Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
Elérni a beruházási okmányban előírtakat A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában az ez évi alapvető célkitűzés ugyanaz volt, mint az előző esztendőben. Ügy döntöttek, hogy tovább növelik a termelés dinamizmusát, miközben nagy gondot fordítanak a gazdálkodás hatékonyságára, mivel ehhez megvannak a feltételek. E gondolatok jegyében állította össze ez évi cselekvési programját a gyár pártszervezete is. Megfordult a sorrend — Már januárban láttuk, hogy az államközi szerződésben vállalt olajipari mérőállomásokkal — ami teljes egészében szovjet exportra kerül — nem tudunk indulni. Később az is bebizonyosodott, hogy az első fél évben sem kerülhet erre sor. Ezért e termék gyártása áthúzódott a második fél évre — kezdi a beszélgetést Puskás Aladár, a pártszervezet titkára. — Nem volt más lehetőség, minthogy előrehozzuk azoknak a termékeknek az előállítását, amit ez év második felére terveztünk. Ehhez viszont megvolt az anyag, a megrendelő is egyetértett elhatározásunkkal. Ez a fordított sorrend jellemezte alapjában az egész esztendőt. Szeptemberben aztán tisztázódott az új termék — a mérőállomás — gyártásával kapcsolatos minden probléma, s ekkor zöld utat kapott ennek a gvártása. Mivel az idő elhúzódott, a tervezett ötven helyett az idén eddig csak négyet készítettünk el. Jövőre viszont már sorozatban gyártjuk. Folyamatban van ennek a terméknek a zártciklusú termeléskialakítása. Mivel gyártást magas fokú műszaki hozzáértést kíván, ezért időben lebonyolítottuk a technológusok, a hegesztők és lakatosok speciális továbbképzését. Három műszakban A pártszervezet cselekvési programjában a nagy teljesítményű gépek kihasználása is helyet kapott. Enne'? megfelelően néhány esztergagépnél és hegesztőberendezésnél az egy műszakról áttértek a három műszakra. Megtehették, mert olyan munkát végeztek, amelyet ezeken a gépeken jól meg tudtak valósítani. Sőt, amit eddig nem sikerült megoldaniuk. most arra is képesek voltak: saválló acélt is feldolgoztak a berendezéseken. Az előbbieken kívül az élőmunkát helyettesítő kisgépeket fokozottabban kihasználták. Figyelembe véve a változó gyártmányösszetételt. ennek megfelelően alakították ki a gazdaságirányító szerveket. A meglevő három üzemrész mellé létrehozták a negyediket, az olajipari mérőállomásokat előállító termelési egységet. Vezetésével azt a mérnököt bízták meg, aki az új termék születésétől kezdve a nagyüzemi sorozatgyártás bevezetéséig ezzel foglalkozott. Ennek az okos megoldásnak száMun\'a — hiizélet Fiatal műszakiak vallanak Tömérdek közhelyet el lehet pufogtatni, hangzatos szólamokat van mód zenge- dezni, ha a közéleti aktivitást firtatjuk. Nemrégiben fiatal műszaki értelmiségieket faggattunk a témáról a BRG salgótarjáni gyárában. LEKÖT A TERMELÉS — KISZ-tag vagyok; nemrég alakítottunk egy brigádot, abba is belekerültem, részt veszek a társadalmi munkákban — mondja Bod- rogváry Péter termelésprog- ramozó. — A brigád — mivel még új, nem érte el a szocialista címet; Mosolygó Antal nevét vette fel. — Ki volt Mosolygó Antal? — Őszintén szólva én nem sokat tudok róla. — Érdeklődik-e a politikai események iránt? — Igen. Ügy érzem: van „áttekintésem”. Mindennap olvasom a Népszabadságot — főleg az első két oldalát, meg az irodalmi munkákat — és megnézem a tv-híradót... — Aktívnak érzi-e magát a közéletben? — Nem nagyon. De főleg azért, mert a Verebélyről való bejárás igen sok időt vesz igénybe. Ráadásul mostanában elég sok otthoni gondom volt amik lekötöttek... MÁSOK AZ EMBEREK — Tizennégy éves korom óta — tudjuk meg Kovács Tibor üzem- és munkaszervezőtől — KISZ-tag vagyok, azóta mindig érdeklődtem a közélet iránt. Folyamatosan volt valamilyen tisztségem a KISZ-ben. 1967-ben pedig beléptem a pártba, most mint asitációs és propagandafele- lős ténykedem a gyári alapszervezetben.. — Minek köszönheti az élénk politikai érdeklődést? — Amikor kamasz voltam úgy érzem, mások voltak az emberek: mintha az egyéni érdek jobban egybeesett volna a közérdekkel. Mindenki aktívabb volt. Meg aztán, talán szerencsém volt, olyan emberek tartották a különféle politikai oktatásokat, akik képesek voltak azt összekapcsolni a mindennapi élettel, s így felkeltették az érdeklődésemet. — Ma mások az emberek? — Igen. Jobban előtérbe tolakszik az egyéni érdek. A legtöbben a kézzel fogható előnyöket keresik; s ha valaki jó beosztásba kerül, nem arra törekszik, hogy a lehetőségeket a közösség érdekében használja ki, hanem arra, hogy önmagát „megerősítse” abban a beosztásban. — Most önnek van olyan lehetősége, hogy a fiatalokkal kedveltetheti meg a politikát... — A fiatalok aktívák ma is. Bár itt az üzemben nemigen beszélnek a politikáról, mert mindenki elfoglalt. Ha valaki, mondjuk, a tv-híradóról akarna beszélni, lehet, hogy azt is mondanák neki: ne fecsegd el az időt! Mert azt egyik munkahelyen sem kedvelik, aki szívesebben beszél, mint • dolgozik... PEDIG AZONOS KORÚAK Ferke György idén került ki az egyetemről, mérnök. — Nálam a politikai érdeklődés még a gimnáziumban kezdődött, eredetileg a filozófia foglalkoztatott. A tanáraim értettek hozzá, miként juttassák közelebb a diákokhoz ezt a témát. Az egyetemen többször is vizsgáztam társadalomtudományokból, ilyen tantárgy mindig jól ment nekem. — Nagyobb-e az egyetemisták politikai aktivitása, mint amilyet itt, a gyáriaknál tapasztal ? — Igen. Itt az öntudat is alacsonyabb fokú. Nem mondanám pedig, hogy ez természetes, mert a KlSZ-alapszer- vezetben ugyanolyan korú fiatalok vannak, mint például egy diákkörben. Ott tagja voltam egy irodalmi színpadnak is: abban politikai tárgyú játékokat mutattunk be. — Ez jó lenne itt is. — Igen. Mostanában alakítunk egy művelődési bizottságot, ami a kultúrát próbálja jobban terjeszteni a gyári fiatalok között. Szerintem ennek lenne nagy szerepe az öntudat fokozásában. Mert főleg öntudat kérdése, hogy megszűnjön a „feladattologatás” és hogy ne azt nézzék először egy munkán: mit lehet rajta keresni, hanem inkább azt hogy miképp kell megoldani. —r —I mos előnye van. Kedvező hatása viszont csak a jövő évben jelentkezik. Mivel nem kisebb feladatról, mint az évi háromszáz- húszmilliö forint termelési értékterv eléréséről volt szó, ezért a pártszervezet már az év elején széles körben ismertette a feladatokat, válaszolva a mit és miért kérdésekre. Az alapszervezetekben pedig személyre szólóan megszabták a kommunisták feladatait. Sokat segítettek a szakszervezeti aktivisták, KlSZ-fiatalos, szocialista brigádok. — Úgy éreztük, ha valaki egy kicsit is szereti a gyárat, tisztában van azzal, hogy mit kell tennie a sikeres végrehajtás érdekében — veszi vissza a szót Puskás Aladár. Jótékonyan hatott a lelkesedésre a kommunisták kezdeményezőkészsége, ami nagyfokú szerénységgel is párosult. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem tolták magukat előtérbe, hanem mindig a pártonkívüliekkel együtt indították el a különböző kezdeményezéseket. — A közös munka eredményeképpen lényegesen csökkent a kétkedő emberek száma. Olyan talán nem is volt, amelyik azt mondta volna, hogy a kitűzött feladatokat nem lehet teljesíteni. — állítja a pártszervezet titkára. A pártvezetőség a siker érdekében negyedévenként tanácskozott a szocialista brigádvezetőkkel, ahol a konkrét feladatokat beszélték meg. Negyvenévenként összevont taggyűlésen vitatták meg a cselekvési program időarányos teljesítését, a további tennivalókat. Időnként a pártszervezet egy-egy kérdésben konkrét helyszíni segítséget is adott. Serkentette az aktivitást a kiadott feladatok rendszeres ellenőrzése. Érdemes volt i A fáradság nem volt hiábavaló. Elérik a címben kitűzött célt. Több mint hat százalékkal növekszik a dolgozók keresete, teljesítik nyereségtervüket, miközben igyekeztek körültekintően felkészülni az 1978-as esztendő minőségi követelményeinek a teljesítésére. V. K. Az univerzális robot Az Egyesült Államokban új univerzális robotgépet szerkesztettek, amely nagyságukról, színükről és formájukról felismeri a különböző tárgyakat. A gép, amely egy számítógép, a televíziós kamera és egy mecharikus kar kombinációja, automatikusan lefényképezi a tárgyak egyes egyszerű részleteit. A robotot tovább fejlesztik és feltételezik, hogy a jövőben képes lesz az emberi kéz legpontosabb és legfinomabb munkáinak elvégzésére is. Mérlegen a szarvasmarhaprogram végrehajtása f Interjú Gecne Lúaslóval, a iVógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgató járat A Nógrád megyei mezőgazdasági üzemeli kedvező adottságokkal rendelkeznek az állattenyésztés fejlesztésére. Az ötödik ötéves tervre nem kisebb az előirányzat, mint a szarvasmarha-állomány tizenkét-tizenhárom százalékkal való növelése, a tejhozam emelése, mintegy 3800—4000 új férőhely létesítése. A szarvasmarhaprogram végrehajtásáról Gecse Lászlóval, a Nógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával beszélgettünk. — A kormányprogram végrehajtása során, a tervciklus első két esztendejében melyek d legfontosabb tapasztalatok? — A szarvasmarhaprogram célkitűzéseinek megfelelően, a megye természeti adottságaival összhangban láttak hozzá az üzemek az előttük álló feladatok végrehajtásához. Az eltelt időszakban a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a létszámfejlesztési tervet időarányosan teljesítették, a tejtermelés a vártnál lényegesen nagyobb ütemben emelkedett. Javultak a mutatók, nőtt a borjúszaporulat, csökkent a két ellés közötti idő, s az elmúlt két évben folyamatosan mérséklődik az elhullás. Az idén a tejtermelés növekedési ütemében például a megyék közötti rangsorban Nógrád az ötödik helyet foglalja el. Ez, a korábbi évekhez képest jelentős fejlődés jelzi azokat a változásokat is, amelyek a szarvasmarhaprogram meghirdetése óta az ágazatban történtek. A nagyüzemekben és a kisgazdaságokban egyaránt megkezdődtek a fajtaátalakító keresztezések, a tervciklus végére a nagyüzemi tejtermelő tehénállomány csaknem fele keresztezett tesz. Azokban az üzemekben, ahol az adottságok kedveztek, a tehénállomány egy részét, vagy egészét húshasznosításra állították át. — Miként fejlődött a takarmánytermesztés? — Kedvezőek a változások a takarmánytermesztésben is. Az idei az első év, amikor szálas • és tömegtakarmányból az üzemek megtermelték a megyei szükségletet, de biztonságos tartalékról még mindig nem beszélhetünk. E területen is találkozni szemléletbeli problémákkal, hiszen a takarmánytermesztés és -tartósítás technológiája, színvonala és hozamai elmaradnak az árunövényektől. Az elmúlt két évben több mint 2500 hektár gyep telepítése és felújítása történt meg, amely javította a takarmány bázist. A telepített gyepek termésátlaga nőtt, javult a gyephasznosítás, de még mindig vannak kiaknázatlan tartalékok. — Az állattenyésztés általában munkaerőhiánnyal küzd. A szarvasmarha-ágazatban mit tesznek ennek áthidalására? — Kedvezőtlen a munkaerőhelyzet, így a termelékenység kerül előtérbe. Példának említhetem a romhá- nyi — magas termelékenységet biztosító — kötetlen tartású tehenészeti telepet, melynek üzemeltetési tapasztalatai kedvezőek. A korszerű körülmények között néhány gondozó több száz állat ellátását végzi. — Mi az eredője a tejtermelés nagy ütemű fejlődének? — Az idén csaknem 18 százalékkal nő a nagyüzemi ( tejtermelés, míg az 1972-es mélyponthoz képest 36.6 százalékos a növekedés. A tenyésztési munka, a takarmányozás, a technológiai fegyelem javulása mellett kedvező hatást váltott ki a tejtermelésre ösztönző központi szabályozórendszer, a megváltozott üzemi szemlélet, s az állattenyésztési felügyelőség sokirányú tevékenysége is. A tejtermelés növekedésének egyik legnagyobb tartaléka a megyei átlag alátt termelő üzemek hozamainak javítása, hiszen nagy a differenciáltság. A magyarnándori termelőszövetkezetben például az egy tehénre jutó tejtermelés eléri a 4200 litert, de hét közös gazdaságban még mindig 2500 liter alatt vannak. Ezekkel az üzemekkel, s a szakosított telepekkel közösen intézkedési tervet készítettünk a hibák kijavítására, s a benne foglaltak végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, fokozzuk szak- tanácsadási szolgáltatásainkat. — Jelentős feladatot ró a megye mezőgazdasági üzemeire a férőhelyek bővítése. Mi jellemzi a beruházásokat? — Az előirányzott létszámfejlesztés időarányosan megvalósult. Az év végéig a tehénállomány 1975-höz képest 7,1 százalékkal nőtt a tervezett 6 4 százalékkal szemben. Az elkövetkező idő szak legfontosabb feladata a beruházások gyorsítása. Év végére a meglevő nagyüzemi tehénférőhelyek kihasználtsága eléri a 97 százalékot, ezért számottevő létszámfejlesztés csak új férőhelyek építésével történhet. Az idő rövid, s 1979. végéig a tervciklusra előirányzott kétezerből ezerhatszáz férőhelyet meg kell valósítani. Ám a kivitelezés elhúzódása megnehezítheti e cél megvalósítását. — Mi hátráltatja az új szarvasmarhatelepek, - istállók kivitelezését? — Szemléletbeli fogyatékosságok jelentkeztek, különösen a nem kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. Több helyen későn ébredtek. Szükség van a tervek elkészítésének gyorsítására, a kivitelezőkről való gondoskodásra. Az üzemeknek a saját erőforrásokat is fokozottabban szükséges igénybe venni. — A szarvasmarhaprogram végrehajtása során melyek a jövő év legfontosabb feladatai? — A kedvező jelek ellenére a fajlagos tejtermelésben, a feltételekben az országos átlagot még mindig nem érik el a nógrádi mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-ágazatai. A különbség csökkentése érdekében, s hogy az ötödik ötéves tervre megszabott célkitűzések valóra váljanak, legfontosabb a meglevő tartalékok mozgósítása. Jövőre a tehénállománynak 1,2, a fajlagos tejtermelésnek 3.5 százalékkal kell emelkednie. Az indokolatlanul átlag alatt termelő üzemekben a hozamok gyors emelése a cél. A takarmánytermesztés, -betakarítás szervezettségén, színvonalán javítani kell, meg kell valósítani az okszerű takarmányfelhasználást. Továbbra is fontos feladat a tartástechnológia rekonstrukciója, a fejési technológia korszerűsítése, a beruházási munka javítása, a légújabb módszerek hasznosítása termelési rendszerek keretében. Meggyőződésünk, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága május 17-i határozata nyomán az elkövetkező időszakban tovább gyorsul a fejlődés. Ehhez azonban az kell, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői felismerjék, a tenyésztési munkában, a takarmányozásban, tartástechnológiában a változások szükségességét, s többet tegyenek a szarvasmarhaprogram végrehajtásáért — fejezte be a beszélgetést Gecse László. Szabó Gyula Sikeresen teljesítették az exportmegrendeléseket az Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldobüzemében. Az országban csak ebben az üzemben készi tenek kábeldobokat fából. Az elkészült áru 12 százaléka tó késexportra kerül. A termelési értek ebben az esztendőbe n meghaladta a 60 millió fori ntot. A képen Ocsovai Fér enc asztalos, a Dobó Katica bronzkoszorús szocialista brig ád tagja a kábeldob peremét szabja. —b—
