segítségével — több üzemünk is próbálkozott az új formák bevezetésével. Csak pár példát elevenítenék fel: a szocialista brigádok kulturális patromálása; szocialista brigádvezetők klubja, a klubhálózat kiépítése; a szocialista brigádvezetők tanfolyamainak valamennyi üzemre való kiterjesztése; különböző szintű vetélkedők. Ide sorolhatnám az SZMT- szinten a szocialista brigádvezetők részére szervezett kü- lönvonat indítását is, amely példát akart mutatni, hogy a kirándulásokat miként lehet hasznosan, tartalmasán megszervezni. Ebben a szakszervezeti kulturális intézmények mellett a tanácsi intézmények is jelentős szerepet vállaltak. Megjelentek az első elemed az önértékelésnek is. Tapasztalatcsere-mozgalom indult el az egy névadóval rendelkező brigádok között. A megyében élt munkásmozgalmi hősökről — a megyei munkásmozgalmi múzeummal közösen — a névadók életét bemutató rövid életrajzokat adtunk ki. Egy- egy névadóról rövid irodalmi műsort magnószalagra rögzítettünk és azt több brigádnál is lejátszották. Az utóbbi kezdeményezés különösen az SKÜ művelődési intézményének érdeme. Szükséges és indokolt tehát a brigádok kulturális vállalásainak új, egyéni alapokra helyezése, az élethez való igazítása, az emberi értékek felszínre hozása, a kulturális vállalások megreformálása. Minden brigádtagnak személyi kulturális vállalása legyen A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása után az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának ajánlásával kiegészítve szükségessé vált, hogy a testület intézkedési tervet dolgozzon ki a brigádvállalások új kulturális rendjére. Az intézkedési terv abból indult ki, hogy elő kell segíteni a szocialista brigádok kulturális vállalásai új rendszerének, az egyéni vállalások bevezetésének felgyorsítását, a követelményekhez, a társadalmi elvárásokhoz való felzárkóztatását. A szakszervezeti mozgalom politikai, szervezeti anyagi ereje a brigádok fő nevelési célkitűzéseire összpontosuljanak, hogy a brigádok kulturális munkájának hatása a mozgalom hármas tevékenvségében egyaránt érvényesüljön. Az intézkedés.; terv — amezottság megkapott — konkrét, a megyei szervek által teendő intézkedéseket és alapszervezetek számára ajánlásokat tartalmaz. Az intézkedési terv megjelenése óta intenzív tevékenység indult a megyében. Szakmai mb-k és szakszervezeti bizottságok is keresték és keresik azokat a módszereket, formákat, amelyek ezt a munkát hatékonyabbá tudják tenni. Az intézkedési terv végrehajtásának időszakában tárgyalta a párt megyei végrehajtó bizottsága a szakszervezetek kulturális nevelő munkáját. A végrehajtó bizottság ajánlásokat fogadott el és adott ki a szakszervezeti kulturális nevelő munka fejlesztéséhez. Ez a dokumentum is kiemelkedő helyen és jelentőséggel foglalkozik a szocialista brigádmozgalom kulturális vállalásainak fejlesztésével Hangsúlyozza: „Jobban vegyék figyelembe a munkásság differenciálódását, erősítsék a rébegszemléletet, fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy az általános és a szakműveltség fejlesztése, a politikai ismeretek bővítése egységesen érvényesüljön. Mert a brigádok összetétele, rendkívül vegyes. Ha csak pár elemet is ragadok ki, mutatja az összetételt. Egy részük még nemrég került csak a mezőgazdaságból az iparba. Még mindig magas a nyolc általános iskolával nem rendelkezők száma. Közel 40 százaléka a munkásoknak bejáró. Figyelembe kell venni a fiatalok, nők arányát, a szakmai felkészültséget és azt is, hogy egyre több az érettségizett szakmunkás. Az egy területen végzett munkán túl a brigádtagok érdeklődése, felkészültsége, szokása, lakásviszonyai, szabadidő-struktúrjára sok különbséget vet fel a brigádtagok között. Támogassák, kezdeményezzék a munkások művelődését hatékonyabban ösztönző érdekeltségi viszonyok kialakítását. Fokozottabban törekedjenek az anyagi1 és erkölcsi ösztönzők összhangjának megteremtésére.” Áz említett döntések jó alapot, társadalmi hátteret szolgáltattak ahhoz, hogy a szocialista brigádok kulturális tevékenysége nagyobb társadalmi érdeklődést váltson ki és nem utolsósorban megérlelődjön az a kívánalom, hogy nem a nagy kollektívába bújtatott formális, hanem az egyénre adaptált vállalást, teljesítést és értékélést kell bevezetni. Az egyéni vállalás bevezetése, amelynek teljesítéséért az egyén és a brigád kollektive vállalja a felelősséget, egyúttal megszünteti a különböző sablonokban, pontokban való „gondolkodást”, szemléletet, vagyis azt jelenti, hogy minden ember — a brigád segítségével — olyan vállalást tehet, ami elősegíti egyéni fejlődését, egybevág az üzeme érdekeivel, s támogatja a társadalmi érdekek valóra váltását. Intézkedési tervünket a megyei sajtó, az üzemi lapok is egyetértéssel fogadták és igen változatosan ismertették. A megyei pártbizottság folyóirata. a Nógrádi Szemle is több cikkében pronagálta és publikálási lehetőséget adtak az apparátusnak is. Az írásos dokumentumok kiadása, a sajtó publikációja mellett is fontosnak tartottuk — a szocialista brigádokkal, mindenekelőtt a br;gádvezetőkkel — az új vállalási öntértékelési rendszer érteimeztetését. Ezért a káder- oktatás valamennyi tanfolyamtípusán feldolgoztattuk a dón címmel egy színes, soksok képpel illusztrált kiadványt jelentettünk meg, amelyet valamennyi szoc'alista brigád részére eljuttattunk az új forma bevezetését propagálva, és bemutatva azt a gazdag tevékenységet, melyet kifejtettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Hogyan tovább? A felsorolás is — bár nem teljes — bizonyítja, hogy az intézkedési tervnek megfelelően sokoldalú, előkészítő, népszerűsítő, figyelmet felkeltő tevékenységet fejtettünk ki. Art mondhatnák, hogy szinte valamennyi egységhez, ahol szocialista brigádok működ- •nek, valamilyen formában eljutottunk. Ebben a munkában — formai kérdések keresése mellett — természetesen a tartalmi kérdések domináltak. Mindig azt hangsúlyoztuk, hogy a brigádvállalások, a kulturális tevékenység milyen fő célokra irányuljon, s ebben természetes hangot adtunk az eddigi munka elismerésének is. Hangsúlyoztuk, hogy ezt a brigádmoz.galomra nem kívül- ről, nem külső vagy felsőbb szervek akarják ráerőszakolni, hanem az új forma gondolata a legjobb szocialista brigádokban fogant. Ezért tette magáévá és ajánlotta valamennyi szocialista brigádnak az V. országos tanácskozás is. Kötelességünk, hogy ezt az ajánlást ismertessük, népszerűsítsük, és keressük meg azokat a módszereket, amelyek az üzemekben megvalósíthatók. A jól végzett munka megelégedettsége mégsem tölthet el bennünket. A megtartott viták, beszélgetések, konzultációk, art bizonyítják, hogy az újra fogékony szocialista brigádok többsége ezt magáévá tette. Megindultak az egyéni vállalások, de még találkozunk kételyekkel, kérdésekkel, téves szemlélettel, itt-ott a közbülső szervek helytelen nézeteivel is. Így például az egyik textiles szerv továbbra is a kollektív vállalásokat ajánlotta alsóbb szerveinek. Máshol a pontozásos értékeléstől nem tudnak szabadulni. Voltak vezetők, akik kétségbe vonták, hogy a brigádok el tudják végezni az önértékelést. Máshol a teljesítés feltételeit, az alkalmat, a lehetőséget kifogásolták. Mindezek együttvéve azt mutatják, hogy nem gondolkodhatunk kampányokban. A kulturális vállalásokat mindenütt ahhoz kell igazítani, hogy ki, hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. Egyben sokat kell tenni tartalmi és módszertani kérdésekben is, keresni kell az utat. Helyesen döntött az SZMT1 elnöksége, amikor úgy határozott, hogy 1978. végén ismételten meg kell vizsgálni a megye szocialista brigádjainak új kulturális vállalásai rendszerét, s ezek teljesítését. 1978. tehát a próba éve, a kísérletezés éve is. E nagy kísérlet, reméljük, azt eredményezi, hogv tovább nő a megye munkásainak politikai műveltsége, fejlődik közéletisége, szakmai végzettsége, és a brigádok eddigi nagyszerű eredménvei tovább növelik a megye munkásosztályának jó hírnevét munkában, életmódban, kultúrában egyaránt. Ezt kívánják seiften i, támogatni a megalakult művelődési bizottságok. Kálovits Géza Ivet egyébként a megyében levő összes szakszervezeti biNóGRÁD - 1973. január 8., vasárnap 7
