Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

Állami lakások kezelése. Javítása, és karbantartása a fő feladata a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnak. A vállalat az elmúlt évi tervét, amely 92 millió forint volt, mintegy 4—5 százalékkal teljesítette túl. A terv erre az esztendőre már 96 millió forint. Képünk az előkészítő telepen készült, ahol a külső munkákhoz szükséges anyagokat készítik. Kovács Pál és Polareczky János bádogos a Báthori úton levő lakások felújítási munkálataihoz szükséges bádogosanyagokat készíti. (—BL—)

Vállalatok — „falak" nélkül

„Innovációra orientált vállalatokra van szükség” — mondják a szakemberek, s bármennyire elszörnyesztő is e megfogalmazás, a megállapítás igaz. Ez a műszaki fejlesztésben, kutatásban használatos kifejezés azt jelenti hogy szaporítani kell a műszaki újdonságok gyors befogadására alkalmas gyárak számát, amelyek „nyitottak” a jobb eredményeket ígérő változtatások, a műszaki tudományok előtt. Gyakori ma már, hogy a kezdeményezőkész vezetés és a rátermett kutatógárda jóvoltából csak úgy sereglenek a vállalathoz a korszerű megoldások. Az eredmények azonban e folyamat másik végén — a vállalat késztermékeinek a piacán — valahogyan nincsenek összhangban a serény műszaki fejlesztési munkával.

Például az újdonságok „megkopva”, nagy késéssel jut- hak a piacra, amikor már csak a kibocsátó vállalatnál számítanak újdonságnak. Vagy nem az jön napvilágra, ami a saját, vagy a megvásárolt kutatási eredményből következne. Ezért elmarad az újdonságoktól várt haszon, s a vállalat nem éri el a megfelelő bevételt, amire a kutatáskor, illetve a külföldi szabadalom meghonosításához számított.

Egy-egy új gyártmány előállításának átlagos átfutási ideje a laboratóriumi munkáktól a sorozatgyártás megkezdéséig ágazatonként és vállalatonként eléggé eltérő. A műszeriparban például a becslések szerint jelenleg 4—5 év az újdonságok átlagos átfutási ideje. Ez Nyugat-Európában másfélkét év. A szerszámgépiparban ennél nagyobb, a vegyiparban (főleg az igen hatékony gyógyszeripari kutatások hatására) kisebb a különbség a hazai és a külföldi vállalatok átlagos fejlesztési ideje között.

Több szakember szerint, hazánkban a kutatások átfutási ideje, vagy a külföldi szabadalmakat meghonosító kutatások időtartama nagyjából megegyezik a nemzetközi átlaggal. A műszeriparban a jelenlegi teljes, 4—5 évet kitevő átlagos átfutási időnek körülbelül az egyharmada jut a laboratóriumi munkálatokra, A többit a prototípus elkészítése, kipróbálása, a „null”-szériagyártás előkészítése köti le. Az átfutási időknek ez a szakasza jelentősen megaladja a nemzetközileg is elfogadható mértéket, időt.

Mindebből arra következtethetünk, hogy a vállalatokon belül laboratóriumok és a gyártósorok között valamilyen fal, csukott ajtó húzódik, amelynél a korszerűsítési folyamat elakad. A vállalati kutatások hatásfokának javításáért tehát elsősorban itt, a termelőüzemek ajtajában kellene alaposan körülnézni: nyitva van-e az ajtó, vagy miért nyílik olyan nehezen?

Mindebben (tehát hogy a prototípus elkészülte és a gyártás megindítása között túl sok idő telik el) sok minden közrejátszik. Például a nem megfelelő érdekeltség ugyanannál a vállalatnál (másban érdekelt a kutató, másban a technológus, és a termelőüzem gárdája); késleltetik az újdonságok gyártásba vételét az anyagbeszerzési nehézségek vagy a szükséges gépberuházások fedezetének szűkös volta és így tovább. Valamennyit könnyebb lenne elhárítani az útból a jelenleginél pontosabb és körültekintőbb tervezéssel: a műszaki fejlesztés egész folyamatának összehangoltab- bá tételével.

Napjainkban ugyanis — tisztelet a kivételnek — a tervek többnyire nem egyszerre készülnek az egész folyamatra. Külön készül a kutatási, külön és később, a gyártásba vételi terv. Pedig, például a hálótervezés eszközeivel, vagy egész egyszerűen egy közös fejlesztési és gyártásba vételi menetrend megszerkesztésével éveket nyerhetnének a gyá- i'ak a kutatási eredmények hasznosításában.

Ez látszólag csupán tervezésmódszertani kérdés. Pedig, ha így készülnének a fejlesztési tervek, tehát, hogy azoknak utolsó fejezete egyben már a gyártási terv is (gép- beruházási, anyagbeszerzési, értékesítési stb. részlettervekkel együtt), akkor ez a módszertani megoldás, egymagában is azt eredményezné, hogy a termelők és a fejlesztők ugyanazon időpontra, ugyanannak a tervnek a teljesítésében válnának érdekeltté. Az azonos érdekeltség alapján pedig könnyebben válhatna „nyitottá” az egész vállalat az újdonságok befogadására. Gerencsér Ferenc

„Sajtok királynője"

Hosszas kísérletek után hazai technológiával és a szükséges műszaki feltételek megteremtésével sikerült „Camembert” sajtot előállítani a Veszprém megyei Tejipari Vállalatnál.

A nemesgomba-tenyészettel érlelt kitűnő minőségű sajtot, — amelyet a franciák a „sajtok királynőjének” neveznek — hazánkban eddig nem tudtak előállítani. Az új termékből az idén két vagonnal gyártanak, jövőre azonban már 200 vagon előállítását tervezik.

GCpeallés fis munkai

Keveset, de jól

Valószínű, abból a meggondolásból indult ki a BRG salgótarjáni gyáregységének gazdasági vezetése, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Ezért ez évi üzem- és munkaszervezési tennivalóikat alapvetően két fő területre koncentrálják.

Áttelepítik — munkaközi ellenőrök

Tavaly sem mennyiségben, sem minőségben nem állították elő a tervben szereplő magnómotorokat. Csupán hatvanezer készült, s ennek 15—20 százaléka nem felelt meg az előírt minőségi követelményeknek. Az elmaradás hátráltatta a folyamatos termelést a kecskeméti testvérgyárban, ahol az itt gyártott motorokat építik be a magnókba. Ugyanakkor nem sikerült úgy csökkenteni ebből az alkatrészből az importot, ahogy azt korábban eltervezték.

Az elmaradás. valamint a gyenge minőség okainak elemzésekor alapvető mulasztásként a technológiai fegyelem megsértését állapították meg. Mivel idén az előbb említett alkatrészből kétszázezret kell legyártani, érthető, ha a vezetés figyelme erre a területre összpontosul.

A hibák megszüntetését úgy képzelik el, hogy a magnómotor előállítását áttelepítik a szerelőüzambe. Ezáltal nemcsak egybekapcsolódnak a különböző munkafolyamatok, hanem áttekinthetővé válik az egész munkarend. 'Mivel eddig nem volt mun- kaközbeni minőségi ellenőr, az idén meghatározott munkafolyamatok után, legjobb munkások vizsgálják felül az elvégzett munkafolyamatokat. Mulasztás esetén azonnal jeleznek, illetve intézkedést kérnek. Ennek bevezetése műszakonként plusz öt-öt főt jelent.

— Ettől az intézkedésünktől azt várjuk, hogy a mostari 15—20 százalékos felhasználatlan részarány az engedélyezett két százalék alá csökkenjen — mondja Pálfalvai László igazgató.

— Az áttelepítés személy- cserékkel is jár?

— Egyelőre nem. Csak végszükség esetén élünk a módszerrel. Egyébként a műszakokat sem kívánjuk megbontani, mivel megzavarná a folyamatos munkát, elképzeléseink jó végrehajtását.

— Mikor hajtják végre?

— Az előkészítő munka már folyik, két héten belül mindenki és minden a helyére kerül. Azon fáradozunk, hogy minél kesevesebb munkakieséssel oldjuk meg az áttelepítést.

— Hogyan fogadták a dolgozók a változtatást?

— Vezetőtársaim, az érdekelt üzemrészek vezetői, valamint a dolgozók többsége megérti ennek szükségességét. Néhányan nehezen igazodnak az új követelményekhez, melyek szigorúbb ellenőrzést biztosítanak az alkatrészgyártásban, kizárják annak lehetőségét, hogy egyesek a zavarosban halásszanak. Ugyanis a bevezetésre kerülő módszer révén hamar kitudódik: ki dolgozik jól, ki rosszul.

Automaták

a méréshez

A mérőüzemben beállításra kerülő automaták kisebb munkaszervezési feladatok elé állítják a gyár vezetőit. Még az első fél évben sor kerül a tűzőautomata beállítására. Ezt a berendezést kisebb mennyiségű, de bonyolult nyomtatott áramkörű lemezek — NYAK — előállításánál használják fel. Előnye, hogy a tűzésben nem téved, kizárja annak lehetőségét, hogy a dolgozó rossz helyre tegye az alkatrészeket.

Az előbbinél nagyobb jelentősége van az URH rádió- telefonoknál beállításra kerülő végmérő automatának. Ezzel új technológiai folyamatot vezetnek be, két-három főt takarítanak meg. növelik a termelékenységet, a korábbinál jóval megbízhatóbbá teszik a termékek minőségének ellenőrzését. A gép kezelését Budapesten most tanulja egy mérnök-technológus. Még az első fél évben a budapesti

fejlesztőrészleg dolgozóinak segítségével termelésbe állítják.

Az előbbivel szorosan ösz- szefügg annak az újabb automatának — mérőpultnak — a beállítása, amelyik a közbeeső mérőfázisok mérésére szolgál. / Mivel igen kényes berendezésről van szó, működéséhez légkondicionált helyiséget bizosítanak. Ezt a berendezést „képességvizsgáid készüléknek” is nevezhetnénk, mivel a nagy darabszámú NYAK termékeknél rögtön megmutatja, melyik ponton és melyik egységnél követték el a hibát. Működésétől azt várják, hogy kevesebb szakemberrel tudják majd megvalósítani a jelenlegi nagyobb feladatokat, de csak a második fél évben.

Állásidőből száz rádióállomásra futná

Az eredményesebb munka- és üzemszervezés megkívánja a folyamatos termelés összes feltételeinek biztosítását. E tekintetben sajnos nincs minden rendben. Jórészt az importalkatrészek . késői beérkezése miatt gyakran át kell csoportosítani a termelést, azaz olyan termékek előállítását kell előrehozni, amihez van alkatrész. Mindez természetesen pluszmunkát, időkiesést jelent.

Ráadásul az említettek miatt elég magas az állásidő. Tavaly négy-ötezer órát jegyeztek fel ilyen címen. Ez elegendő lett volna száz egyszerű kivitelű rádióállomás előállítíásához.

— Az importalkatrész-ellátás az idén kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt, s hogy a későbbiekben tovább javul-e, vagy rosszabbodik, arra most nem tudok válaszolni — állítja az igazgató.

Az előbbiek érzékeltetik, hogy a gépesítésből fakadó üzenj- és munkaszervezéstől többlettermelést, termelékenységnövekedést. s főleg jobb minőségű termékgyártást várnak, aminek tükröződnie kell majd a nyereség előnyös alakulásában is.

V. K.

Közös kezesség

Mindnyájunk életében folyamatosan növekszik a társadal.. mi juttatások szerepe, súlya. A szakemberek ezt úgy fejezik ki, hogy a munkajövedelmeknél gyorsabban bővülnek a társadalmi juttatások, s ez az irányzat fejlődésünk tartós jellemzője. Egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetésből az idén 153 milliárd forintot fordítanak, s ez az összeg kilenc százalékkal nagyobb a tavalyi, hasonló célokra fordítottnál. A haladás ütemét a legjobban úgy fejezhetjük ki: a legutóbbi két évtizedben a munkához kapcsolódó jövedelmek megkétszereződtek, a társadalmi juttatások összege megötszöröződött. S még egy adat: a nyugdíjak, járadékok havi legkisebb összegének felemelése félmilliárd forintos tétel az idei költségvetésben.

Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb útja, módja a társadalmi juttatások bővítésének. Két alaptényező azonban vitathatatlan, Az egyik: a társadalmi juttatások kiterjedt rendszere meghatározó szerepet játszik az életszínvonal-politikában. a családi jövedelmek közelítésében. A másik: a társadalmi juttatások körének tágítása, mértékének fokozása elválaszthatatlan a nemzeti jövedelem gyarapodásától, hiszen elosztani csak azt tudjuk, amit megtermeltünk...

A foglalkoztatottak tekintélyes tábora a munkafeladat és a kereset egyszerű, könnyen áttekinthető viszonyát veti csak össze, nem bíbelődik

olyasfajta számításokkal, hogy a társadalmi juttatások milyen mértékben toldják meg bevételeit. Tavaly pedig a munka- jövedelmek minden száz forintjához 41—42 forint társadalmi juttatás társult, míg 1950-ben csupán 16, 1960-ban 23 forint.

Hiba lenne persze nem szólni arról, hogy a társadalmi juttatások gyors növekedéséhez lényegesen, hozzájárult a jogosultak körének bővülése is. A nyugdíjasok, járadékosok száma például 1960 és 1977 között a két és félszeresére nőtt, a társadalombiztosítási kiadások felét a nyugdíjak teszik ki, összegük 1976-ban 32,2 milliárd — 1960-ban 4,4 milliárd — forint volt. Ugyanakkor a szociálpolitikai intézkedések következtében az egy személyre, egy családra jutó pénz szintén tempósan gyarapodott, hiszen a családi pótlékot egy évtized alatt négyszer emelték, s míg 1966-ban két gyermek után 300, 1976-ban

720 forint volt a pótlék ösz- szege. összességében, a társadalmi juttatások egy lakosra számított összege 1976-ban 8997 forintot tettek ki, ennyi pénzt pedig igazán nem lehet

mellékesként kezelni.

•

Persze a borítékon kívüli jövedelmeket, juttatásokat korántsem szabad ajándékként feltüntetni. E járandóságokra

— szocialista társadalmunkban

— jogosultságunk van, de ez csak akkor érvényesíthető maradéktalanul, ha a munkában közös kezességünk is maradéktalanul érvényesül!

Veress Tamás

Egyszerű vallomás

Az én életem bizony nagyon göröngyös volt. Alighogy cseperedni kezdtem, máris én vigyáztam, gondoztam a kisebb testvéreimet. .Tizenhárom éves koromban a régi földbirtokoshoz mentem dolgozni, rizst gyomláltam. Nem bírtam sokáig. Megműtötték a lábamat, két évig otthon maradtam. Próbálkoztam a tsz- ben is — állatokat gondoztam —, majd végül ide kerültem a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalathoz segédmunkásnak.

Tettem amit mondtak, becsülettel végeztem a munkámat. Szívizorngyulladásom óta nem végezhetek fizikai munkát — az orvos megtiltotta —, így hát takarítgatok.

Még 1960-ban mentem férjhez, akkor leit a nevem Berci Sándorné és itt kezdtünk Nógrád megyében új életet. Először albérletben éltünk, majd vettünk egy kicsiny lakást. Aztán megszületett a nagyobbik lányom, három hónapig otthon voltam vele. Később hordtam magammal a munkahelyemre kilenc hónapig. Akkor felvették a gyereket a bölcsődébe, majd' az óvodába.

Valamivel nagyobb lakást vettünk és 1967-ben újra kislányt hoztam a világra. Vele már három évig otthon maradtam. Talán ez volt a baj, mert akkor kezdődtek a családi problémák, kevés volt a pénz, több a gond. Egyszer a férjem kijelentette, nem keres ránk tovább, éljünk ahogy tudunk. Szakítottunk, azóta külön vagyunk, hat évig ugyan közös udvarban, leválasztott lakásban laktunk egymás mellett, mégis távol egymástól.

Elmondtam a gondjaimat a vállalatnál. Segítettek. A mun- káslakás-akció keretében kaptam — itt Salgótarjánban a G—1-es házban — két szoba összkomfortot. Eladtam a fél házrészemet és az árából berendezkedtem. Velem lakik a kicsi lányom, akiért de sokat aggódtam! Beteges volt, asztmás hörghurut kínozta, de mióta kivetettem a manduláját, meggyógyult.

A nagyobb a nyáron ment férjhez, nem messze lakik tőlünk, ő a nyomdában szakmunkástanuló.

Én héttől háromig takarítok — nekem nagyon jó ez a rtlunkarend — és utána otthon is el tudok mindent végezni, foglalkozhatok a kislánnyal. Én csak négy osztályt jártam, igaz, megpróbáltam befejezni az általános iskolát, de nem ment. Akkor még fél hatig dolgoztam és nem is fizettek úgy, mint most, hát abbamaradt.

A keresetem nagyon be kell osztanom, hogy boldoguljak, ami nem is olyan könnyű. Fizetem a törlesztést a lakásért, és tizenöt évre leszerződtem a vállalathoz, de nem is mennék el innen semmi pénzért. Szeretnek, megbecsülnek, jól érzem magam a munkahelyemen.

Két éve — nőnapkor — lettem kiváló dolgozó és ugyanabban az évben az építők napján megkaptam a húszéves törzsgárdatagságomért járó kitüntetést. Idén áprilisban lesz huszonkét éve, hogy itt dolgozom az építőipari vállalatnál.

Lejegyezte: Tőcsér Julianna

NÓGRÁD - 1978. januói 31., kedd

3