Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
Kereskedelem és éleíszínyonal Gazdaságpolitikai fflSáSJ az életszínvonal további emelésében a kereskedelemre jelentős feladat hárul. Ezért a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezetekben dolgozó kollektívák színvonalasabb, ésszerűbb munkájára van szükség. A forgalomnövekedést úgy kell elérni, hogy növekedjék a kereskedelmi munka hatékonysága. Mostanában, ha a gazdasági hatékonyság növeléséről esik szó. általában a termelővállalatokra, a szövetkezetekre, az üzemekre gondolunk. Ám ma már a kereskedelemben is alapvető a hatékonyság fokozása, a minőség javítása. Ezért az itt folyó tevékenység nem lehet egyenlő a termékek puszta szétosztásával. A hatékonyság növelése a kereskedelemben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a forgalomba hozott áruk mennyire felelnek meg a lakosság területileg, rétegenként differenciált igényeinek, hogyan elégítik ki az általános fejlődéssel együtt növekvő szükségleteiket. Emellett az árukínálatot úgy kell alakítani, hogy felesleges készletek ne keletkezzenek, és az áru a lehető legrövidebb úton jusson el a fogyasztókhoz. A megnövekedett követelményeket figyelembe véve vizsgálta meg a megyei párt-vég- rehajtóbizöttság és a megyei tanács az elmúlt hónapokban a lakosság ellátásának, a szolgáltatás és fogyasztói érdekvédelem helyzetét, fejlesztésének feladatait. De az utóbbi időben más fórumokon — így a megyei kereskedelmi aktíván, a MÉSZÖV küldöttközgyűlésén is — megvitatták megyénk kereskedelmének időszerű feladatait. Eredményes esztendők 1 Ahhoz azonban, hogy reálisan meghatároz-' zuk ] további tennivalóinkat, szólni szükséges az elmúlt évek eredményeiről is. Arról, hogy az V. ötéves terv első két évében a kereskedelem alapvetően eleget tett a vele szemben támasztott követelményeknek. Mindezt a munkát a negyedik ötéves terv eredményes végrehajtása alapozta meg. A középtávú területfejlesztési elképzeléseknek megfelelően jelentős mértékben bővült a kereskedelmi hálózat. Űj kereskedelmi egységek épültek. A megye két városában korszerű, nagy bevásárlóközpontok alakultak ki. Több munkáslakta településen — Kisterenyén, Karancslapujtőn, Romhányban — új ABC-áruházakat építettek. Javultak az étkeztetés, vendéglátás feltételei: Salgótarjánban önkiszolgáló étterem, Balassagyarmaton vendéglátó-kombinát kezdte meg működését. A kisebb települések hálózatának ' korszerűsítése is elkezdődött. Mindez azt eredményezte, hogy a kereskedelmi vásárlások és fogyasztás értéke a tervezettnél nagyobb mértékben: 51,7 százalékkal nőtt. A forgalom szerkezete is kedvezően, változott, emelkedett az Iparcikk forgalmának aránya. A negyedik ötéves terv utolsó évében megyénk kiskereskedelme 4,5 milliárdos forgalmát 893 boltban és 454 vendéglátóipari egységben, mintegy 7500 dolgozó bonyolította le. A forgalom túlnyomó többsége — 56 százaléka — az állami kiskereskedelemnek, 43,6 százaléka, a szövetkezeti kiskereskedelemnek jutott. A magánkereskedelem a forgalom nem egészen fél százalékát bonyolította le. Az ötödik Ötéves terv eddig eltelt ideje alatt a forgalomnövekedés elérte a tervezett mértéket. Annak ellenére, hogy 1976-ban a kereskedelmi egységek nem tudták teljesíteni eredeti célkitűzéseiket. Az 1976. évi mindössze 5.5 százalékos forgalomnövekedésnek egyik lényeges tényezője a lakosság pénzbevételének mérsékelt emelkedése volt. Ám az igazsághoz tartozik, hogy a vállalatok és szövetkezetek sem készültek fel — főleg a ruházati cikkekkel — a lakosság igényeinek maradéktalan Kielégítésére. Mindez kedvezőtlenül hatott a forgalomra. Mint ahogy az is jelentős bevételkiesést jelentett, hogy néhány egység építésével nem sikerült elkészülni határidőre. Így ezek csak később tudtak bekapcsolódni a lakosság ellátásába. Az 1977-eg évben jelentős élénkülés tapasztalható n kereskedelemben, amelyet gondos, tervszerűbb előkészítő munka, alaposabb tájékozódás, információszerzés előzött meg. A korábbinál hatékonyabbnak bizonyultak a központi kereskedelmi szervek Intézkedései is. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek eddig elért eredményei azt mutatják, hogy az ötödik ötéves terv első két évére tervezett mintegy 15 százalékos forgalomnö- ’ vekedést teljesítik. Az 1976-os mérsékelt ütemű fejlődéssel szemben 1977-ben 9—9,5 százalékos növekedéssel számolnak. Segí'ette ezt, hogy az ötödik ötéves tervben tervezett hálózatfejlesztés több mint fele már megvalósult. Az átadott egységek zömmel nagy alap- területű, korszerű, magas munkatermelékenységet biztosító létesítmények. A korszerű értékesítési formák kialakítása mellett az áruk széles Választékát kínálják a vásárlóknak. Ilyen többek között Salgótarjánban a vásár- csarnok, az ÉVI-üzletház, Balassagyarmaton az Ipoly ruházati áruház és ABC-áruház, Rét- ságon az ABC-áruház. Az idén érzékelhetően javult az ellátás hús- és húskészítményekből, zöldségből és gyümölcsből. Megfelelően alakult a zöldség és gyümölcs ára is. Szeptember végéig a ZÖLDÉRT árai 15,6 százalékkal * alacsonyabbak voltak, mint 1976-ban. A zöldség- és gyümölcsforgalom az ellátás javításában jelentős szerepet játszottak azok a központi és helyi intézkedések, amelyek a mezőgazdasági termelés, a forgalmazás — így a ZÖLDÉRT tevékenységének — korszerűsítését, a felvásárlás javítását Ösztönözték, segítették. A vendéglátás néhány új üzlettípus belépésével — többek között te.ibár, grillbár. úti csárda, söröző létesítéséveli — ugyancsak javult, jobban kielégíti az igényeket. Ami az állami kereskedelem: tevékenységét illeti, elsősorban az iparciklkellátás, ezen belül is a ruházati forgalom emelkedett. Az értékesítés várhatóan 7 százalékkal magasabb lesz az előző évinél. Ehhez hozzájárult az új üzletek adta lehetőségeken kívül a jobb készletgazdálkodás. így az a tény, hogy 27 százalékkal több árut szereztek be helyi árualapokból, mint korábban. Több megyei üzemmel alakított ki jó kapcsolatot a kereskedelem, többek között a cipő- és bútorellátás javítására. Figyelmeztető összehasonlítás A javuló kereskedelmi ellátás, a növekvő követelmények azonban jelzik e munka gondjait is. Azt mindenekelőtt, hogy a növekvő kereskedelmi forgalom ellenére megyénk árufogyasztása több évre visszatekintve, alatta marad az országos átlagnak. Az árufogyasztás szerkezete is eltér bizonyos mértékben az országosan kialakult szerkezettől. Az 1975- ben tett összehasonlítás azt jelezte, hogy az egy főre jutó forgalom tekintetében csak Sza- bolcs-Szatmár és Pest megye állt mögöttünk. Élelmiszer-ellátásban az országos átlag 88,7 százalékánál, ruházatban 78,9, vegyes iparcikkben pedig 78,1 százalékánál tartunk. Egyedül a vendéglátásban haladtuk meg az országos átlagot. Az átlagosnál kisebb forgalmi mutatók — egyéb tényezők mellett — összefüggnek azzal is, hogy a jelentős fejlesztés ellenére, az ezer lakosra jutó bolti alapterület is alacsonyabb az országos átlagnál. Ugyancsak lényeges tényező, hogy a megye lakosságának jelentős része apró falvakban és kis településeken, pe- remterülefeken él, ahol a kereskedelmi hálózat jórészt korszerűtlen. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 208 egysége közül például csak 7 üzlet tekinthető korszerűnek, és 21 bolt színvonala mondható kielégítőnek. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 100 egysége közül 65 korszerűtlen. Ebből következik, hogy az áruellátás nem kielégítő, nem egyenletes. Esetenként még az alapellátás színvonala is elmarad az igényektől. A kis települések mintegy 40 százaléka nem rendelkezik kellő hűtőlánccal. Néhány alsóbbfokú központ üzleteinek iparcikkellátása ugyancsak hiányos, áruválasztéka szegényes, s kevés ezeken a településeken a szakbolt is. Nógrád megyében — hosszú évek tapasztalata ez — az üzlethálózat még mindig korszerűtlenebb, mint általában az országban. Kevés a szaküzlet, lényegében csak egy nagyobb áruház, a Salgótarjáni Centrum Áruház állt hosszú ideig a vásárlók rendelkezésére. A vendéglátóiparban néhány egységet kivéve az italboltok, italbüfék domináltak. Mindez károsan .hatott a kereskedelmi dolgozók szemléletére is. A kereskedelmi hálózatfejlesztés mellett az Utóbbi években nagy gondot fordítottak a megyében az áruellátás folyamatos javítására, a technikai fejlesztésre, a korszerűbb vásárlási körülmények kialakítására, a kulturáltabb, szervezettebb kereskedelmi munkára. Az elmúlt két évben az állami és szövetkezeti kereskedelem mintegy 36—38 millió forintot költött az egységek fejlesztésére, a megfelelő színvonalú ellátásra. A gazdagabb áru- választék és a kulturált kereskedelem azonban nemcsak pénzkérdés. Amíg egyes üzletekben udvarias, jó a kiszolgálás, más egységekből elégedetlenül távozik a vásárló. Néhány egységben nincs megfelelően képzett vezető, bolti eladó, felszolgáló. Az ÁFÉSZ üzleteiben, amelyek pedig a kereskedelmi forgalomnak közel a felét „hozzák”, a szükségesnél kevesebb a szakemberek száma. A megye kereskedelmében a dolgozók 60 százalékának van megfelelő szakképzettsége. E tekintetben nem történt változás az elmúlt években, bár a követelmények itt is nőttek. A megye kereskedelmében a legfontosabb feladat tehát az ötödik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek maradéktalan teljesítése, az egyenletesebb áruellátás biztosítása. A meglevő fejlesztési erőforrások ésszerű felhasználása mellett mindez jobb kereskedelmi szervező munkát kíván a kereskedelmi vállalatoktól, a szövetkezetektől. Az alapellátást, a mindennapi élethez szükséges élelmiszerek, iparcikkek megvásárlását valamennyi településen biztosítani kell. Ez nem is igényel különösebb hálózatfejlesztést, az alapfeltételek ehhez adottak. Ugyanakkor a hús- és a tej-* termékek, s még néhány, a napi ellátáshoz kapcsolódó áruféleség értékesítése megkívánja az elárusítóhelyek korszerűsítését, többek között a hűtőlánc kiépítését. Korszerű hálózat, szakboltok Az egyenletes ellátást azonban nem lehet megoldani úgy, hogy a növekvő igényeket minden településen maradéktalanul kielégítsék. A gadzaságosság azt diktálja, hogy az alsófokú központokban, a járási székhelyeken, nagyobb munkáslakta településeken szaküzleteket hozzanak létre és azt lássák el megfelelő mennyiségű és minőségű áruval. A következő években is fontos feladat tehát a kis települések és a nagy vonzáskörzettel rendelkező községek, városok üzlethálózatának korszerűsítése, s megfelelő szakboltok létesítése. S ezeket az igényeket szükséges figyelembe venniök a kiskereskedelmi szervek vezetőinek is, a fejlesztési tervek kialakításánál, megvalósításánál. Az egyenletesebb, a kiegyensúlyozottabb ellátást szolgálja az is, ha a kereskedelem ru- galnjasan Igazodik a jövedelmekhez, a differenciáltan jelentkező igényekhez. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alacsonyabb keresetű és a drágább, korszerűbb árut kereső vásárlókat egyaránt megfelelő színvonalon szolgálják ki. Erre különösen az új kereskedelmi egységekben, a nagyobb települések üzleteiben szükséges gondot fordítani. A kereskedelem egy másik fontos feladata; hogy a mai forgalmazási struktúrában meglevő kedvezőtlen jelenségeket felszámolja. Gyorsabb ütemben kell javítani az iparcikkellátást, olymódon, hogy több árut szerezzenek be közvetlenül a termelőktől, la helyi üzemektől. Emellett természetesen nagyobb gonddal, körültekintéssel szükséges felmérni a vásárlók igényeit. A kereskedelmi vállalatoknak, a szövetkezeteknek bizony e tekinSalgótarjánban, a Pécskő Üzletházban a közelgő karácsony alkalmából külön ajándékosztályt alakítottak ki. A különböző áruk között kedvünkre válogathatunk meglepetésnek valót. tétben is van pótolnivalójuk. A korszerűbb' módszerek alkalmazása itt is követelmény. Mint ahogy nem mellékes körülmény az élelmiszer-ellátás javításában sem. Az ipar lényegesen több árut kínál attól, mint ami üzleteinkben kapható. Ha a kereskedelmi egységek bátrabban és igényesebben rendelnének árut, a vásárlók igényeit jobban kielégíthetnék a mostaninál. Van tennivaló a vendéglátásban is. Az át-1 lagosnál nagyobb mértékben szükséges növelni az ételforgalmat, az alkoholmentes italok értékesítését. A feltételek ehhez jórészt adottak. Az anyagi és erkölcsi ösztönzőrendszer továbbfejlesztése jól szolgálhatja az igényesebb munkát, a magasabb követelményeket. Természetesen a rendszeres, és a mostaninál szigorúbb ellenőrzés ugyancsak sokat segítene. A vendéglátás- korszerűsítése együtt jár az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználásával. A megye természeti, történelmi és kulturális adottságai a mostaninál nagyobb idegenforgalmi lehetőséget kínálnak. A vendéglátás továbbfejlesztése kulturáltabbá tétele, egyik lendítője lehet ennek. Világos az Is, hogy a feladatok egy rész« nem oldható meg a kereskedelmi hálózat fejlesztése, korszerűsítése nélkül. Ezért igen fontos, hogy az érdekelt szervek hosszabb távra kidolgozzanak egy — településenként és a területenként differenciált — ellátási és hálózati modellt. A környezeti kultúra, a kiszolgálás színvonalának növelése, ezzel szinte azonos feladatot jelent. Az áruválaszték növelésén túl jobban hasznosítani szükséges meglevő lehetőségeinket. Az elmúlt években sok új üzletet, vendéglátóegységet építettünk, A meglevő régebbi boltok korszerűsítése, rendbentartása is több figyelmet érdemel. Mert nem titok, hogy az üzletek egy része rendetlen, piszkos, a mellékhelyiségek sok esetben minősíthetetlen állapotban vannak. A kereskedelmi dolgozók igényesebb munkája, rendszeretete nagyon fontos. De sokat segíthetnek a tanácsok, a KÖJÁL, és még más szervek is. Ez azonban nem egyszerűen adminisztratív kérdés, Jelentős szemlélet- és magatartásváltozást igényel. S ezért együtt kell munkálkodniok az eladóknak és vásárlóknak, kereskedelmi dolgozóknak és fogyasztóknak. Több szakképzett fiatal Az előzőkben vázolt feladatok szorosan összefüggnek azzal, hogy tovább kell javítani a kereskedelmi munka személyi feltételeit is. Ezekben az években zajlik a generációváltás. Mind több szakképzett fiatal kerül a kereskedelembe dolgozni. Nem mindegy, hogy az új szakemberek hogyan készülnek fel a növekvő követelmények teljesítésére. Menynyire tudják elsajátítani a szakmát, mennyire igényesek önmagukkal, munkájukkal szemben. Mert a technika, technológia fejlesztése, a fejlesztés sikere jórészt azon múlik, hogyan végzik munkájukat a kereskedelmi dolgozók. Ugyancsak lényeges kérdés, a vezetés színvonala. A kedvező jelenségek mellett itt is vannak gondok. Az állami kereskedelemben folyamatos erőfeszítéseket tesznek a vezetés színvonalának emelésére. A szövetkezetekben azonban hosszabban történik mindez. Igaz, sok esetben a szervezeti szétaprózottság nehezíti a vezetés megerősítését, a: gazdálkodás eredményességét. A L- onoslrorl olom fejlesztése tehát A K ere&neueiem komplex feladat a megyében is. Tennivalóinkat következetesen végrehajtva javítani lehet, javítani szükséges a lakosság kereskedelmi ellátásának színvonalát. Ez pedig életszínvonal-politikai céljaink következetes megvalósítását segíti, szolgálja. Sára Jáno« Megyénk egyik legkorszerűbb bevásárlóközpontja a balassagyarmati IPOLY Áruház. ~ kép: kulcsár — »
