Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
Borbély Sándor Nőgrád me fFolytatás az 1. oldalról.) Később az ország gondjairól, dolgairól szólt. Ahogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek, az elmúlt esztendőben jelentős eredményeket ért el a népgazdaság. A nemzeti jövedelem 8 százalékkal növekedett, s emelkedett a dolgozók személyes jövedelme. Sikerült többek között megoldani a lakosság zavartalan zöldség- és gyümölcsellátását anélkül, hogy az árak számottevően emelkedtek volna. Az eredmények legfőbb záloga a párt kiegyensúlyozott, reális politikája. E politika olyan biztos alapokon nyugszik, mint a testvéri együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a testvérpártokkal. A kölcsönös együttműködés biztosítja, hogy pártunk. népgazdaságunk célkitűzései — a kedvezőtlen világgazdasági helyzet ellenére is — megvalósuljanak. Biztosítja a népgazdaság egyenletes fejlődését, a dolgozó emberek élet- színvonalának tartós növelését a továbbiakban is. E politikával egyetért dolgozó népünk, s megvalósításán felelősséggel és eredményesen munkálkodnak szerte az országban, Nógrád megyében, Salgótarján üzemeiben is, mondotta többek között Borbély Sándor. Befejezésül hangsúlyozta: pártunk minden döntésénél higgadtan mérlegeli a körülményeket, amelyek közepette munkáját végzi, s a lehetőségeket. Politikánk nem óhajokra épül. A reális tények ismerete, lehetőségeink számbavétele és a pártszervezetek, a kommunisták, a becsületesen dolgozó emberek alkotó együttműködése alapozza 1978-as terveinket is. Feladataink nagyok, lehetőségeink, tartalékaink mellett látjuk gondjainkat is, s felkészültünk azok folyamatos megoldására. Az emberekben a szemléleti egység cselekvési szándékkal párosul. Borbély Sándor ezzel összefüggésben szólt a pártszervezetek, a kommunisták felelősségéről, az 1978-as termelési tervek, a cselekvési programok kialakításában, végrehajtásában. Ahogy az elmúlt évben, úgy most is a pártszervezetek, a párttagok legyenek szószólói a munkafegyelemnek, a jóminőségű munkának, a takarékosságnak, a tartalékok feltárásának és hasznosításának, az exporttervek teljesítésének. Ügy dolgozzanak, úgy gondoskodjanak és éljenek, hogy mint munkás és mint ember egyformán példát adjanak környezetüknek. Példát fegyelemből, a gyár. a közösség, az ügy iránti sze- retetből, amelyet követni lehet és amelyet szívesen, önként vállalnak magukénak az aktívan dolgozó emberek egyre nagyobb tömegei. Carter és Szadat asszuáni tárgyalásai Carter amerikai elnök és Szadat egyiptomi államfő szerdán délelőtt ötvenperces megbeszélést folytatott az asszuáni repülőtéren a palesztin probléma rendezésével kapcsolatos nézetek tisztázására. S a találkozón a hír- ügynökségek értékelése szerint sikerült a tárgyalások folytatását elősegítő kompromisszumos formulát kidolgozniuk, amely egyfelől nem mond ellent Egyiptom korábban megfogalmazott álláspontjának, másfelől az eddiginél is aktívabb amerikai közreműködést helyez kilátásba. Az eszmecsere befejezésekor Szadat elnök közölte az újságírókkal, hogy vendégével egyetértésre jutottak „néhány olyan lépés tekintetében, amely a békefolyamat lendületének fenntartását szolgálja’.’,. Az egyiptomi elnök hangoztatta, hogy Carter és ő azonos nézeteket vallanak „még a palesztin kérdést illetően is”, majd felhívást intézett a konfliktusban érintett összes felekhez: csatlakozzanak a jelenlegi tárgyalásokhoz „bármikor, amikor ezt hasznosnak ítélik”. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi tárgyalások a térség igazságos és tartós békéjének irányában hatnak. Az egyiptomi elnök után Carter elnök fejtette ki nézeteit. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi erőfeszítéseket és „hatékony szerepet kíván játszani” azok előmozdításában. A közeí-keleti béke megteremtésére vonatkozó elveit ismertetve hangsúlyozta a konfliktusban érintett felek közti normális kapcsolatok megteremtésének szükségességét, s kijelentette, hogy ki kell vonni az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt területekről és a kérdés összes vonatkozásait figyelembe véve meg kell oldani a palesztin problémát. „Az érintett feleknek el kell ismerniük a palesztin nép törvényes jogait és lehetővé kell tenni, hogy a palesztinok részt ye- gyenek saját jövőjük meghatározásában” — mondotta az amerikai elnök. Carter elnök állásfoglalását hírügynökségek úgy értékelik, hogy az a palesztin nép önrendelkezését követelő egyiptomi álláspont támogatása, azzal az izraeli elképzeléssel szemben, amely korlátozott — és az izraeli fegyverek ellenőrzésével megvalósítandó — önkormányzatot helyez kilátásba a megszállt területek palesztin lakossága számára. Az amerikai elnök asszuáni nyilatkozatában mindenesetre igyekezett olyan benyomást kelteni, amely alátámasztja azt az egyiptomi várakozást, hogy az Egyesült Államok a siker érdekében esetleg hajlandó nyomást gyakorolni Izraelre. „Bizonyos rugalmasság mindig szükséges a tárgyalások sikerének biztosításához” — mondotta búcsúzóul Carter elnök. Az asszuáni egyiptomi— amerikai megbeszélésekhez az utolsó percekben csatlakozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár is, aki múlt heti hivatalos tárgyalásai után, _ most magánemberként tartózkodik Egyiptomban. Magyar—vietnami árucsere forgalmi megállapodás Szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1978. évi magyar—vietnami árucsere-forgalmi és -fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás az elmúlt évhez képest további jelentős növekedést irányoz elő a két ország árucsere-forgalmában. A tárgyalások a kölcsönös megértés és az őszinte barátság légkörében folytak. A magyar exportban a legnagyobb súly- lyal a gyógyszerek, a híradás- technikai berendezések és a különféle textil méteráruk szerepelnek. A vietnami áru- szállítások elsősorban mező- gazdasági és élelmiszeripari termékekből, kézműipari cikkekből tevődnek össze. A két fél gazdasági kapcsolataiban egyre jelentősebb szerepet játszik a kölcsönös előnyökön alapuló, elsősorban a könnyűipar területén kialakult termelési együttműködés. A jegyzőkönyvet Tordai Jenő, és Nguyen Van Dao külkereskedelmi miniszter- helyettesek írták alá. Az aláírásnál jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Nguyen Van Dao miniszterhelyettest fogadta Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke. Az amerikai elnök délben utazott el Asszuánból hat országot érintő körútja utolsó állomására, a francia fővárosba. A különrepülőgép fedélzetéről Carter rádiótelefonon rövid tájékoztató beszélgetést folytatott Menahem Begin izraeli kormányfővel. A hágai rádió egyik kommentátora kiszámította, hogy Hollandia eddigi leghosszabb kormányválsága 240 napig, azaz 5760 óráig tartott. S mindjárt hozzátette, hogy a tárgyalások 17 971 200 másodpercig húzódtak — ez pedig 208 nap. Kellett valami érdekes, színes bevezetés a magyarázkodáshoz: miért is volt szükség ilyen hosszú időre ahhoz, hogy a máius 25-i választások után vegre — ahogy mondották: karácsonyi ajándékként — az elmú't esztendő decemberének harmadik hetében végre kormányt alakíthasson Andreas Antoniu Maria van Agt. EGYETLEN TAG A kormány valóban új, nemcsak azért, mert az előd. a den Uyl szocialista miniszterelnök vezette balközép koalíciója helyett jobbközép kormánynak nevezi magát, hanem azért is, mert mindösz- sze egyetlen olyan tagja van, aki részt vett az előző kormányban is: van der Stee mezőgazdasági és halászati miniszterA holland parlamentben százötven képviselő van — ebből hetvenhetén tartoznak azokhoz a pártokhoz, amelyek van Agt kormányát támogatják. A szavazattöbbség azonban egyáltalán nem biztos, mert a kormányelnök, van Agt több kis pártból alakult laza szövetségének, a kereszténydemokrata tömörülésAndrej Klimcsuk 22 éves egyetemi hallgató, angol állampolgár Lvovban tartott sajtóértekezletén beismerte, hogy szovjetellenes tevékenységet fejtett ki. Az 1977. augusztus 1- én letartóztatott fiatalembert a közeljövőben kiutasítják a Szovjetunióból Pártalapítás Indiában Spiegel-ügy — NDK intézkedés A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma közölte a Der Spiegel című nyugatnémet hírmagazin szerkesztőségével: mindaddig amíg a lap szerkesztősége nem mutat készséget arra, hogy felhagyjon az NDK és az NSZK — két egymástól független szuverén állam — viszonyát mérgező tevékenységével, az NDK megfelelő törvényes rendelkezéseivel összhangban nem járul hozzá ahhoz, hogy a lap új tudósítót küldjön a Német Demokratikus Köztársaságba. Wolgang Meyer, a külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője tájékoztatta a hamburgi lap szerkesztőségét: „A Der Spiegel tartalmának elemzése megmutatta, hogy az újság az elmúlt hónapokban növekvő mértékben arra a feladatra vállalkozott, hogy kitalált hírek terjesztésével rosszindulatúan rágalmazza a Német Demokratikus Köztársaságot és szövetségeseit”. E vonatkozásban különösen kirívó volt a lap legutóbbi számában közzétett anyag, „amely állítólag az NESZP közepes és magasabb beosztású tisztségviselőitől származott volna”. Az NDK külügyminisztériuma hangsúlyozza, hogy a Der Spiegel anyaga, „siralmas kontármunka, amit a valóságban a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) székhelyén, a München melletti Ullachban, az NSZK egyik kémszervezetében találtak ki. Az ilyenfajta publikációkkal nyilvánvalóan a régi ellenséges képet kívánják feléleszteni az NSZK-ban, akadályozni akarják az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok további normalizálását, s zavarni kívánják az enyhülési folyamatot”. Az NDK fővárosában a Der Spiegel legújabb számának megjelenése után röviddel hivatalosan közölték: az NDK illetékes szerveinek hosszabb ideje tudomásuk volt arról, hogy az NSZK szövetségi hírszerző szolgálata a lap szerkesztőségével közösen ilyen tartalmú irományt készített elő. Egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugatnémet hírszerző szolgálat szoros együttműködése a Spiegellel abban is kifejezésre jutott, hogy Ulrich Schwarz, a hírmagazin NDK-beli tudósítója, akinek akkreditálása 1977. december 31-én lejárt, a Német Demokratikus Köztársaságban a BND megbízásából a titkosszolgálatban szokásos eszközöket és módszereket alkalmazott. Äligha keltett meglepetést a hír: Indira Gandhi vezetésével új párt bontott zászlót Indiában, s az ellenzékbe szorult nemzeti kongresszus- pártban súlyos szakadás történt. A legutóbbi választásokon elszenvedett kudarc után Gandhi asszony távozott a párt éléről, de utódját még ö segítette az elnöki tisztségbe. Brahmananda Reddi és a korábbi elnök-miniszterel- nök-asszony között — akárcsak a párt bal- és jobbszárnya között — az ellentétek mindinkább mélyültek. Sokan Indira Gandhit és fiát okolták a választási vereségért, mások abban vélték a kongresszuspárt iránti bizalom helyreállításának egyetlen lehetőségét, ha a korábbi elnök távoltartja magái a párt irányításától. Indira Gandhi a múlt év végén — hét másik vezető politikussal együtt — leköszönt a kongresszus vezetésében betöltött tisztségéről. Szükségsterű lépés volt ez, miután Reddi, az új elnök, elődjével szemben bizalmatlanságról tett tanúbizonyságot, s egyetlen fontosabb kérdésben sem kérte ki a véleményét. Ilyen előzmények után ült össze vasárnap Gandhi asszony híveinek országos konferenciája. Az Indiai Nemzeti Kongresz- szus Párt vezetősége a tanácskozás összehívását ellenezte. Ennek ellenére majdnem kétezer párttag gyűlt össze, s egyhangúlag Indira Gandhit választották meg a párt elnökévé hangsúlyozva, hogy pártjuk „az igazi kongA laoszi nép nagyon reméli, hogy Vietnam és Kambodzsa kormánya mihamarabb találkozni fog a két ország közötti határprobléma békés megoldásának kimunkálására, egymás területi szuverenitásának tiszteletben tartása alapján — jelentette ki Pho- une Siphraseuth laoszi külügyminiszter azon a beszélgetésen, amelyet Vietnam vien- tianei ügyvivőjével folytatott. A találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy az ügyvivő átadta a hanoi kormány december 31-i nyilatkozatát Vietnam és Kambodzsa határproblémájáról. Siphraseuth a találkozó során resszus”. Felhatalmazták egyben a volt miniszterelnökasszonyt, hogy az országban minden szinten szervezze meg a „régi-új” pártot. Egyelőre nincs pontos kép arról, milyen erők váltak ki a nagy múltú, 1885-ben alapított nemzeti kongresszuspártból, csatlakozva az előző elnök híveihez. Mindenesetre, nem ez az első szakadás a pártban. 1947-ben az Indiai Kommunista Párt, 1948-ban a paraszt- és munkáspárt, valamint a szocialista párt, 19ölben a paraszt-, bérlő- és munkáspárt hasadt ki soraiból. A hatvanas években a jelenlegi kormányzópárt magva vált ki belőle, s a legutóbbi választások előtt is elhagyta a kongresszust a politikusok egy nagyobb csoportja, Dzsagdzsivan Ram, jelenlegi hadügyminiszter vezetésével. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a 21 tagú legfelső vezetés hét tagja Indira Gandhival együtt az új párt híve. A szubkontinens hatalmas, 3 millió 138 ezer 944 négyzet- kilométeres területén, ahol annyi sok politikai áramlat van, Indira Gandhi irányításával „az igazi kongresszus- pártnak” bizonyára alkalma lesz bebizonyítani, hogy a legutóbbi választások kudarca. csupán rövid időre bénította meg a kongresszuspártot, amely a nép felemelkedését. az ország el nem kötelezettségét és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval fenntartott baráti kapcsolatokat írta zászlajára. Gyapay Dénes kifejtette: a Vietnam és Kambodzsa közötti incidensek nagyon sajnálatosak, mivel komolyan ártanak a két nemzet meglevő baráti kapcsolatainak, amelyek a három szomszédos népnek a közös ellenség ellen folytatott sok évtizedes harcában szilárdultak meg. A laoszi diplomácia vezetője kifejezte meggyőződését, hogy Vietnam és Kambodzsa a testvéri barátság szellemében békés megoldást talál a határkérdésre és megerősíti a két ország baráti kapcsolatait a közeli jövőre vonatkozóan éppúgy, mint a két ország hosszú távú érdekeit illetően. A laoszi külügyminiszter Vietnam és Kambodzsa viszályáról 7 örékeny kormány többség Hágában nek nyolc képviselőtagja kijelentette: csak alkalmanként, és egyáltalán nem feltétlenül támogatja a kormányt. (A munkáspártnak, a szociáldemokrata den Uyl pártjának 53, a kereszténydemokrata tömörülésnek 49, a liberálisoknak 28, az úgynevezett „Demokraták ’66”-nak 8, mandátuma van. A maradék 12 képviselőhelyen hét kis párt osztozkodik.) December elején. amikor már világos volt, hogy a hosz- szú időn keresztül együtt kormányzó szociáldemokrata« és kereszténydemokraták úti a elválik és a van Agt profesz- szor által irányított kereszténydemokraták a liberálisokkal fognak össze a munkapárt ellen, volt egy közös piaci megbeszélés Brüsszelben. Hágát még den Uyl képviselte és derűs arccal felelge- tett azoknak, akik a íövendő- rőlv esetleges ellenzéki éveiről kérdezgették. Azt mondotta: nagyon hamar újra ő képviseli majd Hágát mind a Közös Piac, mind a NATO tanácskozásain és mert „a jobbközép kormánynak nagyon kevés, nagyon rövid ideje van”. Valószínű, hogy a szociáldemokrata vezetőnek igaza lesz. Már a szokatlanul hosszú kormányválság azt mutatta: Hollandiában egyálta’án nem csak pártok egymás közti cí- vódása, politikai szövetségek felbomlása volt a majdnem nyolchónapos kormánynélküliség oka. A baloldali „Volkskrant” című lap megjegyezte: „Hosszú idő óta először a társadalmi feszültségek tették lehetetlenné a régi szociáldemokrata-kereszténydemokrata koalíció fenntartását és a jelenlegi túlságosan is vékony parlamenti többséget is ez fogja majd leolvasztani. Den Uyl volt miniszterelnök pedig ugyanezt a gondolatot feresztette tovább egy nyilatkozatában. „Ennek a jobbközép kormánynak a megalakulása olyan erőket szabadít fel, amely kiélezi az erkölcsi, társadalmi és politikai ellentmondásokat Hollandiában”, — hangoztatta den Uyl- A szociáldemokraták még a májusi választások előtt világosan megmondották: itt az ideje, hogy nagyobbat lépjenek előre a társadalmi reformok útján. Den Uyl és pártja mindenekelőtt a munkások beleszólási jogának bővítését akarta mielőbb törvénybe foglalni. és azt, hogy a nagyvállalatok jövedelméből részesítsék a munkásokat is. Régóta tervezett törvényjavaslat volt a telekspekulációk megaKadá- lyozását szolgáló jogszabály. Volt olyan terv is, amely szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, és a vállalati adók, a nagyjövedelműek adója emelésével egyidő- ben mérsékelni kell a kisfize- tésűek jövedelemadóját* ELLENZÉKI SZEREP A kormányválság 240 napja alatt világossá vált: a kereszténydemokraták nem najlan* dók a tőkésprofitot terhelő és a spekulációt megakadályozó reformok támogatására. Maga den Uyl már hajlandó lett volna bizonyos kompromisszumokra, ám a munkapárt rendkívüli kongresszusa szembeszegült minden engedménnyel. A munkapárt balszárnyának képviselői kifejtették: az éleződő társadalmi harcok közepette mindenféle engedmény szavazatok tízezreibe Kerülhetne a pártnak; inkább vállalni kell a rövid ellenzéki szereplést. A „kemény Dries” — ez van Agt miniszterelnök beceneve a parlamentben — mint nimwegeni katolikus egyetem jogászprofesszora „alkotmányjogi” megfontolások alapján fordult sze.nbe a reformokkal- A holland politika szakértői szerint a jogi magyarázat semmiképpen sem menti meg a törékeny koalíciót, amelynek a legiobb esetben néhány hónapnyi időt adnak. G. M.