Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
A íilmíoigalmazás helyzete KISZ és közművelődés és a jövő évi bemutatási terv A KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM által e héten szervezett sajtótájékoztatón dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója a filmforgalmazás helyzetéről és a jövő évi filmbemutatási tervről adott tájékoztatót Budapesten, a Vö- rösmarty-téri zeneművészek klubjában. Ennek alapján szólunk a bemutatási terv néhány főbb jellemzőjéről, a tervezett filmek köréről, filmbemutatásunk és -forgalmazásunk néhány törekvéséről — a teljesség igénye nélkül. örvendetes tényként jegyezhetjük meg, hogy különösen az utóbbi időben tovább nőtt a társadalmi érdeklődés a filmművészet, a filmek iránt. Ennek egyik jele a mozik látogatottságában érzékelhető, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a látogatottság belső szerkezetének egyenetlenségeivel, s ezek kiküszöbölése szükségességével. A látogatottságban Nógrád- ban is eredményeket mondhatunk magunkénak. (Tegyük hozzá: az utóbbi két évtizedben új tömegkommunikációs helyzet van hazánkban, amely nek csak egy részét — bár jelentős részét — alkotja az úgynevezett hagyományos mozihálózat, a televízió és a filmterjesztés egyéb formáin túl). E helyzet, valamint a kultúra és a művelődés további demokratizálódása következtében nőtt a filmművészet és -terjesztés társadalmi ellenőrzésének hatóköre. A hazai párt- és állami fórumok az utóbbi időben ugyancsak a kérdés fontosságának megfelelően tárgyalták az ezzel összefüggő témákat, állás- foglalásaik helyesen jelölték meg a filmforgalmazás legfőbb elvi. gyakorlati teendőit. (MSZMP XI. kongresszusának dokumentumai, a Központi Bizottság közművelődési határozata, az agitációs- és propaganda bizottság 1975. decemberi és 1976. októberi, az Országos Közművelődési Tanács elnökségének, az országgyűlés kulturális bizottságának 1977. évi állásfoglalásai). A filmforgalmazás feladatai közül mindenekelőtt kettőt emelünk ki. Egyrészt, feladata a hazai és külföldi haladó eszmeiségű filmek megismertetése mind szélesebb közönségrétegekkel, művelődés-politikai céljainkkal összhangban. Másrészt, az igényes szórakozás nyújtása. A tájékoztatóban megfogalmazottak szerint: ..A filmforgalmazás. mint a közművelődés intézményrendszerének része, elsősorban a művek korrekt, a szocialista művelődéspolitika által elkötelezett közvetítéséért felelős. Művelődéspolitikai és közművelődési aspek tusból ez egyaránt azt jelenti, hogy a forgalmazás számára alapkövetelmény valamennyi alkotás, a mű befogadására képes valamennyi közönségréteghez való eljuttatása, illetve ezen túl olyan lehetőségek kialakítása és folyamatos motiválása, amelyben spontán szituációkon túl is létrejöhet a film és közönség találkozása, vagyis a filmforgalmazást. a mozit ma már sokkal inkább jellemzi a filmművészet értékei közvetítésének szolgálata, a film lehetőségeivel a beleszólás vágya mindennapjaink problémáiba, társadalmi, politikai, morális síkon egyaránt”. Ezen elvekből is következik, hogy a filmforgalmazás kiemelt helyet ad a magyar filmművészet és filmgyártás, valamint a szocialista országok filmművészete és filmgyártása alkotásaiknak, az általános műsorpolitikától és forgalmazástól nem függetlenül. Ezen alkotások sem jelentenek ugyanis homogén egységet, műfajban és színvonalban is különbözőek, ezért itt is szükség van a differenciáltabb forgalmazás további erősítésére. Általában, a differenciált filmforgalmazás ma még a kívánatosnál lassabban történik, a közönségigény kielégítése így még nem mindenütt megfelelő. Ez nem csupán strukturális, hanem inkább tartalmi kérdés, amely felveti a hagyományos mozihálózat tartalmi gazdagításának szükségességén túl már a gyakorlatban is létező egyéb vetítési formák, például a stúdió- hálózat. az iskolai oktató-nevelőmunkát segítő iskolamo- zi-hálózat. a társadalmi, politikai oktatást segítő filmellátás, a gyermek- és az ifjúsági mozik munkája, a társadalmi, politikai eseményekhez kapcsolódó filmrendezvények. a közművelődési intézmények munkájához kapcsolódó vetítések stb. tevékenységének fokozott összehangolásának, pontosabb koordinálásának szükségességét. E téren még csak a kezdeti lépések történtek meg. Természetesen. mindez azt is feltételezi, hogy a repertoárban, a mozik és az egyéb vetítési formák profiljának megfelelően. az értékek jelenléte állandóan biztosított legyen. Napjaink tapasztalata szerint időnként és helyenként a mozik kínálata például még szélsőséges. RÖVIDEN AZ 1978-RA SZÓLÓ bemutatási tervről. A bemutatási gyakorlatban nem lesz változás a korábbiakhoz képest. A bemutatási terv társadalmi, politikai céljainknak megfelelően történik. A bemutatandó filmek közül 118 a szocialista országok filmgyártásának alkotása, 76 a tőkésországoké, hét a fejlődő országoké. Jövőre előreláthatóan 30 ország műveit mutatjuk be. Egyébként, a forgalmi állományban jelenleg 1485 film szerepel. 6284 normál kópiával. Ezek között 412 magyar film 1935, 390 szovjet film 1424, 417 egyéb szocialista országból származó film 1482 és 249 tőkésországból származó film 1409. valamint 11 fejlődő országban készült mű 34 kópiája található. E kópiákat folyamatosan regenerálják. S jövő évtől kezdődően törzsállomány kialakítását kezdik meg a közművelődés szempontjából is lényeges filmekből. Ezek után néhány szót a filmátvételről. A világon évente, mintegy 4000 film készül. A filmátvételi bizottságok egy évben körülbelül 800 filmet tekintenek meg, ebből válogatnak. Többi között, gond a filmátvételi munkában a szórakoztató filmek számának és főként színvonalának különbözősége. (Néhány világsikert arató filmet anyagi okból nem vásárolunk meg.) Egyébként, évente, mintegy százötvenmillió forintot fordítunk filmvásárlásra, körülbelül 78 'millióért szocialista, 52 millióért tőkés, illetve fejlődő országból vásárolunk. A szocialista országokban eladásra kínált filmeknek körülbelül a felét vesszük meg. összevéve: 59 ország, mintegy 4000 filmjéből válogatunk, évente körülbelül 22—30 ország filmjeit mutatjuk be. MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT? Itt érkeztünk el a mozik műszaki, technikai, általában kulturáltsági állagának napjainkban joggal sokat vitatott kérdéséhez. Az ország anyagi erőforrásai jelenleg nem teszik lehetővé az új filmszínházak építésének meggyorsítását. (Egy ülőhely jelenleg 42—45 ezer forintba kerül). Természetesen, nem mondunk le az új mozik építéséről, a működő filmszínházak felújításáról, korszerűsítéséről. de ennek üteme csak az erőforrásoknak; megfelelően történhet. Mindazonáltal szükség van arra, hogy a megyék is az anyagi erőforrások még fegyelmezettebb és tudatosabb felhasználásával törekedjenek a jelenlegi helyzet fokozatos javítására. S természetesen, ide tartozik a vetítési fegyelem további lényegesebb szilárdítása, s nem utolsósorban a közönségnevelés folyamatos erősítése is. 'amely nem igényel anyagiakat T. E. S ocialists társadalmunk érdeke és perspektívája azt kívánja, hogy még nagyobb gondot fordítsunk az ifjúság szervezett bevonására a közművelődésbe. E gondolattal találkozhatunk az MSZMP KB 1974. március 19—2<H ülésének határozatában. amely a közművelődés fejlesztésének feladatairól szól. Ebben a munkában közvetve és közvetlenül vesz részt a KISZ. Közművelődési tévé kenységünk alapvetően mozgalmi jellegű, feladataink egy részét a szervezeti élet keretein belül más részét kezde- ményezően. társszerveinkkel közösen hajtjuk végre. Köz- művelődési munkánkban alapvető színtérnek az alapszervezeteket tekintjük. A szécséhyi járásban az eltelt két évben sikerült elérnünk, hogy alapszervezeteink. közbeeső bizottságaink munkájában megfelelő súlyt kapnak a kulturális programok. Az aktív, közösségi művelődést szolgáló klubok, művészeti csoportok, szakkörök többségének a művelődési otthonokban kellene működnie. Ezek a formák fontos szerepet töltenek be az ifjúság közösségi művelődésében. Sajnos lassú az a változás, amely megújulást jelentene a művelődési otthonok életében, tevékenységében. az új formák kialakítására való törekvésben. A párt ifjúságpolitikai állásfoglalása alapján — még 1972- ben — a művelődési otthonvezetők tanácskozásán fogalmazódott meg, hogy ezek az intézmények, tartalmilag és nevelési céljai, formái tekintetében váljanak az ifjúság otthonaivá, öt esztendő alatt sem jutottunk el odáig, hogy ebben a kérdésben általános megvalósulásról beszéljünk. Miért? Elsősorban személyi, tárgyi feltételek hiánya, és a még mindig meglevő szemléleti okok miatt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem alakult ki máig sem a művelődési otthonok és a KISZ- szervezetek együttműködésének megfelelő, korszerű gyakorlata. Bár ennek, járási vezetői szinten már bíztató eredményei vannak. Az intézmények látogatóinak 80—90 százaléka fiatal, tehát ők a legaktívabbak. De vajon — a kezdeményezések ellienére, főleg lakóterületén — milyen permanens, színvo-. nalas művelődésre van lehetőség? Az a tapasztalat, hogy az intézmény is, a KISZ is külön utakon járva végzi kulturális munkáját. A spontán kezdeményezések viszont azt mutatják, hogy új igények bontakoznak ki, például az amatőr csoportoknál kö- tetlénebb jellegű műkedvelő tevékenységre. Ezeknek a fiataloknak meg kell teremteni a közös éneklés, a tánc. a közös játék szórakoztató alkalmait Ilyen formán, azok a fiatalok is bevonhatók a közösségi művelődésbe, akik a műkedvelő csoportok rendszeres. kötöttebb életébe nem tudnak, vagy nem akarnak bekapcsolódni. Bár a kulturális munkában ezek a spontán jellegű formák nem állandó jelenségek. A fiatalok ilyen kezdeményezései ellentmondásokat is felszínre hoznak. A KlSZ-'nek segítenie kell minden szocia - lista tartalmú közösség-keresési törekvést, ugyanakkor határozottan kell fellépnie mindén, ezzel ellentétes kezdeményezéssel szemben. A KISZ közművelődési tevékenysége az ifjúsági szövetség általános politikai nevelő munkájának szerves része, alapvető nevelési céljaink megvalósulását szolgálja. Mindezek érdekében, a KISZ eddigi közművé lődési gyakorlatát figyelembe véve. e tevékenységet foglalja keretbe a Művelt ifjúság- ért-akció. Alapvető művelődés-politikai céljainkra építve szervezzük egységes folyamattá az önképzést, a közösségi művelődést, a különböző keretekben folyó, különféle művelődési akciókat, rendezvényeket. Például a szocialista brigádok egyre inkább a közösségi művelődés bázisaivá válnak. A járás munkahelyein, az üzemekben, kedvezőbb légkör alakult ki a tanuláshoz, a művelődéshez. Továbbra is nagy feladat hárul azonban a munkahelyi vezetőkre. mert az ott dolgozó fiatalok művé lődéséért éppúgy felelősek, mint a termelési eredményekért. Ez a felelősség már eredményekben is mutatkozik, évről évre emelkedik járásunkban a münká mellett tovább tanuló fiatalok száma. Példás klubélet alakult ki az ÉP- SZÖV-nél. eredményes kulturális tevékenység folyik a bútoripari vállalatnál. Az EL- ZETT-ben minőségi munkát végez g. közművelődési bizottság. És mindenütt ott vannak a fiatalok. Megbízatással, a KISZ-alapszervezetek. ifjúsági kollektívák tagjainak képviseletében. A KISZ közművelődési munkájában, a kezdeményé zésben. az alkotó részvételben — az elmúlt éveket té kintve — a legeredményesebb, legjobban tapintható fejlődés a munkahelyeken következett be. Továbbra is lassú az előbbrelépés lakóterületeken, a községekben. Sokan úgy fogalmaznak, hogy a falu és a benne élő emberek életszínvonalának emelkedése folytán nem igény a közösségi szórakozás. Mások szerint, sok intézmény élén hasznos lenne a fiatalítás, mozgékony. felkészült népművelők, vagy hozzáértő fiatalok x köréből. A művelődési otthonok, kultúr- házak. klubkönyvtárak életének további jeiéntős javításában — sok helyütt alapvé tő megújításában — kísérletekre, a hagyományos formák mellett új lehetőségek kialakítására van szükség. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve. ehhez a KISZ kezdeményező készsége kevés! E terület sok helyen konkrét, állami intézkedéseket is igényel. Csak egy példa: 1974. óia a KISZ-megbízatások rendszerét felhasználva, megfelelő műveltséggel, politikai felkészültséggel rendelkező, a kulturális munkához értő fiatalokat küldünk az intézmények társadalmi vezetőségeibe. De tisztelet az egy-két kivételnek, ezek a fórumok nem funkcionálnak. A z együttműködésben meglevő gondjaink ellenére. lakóterületen az aktív, kulturális munka fontos színtere a műkedvelő, művészeti mozgalom. Résztvevőinek mintegy 80 százaléka fiatal, többségük KISZ-tag. Az irányításnak, útmutatásnak itt kiemelt a jelentősége. Nagy feladatunk van abban, hogv segítséget adiubk a csoportvezetésre alkalmas fiatalok kiválasztásában. hogy törekedjünk a műkedve1 ő művészeti mozgalomban résztvevő tagjaink aktivitásának és politikai befolyásának növelésére a csoportokon belül. Feladatunk továbbra is az, hogy alapszer- vezeteink erős politikai, és ugyanakkor művelődési közösségekké váljanak. Csak igy fokozhatjuk a KISZ eszmei-politikai hatását a többi KISZ-en kívüli fiatalokat is magába foglaló — művelődési közösségekben is. Így válhatunk társadalmunk egyik döntő célja megvalósításának részeseivé; felkészíteni, alkalmassá tenni az ifjú nemzedéket a jövő társadalmi feladatainak elvégzésére. Demus Iván, a KISZ szécsényi járási bizottságának titkára ÜJ KÖMYV A Kossuth Könyvkiadó új- Sok hasznos ismeretet tartal- donságai közül említsük meg maz az 1973, évi Pártmunkás a Szovjet Szocialista Köztár- saságok Szövetségének alkot- zsebkonyv. mányát, s azt a másik kis Az Akadémiai Kiadó is több füzetet, amely Leonyid Brezs- érdekes kötetet jelentetett nyev előadói beszédét tártál- meg. Az Ady-centenáriumhoz mázzá a szovjet alkotmány- kapcsolódik a költő ,.A-^ha- tervezetről, a tervezet orszá- lottak élén” című híres ver- gos vitájának eredményeiről, seskötete 1918-as első kiadá- Most látott napvilágot Luis sának hasonmás köntösben Corvalannak, a Chilei Kom- történt publikálása; a kötet munista Párt főtitkárának utószavát Keresztúry Dezső válogatott beszédeit, cikkeit irodalomtörténész írta. Kállai tartalmazó kötet. A Pinocet Gyula sokoldalú politikaibörtöneit megjárt kiváló publicisztikai tevékenységét kommunista vezető cikkei, foglalja kötetbe a Helyünk a beszédei bepillantást enged- világban címmel megjelent nek az elmúlt esztendők chilei válogatás. A szomszéd orszá- eseményeibe. s azokba a ne- gok sok problémájának jobb héz osztályküzdelmekbe, megértését is szolgálja Niederamelyeket a nép legjobb erői. hauser Emil új könyve. A a kommunisták vívnak jelen- nemzeti megújulási mozgal- leg is a fasiszta rendszer mák Kelet-Európábán. Az ellen. A kötet gazdag anya- Irodalom-szocializmus soro- gát Kerekes György válogat- zat ötödik köteteként látott ta; ő írta Corvalan életraj- napvilágot — Illés László és zát, és látta el a könyvet József Farkas közös szerkesz- jegyzetekkel is. A Közgazda- tésében — a szocialista irodasági ismeretek sorozatban je- lom történetéből merített talent meg' Kovács László kis nulmányok gazdag kötete, kötete Az SZKP gazdaság- „Az újnak tenni hitet”. A politikája a tizedik ötéves Kortársaink sorozatban Sinka tervben címmel. Az ismerte- István életművét, s életét tés áttekintést ad az ötéves mutatja be Görömbei András, terv legfontosabb célkitűzé- Gabriel Garcia Marquez írói seiről. s érzékelteti azt a ha- művészetének jobb megérté- talmas fejlődést, amely nap- sét szolgálja Kulin Katalin jainkban a Szovjetunióban irodalomtudományi monog- minden területen végbemegy, ráfiája. a Mítosz és valóság. Pach Zsigmond Pálnak, az A Nyelvtudományi értekezé- ismert marxista történésznek sek sorozatában került a cikkeit, tanulmányait tártál- könyvesboltokba O. Nagy mázzá a Történetszemlélet és Gábor munkája, A magyar történettudomány című váló- frazeológiai kutatások törté- gatás. A kötetbe foglalt ta- nete. (A kötetet Kovalovszky nulmányok a magyar törté- Miklós rendezte sajtó alá és nettudomány sokat vitatott, látta el bevezetővel is). Most aktuális kérdéseihez kapcso- jelent meg Mészáros Ernő lódnak, azokat segítenek meg- könyve. A levegőkémia alapérteni. A lengyel Kapuscinski jai; a Magyarország állatvi- hallatlanul izgalmas riport- lága című nagyszabású soro- könyve Golyózáporban Ango- zata két új kötete; a Kis- la földjén; az újságíró ebben szótár-sorozatban Echardt angolai élményeit beszéli el. Sándor Francia—magyar szór a szemtanú hitelességével, tárának 10. kiadása.
