Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
Jó kezdeményezések — «átló tényézők Munkásművelődésről Pasztán Ugyancsak csodálkoznának az elődök, nem is csak a középkori mezőváros lakói, hanem a 15—20 évvel ezelőttiek is, ha valami csoda folytán betoppanhatnának a mai Pásztora, végignézhetnék épülő új házait, alakuló, formálódó lakótelepeit. Pásztón az utóbbi egy-másfél évtizedben több új ipari üzem létesült, s ez megváltoztatta a nagy község, a sokáig hagyományosan mezőgazdasági jellegű járási székhely társadalmi szerkezetét. Ma a lakosság zömét a munkások alkotják. Ipari és mezőgazdasági munkások. Jobbára a Mezőgépnél, a Váci Kötöttárugyár helyi gyáregységében, a kézműnél, a kenyérgyárban, a Rákóczi Nyomda üzemében, a szerszám- és készülékgyárban, az építő- és szerelő ipari szövetkezetnél, az ÁFÉSZ-nál, az állami gazdaságban és termelőszövetkezetben dolgoznak, de megtalálhatók a KÖZAVIT- nál és a KÖVIZIG-nél is. Az ipartelepítés nagy időszaka a hatvanas évek közepén kezdődött el. Pásztón ma, körülbelül 4500 'dolgozót foglalkoztatnak. Kétharmaduk munkás. 35 százaléka bejáró, s a bejárók 60 százaléka nő. túlnyomó többségben betanított munkás. További jellemző adat: a bejáróknak, mintegy fele 30 év alatti fiatal. Átlagosan fél és két órát töltenek utazással, javuló, de még mindig nem kielégítő utazási körülmények között, annak ellenére, hogy az üzemek az utóbbi esztendőben nagy erőfeszítéseket tettek az utazási idő csökkentésére, a körülmények javítására. A jelentősebb üzemek bérfuvarral oldják meg dolgozóik szállítását. mások üzemkezdéseiket hozzáigazítják a vasút és a Volán menetrendjéhez. így kevesebb a „zötykölődéssel”. a jobbára céltalanul eltöltött idő. s a felszabadult perceket, negyedórákat hasznos tennivalók végzésére fordíthatják az emberek. Például többet foglalkozhatnak családjuk gondjával, több időt és gondot fordíthatnak szórakozásra, művelődésre. Műkedvelő csoportok a gyárban Pásztón ebben az esztendőben a különböző politikai, állami- és társadalmi szervek több alkalommal is foglalkoztak a munkásművelődés helyzetével. Áttekintették eredményeit. meghatározták a továbbfejlesztés irányait, szükséges tennivalóit. A köz- művelődési párthatározat óta a munkásművelődés problémaköre egyre inkább a kulturális tevékenység középpontjába került nemcsak az irányítás, hanem a gyakorlati megvalósítás terén is. Magukban az üzemekben is mind több gazdasági vezető értette meg, hogy a munkások műveltségének komplex fejlesztése nem személyes jóakarat dolga, hanem közösségi, üzemi és társadalmi érdek. Ennek felismerését ösztönözték az időközben bekövetkezett technikai-technológiai változások, az üzemi demokrácia kiszélesítése. s maguknak a termelő embereknek a tudati, szellemi fejlődése. Becsó Károllyal, a művelődési központ igazgatójával a munkásművelődés eredményeiről és gondjairól beszél-, getünk. — Tendenciájában, meny- nyiségében és minőségében egyaránt fejlődött munkásművelődési tevékenységünk — mondja az igazgató. — Ha végigtekintek tevékenységi területeinken. egyértelműen ezt a következtetést vonhatom le. Rendezvényeinkre egyre többen jönnek el az üzemektől, jó kapcsolataink révén mind többször kérik .segítségünket ismeretterjesztő előadások. kiállítások szervezéséhez. Nemrégiben a szerszám- és készülékgyárban férfi kamarakórus alakult, a nyomdával közösen irodalmi színpadot szerveztünk. Tehát a művészeti csoportok mű • ködtetésében is kezd beérni a közművelődési határozat. — Az üzemektől mihez — Valóban szép eredmény, kapják a legnagyobb segítse- Ezt és a többit minek tulaj- get? donítja? — Az általános iskola el- — A határozatnak ebben végzéséhez és a szakművelt- fontos szerepe van. Az üze- ség fejlesztéséhez. Hetedik mekben. az intézményekben osztályunk ma is működik. A ráirányította a figyelmet a gimnáziumi magánvizsgára kultúrára, a munkásművelőelőkészítő tanfolyam első désre. A tanács is többször hallgatói pedig már le is megtárgyalta, illetve besZÚ- érettségiztek. Jelenleg egy első moltatta az üzemeket mun- osztályt működtetünk. Az kájukról. A művelődési in- ÁFÉSZ kérésére az idén né- tézmények rendezvényei job- met nyelvtanfolyamot szer- ban igazodnak az igényekhez, veztünk, s ami örvendetes fejlődött propagandatevé- benne, hogy elsősorban nem kenységük. jó az üzemekkel, a vezető beosztásúak, hanem a társközségekkel való kap- maguk a dolgozók látogatják, csolatuk, kielégítő a műsor' Évek óta sikeresen szervez- politikájuk. A járási intézmé- zük meg a betanított képesí- nyék gondot fordítanak a tést adó növényvédelmi tan- társközségek művelődésének fejlesztésére. A nagyközségi közös tanács ■ elnöke gondokról is szólt. Problémaként értékelte a szakmunkások csekély számát, főként a könnyűipari üzemekfolyamot. Mutatni akarnak — Pásztón sok az új üzem. több helyütt a munkássá vá- - lás folyamata zajlik. Mit tesz nél. Ügy véli, az üzemek, mi- e folyamat segítéséért az in- vei a munkát betanított tézmény? munkásokkal is el tudják vé— Minden lehetséges esz- geztetni, nem foglalkoznak közzel támogatjuk az üzemek olyan súllyal a szakmunkások kezdeményezését, s ebben képzésével, mint amilyenre magunk is igyekszünk elől- politikai, gazdasági és társa- járni. Gondolok itt a nagy dalijii szempontból szükség politikai, társadalmi ünnepek- lenne. Egyes vezetők túlságo- re, amikor- egiésznapos szó- san „rövidre” néznek, nem rakoztató, kulturális progra- értik; hogy a jövő nagyobb mokkái „operálunk”. Olyan céljainak megvalósítását a sikerrel, hogy a környékbeli- mára alapozva oldhatjuk meg eket is erőteljesen vonzza. Ez eredményesen. Bizonyára e adta az ötletet, hogy jövőre, szűklátókörűség folytán nem májustól szeptemberig, két- sikerült a tervek szerint léthetenként szabadtéri műsoro- rehozni a művelődési intéz- kat rendezünk. Hagyomány mények közös fenntartását nálunk a szocialista brigád- sem. Mindössze két üzem vetélkedő is. Megmozgatja az vesz ebben részt. egész üzemet, s ha döntőre eljönnek az üzemek vezetői is. még nagyobb a lelkesedés. Az emberek meg akarják mutatni, mit tudnak, milyen ko- ............... m olyán vették a felhívást. S zetoje kritikusabban fogai Gondokról — őszintén Molnár Béla. a járási^ hivatal művelődési osztályának veilyenkor látszik meg, milyen óriási szerepe van a művelődésben a könyvtárnak. a könyvnek. „Megugrik” a járási és a letéti könyvtárak látogatottsága. valóságos kutatómozgalom kezdődik. — A művészeti ízlésformálásban sikerült-e előbbre lépni? — A váci kötöttben, a szerszám- és készülékgyárban, a nyomdában, üzemi kis galériák működnek, a vizuális kulmazott. Elismerte ugyan a nagyközségben folyó munkásművelődési tevékenység fejlődését a munka tuda- tosabbá, színvonalasabbá válását, de megjegyezte, hogy a lehetőségek és az igények sokkal nagyobbak, mint amennyit jelenleg kihasználnak. S, ha okait kutatjuk, kiderül. hogy rendszerint a köz- művelődési szemlélettel állnak összefüggésben. A gazdasági vezetők jó része még túra fejlődésében páratlan piádig csak időlegesen és al jelentőséggel. Klubjaink — kalomszerűen áldoz a kultútöbbek között a szocialista rára>s aem v?szi, észre hogy brigádvezetők klubja, mely- af általános műveltség hiánya nek legutóbbi foglalkozására akadályozza a politikai és a 52-en jöttek el — szintén je1 lentékeny hatással vannak az ízlésformálásra. És természetesen maguk a színvonalas, tartalmas művészeti rendezvények. színházi- és pódiumelőadások. vidám zenés estek. szakmai képzettség fejlődését. A közös felelősségvállalást sem lehet példaképpen állítani. Ha probléma van valamivel. a vezetők még mindig hajlamosak arra, hogy egymásra mutogassanak, ahelyett, van. Az elnök eléaedett Nagy József, a Pásztói nagyközségi közös Tanács elnöke adatokkal illusztrálja a Pécs híres törökkori műemlékének, a város központjában álló Gázi Kászim pasa dzsámijának miniatűr mását készítette el Fetter Antal Bár a komolyabb műfajnak ^ogy a valódi ,okoí keresnék jóval csekélyebb a vonzása, és együttesen sietnének a hi’ mint a könnyűeknek, ame- c kijavítására, lyeknek szinte propaganda Az uí üzemekben sok fiatal sem kell. Anélkül is hosszú mul?kas dolgozik. A velük kocsisorok állnak az épület va*° foglalkozás sajátos felelőtt és a nézőtéren telt ház adata üzemnek, művelődési intézménynek egyaránt. De a fiatalok nevelésének, művelődésének célszerű formáit még nem sikerült nagy szélességben és változatosságban kialakítani. Minde.nekelőtt azért, mert az ifjúsági szervezetekben nem elég élénk a munkásművelődés eredménye- kezdeményezési kedv. nem it. Az egyik a bejárókra — eléggé mélyek az intézmé- akik. mint írtuk, jelentős nyekkel való kapcsolatok, számban találhatók a nagy- S e vázolt gondok egyben községben — vonatkozik.. Kö- a közeljövő legfontosabb fel- zúlük két év alatt 70-en vé- adatai. Megoldásukban jelen- gezték el az általános iskolát tős munka hárul az üzemi és 28-an szereztek érettségit, művelődési bizottságokra is, 100-an színházi bérlettel ren- amelyeket év végéig kell delkeznek. megalakítani. Sulyok László nők karzata. Munkájához ko A közösség erei® A mikor egy évtizeddel ezelőtt, nem sokkal a termelőszövetkezeti törvény életbe lépése után megalakult az országban az első, közös fenntartású művelődési ház, a legtöbben valamiféle különcködésnek tekintették ezt a kezdeményezést, Sokan érveltek azzal: a szövetkezet elsősorban termelőüzem, fordítsák pénzüket és energiájukat a gazdaság fejlesztésére, a terméseredmények növelésére. Ebből következik — mondották —, hogy a művelődés segítése kizárólag állami — helyi vonatkozásban tanácsi — feladat. De vajon lehet-e csak az állam feladata a művelődés feltételeinek megteremtése? Az elmúlt évtized eldöntötte, hogy nem. Hiszen a szocialista társadalomban nem csupán az állam érdeke, hogy műveltebbek legyenek állampolgárai. A legszűkebb pátria, a falu, a gazdaság érdeke is, hogy lakói, dolgozói ma többet tudjanak, mint tegnap, mivel holnap újabb korszerű gépek, a tegnapinál modernebb technológiák bevezetése válik szükségessé, s ezek kezeléséhez, alkalmazásához műveltebb, több tudással, nagyobb áttekintéssel rendelkező emberekre van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a Pest megyei Csornád községből indult kezdeményezés csakhamar országszerte követőkre talált. Termelőszövetkezetek sora vállalkozott arra, hogy rendszeres támogatást nyújt a helyi művelődési intézmények fenntartásához, működtetéséhez. Persze, így kimondani ezt egyszerűbb, mint ahogyan a valóságban történt. Hiszen a gazdaság pénzéről nem egyedül az elnök dönt s nem is a szűkebb vezetőség, hanem a közgyűlés. Nem egy helyen éles viták előzték meg az igen kimondását, s nem egy helyen a kollektív nem kimondására is akadt példa. A kicsiny, alig ezerötszáz lelkes Tök községben sem volt könnyű rábírni a tagságot az igen kimondására. Igaz, nem kis összegről volt szó: kerek kétmillióról. A falu művelődési háza ugyanis alkalmatlan volt már minden kultúrált rendezvényre. Először átépíteni, korszerűsíteni, bővíteni kellett ahhoz, hogy érdemi munka kezdődhessék falai között. Az emberek — az elnök helyes érvelése nyomán — végül mégiscsak belátták, hogy nem lesz kidobott pénz az a kétmillió. Sokan talán most úgy vélik, akkor erőn felül költekezett ez a gazdaság, hiszen egy kicsiny településre terjedt ki határa. Vezetői azonban előre látták a fejlődés útját, azt, hogy néhány év múlva ez a termelőszövetkezet már öt falu határát egyesíti és így öt falu lakóinak művelődéséért kell felelősséget vállalniok. Előrelátásukkal sikerült olyan helyzetet teremteniük, hogy az a művelődési ház ma már négy függetlenített dolgozóval eredményesen segíti nemcsak a helyiek, hanem a másik négy település lakóinak kul- túrálódását is. Érdemes visszaidézni, mivel is érveltek akkor a gazdaság vezetői. Azzal, hogy a falu egyre inkább közeledik a városhoz. Életmódban, igényekben egyaránt. Szükségszerű tehát meggyorsítani, hogy a műveltségi színvonalban és a művelődési lehetőségekben a viszonylagos hátrány falun is megszűnjék. És elmondták azt is, hogy a több tudás birtokában kevesebb lesz a gond az új technika és technológia bevezetésével. A közművelődés ugyanis nemcsak a szocialista ember kialakításának egyik legfontosabb eszköze, hanem a további gazdasági fejlődésnek is jelentős tényezője. Előbbre lépni azonban csak közös össszefogással lehet. Az összefogás szép példáját mutatta — elsőként az országban — a váci járás. Itt három esztendővel ezelőtt már valamennyi művelődési ház közös fenntartásba került. Belátták ugyanis, hogy a neiyi tanácsok rendelkezésére álló összegek nem elégségesek a megnövekedett közművelődési feladatok végrehajtásához. Az akcióba a járás ötvenkilenc gazdasági egysége kapcsolódott be — köztük valamennyi termelőszövetkezet —, s így azóta ebben a járásban kerek egymillió forinttal több jut a közművelődésre, mint a korábbi években. Miből? A gazdasági egységek kulturális alapjából. Természetesen kulturális alappal a korábbi években is rendelkeztek ezek a termelőegységek. Csupán szemlélet dolga: mire fordítják, hogyan hasznosítják ezeket az összegeket. Szemlélet dolga. Valóban az. Egy, a vácihoz hasonló nagyságú és adottságú járásban a termelőszövetkezetek évi kétmillió-hétszáz- ötvenezer formt kulturális alappal rendelkeznek. Itt a helyi tanácsok évente összesen egymillió forintot tudnak biztosítani a művelődési házak támogatására. Gondolná az ember — jogosan —, ha a tanácsoknak nincs elegendő pénzük, akkor természetesen segítenek a gazdaságok. Nem ez történt. A két- millió-hétszázötvenezer forintból hétszázezret fel sem használtak. Az elkészült kimutatás szerint az összkulturális alapnak csupán a 2,7 százalékát, azaz ötvenötezer forintot fordítottak a művelődési házak és az öntevékeny művészeti együttesek támogatására. Hogy mire költötték a többi pénzt? Az egyik gazdaság például kulturális alapjának 81 százalékát szociális jellegű kiadásokra fordította. Így aztán az ötszázharmincezer forintos kulturális alapból a három falu határát egyesítő gazdaság a három művelődési ház támogatására mindössze ezerötszáz forintot adott! Egy másik gazdaságban a kulturális alap negyvenhárom százalékát ingyeneá külföldi társasutazásokra fordították. A két ellentétes példa is jól bizonyítja: még sok a tennivaló. És nem csupán abban, hogy a gazdaságok is vegyék ki részüket a közművelődésből. A közös fenntartás ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és más gazdasági egységek átengedik a művelődési háznak kulturális alapjuk egy részét. Azt is jelenti, hogy a művelődési házak az anyagi támogatásért cserébe messzemenően figyelembe veszik a fenntartók művelődési ignyeit. Olyan programokat szerveznek, amelyeket a gazdaság kér, elsősorban az ott folyó termelőmunka javítása érdekében. Ehhez azonban nem elégséges a népművelők igyekezete. Akadnak még olyan gazdasági vezetők, akik azzal, hogy a művelődési ház-. nak átutalnak egy bizonyos összeget, befejezettnek tekintik kapcsolatukat. Mások csak nagy általánosságban fogalmazzák meg igényeiket, a művelődési ház népművelőire bízva, mit tartanak fontosnak, mit megvalósíthatónak azokból. A közös fenntartás tartalmi problémái ott oldódnak meg, ahol a népművelők a lakóhely, a gazdaság embereinek igényeit felmérik, s ahol a termelőszövetkezeti kulturális bizottság részt vállal a közös cselekvésből. Prukner Pál Rézkilincsből van a félhold rabeli leírásokat használt fehér mészkőből csiszol- fel, továbbá értékes doku- ta, az oszlopok anyaga vörös mentációt kapott a Török homokkő, az előcsarnok pado- Építészieti Szövetségtől is. A zata mecseki „kék kő”, a makett barmincszoirosan ki- szamárhátíves ablakok díszít- helytörténet-kutató. Négy csinyített mása a Széchenyi- ményeit égetett agyagból éven át dolgozott rajta, ősz- téren álló dzsáminak. Alap- mintázta, az ablaküvegek zöld szesen mintegy ötezer mun- területe 65x85 centiméter, a nyersüvegből vannak — akár- kaórát fordított a makett dzsámi magassága 95 centi- csak az eredeti épületen, így megépítésére. Nem a mai méter, a minareté pedig 150 tehát a színek is azonosak. A dzsámit örökítette meg, ha- centiméter. A mester az ere- fő kupolát és az előcsarnok deti anyagokat alkalmazta a kupoláit több mint kétezer nem Hófehérke — telefonon a háromszáz év előttit, ... . ,,, . ,, _., ,, , , ,. ... , ,, . , dzsámi megépítésénél. Ebben ólomlemezke fedi, valamenyamilyen a torox hódoltság segítségére volt a véletlen is. nyit maga kalapálta ki. Egye- idején volt. Így ott áll mellet- A Széchenyi téri csatorna- dűl a félholdhoz nem kapott te a karcsú minaret, s belse- építés közben napvilágra ke- eredeti anyagot, ezért rézkijében a mihráb fülke meg a rdk-ek a középkori Szent Bér- lincsből reszelte ki. Nem cso- J tálán templom alapjai — en- da tehát, hogy tekintélyes súnek köveit használták fel a lya van a kis dzsáminak: kö- törökök a dzsámi építéséhez rülbelül két és fél mázsát — így Fetter Antal hozzájut- nyom, négy ember szükséges hatott a valódi építőanyag- ahhoz, hogy megemeljék, hoz- A miniiaitűr dzsámi falainak sok ezer apró tégláját (Iglóli) A nyugatnémet szövetségi postának problémái vannak az „elektronikus mesélő nagymamával”, mely dr- Kolbe müncheni kulturális ügyintéző javasiatárá „jóéjszakát, gyerekek”-történeket mesélne telefonon a Német Szövetségi Köztársaság gyermekeinek. A szövetségi postaügyi minisztérium véleménye: „Az ötletet kitűnőnek tartjuk. Mivel azonban bemondószolgálatunk lemezei, maximum öt- peroig forognak, az a nagy kérdés, vajon ilyen rövid idő NÖGRÁD — 1977, december 11., vasárnap j alatt el lehet-e mondaná egy mesét”. Most szakemberek fognak szakértői véleményt készíteni arról, össze lehet-e zsugorítani öt percre az olyan meséket, mint a Hófehérke, a Piroska és a farkas, Vagy a Kis Mukk anélkül, hogy meghamisítanák a történetet. További probléma, hogy a lemezek végtelen szalagon futnak, és 'a hívó csak egy már megkezdődött mesébe kapcsolódhat be. A postának a meseszalaghoz szüksége van valakire, aki kész ötperces formában szállítani tudja a történeteket. A szövegíró minden hívás után egy pfenniget kap. Néhány író már jelentkezett Bonnban: milliós üzletet szimatolnak. Ha minden gyermek minden nap egyszer telefonál, a pfennigek köny- nyen milliókká adódhatnak össze. A posta kísérletet akar tenni a telefon-mesemondóval; ezenkívül a kis ügyfeleknek is örömet akar okozni. Schilling minisztériumi tanácsos hangoztatja, hogy a mese serkenti a gyermekek fantáziáját és elősegíti nyelvérzéküket. Az' „elalvásá segélynyújtás” címszó nem hangzik el, sok körkérdésből már kiderült, hogy ezen a területen amúgy is sikeresen tevékenykedik a televízió.
