Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
DAJKAMESE A kislányból csinos fiatalasszony lett, mióta nem találkoztunk. Most úgy beszélgetünk Klárival, ahogy felnőttek szoktak munkáról, lakásról, családi örömökről és gondokról. — Hát a versmondás? — kérdezem, mert ismeretségünk egy irodalmi színpad munkája közben kötetett. — A próbákra, szereplésekre nincs időm, de ha egyedül vagyok otthon, most is verseket mondok — közli Klári, majd pici szünet után (mennyi várakozás, öröm, félelem, büszkeség fér bele néhány másodpercnyi szünetbe) hozzáteszi: én már csak a gyermekeimnek „szavalok” majd. Hányszor próbáljuk indokolni az öntevékeny művészeti csoportok létjogosultságát... De a rengeteg érv között talán még egyszer sem hangzott el, hogy ezek a fiatalok anyák, apák lesznek, akiktől verseket, meséket vár-, nak, kérnek, követelnek a gyerekeik. Azonnal próbára teszem magam: milyen verset, mesét mondanék az autóbuszon (mert itt találkoztunk Klárival), ha netán a közelemben nyüzsgő kis pufók srácot —, hogy lány vagy fiú, azt nem tudom— meg akarnám hódítani. Ez a műfaj mindig kedves volt nekem; sőt annak idején még kollokválnom is kellett gyermek- és ifjúsági irodalomból, most mégis csak valami régi-régi rigmus jut eszembe: „Egér, egér kisegér, / Van-e fogad hófehér? / Adjál nekem vasfogat, / Adok neked csontfogat!”. Emlékszem, hogy sokáig kultikus jelentőséget tulajdonítottam ennek a mondókának. Most, mikor „szaporodik fogamban az idegen anyag”, különösen jó lenne ha hatna a va- rázsve'rs. Leszállván a buszról, a házban több felnőttet is kapacitáltam: mondjanak gyermekverset. Csaknem mindenki tudott, s csaknem valamennyien a homályba tűnő gyermekkor mélyéről bányászták elő. Amennyire emlékszem, nem óvodában, nem iskolában tanulták. Az irodalomtörténészek megemlítik, hogy Puskinnak csodálatos képzelőerővel megáldott, nagy mese- és népdalkinccsel bíró dajkája volt. Vajon ismernénk-e ma a költő ne- yét, ha ez a tehetséges ember — ahogyan a pszichológusok mondják — ingerszegény környezetben nő fel? Természetesen nem ezen akarok meditálni. De arra már érdemes figyelnünk, hogy eltűntek, vagy legalábbis megfogyatkoztak a dajkák, a dajkaszívű anyák, azok az asszonyok, akik érzéseket és gondolatokat hintenek el és tartanak ébren a gyermekek lelkében. A rengeteg meséskönyv, a tévé, a rádió, a telefonmese, sajnos, nem pótolhatja őket. Személytelenek. A gyerek szeretne a mesélő ölébe ülni, s főleg — minduntalan megszakítva a történetet — visszakérdezni. A közelmúltban kitűnő kis baráton — miután rajtam kívül mindenkit eltávolított a szobából (ebből látszik, hogy fórumon nem lehet mesélni egymásnak) — arról érdeklődött, hogyan alszik el a függöny, nem haragszik-e a villanykörte, ha éjszaka felébresztjük, s nem lenne-e jobb. ha lefektetnénk a kabátot? Az utolsó kérdésre végre tudtam felelni — hála József Attilának. Péter barátom természetesen nem ismeri még az Altatót, de hát azt el sem tudia képzelni, ^ogy „fogason alszik a kabát”. A kabát csak széken tud aludni, így szunnyadozhat az esetleges szakadás is. Világos, hogy a négyéves Péter — mint ahogy a legtöbb gyerek — költő. Költői módon látja a világot. Majd elrontják az iskolában — szokták mondani. Nemcsak az iskolában — toldhatjuk meg De mi lenne, ha nem rontanánk el őket? Többet, sokkal többet tarthatnánk meg fogékonyságuktól. Nincs időnk? Nincs elég. A gyermekek gondozására, táplálására felkészülnek a fiatal anyák. Es a mesére, a versre, a szellemi dajkálásra? Az apákról már nem is beszélek... Péter barátomnak — aki emeletes ágyában oly könnyen személyesítette meg a tárgyakat — egyetlen igazán hozzá illő verset, vagy mesét sem tudtam mondani. Csak később jutott eszembe Devecseri néhány sora, melyet ezúton küldök el: .„Apám. — így szól a kis báln'a — / hadd mehessek el a bálba” / „Nem mehetsz el, fiam Péter, / Nem vagy még egy kilométer”. (gyarmati) Veronka néni lábast vesz Szandai boltban, \ " a pultok előtt Ezerrel többen váltak... Hosszabb ideje már; hogy vábbl fejlődése számára. Ám hazánkban évente ezerrel nő a. válóperes tapasztalatok sze- a válások száma. E szomorú rint még sokat kell tenni a grafikon emelkedését 1977. válni szándékozók felelősségé- sem állította meg. Előrelátha- nek felkeltésére. Az idén in- tóan az idén 28 ezer házassá- dított 41 ezer válóper egy- got bontottak-bontanak fel, harmadában nem született íté- Körülbelül ugyanennyi gyér- let. Az érintettek ugyanis femeknek kell" különválnia egyik lelőtlenül szánták el magukat yagy másik szülőjétől. Ho- a döntő lépésre, gyan lehetne elejét venni e Nem szükséges • családjogi számok emelkedésének, mi- törvényünk igazát bizonygatni, lyen tipikus okok játszanak amikor középpontjába állítja közre egyes házasságok vég- a házastársak egyenlő jogain érvényes megromlásában? — és kötelezettségein alapuló nagy fába vágta a fejszéjét a családideált. A házastársak Magyar Jogász Szövetség csa- kölcsönös figyelme, segitőkész- ládjogi tudományos bizottsága, sége, az egyenlő munkameg- amikor nemrég úgy határo- osztás az otthoni teendőkben, zott: családjogászok, válóperes a gyermeknevelésben — az bírók, ügyvédek összefogásá- egyik alapfeltétele a jó házas- val megpróbál mélyére ásni Ságnak. E követelmény isme- a bontóperek valós okainak. A rete és ismertetése pedig az sokoldalú elemzőmunka cél- egész társadalom, valameny- járól, feladatairól Katonáné nyiünk feladata, felelőssége. A dr. Soltész Márta legfelsőbb családok 66,3 százaléka gyer- bírósági tanácselnök, a jogász- mekes, és az összes családok szövetség családjogi oizottsá- 57,7 százalékában legalább gának vezetője tájékoztatta az egy — vagy két gyermeket ne- MTI munkatársát. veinek — mondotta befejezé, sül Katonáné dr. Soltész Már— Ami a bontóperek valós ta. okainak feltárását illeti, a „felszíni” válóokok mögött meghúzódó folyamatok földerítése — nem könnyű vállalkozás. Hogy hányán szeretnének szabadulni a házasság kötelékéből „elhidegülés”, a há-' zastárs „Italozása” vagy „durvasága” miatt ez vajmi keveset mondó statisztika lenne. Az viszont már beszédes adat, hogy az utóbbi tíz évben a házasság felbonását 60—70 százalékban a nők kérték, s hogy napjainkban a házasságok 30 százaléka válással szűnik meg. Ám a perekben felhozott okok egyszerű sorrendbe állítása még kevésbé megbízható statisztika, ha figyelembe vesz- szük, hogy a válóper kulturáltabb, humánusabb megegyezéses formájában a bíróság mellőzi a bontáshoz vezető okok feltárását. Tavalya perek mintegy 70 százalékában kerülték el a házastársak a részletekbe menő tárgyalást, a bíróság nyilvánossága előtti „perlekedést”. — Mégsem nyugodhatunk bele abba, - hogy csupán az elmúlt tíz évben csaknem negyedmillió kiskorú gyermek sorsára hatott ki szülei házasságának felbomlása. Természetesen, az esetek egy részében — ahol brutális, botránykozo szülők környezetétől szabadult meg a gyermek — a válás jótéteményt jelentett toA világirodalom remekei — bolgárul Bulgáriában 1944 és 1977 között 70 ország több mint hatezer irodalmi alkotása jelent meg — 85 millió, példányban. A kiadott ’külföldi művek között vezető helyen állnak az orosz és szovjet ■ művek. A bolgár olvasók körében rendkívül népszerűek a francia, angol, német és észak- amerikai klasszikusok. Jack Londontól 55, Shakes piacétól 45, Balzactól 34, Stefan Zweigtől 29. Victor Hugótól 26, Mark Twaintől 26, Moliére- től 25 kötet jelent meg az elmúlt 33 évben. A Világirodalom Klasszikusai sorozatban 22 kiadást ért meg Homérosz Iliásza^ 21-et Moliére Tartuffe- ja, 18-at Shakespeare Hamlet- je és Schiller Teli Vilmosa. Közel kerülnek a világ versmondói is a bolgár gyermekekhez: Verne, Grimm, Andersen, Defoe, Kästner, Hauff Harriet Beecher Stow halhatatlan alkotásai több kiadásban is napvilágot láttak. A jól felszerelt vegyesboltban Veronka néni a lábasok között válogat. — kulcsár felvétele — Vang» Mártonmé, Veronka néni, sebbel-lobbaü nyit be az ajtón. — Aranyom! Hát a cérnát, meg elfelejtettem. Hogy varrom meg a bekecset, ha nem viszem a fekete cérnát. Nézd meg lányóm, rámfér — Mutassad csak lányom, azokat a lábasokat Ez, ez a kis fazék, pont jó lenne énnekem. Na, adjad még hozzá! A szandai boltban Majoros egy új bekecs, ennek már János _ós a felesége dolgozik. A férfi huszonhét esztendeje kereskedő, a felesége is régi ember a szakmában- - Mindig falusi boltban voltak. — Mit visznek legtöbbet? — Élelmiszsert. Cukrot, lisztet, sót, zsírt. Aztán mosószert. Olyan keletje van itt a , . _ ., tv-ben reklámozott legújabb u' J^a2, mosószereknek, hogy csuda, hogy betöltöttem a hatvan- Nem világ végén van már otot nyugdíjas is vagyok, de Szanda Az kell az asszonyok. az okú at meg nemigen vise- nak amir51 hallják hogy lem. El ne felejtsem, hiaba, kor’zerű_ meg kényeimes. Eb- oregszik az ember anya, mo- b nem különbözik a falusi, gyorot, meg valami felvagotfoszlik a háta is, eleje is. Hazamegyek, aztán nekilátok-.. — Veronka néni, milyen cérnát adjak? — kérdezd Majoros Jánosné, az eladó. — Melyiket látja befűzni a tűbe? — Az én szemen édes gyetat is viszek. Egyedül élek, kevés kell már nekem. Veronka néni szívesen beszél, örül ha szót válthat valakivel, A lánya Pesten dolgozik. ritkán jut haza a csameg városi asszonyNézem a konzervek sokaságát. A szokásos üvegek mellett ananász. Rábökök. — Ez is kelendő? Még csak azt viszik igaiáddal. Az öregasszony kis zán. Nem tudunk annyit ren- szatyrába teszi a holmikat, delni, hogy el ne fogyjon, aztán még egyszer körülpil- Nézzen körül! Van citrom, lant. 1 földimogyoró, elég sokféle felw/////wr///////////////////////////////////^^^^ Örökké fáradt, örökké liheg. „Rengeteg a dolgom... Nincs időm meghalni sem... Tégnap hétkor mentem haza és ma már hat órától melózom... Ez a sok határidő, a jelentések... Még az a szerencse, hogy ilyen A jó csatár Valóban érti a dolgát. Le a kalappal, amit csinál, azt jól csinálja. Mert' dolgozni nem dolgozik ugyan, de ragyogóan mutatja magát, éppen úgy. mint a jó csatár. Nyüzsög, ott „No, de rohanok, rengeteg rövid határidős, az egész Ti- van mindenhol — ismeri c ragyogó fizikummal “rendel- a dolgom” — és meg sem áll szán és Dunán innen nagyon jelszót, látni és láttatni —. kezem, más ezt nem bírná... Ez a következő szobáig, ahol fontos témában kért tőlem egy ahol módja és lehetősége van. nem embernek való De sem- eSyik főnöke székel. S miután munkát. Nem, most semmi hogy sok-sok munkájáról, el- mi baj nehogy megsajnálja- ellihegte, hogy milyen renge- esetre sem érek rá, sőt erre a foglaltságáról, szerepének fontok, én megoldom a problémá- teg munkája van, hogy mit munkára nemcsak az éjszaka-/ tosságáról szólhat. Erre megv kát... Szerencsére értem a mun- keU méS ma, holnap és a hé- im, de még a szabad szómba- rá az ideje, energiája, ő ha kamat, másnak ebbe beletörne *en elvégeznie, máris vágtat tóm és a vasárnapom is rá- íijieg, izzad, akkor sem a mun- a bicskája.. Mint például magasabb feletteséhez, akit megy... Majd szólok, ha lesz kában, a munkától fáradtéi, ahogy X-nek és Y-nak is be- forró szavakkal és egy üveg egy lélegzetvételnyi időm, ad- hanepi az önmutogatás mor- letört,.. A múltkori értekezle- barackpálinkával köszönt név- dig dolgozzanak olyan lelke- zsolta fel erejét, ten is” keményen megmosták a naPÍa alkalmából, és máris ro- sen és szorgalmasan, mint én, fejüket, mert csak eloiszmog- han tovább, csak előbb még mint ahogy a felettes kartárs Hogy a vezetése alatt nem ják az' időt Engem nem bl- elhadarja, hogy mennyi, de is mondta volt egyszer baráti mozdult előre, nem fejlődött ráltak, igaz" meg sem dicsér- melir>yi a tennivalója, ám ő poharazás közben: vegyetek vállalata semmit? Na és ak- tek de ez a leciohb mert tér- természetesen megbirkózik példát rólam, helytállásból, ál- kor mi van? A többiek előbb- mészetesnek veszik hosv me- ezekkel. Rajta a munka nem dozatvállalásból...” re léptek, fejlődtek, nem lehet lózom, hogy nem saináíok időt. *>8 ki- ő ™gyon, de nagyon És miután a titkárnőjelel- mindenki első, a vasúti sze fáradságot mert nálunk az sokat szeret dolgozni, különö- kére kötötte: ne zavarja senki relvénynek is van utolso kőén cégemnél nincs ugyan kiug- sen üyen felettes keze alatt, sem, mert mint hallhatta, sür- csija. ró eredmény, de probléma m>nf a ma névnapját ünneplő gős elfoglaltsága van, visz- Dgy játszik, rajta kívül mégsincs. Az én vezetésem alatt kartárs, akit éltessen sokáig a szahuzodott a szobájába es mások sem tudják egységes, szilárd kollektíva szocialista jóisten. homlokát törölgetve átnézte a serrlj akiknek illene 1 alakult ki... A múltkor is...” Hivatalába visszaérkezte- heti képeslapokat Majd miu- kogy a súlyemelésnél nem az. kor két beosztottja akarja elő- tan újból levegőhöz jutott, izzadsóg és nem a nyögés a — ...és sorolja, hogy a adni aggályát a munkával egymás után telefonálta össze döntő, hanem az, hogy mi' múltkor is ő és a kollektívája kapcsolatban, de nincs ideje ismerőseit, barátait, hogy emeb’ fej a versenyző.-n dyen hősiesen helytállt a meghallgatni őket, mert mint azoknak is tudomására hozza. jelentés összeállításában és homlokát törölgetve, sűrű és hogy mennyi, de mennyi a Papp János végül is egy nagyon optimális, fájdalmas hangos elsuttogja: dolga, a munkája, a tennivalóreális helyzetképet tudtak ősz- „Felettes kartársunk egy ja, hogy az már nem emberi, | ] NÚGRÁŰ - 1977. vágott. Az ünnepekre déligyümölcsöt várunk. Még kerítésdrót is van. A boltvezető bólogat. — Falun kell is. Sok az új ház, nagyok a porták, be keli keríteni- A tűzhely az hiánycikk nálunk. Nagyon keresik. — Mekkora a forgalom? — Olyan kétszáznyolcvan-háromszázezer forint havonta. Sokfélét megtalálnák' itt az emberek. Kisebb dolgokért nem mennek Gyarmatra. Csak akkor, ha ruhafélét, hűtőt, mosógépet, szőnyeget, vagy egyéb drága holmit vesznek. A boltosházaspár elégedett. Idevalósiak mindketten, ismerik az embereket, azok is, őket. Igyekeznek jól ellátni a dolgukat. ’ Két gyerekük közül az egyik gépszerelő a termelőszövetkezetben. A kisebbik Egerben, az erdészeti szak- középiskolába iratkozott. Majorosáé a fejét ingatja. — Nem is tudom, ennek a gyereknek honnan támadt ez az ötlete, hogy erdész lesz. Micsoda munka már az? Naphosszat az erdőt járja. Nem, tudtuk lebeszélni. Gondoltuk az urammal, legyen meg akkor a kedve. Legyen erdész, ha mindenáron az akar lenni. X Az általános iskola egyik tanárának, Kerti Sándornak, sietős a dolga. Mindjárt becsöngetnek, órára megy. Harminckét esztendeje tanít. Földrajzot, történelmet, magyart, miikor hogy hozza az élet- A fia agrármérnöknek készül, Debrecenben. — A haza, az országjárás, az itthoni tájak megbecsülésére szeretném tanítani a nö-‘ vendékeimet. Ezért is megyünk sokat országjárásra. A nyáron Tiszafüred, Kisköre vidékére készülünk. Az az elvem, hogy először a megyét ismerjék meg a gyerekek, aztán más vidékeket. A nógrádi hegyek, völgyek, után ezernyi szépséget kínál áz ország. Alig egy órát töltöttünk a szandai boltban. Sok mindenről hallottunk, emberekkel ismerkedtünk. Az ajtó gyakran nyílik, csukódik, a bolt még ma is egy kicsit a falu közepe. •. Csatai Erzsébet szehozni munkájukról. „Felettes kartársunk egy ja, hogy az már nem emberi, nagyon fontos, és egy nagyon amit neki ki kell állnia... decembet 13., kedd
