Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta különösen előtérbe kerül a pártalapszervezeték munkája, tevékenységének fejlesztése. A pártmunka színvonalát, a határozatok következetes végrehajtását, a termelőmunka eredményességét, a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének fejlesztését döntően az alapszervezetekben végzett munka határozza meg. A megyei pártbizottság az elmúlt éveli ben éppen ezért megkülönböztetett figyelmei fordított az alapszervezetek munkájának folyamatos vizsgálatára, fejlesztésének feltételeire, eszközeire, módszereire. Az alapszervezeti munka körülményei jelentős mértékben módosultak. 'Tovább növekedett az alapszervezetek jogköre, önállósága, ezzel együtt felelőssége és kezdeményezőkészsége. Az állami, a gazdasági, a kulturális , életben végbement centralizáció következtében az alapszervezetek nagy részének működési területe kiszélesedett. A központi döntés alapján önállóan, alkotó módon határozzák meg a helyi, sokrétű gazdasági, politikai, ideológiai kulturális feladatokat, szervezik, és ellenőrzik a végrehajtást Joggal állapította meg pártunk XX. kongresszusa: „A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az határozza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetben”. Ebben pedig nagy szerepe van a párt- csoportoknak. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az alapszervezet egyénekből tevődik össze. A kommunisták felkészültsége, képessége, életkora, egyéni és családi helyzete különböző. A politika végrehajtásának megszervezésében, a kollektív munka kialakításában, a feladatokra történő mozgósításban ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Előtérbe került tehát a párttagokkal való egyéni foglalkozás, a nevelő munka, felkészítésük a bonyolult összefüggések felismerése, a feladatok önálló végrehajtására. Csak az elvileg szilárd egység és közösség képes hatni környezetére, mozgósítani a pártonkívüliek széles tömegeit. Olyan közösség, amelynek tagjai egyénenként, személy szerint is példamutatók. A legjobb nevelési forma — a személyre szóló pártmegbízatás. Kialakításánál figyelembe kell venni a párttagok készségét, képességét. Ebben nagy lehetősége és felelőssége van a legkisebb kommunista kollektívának, a pártcsoportnak. Az új és a magasabb minőségű feladatok elvégzésére fel kell készíteni az alapszervezeteket. Ezért foglalkozott a megyei pártbizottság az elmúlt években olyan kérdésekkel, mint: a párthatározatok végrehajtásának megszervezése, a pártellenőrzés fejlesztése, az eszmei-politikai nevelő munka feladatai, vagy a tisztségviselők felkészítése a megnövekedett feladatokra, a pártfegyelem továbbszilár- dítása, a kislétszámú és gyengén működő alapszervezetek megerősítése. A vizsgálódás mindegyike az alapszervezeti munka színvonalának további javítását szolgálta. A termelési feladatok eredményes megvalósítása szükségessé teszi a politikai és szakmai vezetők szoros együttműködését a közös cél, a feladat együttes megoldása érdekében. A pártcsoportbizalmi, a munkahelyi vezető, a szak- szervezeti és a KlSZ-csopor- tok vezetőinek kölcsönös konzultációja, együttes munkája, saját dolgaik pontos ismerete és elvégzése, az „egy nyelven beszólás”, elengedhetetlen feltétele a döntés végrehajtásának. A vita és a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy ezen a téren sok még a tennivaló. A szakszervezeti bizalmi és a pártcsoportvezető együttműködéséről írt Kovács László, az SZMT vezető titkára. Kiemelte cikkében, hogy a pártcsoportvezetők elsőként értették meg a szakszervezeti bizalmi megnövekedett szerepének jelentőségét. Felismerték, hogy a „szakszervezeti bizalmi is pártmegbízatást hajt végre, mikor eleget tesz kötelességének, jól él jogaival”. Ugyanakkor a harmonikus együttműködésnek több területen még nincsenek meg a zavartalan feltételei. Egyes helyeken akadozik az információcsere, néhol a környezet bíráló megjegyzéseit hagyják figyelmen kívül. Súlyosabb eset, de előfordul, egymás jogkörének megsértése, s a tömegszervezetek munkájánál! rendeltetésszerű működéséhez sem adottak mindeniüt a feltételek. Mindezek olyan gondok, amelyek megszüntetésén az irányító pártszervek közreműködésével, az alapszervezetek vezetőségének kell munkálkodniok. felvételével egyidőben konkrét megbízatást. Fontos szerepe van a pártcsoportnak a párt és az üzemi demokrácia fejlesztésében, a tömegszervezetek és -mozgalmaik jogkörének ér- vényrejuttatásában. A pártcsoport segítségével lehet legjobban összegyűjteni a párttagok, a párton kívüli dolgozók véleményét, javaslatát, észrevételét a politikáról, a munkahelyi tevékenységről. A pártcsoport érzékeli legközvetlenebbül a munkahelyi légkört, a dolgozók politikai hangulatát. A párttag itt tudja megítélni legjobban a párt és munkahelyi demokrácia érvényesülését. A pártcsoport egy fontos területe a kritikai és önkritikái légkör fejlesztésének, a jogok és kötelességek egységes gyakorlásának. Mindezek a nevelő munka egy-egy lényeges részterületei- A pártcsoport az a politikai mag, mely közvetíti a párt politikáját a pártonkí- vüldeknek, amely segíti a tömegszervezetek tevékenységét. A pártcsoport szerepe nélkülözhetetlen a párt tömeg- kapcsolatának erősítésében. A pár,tcsoporloh szervezeti élete A pártcsoport nevelő munkája Hasznos tapasztalatcsere Mint'ahogy a pártcsoportok munkájának vizsgálatával, tevékenységük folyamatos segítségével és ellenőrzésével is ez g cél. A megyei pártbizottság mellett működő pártépítési munkabizottság 1977. június 7-i ülésén megtárgyalta a salgótarjáni járási párt- bizottság végrehajtó bizottságának jelentését a pártcsoportok munkájának helyzetéről és feladatairól. A munka- bizottság azt javasolta, hogy a NÓGRÁD hasábjain induljon vita a pártcsoportmunka tapasztalatairól. A vitában 17 a pártmunkában tapasztalt kommunista — pártcsoportvezető, alapszervezeti titkár, hivatásos pártmunkás — mondta el véleményét A tapasztalatcsere több vonatkozásban is elérte célját. Egyrészt, a cikk írói, de testületek, vezetőségek is elemezték, értékelték a területükön működő pártcsoportok munkáját, meghatározták a fejlesztés irányát, feladatait. Másrészt, a széles körű tapasztalatok alapján, hasznos javaslatok fogalmazódtak meg a hozzászólásokban —, amelyek megvalósítása a pártmunka javítását szolgálja. Végül á vita felszínre hozott néhány olyan problémát is, amelyet mindenképpen vizsgálni kell a jövőben. A megyénkben több mint 1800' pártcsoport tevékenykedik, munkájuk tehát semmiképpen sem lehet közömbös számunkra. A termelési tervek telj esi?3sc ért A munkabizottsági ülésen a NÖGRÁD hasábjain is többen foglalkoztak a pártcsoportok termelőmunkát segítő tevékenységével. Egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a termelőüzemekben működő pártcsoportok többsége eredményesen dolgozik a tervfeladatok, az éves cselekvési programok megismertetéséért, elfogadtatásáért és teljesítéséért. Jelentős propaganda- és agitációs munkát végeznek a népgazdasági és a csoportérdek összhangjánál! biztosításáért. Nem ritkán éles elvi vitákban képviselik az össztársadalmi érdek elsődlegességét. Mivel igen helyesen a pártcsoportok a lehetőség szerint a legkisebb munkahelyi egységre épülnek — egy üzemrész, egy műszak, egy műhely, esetleg egy munka- brigád — a termeléssel ösz- szefüggő gondokat, problémákat a legközvetlenebbül érzékelik. Ismerik a termelő- eszközöket, kapacitásukat, az üzem- és munkaszervezés helyzetét, a munkahelyi légkört. De ismerik a termelő kollektíva minden dolgozóját, munkafegyelmét, gondolkodásmódját, sőt személyes gondjait, problémáit is. Így kezdeményezésük, javaslataik is mindig konkrétak, célszerűek és rendszerintímeg- oldáshoy. vezetnek. A pártcsoportok ténylegesen „emberközelben” dolgoznak, ezért a legkeményebb csatát ők vívják. Konkrét a munkájuk és őszinte a megnyilatkozásuk, s itt a leggyorsabb a munka kontrollja is. Gyakran végeznek népszerűtlen feladatot is. Felelősségre vonják a fegyelmezetlenül dolgozót, a munkafegyelem megszilárdítása, a minőségi munka, az anyag, vagy energia takarékos felhasználása, a munkahelyi kollektíva érdekében. A pártcsoport sokrétű, bonyolult termelést segítő tevékenységéről nagy hozzáértéssel szóltak cikkükben Jónás Zoltán, a balassagyarmati kábelgyár pátrcsoportvezetője, Oláh Ignác alapszervezeti titkár, Cziprok Zoltán, a salgótarjáni öblösüveggyár párt- bizottságának titkára, Sze- berényi Pálné pártcsoportvezető. Tapasztalataik figyelemre méltók. Szóltak néhányan a szocialista brigádok és a pártcsoport kapcsolatáról, felismerve, hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a szocialista brigádok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A pártcsoportok, a kommunisták rendkívül sokat tesznek és még többet tehetnek e szocialista szellemű munka- közösségek tevékenységének segítéséért. Mert lehet e nemesebb pártmegbízatás, mint aktív részesének lenni a szocialista módon élő, dolgozó, gondolkodó embertípus kialakításának, nevelésének? Az első munkahelyes fiatalok az ilyen kollektívában hamar megtalálják az alkotó munka örömét, megismerik a biztonságot jelentő közösség erejét, s így képesek lesznek tehetségük, képességeik sokoldalú kibontakoztatására. A párt mind magasabb szinten, a növekvő követelmények alapján folyamatosan újrateremtett eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége egyre jobban igényli a kis közösségek, a pártcsoportok tudatformáló, nevelő tevékenységét. \ A párt politikája több csatornán át jut a párttagsághoz, a közvéleményhez. Ezek közül kettőt emelnék ki, a párton belüli munka szempontjából. A politika, a kommunista kollektívák együttes, tevékenysége — pártszervek testületi ülései, taggyűlés, vezetőségi ülés —, másrészt a párttagok egyéni munkája során valósul meg, érvényesül. Mindkettő akkor eredményes, ha a párttag jól él a szervezeti szabályzat által biztosított jogokkal és kötelezettségekkel. Ismeri, érti, magáénak vallja a párt politikáját, kiáll mellette és aktívan részt vállal — véleményével és tetteivel — megvalósításában. A párttagok nevelésében, felkészítésében, igen jelentős szerepe van a pártcsoportnak. A legjobb fóruma lehet a párttagok nevelésének, ösz- szefogásának, tevékenységük egybehangolásának. Feladatát a Politikai Bizottság 1972. december 20-i határozata a következőkben rögzítette: „A pártcsoporton belüli munka tartalmát a párttagok egyéni munkájának szervezése, a partmegbízatások teljesítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése képezze”. A pártcsoport tehát mintegy összeköti az egyént a párttal, a társadalommal. Megteremti számukra a párt politikájával összehangolt, egybevágó munkavégzés lehetőségét. A kommunisták egyénileg végzett munkája csak akkor lehet eredményes, ha egy közös cél elérését szolgálja. Ezért rendkívül fontos —, amint azt a vitasorozatban Krätschmer Lajos, a salgótarjáni városi pártbizottság csoportvezetője, Gecse Pálné alapszervezeti titkár, Német István pártcsoportbizalmi is kiemelték — a folyamatos és az alkalmankénti pártmegbízatások rendszerének kialakítása. A pártcsoport ismeri legjobban a kollektíva tagjainak képességét, felkészültségét, érdeklődési körét, emberi magatartását, személyiségét. A pártcsoport tagjai figyelemmel kísérik egymás munkáját, ha szükséges, segítséget nyújtanak, ellenőrzik, „mérik”, értékelik a munka eredményét. A pártcsoportvezető — a pártvezetőség segítségevei — a kollektíva véleményére támaszkodva, a taggyűlésnek a leghatékonyabb pártmegbízatásokat javasolhatja —, mint ahogyan azt Őrlik Gyula alapszervezeti titkár is igen helyesen felismerte. A pártcsoport nevelő tevékenysége jut kifejezésre a párt politikájának magyarázásában, a feladatok egységes értelmezésének kialakításában, az elvi-politikai kérdések kötetlen^ megbeszélésében, a politizáló légkör fejlesztésében. „A pártcsoportok a megnövekedett követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha tagjaik rendszeres tájékoztatást kapnak a központi és a helyi határozatokról” — írta Varga József, a szécsényi pártbizottság csoportvezetője cikkében. Ismerve egymást, a párttagok ismeret- és érdeklődési körét, alkalmazni lehet a propagandamunka legváltozatosabb módszereit. Ez a kommunista kollektíva a legjobb kerete lehet a nézetkülönbségek feltárásának, a nézetek ütköztetésének, a téves nézetek leküzdésének, a helyes álláspontok kialakításának. Az elvszerű eszmecserék fontosságáról írt nagy felelősséggel Kovács István, a pásztói termelőszövetkezet párttitkára is. A párt csoport az a legkisebb műhely, ahol a párttag a napi munkában, a helyi határozatokra, intézkedési tervekre épülő pártmegbízatások teljesítése közben formálódik, fejlődik, kibontakozik, aktivitása, cselekvőképessége. A kritikus, önkritikus légkörben jelleme, emberi magatartása jó irányban alakul, a szocialista jellemvonások erősödnek. A vita egyértelműen igazolja, hogy pártcsoportjainknál kedvező folyamat indult el. Fokozódott a párttagok igénye, nőtt a tanulási kedv. Ma már nem ritka, hogy a pártcsoport megbízatásként a tanulást, képzést, továbbképzést javasolja tagjainak, és a továbbtanulóknak a csoporton belül konkrét segítséget adnak. Ha még nem is a társadalmi szükségletnek megfelelően, de növekszik az igény az állami, szakmai oktatás, a politikai képzés iránt. Az a tapss7í-itatunk, hogy a pártcsoportvezetők nagy többsége jó példával jár elől. A pártcsoportvezető politikai felkészültségének jelentőségét hangsúlyozta többek között Lantos László szervező titkár a vitában. Többségük megfelelően látja el munkáját, erősödik tevékenységük politikai jellege, növekedik a funkció rangja. Az alapszervezetek vezetőségének megfelelő utánpótlását adhatják. A párt tagfelvételi tevékenységének tapasztalatai a NÖGRÁD hasábjain lezajlott vita, a párt különböző szintű testületéinek értékelései arról győznek meg bennünket, hogy a pártcsoportok jelentős szerepet töltenek be a párttaggá nevelésben, az előkészítő munkában, és folyamatosan ' foglalkoznak az új párttagokkal. A párttaggá nevelés feladatairól, a párton- kívüliekkel kialakult őszinte, emberi kapcsolatokról, véleménycserékről szinte valamennyi hozzászóló írt Feltétlenül általánosításra alkalmasak dr. Ján Huba és Baranyi Sándorné pártcsoportvezetők • tapasztalatai. Azonban az a tény is tapasztalatokon alapul, hogy e fontos politikai munkában sok még' a hiányosság. Vannak alap szervezetek és párt- csoportok, ahol a tagfelvételt kampánymunkának tekintik, formálisan készítik elő és nem minden új páttag kap A munkabizottsági ülésen, a sajtóvitában igen sokféle, esetenként egymásnak ellentmondó vélemények is megfogalmazást nyertek. Az egységes szemléletet és eljárást, a pártcsoport alapszervezeten belüli helyét, szerepét egyértelműen fogalmazza meg a párt szervezeti szabályzata. „A pártcsoportok munkáját a csoport ülésén megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják”. Feladatuk, hogy rendszeresen értékeljék a csoporttagok munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. Mindebből következik, hogy a pártcsoport az alapszervezet olyan része, legkisebb szervezeti egysége, melyet az alapszervezet vezetősége hoz létre, alakít ki. Tehát nem önálló pártszerv, határozathozatali, döntési joggal és hatáskörrel nem rendelkezik, a pártcsoport tagjai; n kívül másokat be nem számoltathat. Egész munkája a pártszervezet, a taggyűlés, a vezetőség tevékenységéhez kapcsolódik. Az alapszeirvezetbem folyó munka, aiz ott hozott döntések többsége a pártcsoportokban realizálódik. A Sajtóvita tapasztalatai szerint több alapszervezetben túlbecsülik, néhány helyen viszont alábecsülik a pártcsoport helyét, szerepét- Munkáját néhány helyen taggyűlésen, vezetőségi ülésen .beszabályozzák, ezáltal megmerevítik. Előfordul az is, hogy a csopoirtpkgt formálisan kezelik. Egyes helyekén a pártcsoport .félévenként, máshol havonta két ízben is tart értekezletet. Ezek a szélsőségek nem helyeselhetők. Alapvető szempont, hogy a pártcsoport munkája szorosan kötődjön az alapszervezeti élethez, megfelelően rugalmas, kellően kötetlen, az élet által felvetett problémákhoz a szükséges módon alkalmazkodó legyen. Ezt emelj ki Vin- cze István, a pásztói járási pártbizottság titkára is hozzászólásában. Mindez azt igényli, hogy a pártcsoport féléves tevékenységének döntő területeit, a főbb kérdéseket a taggyűlés munkaterve tartalmazza. Más-, ként munkája elszakad, különválik a pártalapszervezet- tő.. A pártcsoport egyik fő feladata a taggyűlések, párt- napok,' politikai rendezvények előkészítése, a taggyűlés témájának ismertetésével felkészíteni a párttagokat a döntéshozatalra. Taggyűlés élőt1 tehát a pártcsoport tagjainak tanácskoznánk kell. Előfordulhat az is, hogy a taggyűlésen hozott, vagy a felsőbb pártszervek határozatainak értelmezése, magyarázata, az abból adódó konkrét, személyre szóló megbízatások kialakítása, további megbeszélést igényelnek- Egy-egy terület sajátosságai, gondjai, problémái is szükségessé tehetik a pártcsoport tagjainak eszmecseréjét. Mindezek a pártcsoport- értekezletek rendszerei, de legalább havonkénti megtartása mellett szólnak. A működés lényeges elvei a mozgalmi jelleg erősítése, az emberekkel, azok ügyeivel, gondjaival való foglalkozás, a gyakorlatias, operatív, jellegű munka erősítése, az összetartozás érzésének fejlesztése, a vezetőség és a párttagság közötti gyors információcsere megszervezése. Ezért ítéljüK meg úgy a vitában résztvevőkkel együtt —, hogy a párt- csoport-tevékenység irányításában, szervezettségének, ezzel mint eszközzel tartalmi munkájának fejlesztésében az alapszervezet vezetősége még sok lehetőséggel, tartalékkal rendelkezik. Helyesnek, jól bevált módszernek tartjuk, ha a vezetőség alkalmanként a pártcsoportvezetőket is meghívja értekezletre, ha a . vezetőség tagjai részt vesznek pártcso- port-értekezleten, az ott szerzett tapasztalatokról tájékoztatják a vezetőséget, ha a napi kapcsolattartás kialakítására kölcsönösen törekednek. Így biztosítható, hogy az alapszervezeti élet szerves része legyen a pártcsoportban folyó munka. Az irányító pártszerveknek is szükségük van a pártcsoportokkal való közvetlen találkozásra, éppen az irányító munka fejlesztése érdekében — fejti ki hozzászólásában Zeke László, Pásztó nagyközség pártbizottsági titkára. Tapasztalataink igazolják, hogy a tartalmas pártcsoportérte- kezlet — azonos téma esetén is — csak növeli a taggyűlés színvonalát, vitakészségét. Hiszen így az ismert, egységesen értelmezett feladat megoldásán, módszerén, a célhoz legbiztosabban vezető eszközök, feltételek megteremtésén, együtt lehet gondolkodni, munkálkodni. Az irányító pártszerveknek a jövőben többet kell foglal- kozniok a pártcsoporton belül folyó nevelő munka további lehetőségeinek feltárásával is. Az irányító, segítő, ellenőrző munkába jobban be kell építeni a pártcsoportok helyének, szerepének vizsgálatát. Szükséges kidolgozni a párt- szervezetek, gazdasági szervek, társadalmi szervezetek hatékonyabb helyi együttműködésének módszereit, támaszkodva a jól bevált tapasztalatokra. Feltétlenül tovább kell javítania a pártcsoportvezetők felkészítését, biztosítani sokoldalú képzésüket. Évzáró taggyűlésre hészülve N apjainkban készítik elő az irányító pártszervek és alapszervezetek az ez évi munkát értékelő — 1978. január—februárban tartandó — taggyűléseket. Ebben a jelentős politikai munkában fontos és indító szerepük van a pártcso- port-értekezleteknek. Feladatuk, hogy értékeljék a pártcsoport kommunistáinak munkáját, pártmegbízatásaik teljesítését. A pártcsoporttagok helytállását a termelőmunkában, a cselekvési programból rájuk hárult feladatok számbavételét, a jövő évre vonatkozó javaslatok összegyűjtését. Űjra átgondolják a tag- könyvcsere során elhangzott javaslatok megvalósulását, a pártcsoport propagandamunkájának helyzetét. Vélemény mondanak az alapszervezet ve zetőségének tevékenységérő is. Kérik és hasznosítjál minden kommunista és kör nyezetükből a pártonkívüliei alkotó véleményét, észrevé teleit, javaslatait. Keresik . gondok, problémák közös meg oldását. Annak tudatába: dolgoznak, amit a párt XI kongresszusán a Központi Bi zottság beszámolója hangsa lyozott: „A párt politikáját i dolgozók milliói elsősorban annak alapján ítélik meg ahogyan annak megvalósu lását munkahelyükön, a sajá környezetükben tapasztal ják”. MATUZ JÓZSEF az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkára
