Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

Lehetőség a művelődésre

Pásztó büszke a hetvenes évek elején keletkezett új üzemére, a Váci Kötöttáru- gyár helyi gyáregységére. Jogos ez a büszkeség. Alátámasztják a gazdasági egység termelési mutatói, az üzemi demokrácia fejlesztésében elért eredmények, a kulturális sikerek és sok más, ami fontos és lényeges egy üzem életében.

Több mint félezren dolgoznak itt, jobbára nők, lányok és asszonyok. Túlnyomó részben 30 éven aluliak. Nagyon sokan az általános iskola elvégzése után kerültek az üzembe, valamint a háztartásból. Ezek a sajátosságok olyan helyi tényezők, amelyek meghatározzák a tennivalók legfontosabb feladatait nemcsak a termelésben, hanem a kulturális élet szervezésében, irányításában is.

törzsgarda ereje

— Jelenleg 22 munkabrigádunk küzd a szocialista munkaversenyben a megtisztelő cím eléréséért — mondja Szerencsés József né, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára. — Eddig tízen rendelkeznek eziel a címmel, közülük három megszerezte a zöldkoszorús fokozatot is. A múlt évben öt ifjúsági brigád alakult, figyelembe véve dolgozóink életkori összetételét. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy legalább 400 —440 ember szervezetten vesz részt a gyáregységünk előtt álló gazdasági és kulturális feladatok megoldásában.

A gyáregység gazdasági és mozgalmi vezetése nagy fontosságot tulajdonít a termelési feladatok mellett a kulturális tevékenység fejlesztésére. Tudják, hogy a két terület szorosan összefügg egymással. És tudják azt is, hogy ezeknek a követelményeknek csak együttes erőfeszítéssel lehet eleget tenni, vagyis támaszkodnak önmaguk és az egész kollektíva közös erőfeszítésére, igényszintjére és akaratára. Különösen a törzsgárdára —, amely erős .a gyáregységben — számítanak a vezetők.

ahogyan azt beszélgetésünk folyamán Zagyi Ferencné párttitkár hangsúlyozta. Hiszen a törzsgárda aá a közösség, amelyik le'gjobban tudja mozgósítani az embereket a kollektíva előtt álló feladatok, a kulturális tevékenység minőségi fokozásának teljesítésére.

— Most már egyre többen jönnek kulturális rendezvényeinkre — mondja a párt- titkárasszony.

S kulturális rendezvényekben a gyáregység nem szűkölködik. Gazdag tartalmú szakszervezeti letéti könyvtára, ifjúsági klubja van, s rendszeresen megrendezik a képzőművészeti galériai kiállításokat, részben eredeti, részben reprodukciós anyagok alapján. Ezek az „intézmények” a községi szervekkel összefogva különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója időszakéban aktivizálták magukat, s akkor tartották a legtöbb rendezvényt.

Aki művelődni, szórakozni akar, annak nagyon sok lehetősége van. Tévénézéstől, magnóhallgátástól, lemezjátszástól kezdve a galériáig, az ismeretterjesztésig, a könyvtárig, a klub szolgáltatásáig, fotószakkörig. És izeket propagálják is. A faliújságon, külön falragaszokon tájékoztatják a dolgozókat a kínálatról, s ezzel biztosítják a választás lehetőségét.

FEJLŐDŐ

BRIGÄDVÄLLALASOK

A vezetői, mozgalmi irányításnak döntő szerepe van a szocialista brigádok vállalásainak kialakításában, a többi munkaközösség művelődési tevékenységének formálásában, szervezésében. Döntő szerepüket nemcsak az irányítás, az orientálás oldalául fejtik ki, hanem a propagandában is. Ennek eszközei a hangszóró, a faliújság, a plakátok, a Lovász József Művelődési Központtól rendszeresen megkapott műsorfüzetek, szórólapok, a szak- szervezeti bizalmiak tájékoztatása, valamint a többi vezetők szóbeli propagandája.

Mindez együttesen járult hozzá a brigádvállalások színvonalának fejlődéséhez, a könyvtári szolgáltatás igény- bevételének fokozódásához, a klubélet fejlődéséhez.

Bogdán Lajosné üzemi nővér a letéti könyvtár vezetője. Valamivel több mint ezer könyv „gazdája”, de mint mondja, több is elkelne, az olvasói igények, új olvasók szervezése végett. A dolgozók egyötöde — pontosan 95 — beiratkozott olvasó. Hetente egyszer, szerdán lehet kölcsönözni. A tapasztalat szerint elsősorban a mai írókat szeretik.

Fekete Ágnes adminisztrátor a klubvezetés és a klubélet jellemzőiről beszél. Különösen hét végeken nagy -a forgalmuk, mert főként ekkor érnek rá az emberek. Igényeiket játékban, szórakozásban ki tudják elégíteni a jól felszereltség, a következetesen összeállított és végrehajtott klubprogram révén. A berendezéseket a textilipari szakszervezet adta, ezért gyakran hivatkoznak rá elismerő szavakkal, ősz közepén a fotószakkört is beindították.

A LEHETŐSÉGEK JOBB KIHASZNÁLÁSA

A beszélgetés során a gondokról is szó esett — őszintén. Leginkább arról, hogy a brigádokat miképpen lehetne az eddiginél szervezettebben és nagyobb mértékben bevonni a kulturális életbe, hogyan lehetne vállalásaik minőségét növelni a helyi és a nagyközségi kedvező lehetőségekre alapozva. „Megegyeztünk” az igények és követelmények harmonikusabb egyensúlyának megteremtésében, a propaganda további sokoldalú fokozásában, a klubélet rend széresebbé tételében és a könyvtári állomány érdeklődés szerinti további gyarapításában. Egyszóval: a lehetőségek jobb kihasználásában.

S ami ebben külön jó: mindezt ma'guk a vezetők, a közművelődésben aktívan tevékenykedők „találták ki”.

Sulyok László

Az „őrs” a „lordok házában” ülésezett, ahol a pultra borulva lopva el-elszunyó- káltak a nyugdíjas csavargók.

— Ma nincs meccs? — kérdezte Kokó.

— Nincs — válaszolta Be- lami, miközben lencsefőzeléket evett hús nélkül, élvezettel. örült, hogy ő válaszolhatott, ráadásul imádta a lencsefőzeléket, tehát minden együtt volt a teljes boldogsághoz.

— Pedig 'szeretem elnézni, mikor meccs után osztanak a népnek — mondta Kokó. — Az olyan megnyugtató, ugye, Tu ja?

— Talán inni kéne — mondta Tuja, a megfontolt.

— Tessék — mondta Laja, s eléje tette a rózsaszínűre festett ecetet.

Tuja elgondolkodott. Nem mindig értette Kokót. Igaz, az érettségizett is. Az elnevezés — „őrs” — is tőle származott.

Laja megfogta Belami letámasztott mankóit, és átült egy másik asztalhoz. Intett Tujának.

— Ülj ide!

Tuja felkászálódott a másik székre.

Belami zavartan átpislogott a többiekhez, és gondosan tö- rölgette a tányért. Amikor befejezte, megszólalt:

— Ne hülyéskedjetek!

A többiek hallgattak. Belami nehézkesen lecsusszant a magas székről, lába megnyek- lett, úgy nézett ki, mint egy két lábra állt kecskelábú asztal. Billegve elindult próba- útjára. Tenyerével a székekre csapott, mintha meg akarta volna számolni őket.

— Részeg disznó! Már megint alig tud járni — mondta Laja jó hangosan,

Őrsi

foglalkozás

hogy mindenki hallja. Belami elvágódott. Egy szempillantás alatt. Ugyanolyan gyorsan próbált felkelni, de az eséstől láthatóan elfelejtette, hogy paralízises lába van. Aztán sikerült. Megkezdődött a második próbaút.

— Nézzék a részeg disznót! — mondta Laja.

A hangra felébredt egy „lord”, és ösztönös mozdulattal maga elé húzott egy üres tányért — alibinek. Majd látva, hogy különös esemény nem történt, újra elaludt.

Mikor Belami másodszor zuhant el, a kaszímő — akinek remegő mellei alapján a kakaót kellett volna osztania Kokó szerint — megszólalt:

— Azért ezt mégsem kellene!

Laja felnézett.

— Csak viccelnek — mondta Belami, s a földön fekve is kinyomott egy mosolyt.

Nyílt az ajtó, hűvösség csapott be a gőzbe, és bejött egy szikkadt öregasszony.

— Virágot tessék! — mondta.

— Mennyi az egész? — kérdezte Laja.

— A hóvirág négy, a szegfű tíz.

— Az egészet kérdeztem.

— Ne vicceljen velem a fiatalúr! — mondta az öregasszony, de azért a nagy üzlet lehetősége feltüzelte a szemét.

— Egy százas elég lesz? — Laja nyújtotta is feléje. Az öregasszony legszívesebben már ott sem lett volna, remeA budapesti gyermekszínház bemutatta Frank L. Baum „Öz, a nagy varázsló” című zenés mesejátékát, Csiszár Imre rendezésében. Képünkön: az előadás egy jelenete.

Kozmosz Könyvek,

gő kézzel pakolta ki a csők' rókát.

— No, azért nem kell elsietni, csak mindent rendben — mondta Laja, de a virágárusnő már iszkolt is kifelé. Laja felnyalábolta az egészet, és odavitte Kokó elé. Nehány menet közben lepottyant kőre. Kokó kivett egy hosszú szárú fehér szegfűt.

— Mind a magáé, csak egyet én hadd tűzzek ki — mondta Kokó és odament a kaszírnő- höz. Nézte' az asszony haját, mintha helyet keresne a virágnak, aztán egy gyors mozdulattal betűzte a nő hatalmas mellei közé. Az asszony visz- szafojtott egy csiklandós sikolyt.

Laja intett Tujának, felemelték Belamit.

— Most utoljára még hazaviszünk téged, de ha még egyszer berúgsz...

A hóna alatt fogták meg és húzták magukkal.

— Milyen kedves fiúk, csak kicsit csintalanok — mondta zavartan a kaszírnő egy szemüveges férfinak, aki flekként és két kenyeret kért. A férfi nem válaszolt.

Marafkő László

A címbe kiemelt két szóval és a hozzá tartozó emblémával — két egymással szembe fordított K betű — évente több tucatnyi kötet címoldalán találkozhat az olvasó. Sajátos profilú feladatnak tesznek eleget a Kozmosz Könyvek sorozatai és egyedi kiadványai: a fiatalok érdeklődését elégítik ki elsősorban, a legváltozatosabb műfajokban. A legnagyobb népszerűségre alighanem a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozata tett szert: az itt megjelenő sci-fik pillanatok alatt tűnnek el a könyvesboltokból.

A Kozmosz Könyvek listáját áttekintve kitűnik: 1977- ben is tudatos terv szerint történt a magyar és külföldi szép- irodalom publikálása. Tovább gazdagodot a „Gyöngyszemsorozat”: a magyar irodalom és a világirodalom maradandó remekei közül — többek között — Sinka István és Federico Garcia Lorca válogatott verseit vehettük kézbe. A két költő műveihez még antikváriumokban sem lehetett hozzájutni a legutóbbi esztendőkben — hiányt pótlóak tehát e gyűjtemények. Épült, gyarapodott a Fiatalok Könyvtára is: ez a sorozat, amelynek árát igazán a kiskeresetű ifjak, takarékoskodó diákok zsebéhez méretezték, 1977-ben például a Svejket és Szerafi- movics Vasáradatát kínálta. A külföldi szépirodalom rangos képviselője volt ebben az esztendőben Csingiz Ajtmatov is, kisregényeivel.

ANTOLÓGIÁK

Gyűjteményes kötetet szerkeszteni, közreadni mindenkor hálás, ám ugyanakkor nehéz és kockázatos feladat is; bizonyos azonban, hogy az antológiák az olvasók toborzásának kiváló eszközei. S a Kozmosz Könyvek évről évre él is ezzel a lehetőséggel. A Fénykerék című antológia például — Király Zoltán szerkesztésében — a nálunk még viszonylag kevésbé ismert mai bolgár költészetet, pontosabban annak új hullámát mutatja be. A baráti országok jelenkori irodalmában való tájékozódás:

NÓGRAD - 1978. január 27., péntek

Mai tv'ajánlatunk

18.25: Éjszakai műszak

A riportfilm készítői — Gerencsér Ferenc, Kovalik Károly, Márton József és Hubert István — az. éjszakai munka gazdasági és emberi oldalát vizsgálják. Három budapesti nagyüzemben, a Budapesti Híradástechnikai Gyárban, a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci n'óresysA- gében és a Ganz Villamossági Művekben szerzett tapasztalataik alapján mondják el véleményüket. Azt a tényt állapítják meg, hogy az éjszakai műszak bevezetése nem lehet kampány. Mindig gazdaságossági számításnak kell megelőznie. Gyárainkban annyi a gép — sok közülük a korszerűtlen, i elavult —, .hogy még a délelőtti, délutáni műszakban se jut mindegyikre munkás Magas termelékenységű gépek beállításával jobb kihasználásukkal a nappali két műszakban is többet lehetne termelni. Megszólalnak a filmben a gyárak vezetői, és a legérdekelteb- bek: az éjszakai műszakban dolgozók is.

szép kötelesség; akkor várhatjuk jogosan a hazai fiatal írók, költők nemzetközi térhódítását, ha magunk is szeretettel, érdeklődéssel fogadjuk a külföldön születő új törekvéseket.

A Tengerlátó, nyugodtan mondhatjuk, testvérantológiája az iméntinek. Vasy . Géza szerkesztő a mai magyar költészet legfiatalabb generációinak verseit sorakoztatta föl: huszonöt-harmincöt év körüliek költeményeit. Az idősebbek, a már ismertek és a bemutatkozók egy kötetben szólalhatnak meg — a gyűjtemény ezzel irodalmunk folytonosságát, összefüggéseit is hangsúlyozni tudja. A fiatal, a mai lírával most ismerkedő olvasó színes, lüktető világban tájékozódhat; a tapasztalt irodalombarát pedig seregszemlét tarthat, hatásokra, kísérletekre figyelhet.

FIATALOK KÖNYVEI

A Kozmosz Könyvek évről évre két fiatal poétának biztosít bemutatkozási lehetőséget — önálló kötetben. Kegyelettel kell megemlékeznünk arról, hogy a nemrég váratlanul elhunyt kitűnő költő, Kormos István volt — szűnni nem akaró lobogásával, jókedvű baráti tanácsaival — életrehívója és éltetője ennek a vállalkozásnak. Bizonyára lesz — kell legyen! —, aki helyébe lép, s ápolja tovább a nemes kezdeményezést.

A tavalyi esztendőben Nyi- lasy Balázs és Pinczési Judit kapott teret: érett költészetükkel mindketten rászolgáltak az önálló bemutatkozásra. Nyilasy kötete. A fiatalember mindennapjai, sokak számára ismerős, örömeivel és vívódásaival együtt vonzó világot tár föl az értelem fényénél; Pine- zési fölfokozott gondoiatiságú, általában tömör, szűk szavú versei pedig — paradox módon — főleg az érzelmeket mozgósítják. Kettejükkel rangos sor folytatódik: korábban itt jelent meg Veress Miklós, Nagy Gáspár, Pintér Lajos első kötete is.

Nem „mostohagyerek” a próza sem. Béres Attila korábban csupán költői babérokra pályázott — szép versekkel van jelen a Tengerlátóban is — most első prózai kísérletei: katonatörténetei láttak napvilágot.

Újhelyi János már nemegyszer bizonyította tehetségét — Vágyódás című regénye viszont kevesebb örömet szerez: nem egyéb érzelmes „Lőve Story”-nál. Gulay István bemutatkozása sem sikerült egyértelműen Somdy álma című, nehezen meghatározható műfajú kötetével. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni — de ostorozni sem szükséges: egy kiadó fiatalok tollából nem tehet közzé csupa remekmű- 1 vet. Elismerés a kísérletező

kedvet illetheti: az értékkeret ső, bizalmat előlegező tájékozódást.

FIATALOKRÓL

FIATALOKNAK

Remélhetőleg nem bántódik meg senki — se szerző, se kiadó —, ha megemlítjük: találkozni olyan véleménnyel, mely szerint „befutott”, érett írónak rangon aluli dolog, puszta kényszerűség Kozmoszkiadásban megjelenni. Hamis ítélkezés ez! Molnár Zoltánnak például 1977-ben két könyve is napvilágot látott — s min- kettőt jellege, karaktere utalta ide. „Sohasem írtam az. ifjúságnak. Egyáltalán semmilyen koorsztálynak. De amikor a Kozmosz szerkesztősége lehetőséget nyújtott, hogy immár negyedszázadnyi novellatermésből gyűjtsünk össze egy kötetnyit a felnőtt ifjúság, vagyis az olvasók ifjabb korosztályai számára, nagyon megörültem” — vallja az író Eszmeralda csókja című no- velláskötetéről, megintcsak jelezve: az esetek többségében nem leszűkítetten értelmezett ifjúsági igényből keletkezik könyv. (Ugyanez vonatkozik Molnár Egy vöröskatona emlékei című könyvecskéjére is.)

A sor folytatható. Fábián Zoltán elbeszéléseket és kisregényt tett közzé egy kötetben, Végh Antal novelláiból válogatott. Prózairodalmunk derékhadának e három — elismert és József Attila-díiial is megbecsült — képviselője föltétlenül növelte köteteivel a Kozmosz Könyvek népszerűségét.

Szőnyi Sándor Hatodik földrész című regénye, Kelemen Sándor Jó utat, Anna című elbeszéléskötete már kevésbé sikerült mű —, de fordulatos és erkölcsileg tanulságos mindkettő.

ÓLVASÓT NEVELNI

Befejezésül két kötetről szólunk még. A centenáriumra jelent meg Az én hadseregem című válogatás Adunak a fiatalokhoz szóló műveiből; Varga József verseken és cikkeken keresztül hozza közel egy érlelődő olvasóközönséghez a költő életművét. Fomo- gáts Bála a Regény tükörrel azok tájékozódását kívánta megkönnyíteni, akik a felszabadulás utáni «magyar próza- irodalommal ismerkednek. Könyvének igen sok a vitatható pontja, de cé'ját lényegében eléri: értő olvasók nevelésében segédkezik.

S ez a program nem csupán Pomogáts Béláé, hanem — tevékenysége egészében — a Kozmosz Könvvek sorozatáé is. Nem avuló klasszikusokat és aktuális újdonságokat, reprezentatív válogatásokat és bemutatkozó köteleket kap kézbe a fiatalember — és szinte észreyétlenül nő föl az olvasók új generációja.

Tarján Tamás