Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

■ Magyar pártküldöttség utazott az MPLfl kongresszusára Xz Angolai Népi Felszaba­dítás! Mozgalom, az MPLA meghívására Aczél Györgynek a Politikai Bizottság tagjának a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével MSZMP-küldöttség utazott Laundába az MPLA decem­ber 4—10- között sorra kerü­lő I. kongresszusára. A kül­döttség tagjai Berecz János, az MSZMP ICB külügyi- osz­tályának vezetője és Árgyelán Sándor hazánk luandai nagy­követe, aki a helyszínen csat­lakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Képünkön: az angolai fővá­ros, Luanda főtere, a tanács­kozás színhelye. Costa Rica után Kubába utazott Kirilenko a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, ame­lyet Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, befe­jezte Costa Rica-i látogatását. A magyar pártküldöttségnek a Costa Rica-i Népi Él­csapat Párt KB főtitkárával, Manuel Mora Valverdével és a párt Politikai Bizottságá­nak tagjaival folytatott meg­beszéléseiről közleményt ad­tak ki. A közlemény kiemeli a megbeszélések őszinte, elv­társi légkörét és megállapít­ja, hogy a két testvérpárt né­zetei a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiben azonosak. A két párt képviselői mél­tatták a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának jelentőségét, a Szovjetunió békepolitikáját és azt az internacionalista tá­A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlőd­nek a magyar és Costa Rica-i kommunisták testvéri kapcso­latai. A magyar pártküldöttség lá­togatása során Biszku Bélát fogadta Elias Soley Soler, a Costa Rica-i parlament el­nöke, továbbá Gonzalo Facio Segreda külügyminiszter. A küldöttség tagjai találkoztak a Costa Rica-i Dolgozók Ál­talános Szövetsége végre­hajtó bizottságának tagjai­val, a vasasszakszervezet kép­viselőivel és más szakszerve­zeti vezetőkkel. A magyar pártküldöttség Mexikó érintésével latin­amerikai útjának utolsó ál­lomására, a Kubai Köztársa- ságba_ utazott. Biszku Béla Mexikóvárosban találkozott Arnoldo Martinez Verdugó- val, a Mexikói Kommunista Párt főtitkárával és a párt Politikai Bizottságának tag­jaival. (MTI) Luandában Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel szombaton szovjet kül­döttség érkezett Luandába hogy részt vegyen az Angolai Népi Felszabadítási Mozga­lom (MPLA) december 4-én kezdődő I. kongresszusán. Andrej Kirilenko megérke­zésekor kijelentette, hogy a Szovjetunióban nagyj várako­zás előzi meg az Angolai Né­pi Felszabadítási Mozgalom I. kongresszusát: „A szovjet em­berek — mondotta Kirilenko —, a rokonszenv és a testvé­ri barátság érzését táplálják az angolai nép iránt, amely hősi harcban vetett véget a gyarmatosítók uralmának és bátran választotta az egyetlen helyes utat — a szocializmus­hoz vezető utat. Barátságunk a gyarmatosítók ellen folyta­tott sok éves harc idején szü­letett és erősödött meg. A szovjet nép, pártunk és kor­mányunk már akkor határo­zottan az önök oldalára állt.” Az MPLA X. kongresszusá­ra érkezett szovjet küldöttség vezetője végezetül sok sikert kívánt a december 4-én kez­dődő kongresszus munkájához. »nógatást, amelyet a világ ha­ladó erőinek nyújt Politikai gyilkosság Franciaországban Faji színezetű politikai gyil­kosság tartja izgalomban Franciaországot: pénteken reggel egy háromtagú kom­mandó lelőtte az Európában élő Algériai Baráti Társaság (AAE) őrét, Sebai Laid hatgyermekes családapát. A gyilkosság után egy férfi fel­hívta a AFP hírügynökséget és közölte, hogy az akció a „Delta” nevű szervezet mű­ve volt, és amennyiben a Polisario Front vasárnap 13 óráig nem bocsátja szabadon az általa fogva tartott fran­ciákat, „a Franciaországban él® algériaiak helyzete tart­hatatlan lesz”. A rendőrség szerint a gyil­kosok voltaképpen a Párizs­ban működő Algériai Baráti Társaság elnökét akarták megölni és tévedésből lőt­tek az őrre, akit éppen az AAE ellen 1975-ben elkö­vetett merényletre való te­kintettel alkalmaztak. A Delta-csoport az algériai há­ború idején a titkos hadse­reg, az OAS egyik komman­dója volt, azóta viszont nem lehetett hallani róla. Lehetsé­ges, hogy a merényletet va­laki „ki akarta sajátítani”, de az is elképzelhető, hogy a régi szervezet alakult újjá, vagy egy új csoport vette fel a régi nevet. A nyomozás mindenesetre az OAS egy­kori aktivistái, korábbi, al­gériaiak ellen elkövetett me­rényletek szerzői körében fo­lyik. Az AAE vezetői, tekin­tettel az utóbbi időkben meg­szaporodott fenyegetésekre, már korábban rendőri vé­delmet sürgettek. A merénylet nagy felhábo­rodást keltett a Franciaor­szágban élő algériaiak, /a különböző baloldali erők so­raiban. Georges Marchais, az FKP főtitkára az AAE el­nökéhez intézett táviratában biztosította szolidaritásáról a szervezetet. Követelte a bű­nösök azonnali felkutatását és felelősségre vonását. A L’Humanite vezércikkben ítéli el a gyilkosságot és sú­lyos politikai ügynek nevezi, amely a kormány felelősségét érinti. Nyilatkozatban tiltako­zott a CGT, a CFDT és a FEN szakszervezeti központ és több más szervezet Is. Albert Muganga hazánkba érkezik Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására december 5- én hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezik Albert Mu­ganga, a Burundi Köztár­saság külügyminisztere. (MTI) Következetes, egységes X Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­jának megünnepléséről szóló tájékoztató mellett, az 1977. évi népgazdasági terv teljesí­téséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveiről készített jelen­tést tárgyalta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. decem­ber 1-i ülésén. _ Ha tömören kívánjuk jel­lemezni a tanácskozásról ki­adott — s a lapokban, így la­punkban is szombaton meg­jelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az ál­lami költségvetésre vonatkozó részét, akkor azt kell leír­nunk: a következetesség kö­vetelménye, az egységes cse­lekvés félreérthetetlenül megfogalmazott igénye csen­dül ki az állásfoglalásból. Aminek persze eddig sem voltunk híján, ám az említet­tek magasabb foka elengedhe­tetlen feltétele a középtávú népgazdasági terv teljesítésé­nek. ’ ■ ’ '•» -V 'JL JMÖGRAD - .1977, december 4., vasárnap összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi ered­ményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóváha­gyott éves népgazdasági terv­ben foglaltakkal. Meggyorsult a nemzeti jövedelem, az ipa­ri termelés növekedése — bizonyos területeken jól iga­zodva a munka társadalmi hatékonyságának javításához, a mezőgazdaság a feszített­nek ítélt feladatokat nemcsak teljesíti, hanem több tekintet­ben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmodásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egye­bek között a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli össze­tételének alakulásával a be­ruházási tevékenység terve­zettet jóval meghaladó mér­tékével a termelési és a ter­mékszerkezet kívánatosnál lassúbb változásával. Megmaradva a mondat be­fejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar »1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővítette a termékkibocsátást, de sajnos, korántsem kizárólag kor; A forradalom országútján (3.) (úlijegyzeíeh) Matvej Andrejevicstől el­búcsúztunk Jaltában. abban a városban, ahol annyi em­lék, nevezetesség, híres épü­let és intézmény kötődik a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, s olyan sze­mélyiségekhez, mint Lenin, Majakovszkij, Gorkij, Salja- pin, Rahmaninov, Levitan és Csajkovszkij. Nevüket az egykori „Orosz kunyhónak” nevezett trafik vendégköny­ve, a sok érdekes bejegyzés őrzi. 1. Kirándultunk a környékre, a Krím-félsziget déli partvi­dékének gyógyüdülőhelyeire. Livádia mindössze három ki­lométerre van Jaltától, a köz- igazgatási központtól. Gyalo­gosan alig félórai séta. Óre- anda sincs sokkal messzebb. Miszhorba, Alupkába és Szi- meizbe autóbusszal, vagy mo­toros jachttal juthattunk el. Mindenütt homokos strandok, szanatóriumok és üdülők, hó­fehér homlokzatú, a nap­fénytől szikrázó fehérségű épületek fogadtak. És alig tíz kilométerre Jal­tától, megpillanthattuk a partvidék gyönyörűségét és ritkaságát, Lasztocskino Gnyezdot, a fecskefészket, amint a sziklapartról ügyeli a tengert, a csendes öblöt. Aki ellátogat Jaltába és a Krím-félszigetre, az feltétle­nül keresse fel a fecskefész­ket. Szép kirándulásnak ígér­kezik Bahcsiszeráj — „a ker­tek palotája” — megtekinté­se. A kánok fővárosa volt, rengeteg középkori emlékkel. Itt működik a régészeti mú­zeum, mely gondoskodik a tizennégy, középkori bar­langváros maradványairól. És éppen Bahcsiszerájban ötlött eszembe, hogy mennyi török, tatár eredetű szót hallottam krími látogatásom során. Csak néhányat: Csufut — kale, az (egyik krími tatár • kán városa, Tepe-Kermen középkori erődítmény, de em­líthetem a girály szót, mely szép várost jelent és mivel a kánok székhelye volt, így könnyen azonosíthatjuk a későbbi magyar „király” szó­Szeretnék még szólni á Krím-félsziget másik gyönyö­rű, több mint háromszázezer lakosú városáról, a hős Sze- vasztopolról. Mint hadikikötő, jelentősége évszázadokra nyúlik vissza. Már az ógörö­gök ismerték és használták kikötőjét, ök nevezték el a „Dicsőség városának”. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat követő években a polgárháború so­káig tombolt Szevasztopolban is. A francia hadihajók a ki­kötőjében horgonyoztak le és innen indították támadásukat az intervenciós francia hadak a fiatal szovjethatalom ellen. Csakhogy a forradalom szele megérintette a francia matrózokat is, a kikötőben tüntetést szerveztek a lenin- grádi forradalom melett 3. Búcsúzni kellett a Krímtől, Jaltától Livádiától, Szevasz- topoltól, sok-sok új szovjet barátunktól, akik valameny- nyien megígérték, hogy időn­ként írnak és ha Magyaror­szágon járnak, nem kerülnek el bennünket. Magam előtt látom a livá- diai márványpalotát, a jaltai üdülővárosokat, melyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján vö­rös zászlódíszbe öltöztek. Odabenn pedig a termek­ben, kultúrházakban, az ün­nepi szónokok emlékeztek a hatvan év előtti események­re. Nekem csak pár éves em­lékeim vannak a Szovjetunió­nak erről a gyünyörű vidé­kéről, de szívemben őrzött, maradandó emlékek. És Matvej vajon mit csi­nál? Bizonyára ott sétál a ten­gerparti parkban és ha arra vetődnek magyar turisták, új­ra elmondja nekik mindazt, amiről velem beszélgetett. Mert Matvej — és Jaltában, környékén sok-sok Matvej — nagyon szereti a magyarokat. g. a. (Vége) cselekvést szerű, keresett árukból,' ha­nem -— a gépiparban éppúgy, mint a könnyűiparban, — olyanokból is, amik nehezen találnak vevőre határokon be­lül és kívül, azaz nem ver­senyképesek, s akadnak olya­nok is, amik eladhatatlanok. Hasonló a helyzet a beruhá­zásoknál. A fejlesztések meg­élénkülése nem baj, sőt a nép- gazdasági terv egyenesen kívánatosként számolt azzal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többletbefektetések már nem állnak arányban a népgazda­ság jelenlegi teljesítőképessé­gével. örvendetes, a mezőgaz­dasági üzemek túlnyomó több­sége teljesíti, egy részük túl­teljesíti terveit — elsősorban a növénytermesztés több te­rületén — ám az öröm sem feledtetheti a mind szembe­tűnőbb különbségeket az azonos termelési adottságú üzemek egy hektárra számí­tott átlagterméseiben akár a kenyérgabonákra akár a ku­koricára, burgonyára vonat­koztatjuk. Nos, pontosan a következe­tességben, a feladatok egysé­ges értelmezésében, s még inkább a cselekvés azonos Irányának megteremtésében sojC még a tennivaló- S éppen e gondolati, szemléleti ténye­ző az, aminek kiemelkedő szerep jut a jövő esztendei tervfeladatok végrehajtásá­ban éppúgy mint az állami költségvetés tervezettel egye­ző megvalósításában. A nem­zeti jövedelem az ipari ter­melés, a mezőgazdasági áru­kibocsátás növekedésének elő­irányzott számszerű adatai nem mutatnak semmiféle irányváltást, fordulatot össz­hangban állnak a népgazdaság középtávú tervével. Az vi­szont tény, hogy ismét szi­gorúbbá válnak a gazdálko­dás körülményei — elég itt utalni az állami támogatások ésszerű és szükségszerű csök­kentésére, nem csupán az épí­tési, hanem a teljes beruházá­si költség húsz százalékának kötelező tartalékolására — 1978. januárjától, s a kemé­nyebb próba kiállásához egyetlen termelői közösség­ben sem elegendő az, amit az idén elértek, teljesítettek. Ez ugyan minden esztendőben le­írható igazság — mert a fej­lődés természetszerűén folya­matosan többet és többet kí­ván —, de most, a népgazda­ság jelenlegi egyensúlyi hely­zetében, a külgazdasági fel­tételeket figyelembe véve, nagy nyomatékot, különleges hangsúlyt kap. Valamennyi termelőhelyen készültek a jövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bi­zottság útmutatásának meg­felelően, mindenütt a haté­konyság javításának kell e programok középpontjába áll­nia, a hogyan, cégenként más és más. A tervezés lényege, annak előtérbe helyezése, ami ott, az adott termelői közös­ségben a legfontosabb, s egy­ben a legtöbb eredményt Ígé­rő. A kivitel bővítése a ver­senyképes áruk arányának növelése, az eszközök kihasz­nálásának javítása, a fajlagos költségek csökkentése csak addig tűnik általánosan fo­galmazott feladatnak, amíg a cselekvéseknek e bonyolult szerkezeti vázára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegszálait, izomrostjait. Ab­ban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz. az érte vi­selt felelősség széles köre hir­telen szűkebbé válik s hiába is várnának másokra, nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszierre lehetőségünk és kötelességünk- Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvas­hatókkal élve: „a népgazda­sági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igé­nyel minden munkahelyen’^ < v

Next

/
Thumbnails
Contents