Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-13 / 292. szám
Első a kacsai Szép Sző Véget ért a négynapos balassagyarmati fesztivál A szombathelyi Hekszisz színpad diákjai Fuks Mundstück úr a félelem ellen című regény adaptációjával a negyedik helyet szerezték meg. A tizenharmadik balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpadi napok versenyprogramjában tizenkét hazai és egy külföldi együttes mutatta be produkcióját. A bemutatók utolsó, szombati napján öt együttes vetélkedett, s az ő műsoruk értékelésével még adósak vagyunk. Elsőként a hajdúböszörményi városi irodalmi színpad lépett közönség elé Ladislav Smocek, mai cseh szerző Labirintus című grotészk játékával. Fokozott várakozással tekintettünk bemutatkozásuk elé, hiszen ezt a játékot két nappal korábban már láthattuk a KISZ Központi Művész- együttes irodalmi színpadának gondolatokban gazdag, kivételes művészi kvalitásokat megcsillogtató előadásában. Tehát akaratlanul is összehasonlítottunk, s ebben az ösz- szehasonlításban a hajdúböszörményi tizen- és huszonéves színjátszók minden tekintetben alulmaradtak nagynevű versenytársaikkal szemben. Az előadásnak nem sikerült Smocek bonyolult gondolatait, ironikus, groteszk játékosságát felidéznie; ez — hasonlóan a makói Parázs színpadhoz — meghaladta a fiatalok felkészültségét, tehetségét. Lázár Imre rendező csínján bánhatott volna a hanghatások alkalmazásával is, erőszakosabbra, nyájasan kegyetlenebbre „vehette” volna a főszereplő portás figuráját, s egyes történéseket pontosabban megindokolhatott volna. A szombathelyi Hevesi Ákos Szakközépiskola Hekszisz diákszínpad Ladislav Fuks regényét adaptálta Murdstock úr a félelem ellen címmel. Jó ötlet volt a félelem bábuként való megjelemtése, sikerült jól megtervezni a játék koreográfiáját is és egységes, jól ösz- szehangolt közösségi játékot teremteni. A darab eszmei, gondolati mély rétegeinek az árnyalt megszólaltatásával, Mundstock úr alakjának hiteles megformálásával azonban adósak maradtak Holdosi József rendező diákjai.. A balassagyarmati Ex Libris irodalmi színpad Jozef és Karel Capek A rovarok életéből című színdarabjának másik részletét mutatták be, mint a szintén balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad. Zsákmányolok című előadásuk tulajdonképpen az élősködőkről, az állatok világában természetszerűen meglevő, s bizonyos helyzetekben az emberek világába mindenkor erő- szakoltság nélkül áttranszponálható kegyetlenségről, az ösztönök hatalmáról szól. Véleményem szerint okosan felépített, színészi remeklések (Borbély Klára, Sárkány Zsuzsa, Demus József) egész sorát felvonultató előadást hoztak létre, kitűnő és a műsorhoz jól illeszkedő zenei aláfestéssel. Tibay András rendezése jól koncentrált a műben rejlő, 40 év távlatában is időszerű mondanivaló«: többi között a harácsol ás, az önzés — kifejezésére, s ezért kicsit érthetetlen számomra a A balassagyarmati Ex Libris Zsákmányolok című előadásának egyik humoros jelenete (Borbély Klára és Tibay András) zsűri nem éppen kedvező fogadtatása. A székesfehérvári Amatőrszínház a képzelet és a valóság elemeit mesterien vegyítő Bohumil Hrabel Münchausen című novella adaptációjával szerepelt a fesztiválon. Tóth László jó ritmusú, jó humorú előadást teremtett, néhány remek színésszel is rendelkezik, de két-három fontosabbra nem tudott megfelelő embert állítani, ezért több ígéretes helyzet maradt kihasználatlanöl, hatástalan. Utolsóként a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad mutatta be több szlovák és magyar szerző műveiből szerkesztett színpadi játékát A szomorú város címmel. Minden bizonynyal ez a produkció volt valamennyi között a legszebben megkomponált, a legemberibb, a lélek legmélyéig ható előadás. Vértes Elemér rendezőnek olyan kitűnő segítőtársai voltak, mint Tolnai Mária, Kovács László, Jankuvich Katalin, akiknek tehetségén alapult az egész előadás. Utolsó jelenetük, amikor az elnémított zenész hegedűjét tovább viszi egy másik ember. jelképezve, hogy a szépséget, a művészetet nem lehet elpusztítani, mert mindig lesznek folytatói, valósággal oda szegez bennünket a székhez, s csak hosszabb, néma áhítat után csattan tapsra a tenyér. S mint ilyenkor, a versenyprogram befejezése után elkezdődött a nagy találgatás: ki hogyan szerepelt, miképpen nyerte el a zsűri tetszését. A döntésre másnap délelőttig kellett várni, amikor is Máté Lajos, a Népművelési Intézet munkatársa, a zsűri titkára a filmszínházban kihirdette az eredményt. Az első díjat és a megyei tanács vándorserlegét a kassai Szép Szó ifjúsági irodalmi színpad kapta, a második, il’etve harmadik helyet a KISZ Központi Művészegyüttes színpada és a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad szerezte meg. Negyedik helyen — s meglehetősen vitatható — a szombathelyi Hekszisz színpad végzett. De a felsoroltakon kívül valamennyi irodalmi színpad értékes jutalomban részesült, melyeket a megyei és főKént városi intézmények, üasmek, vállalatok ajánlottak fel. Kitűnő forgatókönyvükért Vértes Elemér, Tóth Tibor, Tóth László, Gál Sándor, valamint a balassagyarmati Tibay András és a vanyarci Kovács Pál kapott jutalmat. Sulyok László NÓGRAD - 1977. december 13., kedd Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete 13. A külföldi jelenségek soha nem érdekelték, öncélúan, hanem azzal a szenvedélyes szándékkal fogalmazta példáit, elemzéseit, hogy azokkal a hazai poütikai és társadalmi konzervatizmust siettesse eltakarítani a polgári haladás útjábólITagy szociális érzékenységgel vívott minden jogtalan megkülönböztetés ellen. Elszánt ellensége volt a hatalmi Önzésnek, bárhol is jelentkezett az. Megbélyegezte az antiszemitizmust, leleplezte a dolgozó osztályok jogfosz- lottságát, mélyen átérzett inNéró. a véres költő Rádióban, televízióban, az utóbbi időszakban mintha Kosztolányi Dezső reneszánszára kellene odafigyelnünk- Nem a költő, — a szép-író gyakoribb fel-feltűnésére. Ez örvendetes tünet, annál is in- bább, mert az Édes Annán túl a szélesebb olvasóréteg bizony meglehetősen keveset tud az Egy szegény kisgyermek panaszai, az Üllői úti fák lírikusának, mesteri nyelvművelőnknek prózájáról; regényeiről, elbeszéléseiről. Hagyatékápoló küldetést is vállalt tehát a televízió, amikor háromrészes tévéjátékot készített Kosztolányi egyik legsajátabb művéből, Néró című, annak idején méltán nagy visszhangot, irodalmi rangot nyert regényéből. A történelmi téma tulajdonképpen az író személyes vallomása a^költő hivatásáról, rendeltetéséről a világban, a kor adott társadalmi viszonyai között. Ehhez a személyes vallomáshoz kínált teret Néró császár Rómája, melyben maga a véres zsarnok is dilettáns lantpengető. Találó az a jellemzés, hogy Néró története voltaképpen egy jobb sorsra érdemes ember lassú leépülésének, fokozatos elalja- sodásának története. mert kortár kisszerűségében a császár nem tűri meg maga körül az igaz tehteséget, elpusztít mindenkit, aki különb nála. Nevelője, Seneca tökéletesen jellemzi, amikor ezt mondja róla: „Nem született sem művésznek, sem politikusnak, mert a művészetben kegyetlen, mint er ’ politikus, a politikában érzelmes, mint egy művész.” Ebben a lelki zűrzavarban csak megsemmisülni lehet. Ez a lassú, törvényszerűen következetes megsemmisülést folyamatot bontakoztatta ki előttünk az írói anyagot míves igényességgel szolgálón Szőnyi G. Sándor rendező háromrészes tévéjátéka, melynek fogatókönyvére Lendvai György vállalkozottA címszerepben Harsány! Gábor ezúttal is bizonyította sokoldalú, színészi képességeit, a legtömörebb és legemlékezetesebb alakításokat azonban Seneca alakjában Gáti Józseftől és az anyacsászárnőt, Agirippinát formáló Máté Erzsitől kaptuk. De igen jó színészi teljesítménnyel járult hozzá a tévéjáték színvonalához Su- nyovszky Szilvia, Szacsvay László, Máriáss József, Lukács Sándor, Horesnyi László is. Egy „rendhagyó” tévéjátékra is felfigyelhettünk az elmúlt héten, Menj szerelmem, menj nyugodtan címmel. Magyarországi szerző, Békés József művét láthattuk a csehszlovák televízió pozsonyi vállalkozásában, szlovák színészekkel — magyarra szinkronizálva. A történet e kuriozitások ellenére meglehetősen, lapos, érdektelen, sztereotip huligánhistória, melynek minden mozzanata ismerősnek hatott. Az 55 perces szinte egyvégtében való hallgatás alatt bizony erősen viaskodni kellett az elal- vással a képernyő előtt. Annál kellemesebb meglepetést jelentett a tévéjátékot követően a Csináltattunk rózsafából háromszemes ablakot című dokumentumfilm frissesége a borsodnádasdi emberek volt és mai életéről. Jól szórakoztunk szombaton este a „Vasasok”, kérték, mi teljesítjük című kívánságműsoron és szívesen vettük a képernyőn 1976-os filmünket, a Sallai Imre és Fürst Sándor alakját megidéző Vörös rekviemet is. (b. t ) A színházi műsortervezés új rendje A műsor tervezés új rendjét alakítják ki a színházak. Olyan terveket készítenek — már a következő évadra — amelyek az eddigieknél jobban elősegítik a színházak sajátos profiljának, karakterének formálódását. A jelenlegi műsorterv ezés mechanizmusa — amint a Kulturális Minisztérium színházművészeti osztályán elmondták — a hatvanas években alakult ki. Jól szolgálta a fejlődést, mennyiségi és minőségi változást eredményezett: a magyar színpadokon jelentős tényezővé vált a magyar, a szovjet és más szocialista országok drámája, a műsorokból fokozatosan kiszorultak a kommersz, nívótlanul szórakoztató művek. A színházak — főleg a vidékiek — számos és sokféle előadást tartottak, hogy minden társadalmi réteg igényét kielégítsék- Emiatt azonban a műsortervek nem járultak hozzá egysegy színház saját arculatának kialakításához, jóllehet az alkotó- műhelyek egyre határozottabban törekednék erre. Az elképzelések szerint most 3—5 évre szóló távlati tervet készítenek. Megfogalmazzák kultúrpolitikai koncepcióikat, közművelődési céljaikat, meghatározzák: hány bemutatót tartanak, a vemdégtársu- latok milyen műfajokkal egészítik ki a műsortervet, mit tesznek azért, hogy megnyerjék, azaz megtartsák a közönséget. A távlati tervek alapján készül az éves terv, amely konkrétan előírja az előadásra javasolt műveket. Ezeket a terveket ismertetik a színház támogatására hivatott szervekkel. hogy azok elbírálhassák: a műsorterv összhangban van-e a közművelődési célokkal, megfelel-e a közönség igényeinek. Lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a kritikusok és a színházművészet kedvelői, barátai figyelemmel kísérjék a tervek megvalósulását, évad végén pedig számon kérjék az esetleges elmaradást. A minisztérium a tervek tükrében értékelheti a színházak rövidebb-hosz- szabb időszakban kifejtett tevékenységét, hatékonyabban irányítja, koordinálja a színházak működését. Mai fv'ajánlatunk 20.00: Kurtizánok tündöklése éa nyomorúságra. Francia tévéfilmsorozat Balzac regénye nyomán. Balzac hatalmas regényfolyamának, az Emberi Színjátéknak része a Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága címfi regény. Föszere- replőjé az a Éneién, akivel máz az Elveszett Illúziókban is találkoztunk. A tehetséges, de gyenge akaratú fiatalember Párizsba érkezik, hogy kitörjön életkörülményeiből, majd hogy ez nem sikerül neki, véget akar vetni életének. Ekkor lép közbe a titokzatos Carlos Herrera abbé, a megmenti Lucient az életnek. A különös pap, akiről később kiderül, hogy nem is az — pénzt ad Luciennek és társadalmi sikereket ígér. Mindezért cserébe egyelőre csak egyet kér: feltétlen engedelmességet. Aztán Lueien találkozik a híres kurtizánnal, Estherrel, aki feladva „mesterségét”, varrólányként akarja megkeresni kenyerét. A leg/ordulato- sabb, legcselekménycsebb Balzac- regény kilencrésées francia tévéfilmváltozata hűen eleveníti fel a korabeli francia fővárost ét előkelő társaságot. a ternaoionalizmussal mondott ítéletet a nacionalizmus felett. Lankadatlan támadásai elsősorban a magyar uralkodó osztályoknak szóltak, végtére is haladó magyar íróként elsősorban erre érezte magát illetékesnek. De a nem magyar nacionalizmust sem kímélte- Kevéssel a század- forduló után világosan látta, mekkora veszedelmet rejt magában a német sovinizmus és aggódva számolt be a reakciós francia körökben láb- rakapott nemzeti elvakultság- ról. Soraiból megérezni az egy évtized múlva kirobbanó első világháború előszelét. Figyelmeztetett, hogy Magyarország jövője szempontjából nem csupán emberiességi kötelesség, de történelmi parancs a fennmaradás érdekében a demokratikus átalakulás. a hatalmi viszonyok és a társadalmi állapotok megreformálása. Sokrétű hírlapírói munkássága mellett költészetében is erőteljes föllendülés mutatkozott. Készült az Üj versek kötete. Az a könyv, amely korszakos jelentőségű lőtt a magyar líra történetében. Híveit és ellenzőit egyaránt^ izgalomba hozta verseinek meghökkentő újszerűsége. Léda mint ihlető múzsa ekkor emelkedett fogalommá. Csakugyan aranyszobor lett belőle, aminőnek Ady hirdette egyiK legszebb szerelmes versében. A valóság, a hétköznapok küzdelmes realitása sokkal prózaibb volt. Korántsem élhetett Ady Endre Párizsban az élet hercegeként. Eleinte sokszor öltözött frakkba az éjszakai kiruccanások kedvéért, szívesen engedte át magát Diósék társaságában a lokálok örömeinek, de gyorsan elmúltak ezek a farsangoló hetekUgyanabban a házban lakott, amelyikben Léda: a Rue de Levis 922-ben. Dél felé szokott kelni kora délután ebédelt, rendszerint Diósúék- kal. Barátai lakásán átnézte a tucatnyi francia és magyar nyelvű napilapot — a hazaiakat egynapi késéssel. A tájékozódása adta inspirációkból írta gyorsabb, rövi- debb cikkeit, naponta gyakran harmat-négyet. A különböző budapesti lapoknak borítékozott írásait este adta fel a főpostán, utána következett a késő éjszakába nyúló vacsora. Hajnalban feküdt, és délben kezdődött minden elölről. Ez a ritmus azonban soha nem vált gépiessé. Ady elég gyakran változtatott rajta, már csak azért Is, mert semmiféle kötöttségnek — a munkán kívül — nem volt hajlandó magát alávetni. (Folytatjuk) \
