Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
Hüunkaerö ' PÉLDAKÉNT akár az építőipar is szolgálhat. A népgazdaság fejlődése szempontjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél-két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott —, s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is — a hetvenes évek elején is folytatódott, erre alapozva számítottak néhányan, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállomány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami -támogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben 7 százalékkal nőtt, az 1978. évi tenr pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármennyire közhelynek tűnik is. a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente .átlagosan több mint 6, a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal, s az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható. Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van időről időre az üzem- és munkaszervezés átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki-technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg”. Következésképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég, de még az is elképzelhető, hogy visszahúzó erőként hat. A szervezés: tudomány. Szerte a világon könyvtárakra __ rúgó irodalma van, s licencként értékesíthető szervezési módszerek is ismeretesek. Ilyen módszer a külföldről származó 3M is, amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzésre utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M- et. Tudományos alapossággal — és kellő szakértelemmel — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az időrabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűbbé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelőmunkához; arra törekedtek, hogy a pantallók, zakók készítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunkálásra váró anyagokat, és így kisebb energiával hatékonyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia” megtanulása: túl azon, hogy a korábbiaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés eredményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagabb a borítékuk. Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek —, amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka, s ezzel létszám is megtakarítható, vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével, gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a népgazdaság valamennyi ágazatából. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel- és ügyvitelszervezési megoldásokkal sem”. AZ ÖTÖDIK ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezéskor mind a Parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. Földes Tamás <* Salgótarján — Hatvan—Budapest útvonalon Új autóbusz járat Nem minden utas örömére történt változás az 1976—lies menetrendi évtől a megyeszékhelyt a fővárossalösz- szekötő gyorsvonat-közlekedésben. A megváltozott idő- i pontok miatt sok esetben csak szállodai szobák igénybevételével, illetve magán- és vállalati személygépkocsik fokozottabb forgalmával lehetett áthidalni a mintegy hatvan- perces időkülönbözetet. A Nógrád megyei Tanács illetékes osztálya ez ügyben felmérést végzett. A valós igények alapján a Volán 2. számú Vállalat február elsejétől új autóbuszjáratot indít, mely Salgótarján—Hatvan—Budapest útvonalon közlekedik. A salgótarjáni autóbusz-állomásról reggel 5.30, órakor induló járat Kisterenye, Mát- raverebély, Tar, Mátraszőlős, Pásztó és Jobbágyi érintése után hagyja el a megyét, és 114 kilométer megtétele után 7.55 órakor ér a budapesti Engels téri autóbusz-állomásra. Innen visszafelé délután 16 órakor indul a salgótarjáni busz, mely 18.25 órára érkezik a megyeszékhely autóbusz-pályaudvarára. A járat munkanapokon közlekedik. Piackorszerűsítés Ä lakosság megfelelő, kulturált ellátását, a piaci kereskedelem színvonalának, környezetének fejlődését szolgálja az a terv,, amely szerint a kisterenyei tanács korszerűsíti a helyi piacteret. A megyei tanács százezer forint felhasználását engedélyezte erre a célra. Még az idén új elárusító asztalokat szereznek be, és helyeznek el a kisterenyei piactéren. Hulladéktárolót építtetnek és megfelelően karbantartják a piaci standokat is. „Csendszigetek” Csehszlovákiában már évek óta kibontakozott és manapság egyre terebélyesebbé nő az a mozgalom, amelynek fő célkitűzése, hogy a csend és nyugalom „szigetei” ne essenek a civilizáció áldozatául, hanem a természet és az ember védelmében, érdekében megmaradjanak. Az első ilyen „védett terület” a Pisek hegyvonulata volt. A tájat több mint nyolcezer hektárnyi lombos és tűlevelű erdő, számos tavacska díszíti. Itt, akár a többi védett területen, tilos olyan objektumot emelni, amely megzavarná a táj természetes rendjét. Sem hétvégi házak, sem üdülők építésére nem adnak engedélyt. A sétauta- kat, az erdőket, az erdőszéleket, a tópartokat, a növényzetet védik. Folyó- és tószabályozásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor. Járművel behajtani tilos. A közeli főútvonalakon sem szabad megállni, tülkölni. A parkolóhelyek, az egészségügyi létesítmények a „nyugalom területén” kívül kapnak helyet. A gyalogosok nem vihetnek magukkal tranzisztoros rádiót, nem rakhatnak tüzet az erdőben, tisztásokon, nem zavarhatják a vadakat. Viszont szedhetnek gyógynövényt, gombát. A tilalmak megszegőit szigorúan büntetik. Csatlakoztak a felhíváshoz A Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Ve- gyiáru-nagykereskedelmi Vállalat salgótarjáni nagyfiókjának dolgozói a napokban munkásgyűlést tartottak. Ezen elhatározták, hogy csatlakoznak a Láng gépgyári kezdeményezéshez, s idei munkájukat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett felajánlásaik szellemében végzik. Vállalták, hogy áruforgalmi tervüket 101,5 százalékra, eredy ménytervüket 102 százalékra teljesítik. A takarékossági intézkedési tervben rögzített 160 ezer forint helyett 180 ezer forint értékű megtakarítást szeretnének elérni A munkásgyűlés résztvevői, a szocialista brigádvezetők felhívással fordulnak a Pest és Komárom megyében dolgozó vállalati szocialista brigádokhoz, a vállalat összes dolgozójához, hogy csatlakozzanak a Láng gyári kezdeményezéshez. Kössségpolitika pártpolitika A litkei Meglehetősen sokoldalú és eredményes az a pártpolitikai munka, amelyet a litkei pártvezetőség végez Ipolytarnó- con, Mihálygergén, Egyházas- gergén és Litkén. Esztendős tevékenységük számadását a közelmúltban' végezte el a szécsényi járás párt végrehajtó bizottsága. Nem indokolatlanul A szécsényi járásban hat pártvezetőség tevékenykedik. Közülük a litkei az. amelyik a legtöbb, szám szerint hét alapszervezet munkáját irányította, ellenőrizte az elmúlt esztendőben. Nagy politikai felelősséggel, körültekintéssel, alapszervezetenként differenciálva a munkát, szervezte a párthatározatok végrehajtását. Ez a termelőszövetkezeti, de a négy községi alapszervezetben is egyet jelentett, a lehetőségek gondos mérlegelésével, a helyi gazdaságpolitikai, községpolitikai feladatok gondos kialakításával és végrehajtásával. A legnagyobb figyelmet a párt gazdaságpolitikai határozatainak végrehajtására, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére fordították. A vezetőségi üléseken erről esett a legtöbb szó. Nem indokolatlanul! Az egyesült termelőszövetkezet — nincs egészen két esztendeje, hogy összefogtak a szomszédos szövetkezetek — életképessége tulajdonképpen már mostanra bebizonyosodott. Együttesen eredményesebben gazdálkodtak, mint a négy termelőszövetkezet külön-külön. A növénytermesztés, az állattenyésztés hozamai egyformán emelkedtek. Igaz elégedettségre nincs okuk. A tavalyi eredmények a legszerényebbek a járás mező- gazdasági üzemei között. A búza hektáronkénti hozama nem volt több 28 mázsánál és a tehenenkénti tejhozam is éppen csak túlszaladt a kétezer literen. A pártvezetőség, a termelőszövetkezeti alapszervezet, a párttagok nemcsak tanácskoztak a cselekvési program végrehajtásáról. Sokat dolgoztak is érte. A pártvezetőség legfőbb törekvése az volt, hogy a szövetkezet vezetői, szakemberei, a szövetkezeti «gok valamennyien értsék, pártvezetőség szí hogy a gazdaság helyzetén mit sem változtat, ha mégoly sűrűn hivatkoznak is a mostoha adottságokra. Viszont a körülményeket ellensúlyozni lehet tervszerűbb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával. Még a példáért sem kellett messzire menni. Ugyancsak a szécsényi járásban, a litkeihez hasonló viszonyok között gazdálkodik az endrefalvi termelőszövetkezet. S a búza terméshozama tavaly mégis tíz mázsával több volt hektáronként, mint Litkén. A termelési szerkezet hozzáigazítása az adottságokhoz, az egészséges, s így magasabb hozamokra képes szarvasmarhaállomány kialakítása után most a sertéstelep korszerűsítése a következő lépés ezen az úton. Sok száz ember gondja \ Hasonló következetességgel kérte számon a pártvezetőség a tanácsi vezetőktől a községpolitikai, a községfejlesztési feladatok megoldását. A pártvezetőség területén két közös tanács tevékenykedik Litke és Mihálygerge székhellyel. S ahogy a termelőszövetkezet gyarapodása, úgy a települések fejlesztése, a lakosság ellátása, ügyeinek intézése rendszeresen visszatérő témája volt a pártvezetőségi üléseknek, a községi alapszervezetek taggyűléseinek. Mihálygergén a középtávú fejlesztési elképzeléseket, Litkén pedig a nagyszámú cigánylakosság helyzetének erőteljesebb javítását kérte számon a pártvezetőség a tanácsi vezetőktől. Az ellenőrzés legfőbb célja mindig a közös ' gondok megoldása volt. Mint a víztársulás esetében is. A jó ivóvízellátás mind a négy község lakóinak nagy gondja. Érthető tehát, ha tanácsüléseken, falugyűléseken az alapszervezeti taggyűléseken társulás szervezését szorgalmazták. Ám, ennél messzebbre nemigen jutottak, egészen az elmúlt évig. Ugyanis a munkához, a közös pénz mellett, a lakosság aryagi hozzájárulása is szükséges. Ebben pedig nehezen alakult ki az egyetértés. A pártvezetőség, a pártalapszervezetek felvilágosító munkája, a párttagok okos, meggyőző érvei nem maradtak hatástalanok. A vízműtársulás előkészületei, a munkálatok tervezése elkezdődött. Erősíteni az alapszervezeíeket A napi tennivalók egyetlen percre sem feledtették a pártvezetőséggel — inkább erősítették meggyőződésüket —, hogy a határozatok helyi végrehajtása az alapszervezeteken, a párttagokon múlik. Azon, hogy a párttagok mennyire ismerik fel a helyi tennivalók fontosságát. hogyan tudják elfogadtatni, megvalósítani a négy község lakosságával. Az alapszervezeti munka fejlesztésének sokféle útjával, módjával próbálkoztak tavaly is. Közülük az egyik legfontosabb volt a pártépítő munka. Nem sok, mindössze öt párttaggal gyarapodtak tavaly az alapszervezetek. Litkén és Egyházas- gergén a községi alapszervezetekbe senkit nem vettek fel. Pedig, a lehetőségek itt is, a termelőszövetkezeti alapszervezetben is adottak a kommunista közösség további erősítésére. Okkal hívta fel a pártvezetőség figyelmét a folyamatos párttagnevelő tevékenységre a párt szécsényi járási végrehajtó bizottsága. A felkészült, munkájukat jól értő párttagoknak a pártmunka, a községpolitika látja hasznát. Ügy is, hogy ők jelentik az alapszervezeti, a pártvezetőség utánpótlását. A példa egészen kézenfekvő. A pártvezetőség titkára két esztendővel azelőtt alapszerve- zeti titkár és tmk-művezető volt a vízműnél. Mégis a párttagok felkészítése a -pártéletre, pártmunkára nem kis gondot okoz a pártvezetőségnek, az alapszervezeteknek. Mint mindent, ezt is tanulni kell. Tavaly ősszel csaknem százhatvanan jelentkeztek pártoktatásra. A hallgatók kétharmada párttag. A tanfolyamokat úgy szervezték, hogy kielégítsék a politikai szükségleteket és a hallgatók igényeit. Gondos kézzel válogatták a nyolc tanfolyam propagandistáit is. Esti egyetemet végzett párttagok kaptak megbízatást erre a fontos munkára. V. G. ""»"»»•»""»Ili"........ ............................... ............................I....I »II»........................................................»im,,.............„»„„„„............................. J övőre már máéként Hosszú évek után új öntöde A ZIM salgótarjáni gyárában több éve húzódó ügy az öntöde korszerűsítése. Mert függetlenül attól, hogy az 1952- ben átadott öntöde akkor ICö- zép-Európában is az egyik legmodernebbnek számított, s az is volt jelentős ideig, de régen eljárt már fölötte az idő. Jó néhány esztendeje, hogy hazánk kohászattal is foglalkozó közép- és nagyüzemei túlhaladtak már azon a szinten, ami a ZIM öntödéjét még ma is jellemzi. Természetesen, tudták ezt a salgótarjáni gyár szakemberei, csak hát... Hosszú éveknek — ki szerint négy, ki szerint hatnak — kellett eltelnie addig, amíg múlt év novemberében végre valamennyi illetékes szerv aláírásával hitelesítette a ZIM öntödéjének korszerűsítésére jóváhagyott száznegyvenegymillió forintos hitelt. Amit — miként a gyáriak mondogatták — úgy vártak már, mint soha eddig semmit. Hiszen megszűnnek a ma még szinte elviselhetetlen munkakörülmények, duplájára nő a termelés, jelentősen — csaknem száztíz fővel — csökken az itt foglalkoztatottak száma, és sokszorosára nő az árbevétel. A tervek szerint 1980-ra már 58 millió forint belföldi értékesítést és 182 ezer dollár export- növekedést irányoztak elő. Persze, addig számos tennivaló akad, amiket viszont a gyáriak sorra-rendre, megfelelő előrelátással és tervszerűséggel oldanak meg. Rendezték már a gépi berendezések megrendelését; ami nem kis feladatot jelentett, hiszen a többi között Olaszországból, Dániából, Hollandiából, Lengyelországból érkeznek majd a gépek, s ezzel egyidejűleg megállapodtak a szállítási határidőkben is. A nyugati gépimport több mint 74 millió forintot tesz ki. Nem kis pénz és — feltételezi: beérkezésükkor meg is kezdhetik szerelésüket. Illetőleg, meg is kell, hiszen minden egyes nap jelentős kiesést jelentene, s módosíthatná a próbaüzemelésre és a termelés teljes felfutására megállapított határidőket. Amelyekig jószerivel csak hónapok vannak hátra. Optimális számítások szerint, ha akadályok nem merülnek fel, 1979. március elsején meg kell indítani a próbaüzemet, s a kapacitás teljes „belépésére” rá négy hónapra számítanak. Rekordidőnek tűnne az építkezés, ám a szakemberek ez esetben elhárítják a dicséretet: Gondos szervezéssel. jó szakemberekkel ennyi idő elegendő ekkora beruházás megvalósításához — mondják. Már megkezdték a felvonulási épületnek szánt nagycsarnok alapozását, azt a helyiségét, ahová beérkeznek a gépek majdanán, s ami az automata berendezések szíve lesz. S bár a nagyobb arányú munkálatok csak május elején kezdődnek, az addigi idő sem marad kihasználatlan tétlenségben. A jelenlegi teljesítmény feletti öntvénymennyiséget már most lekötötték: az Egyesült Villamosgépgyár, valamint a Fegyver- és Gázkészülékgyár ajánlkozott — s fogadták is el — vevőnek. Jó ütemben halad az új gépekhez szükséges szakmunkások képzése, átképzése is. A gépsor lelkének, a DISA- MATIK nevű formázógép tanulmányozására négy dolgozójukat küldik ki Hollandiába, ennél lényegesen többen vettek, s vesznek részt tanfolyamokon a szlovákiai Fülek zománcgyárában — ahol ugyanez a berendezés működik —, de felajánlotta szakmai segítségét a kisvárdai öntöde is. Az új öntödébe kerülő dől* gozók ismerik jövőjüket. És a felszabaduló munkáslétszám? Már évekkel ezelőtt, szinte a tervezgetésekkel egyidőben kialakultak az elképzelések sörsukról: a munkaerő-átcsoportosítás során olyan területekre kerülnek, ahol jelenleg is égető gondokat okoz a létszámhiány. Elbeszélgetések alapján már régebben kialakult az a „mag”, a főleg törzsgárdatagokra, s a legjobb szakemberekre épített „névsor”, akik már most is izgatottan várják a hónapok múlását. A felszabaduló erőket — java részüket a munka intenzitására túlzottan nem serkentő órabérezésről teljesítménybéres rendszerre átsorolva — a nagy termelékenységű gép kiszolgálására helyezik át. Hiszen a több öntvény több önt- vé'nytisztítót, köszörűst, s egyéb munkást igényel. Az öntöde korszerűsítésére szánt idő nem hosszú. A ZIM kollektívájának, s az építésben, szerelésben résztvevőknek most már csak azon kell lenni: minél előbb megvalósítani régen dédelgetett, sok nehéz évet feledtető elképzelésüket. Saját maguk, s a népgazdaság érdekében is. k. gy. NÓGRÁD - 1978. januái 27., péntek 3
