Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
Olaszország Tovább gyűrűznek a kormánygondok Simó Endre, az MTI tudó- sítója jelenti: Római diplomáciai körökben felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok kormánya és a NATO mind több jelét adja: nem tartja kívánatosnak a kommunisták bevonását Olaszország kormányába. A washingtoni és a brüsszeli állásfoglalásokat, lépéseket ösz- szefüggésbe hozzák azzal, hogy az olasz kereszténydemokrácia mind képtelenebbnek bizonyul a hatékony kormányzásra és az OKP-t egyre kevésbé lehet távoltartani az országos gondok megoldásától. Emlékeztetnek arra, hogy a NATO miniszteri tanácsnak legutóbbi ülésén a „kommunista veszélyre” hivatkozva kirekesztették Olaszországot abból a bizottságból, amely a Varsói Szerződés államaival sztembeni tervezést kapta feladatul. (Ezt feltételezhetően figyelmeztetésül szánták az olasz polgárság uralkodó köreinek, katonai vezetésének.) Egy amerikai bankcsoport az olasz kincstárügyi miniszterrel folytatott tárgyalásai után 450 millió dollár beruházási hitelt helyezett kilátásba Olaszországnak, az Egyesült Államok központi bankjai pedig december 23- án feloldották azt a „speciál mention” néven ismert záradékot, amely az amerikai tőkeberuházók szempontjából „veszélyes terepnek” minősítette Olaszországot. Rómában valószínűnek tartják, hogy Washington gazdaságpolitikai eszközökkel is könnyíteni próbál az olasz kereszténydemokrácia hatalmi köreinek helyzetén. Baloldali körökben nem tartják kizártnak, hogy 450 millió dolláros kölcsön folyósítását ahhoz a feltételhez kötik, hogy az OKP-t továbbra is tartsák távol a hatalom sáncaitól. A történtek között figyelemre méltó még Irving Brownnak az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség európai képviselőjének múlt év végi olaszországi látogatása. Az olasz szakszervezeti mozgalom egységének 1948-as megbontásában szerepet játszott vezető, most arra próbálta rábírni a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata irányzatú szövetségeket, a CISL-t, és az UIL-t, hogy ne lépjenek tovább az egység helyreállításának útján és forduljanak szembe a kommunista-szocialista többségű CGIL-lel. „Űj napirend a demokrácia számára91 Carter párizsi beszéde Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: „Űj napirend a demokrácia számára” címmel foglalta össze szerdán este a párizsi kongresszusi palotában, 400 meghívott előtt elmondott beszédében James Carter a fejlett tőkésországok előtt álló feladatokról szóló nézeteit. Carter öt pontban foglalta össze az „új napirendet”: a kormányokat közelebb kell hozni az állampolgárokhoz, és felelősebbé kell tenni, biztosítani kell a gazdasági fejlődést, a nyugati világ biztonságát, elő kell segíteni a nyugat-európai egységet és az együttműködést a nyugati országok között az új nemzetközi realitásokhoz való alkalmazkodásban. Az amerikai elnök ebben a keretben többek között részletesebben szólott arról, hogyan látja az enyhülés és a katonai erő közötti összefüggést: a katonai hatalom enyhülés nélkül konfliktusra vezethet, de az enyhülés lehetetlen lenne az atlanti szövetség nélkül — mondotta. Semmi kétség sem lehet azzal kapcsolatban, folytatta, hogy az Egyesült Államok Európában mindent megtesz aZ európai (azaz nyugateurópai — a tud. megj.) biztonsággal kapcsolatban vállalt kötelezeúségének teljesítésére. Baloldali kormány Tripurában Csütörtökön letette a hivatali esküt az északkelet-indiai szövetségi állam, Tripura új, baloldali pártok képviselőiből álló kormánya. A miniszterelnöki tisztet Nripen Csakra- varti, Indiai Marxista—Kom. munista Párt vezetője tölti be. Az öt nappal ezelőtt megtartott választásokon az IKP (m) — mint a baloldali egységfront vezető pártja — megszerezte a 60 képviselői mandátum többséget. Tripurán kívül baloldali egységkormány van hatalmon Karela és Nyugat-Bengál szövetségi államokban is. A szíriai főváros utcáin még gyakorta találkozik a birkanyáj és a korszerű gépkocsi NÓGRÁD - 7773. formát 6., péntek ( Carter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a nyugat-európai egységet. erőt nem veszélynek, harem pozitívumnak tekinti, és feltétel nélkül támogat mindent, amit Franciaország és közös piaci partnerei tesznek együttműködésük erősítésére. Carter a nemzetközi együttműködésről szóló ötödik pont keretében utalt a franciák szemében igen fontos észak-dél párbeszédre és a gazdasági tevékenységről döntő szervek ki- szélesítését sürgette. Helyeselte a nyugati gazdasági csúcs- értekezletek gyakorlatát (ezeket főleg Franciaország szorgalmazta), ugyanakkor állást foglalt a nemzetközi gazdasági szervek megerősítése mellett is. Az amerikai gazdaságpolitika céljaként a dollár erejének megőrzését jelölte meg első helyen. Carter a vásárlóerő növekedését helyezte kilátásba adócsökkentések révér, s kijelentette, hogy kormánya a munkanélküliség csökkentésére és az infláció megfékezésére törekszik, majd hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés nem lehet öncél e gazdag országok számára, amelyeknek az erőforrások jobb elosztására kellene törekedniük. Egyoldalú lépés Kambodzsa hanoi nagykövete és beosztott diplomatái elhagyták a vietnami fővárost, pontot téve ez által a Phnom Penh-i kormány sajnálatos egyoldalú lépésére, a szomszédos Vietnami Szocialista Köztársasággal való diplomáciai kapcsolat felfüggesztésére. Ezzel nyílttá vált a két ország közt immár másfél éve lappangó viszály, amelynek szításában jelentős szerepet vitt — és visz — mindkettőjük hatalmas északi szomszédja, a Kínai Népköztársaság. Ez annál is sajnálatosabb, mert két „történelmi szövetségesről” van szó, amelynek alapvető érdekei nem, hogy a szakítást, hanem éppen az együttműködés kimélyítését követelik meg. Vietnam politikájának az alapköve mindig is a Kambodzsával — valamint Laosszal — való szoros összefogás volt a franciák elleni antikolonialista harc idején és az amerikai imperialista agresszor elleni küzdelemben, egyaránt. S nem árt emlékeztetni arra sem, hogy Vietnam népe és hadserege, amely az amerikai agresszor elleni harc fő terhét viselte, milyen hatalmas áldozatot hozott Kambodzsa megsegítésében. Most pedig az egykori szövetségest a Phnom Penh-i kormányzat, amely maoista vizekre evezett át, „agresszióval” és „nagyhatalmi törekvésekkel” vádolja. Mindezt azért, mert Kambodzsa, amely bizonyos vietnami területekre tart igényt, fegyveres határprovokációi erélyes válaszban! részesültek a VSZK hadserege részéről. Ilyen előzmények után került sor a Phnom Penh-i kormány indokolatlan intézkedésére. Pedig Hanoi kezdettől fogva hangoztatta készségét minden vitás kérdés — így a határproblémák — tárgyalások útján történő rendezésére. (Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a két ország közötti határvonalat annak idején a francia gyarmatosítók vonták meg...) Még 1976 tavaszán a Vietnami Kommunista Párt és a Kambodzsai KP megállapodott a pórtvezetők találkozójában. Kambodzsai kérésre először elhalasztották az eszmecserét, majd lassan levették a napirendről. (Az egyetlen külföldi főváros, amelybe — tavaly ősszel — a KKP vezetője ellátogatott, Peking volt.) A VSZK kormánya napokban közzétett állásfoglalásában újból felvetette, hogy a felek bármilyen szinten üljenek le tárgyalóasztalhoz, mert a két nép „pillanatnyi és hosszú távú érdekei egyaránt a barátság fenntartását diktálják”. Pálfi Viktor Rétsági járás Lakások, óvodák épültek és készülnek Az esztendő elején általában vissza szoktunk tekinteni az előző év eredményeire, s azután előre nézünk kitűzött céljaink felé. Felmérjük mivel gyarapodott környezetünk, s mi az, amire a közeljövőben a hangsúlyt helyezni kell. A rétsági járásban az elmúlt esztendő több új létesítmény mellett lakások átadását jelentette. A járási székhelyen 24 új otthonba költözhettek be a lakók. Ezek közül nyolc a célcsoportos, négy ugyancsak tanácsi keretből épült — utóbbiak a November 7.-lakótelepen — kettőt pedig az ÉMÁSZ-kirendeltség, illetve tízet az új ABC-áru- ház felső szintjein alakították ki. E két létesítmény is 1977- ben került átadásra. A lakosság számára az áruház sok régi és jogos igény megvalósulását jelentette. Tágas vásárlóterével, a polcokon felhalmozódó áruk széles választékával lehetőséget nyújt a kulturált vásárlásra, olyan körülményeket teremtve, melyek megilletik egy járási székhely lakosságát. Az ÉMÁSZ-kirendeltség a dolgozók munkájához biztosít jó munkakörülményeket. Az idegenforgalom igényelte a nagyközség új autóparkolóját is, mely 200 kocsi befogadására alkalmas. Ugyanilyen célt szolgál az a 2,5 kilométernyi új út is, melVet Diósjenőn a tó feletti üdülőterületen építettek meg. Mindkettő az elmúlt évben készült el, csakúgy, mint a két gyógypedagógusi lakás Szátokon. Az idén újabb lakások épí-' tése fejeződik be. Rétságon negyvenötöt épít az OTP, Tereskén és Nagyorosziban két- két pedagóguslakás átadása várható. Diósjenőn egészség- ügyi együttest és három lakást szeretnének befejezni. Két folyamatban levő beruházás is említést érdemel, mivel igen sok embert érint. Rétságon száz, Nógrád községben hetvenöt férőhelyes óvoda épül, melyek átadását 1979-re tervezik. Ugyanakkor kívánják befejezni a járásban a következő létesítményeket: két-két pedagóguslakást Né- zsán és Tereskén, valamint a diósjenői 250 férőhelyes kempinget. Ezeknek az építését az idén kezdik. Ecevit benyújtotta kormányának névsorát Bülent Ecevit új török miniszterelnök csütörtökön benyújtottá 35 -tagú kormányának névsorát Fahri Korutürk köztársasági elnöknek- Az államfő a listát elfogadta- A kormányban Ecevit köztársasági néppártjának 22 tagja, 10 független parlamenti képviselő, a bizalom köztársasági pártjának 2 és a demokrata párt 1 tagja kapott helyet. A kulcsposztokra Ecevit pártjának tagjai kerültek. A külügyminiszter Gunduz Ok- cun lett, aki Ecevit tavaly júniusi, rövid életű kisebbségi kormányában is ezt a tisztséget töltötte be. A belügyi tárcát Irfan Ozaydingli, a légierő tábornoka kapta. A tíz független képviselő közül heten miniszteri, hárman pedig államminiszteri tárcát kaptak. A hét független miniszter közül hatan D?mi- rel távozó kormányfő igazságpártjából léptek ki. (MTI) Csak Pinochet örül a választási §» eredményeknek‘ A chilei „népszavazáson” —, mint ahogy az várható volt — a szavazók többsége igent mondott Pinochetnek arra a kérdésére, hogy az ENSZ-szel szemben támogatja-e a juntát. Nem végleges eredmények szerint — mintegy 5 millió 350 ezer Kínai mezőgazdaság Fontosnak tartják a gépesítést Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Az államtanács rendezésében Pekingben megnyílt a mezőgazdaság gépesítésének kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás- A több mint hétszáz küldött előtt elhangzott beszédében Cseng Jung-kuj, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes közölte: a cél az, hogy 1980-ra „lényegében gépesítsék” a kínai mezőgazdaságot, s a század végére befejezzék mezőgazdasági termelés teljes modernizálásátA szónok a gépesítés alapvető módszerét abban jelölte meg, hogy a tartományoknak saját erőre kell támaszkodni- ok, azaz csak minimális mértékben számolhatnak központi állami támogatással, megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kínai vezetés annak az elképzelésnek az alapján kívánja korszerűsíteni a mezőgazdaságot, amelyet Mao Ce-tung elnök jelölt meg 1955-ben. Erre hivatkozott a programbeszédet tartó Cseng Jung-kuj is. amikor idézte Mao Ce-tung 1966-ban keltezett és a közelmúltban a pekingi sajtóban közzétett levelet a mezőgazdaság gépesítésének kérdéséről. Ebben a levélben olvasható az a tétel is, hogy a mező- gazdaság gépesítésének kérdését össze kell kapcsolni a háborúra való felkészülés kérdésével, valamint a természeti csapások elleni küzdelemmel. Arra a kérdésre: mit jelent a mezőgazdaság alapvető gépesítése, a kínai államtanács illetékese a következőt válaszolta a sajtónak: mindenekelőtt azt, hogy 1980-ra gépi erővel kell majd elvégezni a jelenleg emberi és állati erővel végzett nehezebb munkát, mint például a szántás, vetés, aratás stb. hetven százalékát. Három év alatt ugyancsak biztosítani kell, hogy (a jelenlegi kevesebb mint száz kilogrammal szemben — a tud. megi.) legkevesebb hatszáz kilogramm műtrágya jusson Kínában minden hektár megművelt területre. Egy másik kérdésre, amely azt firtatta, mire alapozza a kormány azt a tervét, hogy három év alatt lényegében gépesíti a nétszáz millió embert foglalkoztató 50 000 népi kommunát, az államtanács szóvivője így válaszolt: 1. mindenekelőtt arra, hogy sikerült szétzúzni a „négyek bandáját” amely a gépiesítés legfőbb akadályozója volt Kínában; 2. a párt és a kormány megerősítette a gépesítést irányító vezető szerveket; 3. az állam többet fektet be azokba az iparágakba, amelyek a mezőgazdaság gépesítését szolgálják. A Zsenmin Zsipao csütörtöki vezércikkében az elkövetkező évek „döntő csatájának” nevezi a mezőgazdaság gépesítését’ Az utat a Mao Ce- tung által megfogalmazott helyi erőre való támaszkodásban jelöli meg. Rámutat, hogy a mezőgazdaság alapvető gépesítése elsőrendű fontosságú a háborúra való felkészülés, a természeti csapások elleni harc, valamint a munkás-paraszt szövetség és a proletár- diktatúra megszilárdítása szempontjából. A vezérei!'/ fokozott küzdelemre hív fel „a falvakban tevékenykedő osztályellenség” ellen, amely akadályozza a mezőgazdaság gyors fejlesztését. Egyidejűleg elmarasztalja azokat a tartományi kádereket, akik a mezőgazdaság gépesítésének kérdésében a várakozás álláspontjára helyezkednek és ahelyett, hogy a helyi anyagi erőkre támaszkodnának, a kezüket nyújtják a kormány felé pénzügyi támogatásért. szavazat összeszámlálása alapján — a szavazásra kötelezettek 75 százaléka „támogatja” a juntát. 20,41 százaléka nemmel szavazott, 4,59 százalék pedig tartózkodott. A népszavazási színjáték után a „győzelem” alkalmából tartott gyűlésen, Pinochet diadalittasan bejelentette; Chilében tíz évig nem lesz sem szavazás, sem választás, sem népi vita. Kijelentette, hogy nem engedik be az országba az ENSZ bizottságát, amely megvizsgálta volna a chilei állapotokat. A politikusoknak nem lesz az ország jövőjének alakításában szerepe, „befellegzett nekik” — mondotta. A gyűlésen nem volt jelen a junta negyedik tagja Gustavo Leigh tábornok, aki korábbi véleményét megerősítve újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a referendum eredményétől függetlenül továbbra is vádolni fogják Chilét az emberi jogok megsértésével és számítani lehet arra, hogy a katonai kormányzatot a jövőben is bírálni fogják külföldön. A légierő főparancsnoka kijelentette, hogy a referendum „külföldön keveset ér”. Chilében pedig több „negatív politikai következmény” várható. A kereszténydemokrata párt szerdán este közzétett nyilatkozatában csalásnak nevezte a referendumot. A feloszlatott párt dokumentuma leszögezi; „mindazok, akik tudják, mi a demokrácia nem tekintik majd érvényesnek a referendumot, amelyet úgy rendeztek meg, hogy érvényben van az ostromállapot, s az emberi jo- i gokat semmibe veszik.” (MTI).
