Nógrád. 1978. január (34. évfolyam. 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

^■W| Olimpiai pontstersöinh Kétszer az ötödik helyen Érdekes,' hogy a birkózók mindegyik korosztályában az 57 kig-os súlycsoport a „leg­sűrűbb”. Itt a legnehezebb odaférkőzni a legjobbak kö- iZé. Bátka József „szerencsét­lensége”, hogy ő is ide tarto­zik. Az a sokat emlegetett fanatizmus viszont átsegít ta­lán még a legnehezebb akadá­lyon is. ő volt a pásztói birkózás első üstököse. A szakosztály első komoly eredménye, ami­kor Bátka József 1975-ben ki­jutott az IBV-re. Ott ugyan helyezetten maradt az akkor 48 kg-os versenyző, de már a kijutás is nagy elismerésnek számított. Tavalyelőtt sérül­ten is helyezett volt a junior magyar bajnokságon, amit tavaly megismételt. Sőt a fel­nőttek között is ötödik lett. — Ennek ellenére nekem csalódás az eredménye — kap­csolódott a beszélgetésbe a szakosztály vezetője. Illés Rudolf. — Illetve, ha nem is csalódás, de elmaradt a vá­rakozástól. Pörgessük vissza az eseményeket! A junior­bajnokságon ötödik lielyet szerzett. Több van benne Igaz, nem jutottak döntőbe olyanok, mint ördögh és Mogyorósi. Akik, ha nem is jobbak Jóskánál, de közel azonos képességűek vele, és ott lenne a helyük. Én azon­ban nem ehhez viszonyítok. Tavaly számos versenyen Bátka és Balogh osztozott az első két helyen. Azt vártam a juniorbajnokságtól is, hogy mindketten ott lesznek a do­bogón! — Jött a felnőttbajnok­ság — folytatta elemzését a vezető edző. — Ha egy ki­csit bátrabb, rámenősebb, ta­lán elérhette volna. Igaz, sé­rült volt, szinte az egész év­ben, de azzal a szívóssággal, ami benne rejlik, nagyon so­kat lehet kezdeni. Elsősor­ban hídharcban kell javulnia, és fizikailag. — Valóban vékony va­gyok. De hogy, nincs meg a kellő kondícióm, az csak lát­szat. Már ott tartok, hogy a szakosztályban 82 kg-ig jöhet bárki. Persze mi tagadás, so­kat kell erősödnöm, ha ott akarok lenni az élvonalban. Márpedig szeretnék. Talán idén elkerül a sérüléssorozat. Tavaly nem volt szerencsém. Fül-, váll-, bordasérülés kí­sért szinte az egész évben. Utolsó éves junior voltam. Ebben az évben már csak a felnőttek mezőnyében ver­senyezhetek. Ahhoz, hogy a tavalyi négy olimpiai pontot meg' tudjam ismételni, az or­szágos bajnokságon dobogó­ra kellene kerülnöm. Nagyon nehéz lesz! Kiinga, Molnár, Szalontaf ma még mindenképp jobb nálam. h. j. Nógrádi siker Kazincbarcikán és Gyulán Á birkózók és az asztalite­niszezők úttörő-olimpiájának küzdelmei eljutottak az or­szágos döntőkig, örvendetes, hogy nógrádi sikerekről szá­molhatunk be. A birkózók már a területi döntőn is népes mezőnyt vo­nultattak fel. Nógrádból töb­ben is indultak, de egyedül a pásztói Bátka Zoltán jutott tovább.' Súlycsoportjában 17- en voltak, és ellenfelei mind­egyikét kétvállal győzte le. A „tuskirályban” tehát joggal bízhattunk az országos döntő előtt. Kazincbarcikán, az országos döntőben 66-an gyűltek ösz- sze Bátka Zoltán, a Kun Bé­la Általános Iskola tanulója itt sem adta alább az első Tanárok, tanítványok versenye Nógrádmegyerben „Hajrá, tanárok", '„Gye­rünk diákok", „Mindent be­le ifik’’, ki-ki hovatartozása szerint biztatta a versenyző csapatokat. A közelmúltban a késő délutáni órákban ma­gasra szökött a versenyzési láz a nógrádmegyeri iskola tanárai, diákjai és az úttörő- csapatban tevékenykedő ifi­vezetők körében. Izgalom, de­rű, kavargóit a tornaterem levegőjében, miközben az izzadságtól átnedvesedett me­zekben minden igyekezetüket és ügyességüket összeszedve, igazi sportszerű küzdelmet vívtak a terem parkettjén a tízfős csapatok. Az első for­duló során az volt az érzé­sünk, hogy a tanárok be­hozhatatlan hátrányba kerül­nek, de Mucs Sándor meg­szerezte a csapat első pont­ját. Gál Józsefné azért pa­naszkodott, hogy az edzéseken minden labdája betalált a kosárba, a versenyen viszont, ha csak egy hajszállal is, de mellé sikerültek a dobások. Sokáig nem lehet meditálni, mert azonnal követték egy­mást a gyakorlatok. Bizony nem is olyan könnyű egy­szerre négy labdának pa­rancsolni. Rácz Anikónak az ifik egyik erősségének sike­rült „megszelídíteni" a göm­böket. Már-már úgy látszott, hogy kötélhúzásban az ifik diadalmaskodnak, mikor a tanárok összeszedték tarta­lék erejüket és a maguk ja­vára billentették a „kötelet”. Jóllehet labdarúgásban az ifik győztek, de azért az ősz hajú Para Ferenc a töUb'i kollégájával együtt bebizonyí­totta, hogy még mindig tud­nak a labdával bánni. Az iz­galmas, hangulatos versenyt végül is az ifik nyerték, megelőzve a diákokat és a tanárokat. Csak a pontok­ban volt különbség a három csapat között. Valamennyien győztek, mert jól érezték ma­gukat, mozogtak, játszottak. Győzött a sportolási kedv! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a kétórás ver­seny után még ráadás kosár­labda-mérkőzésre is vállalkoz­tak a tanárok és az ifik. Az erkölcsi dobogó legma­gasabb fokára mindenképp a nevelők állhatták fel, kik arra vállalkoztak, hogy aktí­van versenyezzenek és ját­szanak a tanítványaikkal, a volt növendékekkel. Ezen a délutánon erősödött a tanár­diák kapcsolat Nógrádmegyer- ben. A kisdiákok körében nem az marad meg, hogy a tanár néninek, vagy tanár bácsinak egy-egy gyakorlata nem a legjobban sikerült. A közös játék és versenyzés em­lékei rakódtak le, melyre hosszú évek után is , szívesen emlékeznek vissza. sz. f. \ totó 53. heti eredménye 1. Atalanta—Milán l—1 x 2. Fiorentina—Napoli 1—o 3 3. Foggia—Perugia o—l 2 4. Genoa—Lanerossi i—2 2 5. Juventus—Bologna 1—0 í 6. Lazio—Torino i—i x 7. Verona—Roma o—0 x 8. Avellino—Rimini o—0 x 9. Cagliari—Brescia 2—4 2 10. Cesena—Sampdoría 2—1 1 11. Como—Cremonese 2—1 3 12. Taranto—Ascoli 1—3 2 13. Tefnana—Palermo 2—1 1 14. Lecce—Monza 0—0 helynél! Ä 35 kilósok olim­piai bajnoka lett. Az úttörő-olimpiák’ 12 éves történetében eddig mindössze egyetlen helyezés jutott nóg­rádi versenyzőnek. Licska Gábor egykori ezüstérme ma már sporttörténeti emlék. Az idén új rendszerben bo­nyolítottál!: le az asztaliteni­szezők versenyét: csak egye­sülethez nem igazolt ver­senyzők vehettek részt a küzdelmekben. Ez a lehető­ség kedvezett a felsőtoldi Nagy Magdolnának, ö már volt országos döntőn, de a sűrű „mezőny” hamar kiejtet­te. Az idei küzdelmekben vi­szont elért a cél közelébe: harmadik lett. A XIII. úttö­rő-olimpia tehát szerencsés volt számára. Nógrád sportja is elkönyvelheti jó he­lyezését asztaliteniszben. Mérlegen a röplabda NB II. (4.) Meggyőzőbb őszi játékkal sikerült bentmaradni Az újonc Kazári VM női csapata a tavaszi fordulóban mindössze egy győzelmet ért el és ez csak a tabella 13. he­lyéhez volt elegendő. A ta­vasszal mutatott játék alapján a szakemberek a csapatot biz­tos kiesőként tartották szá­mon. Az egyesület elnöksége is látta a súlyos helyzetet, ezért igen nagy erőfeszítéseket tett a szakosztály megmentéséért. Az elnökség úgy döntött, hogy a szakvezetés és a játékosál­lomány megerősítésével sike­rül megmenteni a csapatot a kieséstől. így került a szakosztály élére Takács Zoltán, aki a hatvanas évek végén azSBTC- nél töltött ugyanilyen tisztsé­get, méghozzá eredményesen. A játékosállomány megerősí­tésére pedig sikerült Szabó Miklósnét, az SBTC'től leiga­zolni­Az új szakvezetés igen nagy lelkesedéssel, a tenni akarás becsvágyával látott munká­hoz. A játékosok szorgalmasan készültek az őszi idényre, mi­vel mindenki tudta, hogy a csapat sorsa most már csak rajtuk múlik. Az őszi, mindent eldöntő rajt augusztus végén kezdő­dött. Az első négy fordulóban talán a görcsös akarás miatt még játszmát sem sikerült fogni.. Az ötödik fordulóban azonban váratlan hazai siker született, ugyanis a mezőny közepéhez tartozó sátoraljaúj­helyiek ellen remek játékot produkáltak a kazári röplabdá- sok és ha szoros küzdelemben is de sikerült a mérkőzést 3—2-re megnyerni. Ezt követő­en azonban a csapat hiába játszott jól az élbolyhoz tarto­zó csapatok ellen, nem sok eséllyel vette fel a küzdel­met. A DMTE, a Ny. VSSC, az MVSC elleni 3—0-ás vere­ség is ezt igazolja. Ezek után került sor az SBTC elleni ta­lálkozóra, amely Zagyvapál- falván volt megrendezve. Az igen feszült légkörben lefolyt találkozón végig a kazáriak irányították a játékot és győ­zelmükkel igen nagy lépést tettek a bentmaradás felé. A biztos bentmaradás azonban csak a 11. fordulóban Debre­cenben dőlt el, amikor a he­lyi Volán ellen győztek a ka­zár! lányok és bizonyították, hogy kemény és fegyelmezett munkával az, eredményes sze­replés nem maradhat el. A Kazári VM csapata az idei bajnokságban 28 pontot gyűjtött össze és ezzel a 11-1 helyre került. A csapat őszi eredménye­sebb szereplése annak köszön­hető, hogy a szorgalmas, fe­gyelmezett edzésmunka követ­keztében a játékosok technikai és taktikai tudásszintje a ta­vaszihoz képest emelkedett. Több mérkőzésen az is bé- igazolódott, hogy fizikai ké­pesség dolgában előobre lé­pett a csapat. Továbbá igen naf>" jelentőségű az is, hogy r«* szakvezetésnek időben sikerült a játékosok önbizal­mát felébreszteni úgy, hogy az őszi idény mérkőzésein egy „kishitűséget levetkőző társa­ság” indult útnak. A csapatnak azonban nem szabad elbizakodni, hanem még szorgalmasabb edzések­kel és még fegyelmezettebb munkával kell azon az úton menni, amit ősszel elkezdett. A 11. helyezést az alábbi játékosok vívták ki: Gubányi, Szabóné, Takácsné, Kovács V-né, Kovács F-né, Kovács, Nagy, Bencsik, Csipkés, Berki­A csapat edzője: Gubányi Ottilia. Varga Nándor Úttörő-olimpia \ Síelők döntője Saigon A birkózók és az asztalite­niszezők már az úttörő-olim­pia országos döntőjében küz­döttek. Három hét múlva el­jutnak addig a síelők is. En­nek volt előversenye az 1977. utolsó előtti napján rendezett megyei döntő. Négy napig Eresztvényben készültek a sítábor lakói. Most nem lehet panasz, tény­leg ideális körülmények kö­zött: nagyszerűek voltak a hőviszonyok. A városban zu­hogott az eső, de ez a he­gyekbe csak annyi kárt tett, hogy a hóréteg vastagsága csökkent. Nem veszélyeztette a verseny rendezését. A futóversenyben a futólé­cesek kezdték a versenyt. Nagy fölényben voltak a Ma- linovszkij úti iskola tanulói, akik csak négy helyezést ad­tak át a többi indulónak. Űttörőleány, III. korcso­port (10—11 éves, teljesen kezdők. A táv 1 km volt): Vincze, Pozsik, Kettős sor­rend, mindhárman a Mali- novszkij iskolából. II. korcsoport (12 évesek, a táv 2400 méter): Galbács, Pálmai, Bereczki sorrend,- szintén Malinovszkij iskola. I. korcsoport (13 évesek, 2400 m-es táv): Hronyecz és Telek O. (mindkettő Mali­novszkij iskola) mellé Németh M. (St. Rákóczi) került har­madikként. Űttörőfiú, II. korcsoport (2400 m.): Szlivka Gy. és Bar- tus (Malinovszkij iskola) osz­tozott az első két helyen, a Sportköri elnökök értekezlete Á szécsényi járási sportfel­ügyelőség az elmúlt napok­ban Szécsényben tartotta meg az egyesületi elnökök tavalyi utolsó • értekezletét. Domszky György, járási sportfelügyelő szólt az egyesületek előtt álló feladatokról: a sta­tisztikai jelentések elké­szítéséről, a leltározások - selejtezések előkészítésé­ről, a gazdálkodási jelentés és a jövő év költségvetésének elkészítéséről, a téli sportköri esték szervezéséről, a ,,Kj tud többet a sportmozgalomról” szellemi vetélkedők helyi ver­senyéről. Részletesen elemez­te az egyesületek előtt álló közgyűlések fontosságát. Ja­vasolta,- hogy ezeken a ta­nácskozásokon az egyesületek vezetőségei tűzzék napirendre az 1977-es év értékelését, az idei év feladattervét, a gaz­Táj futás Zentai László hatodik A Magyar Tájfutó Szövet­ség hivatalosan is közzétette az 1977. évi ranglistáját. A ranglistában az ifjúsági fiúk kategóriájában Zentai László, a nagybátonyiak tájfutója az előkelő 6. helyen végzett. Ki­emelkedő helyezését a nem­zetközi rangsoroló versenye­ken elért jó eredményeinek köszönheti. A nyáron alapo­san felborította a papírfor­mát az országos középiskolai bajnokságon is, amelyre oly’ nehezen jutott el- Sikerült győznie, országos bajnokságot nyert. 1974-ben bátyja, 1976- ban társa (Horváth Győző) után neki is sikerült bekerül­ni a legjobb tíz tájfutó közé. Alig maradt el a legjobb vi­déki versenyzőtől aki már több éve kerettag. Jövőre to­vábbi fejlődést lehet várni a kiváló sportolótól, aki akkor már nem szűkebb hazájának szerzi a jó eredményeket, ha­nem a magyar tájfutás hír­nevét öregbíti. A hivatalos ranglista: 1. Hirt Jenő (Kőbányai Lom­bik) 100,08. 2- Kuron György (BEAC) 102,97, 3. Molnár Gé­za (BEAC) ,103,09. 4. Postav Botond (Kőbányai Lombik) 104,00, 5. Hrenkó László (Nyíregyháza) 107,76, 6. Zentai László (Nagybátonyi BSE) 108,61, 7- Nagy Lajos (PVSK) 108,72, 8. Gergely Attila (Kő­bányai Lombik) 110,72, 9. Vasy Zoltán (Kőbáhyai Lom­bik) 117,06, 10. Nemesházi Ist­ván (ZTE) 117,51. dasági beszámolókat a költség- vetéssel. Ahol szükséges, ott a vezetőséget egészítsék ki. Tekintettel az elnökök kö­rében lezajlott személyi vál­tozásokra, a járási sportfel- ,ügyelő ismertette az alapsza­bályzatot. Holecz Ferenc, a járási KISZ-bizottság nevelési fe­lelőse a KISZ-szervezetek és a sportkörök kapcsolatáról tartott tájékoztatót. Foglalko­zott az „Edzett ifjúságért” mozgalom járási tapasztalatai­val. i Az előterjesztést követő vi­tában többen szót kértek. A hozzászólók egy része a KISZ, az MHSZ és a sport­körök kapcsolatainak helyi tapasztalatairól beszélt. Az érintett sportkörök vezetői ki­fogásolták, hogy a labdarúgó­szövetség a serdülőcsapatok ki nem állása miatt bajnoki pontokat vett el a felnőttcsa­pattól. A hozzászólók egy ré­sze azért panaszkodott, mert magasak a különjáratú' au­tóbuszszámlák. Az anyagiak nagy részét így a labdarúgó­csapat viszi el. A tanácskozás után a szak- szövetségek vezetőinek a be­vonásával sor került az első sportakadémiai előadás meg­tartására. „A szovjet nép 60 éves sporttörténete” címmel. harmadik egy rákóczis lett Németh Gy. Űttörőfiú, I. korcsoport, (3 km): Ponyi Gy. (Bgy. Dó­zsa) lett az első, megelőzve két Malinovszkij iskolást: Budayt és Horváth J.-t.* ; A túralécesek küzdelmével folytatódott a versery. Kisdobosfiúk: (10 évesek, 1 km táv.): Hegedűs I. és Kiss (Karancslapujtő) közé férkőzött be másodikként Longaue? (St. Gagarin iskola). Űttörőfiú, II. korcsoport (I km.) A baglyasi Sebó győ­zött Laczkó és Varga (Ka­rancslapujtő) előtt. I. korcsoport: (1 km.) 1. Te- szári (Diósjenő), 2. Jeszenszky (Somoskőújfalu), 3. Hegedűs Zs. (Karancslapujtő). Űttörőleány, 1II. korcsoport: (1 km.). Az egyedüli induló, Nagy Enikő volt (Rákóczi is­kola). Az úttörő-olimpia megyei döntőjének utolsó résztvevői a lesiklók voltak. A 280 mé­ter hosszú, 50 méter szintkü­lönbségű pályán nyolc kapu között kellett eljutni a célig. Kisdobosok: 1. Lavaj (Ka­rancslapujtő), 2. Nádas (Ga­garin iskola), 3. Kis® J. és Hegedűs I. (mindkettő Ka­rancslapujtő). Űttörőfiúk, II. korcsoport: (11—12 évesek) 1—2. Németh Gy. (Rákóczi iskola) és Sebó (Baglyas), 3. Budai B. (Nagy­bárkány). I. korcsoport: (13—14 éve­sek) 1. Ponyi Gy. (Bgy.), 2, Szpisák Gy., 3. Galogh L.; (mindkettő Nagybárkány). Leányok, II. korcsoport: 11 Hegyi J. (Gagarin iskola), 2. Jávori I. (Malinovszkij isko­la), 3. Ponyi M. (Bgy.) Űttörőleányok, I. korcso­port: 1. Kiss Z. (Nagybár­kány), 2. Németh M. (Rákó­czi iskola), 3. Balya A. (Nagy­bárkány). Lehetett elmarasztaló véle­ményt hallani a megyei dön­tő színvonaláról. Egyet vi­szont nem szabad elfelejteni: az úttörő-olimpia tömegsport- rendezvény. Az már más kér­dés, hogy ebből a tömegből kell kihozni a jövő verseny­sportolóit. Láttunk biztató je­leket. A legfontosabb az volt, hogy találkozhattunk győzte­sekkel Nagybárkányból, Ba­lassagyarmatról, Diósjenőről és Karancslapujtőről is. NÓGRÁD — 1978. január 3., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents