Nógrád. 1977. december (33. évfolyam. 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

Lényegesen javultak a munkakörülmények a Patyolat Vállalat salgótarjáni üzemében, ahol 36 millió forint értékű rekonstrukciót hajtanak végre. A vállalat a korszerű gépek beszerzésére több mint ötmillió forintot költött. Képünk az új vegyi vasalóban készült, ahol Zsóka Mihályné, Bíró Ferencné és Bazsó Dezsőné szorgoskodik. Fogy a föld, de... Honnan jön a nyereség? Fogy a termőföld a nagy- tékvizsgálatokra alapozva, vetkezet vezetői fogalmazták bátonyi termelőszövetkezetben, szinte egyedekre lebontották a így: nem tudnak dicsekedni Kisterenye és Nagybátony takarmányozás szisztémáját, négyezer literes tejhozammal, egyre terpeszkedik, lakások- Erre a lépésre az ösztökélte 60 mázsás búzaterméssel. Az nak, ipari üzemeknek veszik a nagybátonyi tsz vezetőit, adottságaiknak légi Jbban meg- igénybe, csipegetik a legjobb hogy az ágazat korábban év- felelő termésszerkezet kialakí- területeket. A víztározóhoz ről évre veszteséges volt, pe- tásán, fejlesztésén fáradoznak, például több mint 200 hektár- dig eledel mind bőségesebben s a hozamok növelését addig ra volt szükség. jutott az állománynak. A szorgalmazzák, amíg a ráfor­_ Rossz nyelvek híreszte- megszigorítás miatt eleinte dítások hatása a mázsákban, s l ik: a nagybátonyi tsz abból orroltak a gondozók, de Le- a jövedelmezőségekben egya- él amit a földjeiért kap _ tovai István és Klimó József ránt megmutatkozik. A mel­m ondom Uhlár Lászlónak, a telepvezetők győzködése nyo- léküzemágak pedig jó alapot gazdaság elnökének, aki a 111011 megértették a kezdemé- adnak a növénytermesztés, ál­kijelentésre felkapja’ a fejét, nyezés lényegét. S az ered- lattenyésztés technikai felté­— Nem mi kínáltuk' — mény? telei Javításához, tiltakozik s ebben igaza van ~ Hét . hónap alatt 2,5 mii- — A hatékonyságról nem hiszen nem csak a§ termelő- lió forinttal Javult az állatte- beszélgetni kell, tenni érte a SXTÄ tfanema «***! .redmé„ye Tövünk. MMM. - MM knrnvék ben 900 ezer forint veszteség meg a tsz-elnok. . y szerepel, s várhatóan 1,5—1,6 Az elmúlt években a terme­Mit kaptak az átadott millió pluszt hoznak — kom- lési érték és az árbevétel nem 250 hektárért? mentálja a tsz-elnök. emelkedett lényegesen. Annál — Tizenkétmilliót. A kalkuláció alapján 400 inkább,a nyereség, amely 1,4 ! — Mi lett a pénzzel? ezer forint tejprémiumra is miÉióról az idén várhatóan — Egy kedvezőtlen adott- számítanak. Lehetne ez több ^r 4—4,5 millió forintra ug­ságú tsz-ben minden fillér jól is, de kiszámolták: ez az op- “ ez alap,ot ad ® fejlesz­jön. Három év alatt felújítót- timális, a további növekedés lesekhez. Mert emiatt éri szó tűk a gépparkot, szárítót, ke- a költségek tetemes emelke- a_ nagybatonyíakat, hogy tul- verőüzemet, 120 vagonos tér- désével járna, s azt egy ked- sagosan biztonságra mennek, ménytárolót építettünk, kor- vezőtlen körülmények között ~ Tárgyalunk 400—450 fe- szerűsítettük téglagyárunkat, termelő gazdaság nem enged- «»helyes, kötetlen tartasu, tej­szociális létesítményeket hoz- heti meg magának. Megen- bazas megoldású, szarvasmar­tunk létre — sorolja, mi min- gedték viszont a szabad szom- hatelep építéséről. Most mar denhez adott segítséget az a bat bevezetését. A másutt sok ™e.rupk vállalkozni rá, anel- tizenkétmillió, ami a gazda- vitát kiváltó intézkedést pél- kul, hogy idegeskedni kellene ság fejlődését meggyorsította, dásan készítették elő. a pénzügyi egyensúly miatt. Erről tanúskodnak az ideita- — Asztalnagyságnyi lapon S tudjuk növelni a mutragya- pasztalatok is. dolgoztuk ki a feltételeket, felhasználást, korszerűsítem a — A növénytermesztési ága- Kitűnt: ha a munkaidőt ki- termetes feltételeit... zat teljesítette tervét — tér rá használják dolgozóink, nincs A termőföld fogy a nagyba- a szövetkezet elnöke a részle- akadálya a szabad szombat- tonyi termeloszovet.íezetben. A tekre. Hozzá kell tenni, hogy nak. Az eszközök hatékenysá- gazdálkodás színvonala azon- nem a hozamokról van szó, az gának ötszázalékos növelését ?ar! n.°-. Ezert nern 18 bu.sia­ís kodnak különösebben az élőb­bül. Formálni a párttagság szemléletét, magatartását Két árbevételről és a nyereségről, vártuk cserébe, s ez meg Mert a május végi jég ala- lett — mondja Uhlár László. pos pusztítást végzett a bú- A nagybátonyi termelőszö- Szabó Gyula zában, mustárban, olajlenben. „„„ ......i,inii,ii„i,n,iiit,ii,iiiuniMiiiiimiiiiiiiiiimiiimilliilnlillliiiiIiiiiiimiimiiitiiiiiiiiiiiiniiiiiiii........................................................................................................................................................................... A kenyérgabonából ötvenva­hónapja folyik a munka a pártok­tatás tanfolyamain. Mintegy tizen­négyezer hallgató tanulmányozza a párt gaz­daságpolitikáját, a társadalmi és állami élet, az ideológia és kultúra, a pártélet és a nem­zetközi politika aktuális kérdéseit. Az oktatási év előkészítése a Központi Bi­zottság 1976. október 26-i és a megyei párt- bizottság 1977. március 30-i határozatának megfelelően az eddigieknél átgondoltabb, tervszerűbb volt. Az oktatás szerkezete job­ban megfelel a pártszervek politikai szük­ségleteinek és a hallgatók érdeklődésének. Építettek a gazdasági élet. a pártélet eszmei, politikai tapasztaltaira, figyelembe vették a pártélet igényeit. Erősödött az a felismerés, hogy a pártoktatás feladatai szorosan össze­függnek mai és távlati gazdasági, társadalmi és politikai céljainkkal. A pártirányítás és pártellenőrzés fontos esz­közeként hatékonyabb segítséget nyújt a párt­tagság gondolkodásának és magatartásának formálásában, véleményének, nézeteinek fel­tárásában. Mint rendszeres politikai fórum nyílt és elvszerű vitáival, eszmecseréivel hoz­zájárul a pártegység, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítéséhez. A pártszervek, alap­szervezetek többsége felismerte, hogy a pártoktatás fő feladata elsősorban nem az is­meretközlés, hanem a nevelés. A párttagság és a pártonkívüliek meggyőződésének for­málása. Ennek megfelelően fejlődött az irá­nyító munka színvonala. Folyamatosabbá vált a pártoktatás ellenőrzése, erősödött kapcsola­ta ,a pártmunka egészével. A pártoktatással kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésben a választott testületek döntenek. Az alapszer­vezetek több segítséget kapnak és a párt­oktatásban szerzett tapasztalatokat a párt­munka más területein is hasznosítják. A nevelési célokkal összhangban gazdago­dik a pártoktatás módszertani kultúrája. Legfőbb törekvés a közösség formálása, a po­litikai, mozgalmi jelleg erősítése. Sorra ala­kulnak a propagandistaklubok, módszertani kabinetek, amelyek ehhez egyre hatékonyabb segítséget nyújtanak. Hosszabb útkeresés után a propagandisták előkészítő szemináriu­ma az irányítás alapvető formájává vált. A legfontosabb témák elvi, politikai, módszerta­ni kérdéseinek tisztázása mellett megoldja a propagandisták hitelesebb tájékoztatását, ta­pasztalatcseréjét is. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a pártpropaganda fejlesztésére hozott köz- ponti és helyi határozatok a pártszervek többségénél megvalósulnak. Az 'gazsághoz tartozik azonban az is, hogy a pártoktatás­ban színvonalbeli különbségek vanak az alap­szervezetek között. Nem mindenütt ismerték még fel az eszmei, politikai nevelés folyama­tosságának szükségességét. A tanfolyamok és az előkészítő szemináriumok egy részére jel­lemző a Központi Bizottság határozatának mechanikus értelmezése. Nincsenek még mindenütt biztosítva a munka személyi és anyagi feltételei és némely helyen a mód­szertani kultúra is kívánnivalót hagy maga után. Mindezekből következik, hogy a párt­oktatás továbbfejlesztése differenciált, kö­rültekintő munkát igényel az irányító párt­szervektől. A propagandamunka, a pártoktatás tovább­fejlesztésének a Központi Bizottság három fő területét jelölte meg. A munka középpont­jában azok a kérdések állnak, amelyek alap­ján megválaszolhatók a hazai építőmunká­val, a nemzetközi helyzettel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülé­sével és a két rendszer ideológiai harcával kapcsolatos kérdések. Eddig a határozat vég­rehajtásának rövid távú feladatai, főként szervezeti, irányítási teendők adtak munkát a pártszerveknek, alapszervezeteknek. Ezu­tán a tartalmi munka színvonalának emelé­sére kell nagyobb gondot fordítani. Ehhez a tananyagok, az előkészítő szemináriumok egy­re több segítséget adnak. A Propagandista című új folyóirat első száma — egyelőre még korlátozott példányszámban — a közeljövő­ben eljut a propagandistákhoz. Írásai ugyan­csak a tartalmi munkát segítik. Továbbra is alapvető feladat a gazdaság­politikai célok megvalósításának hatékony segítése. Az 1977. évi gazdálkodás országos és megyei eredményei, az 1973-as gazdasági év fő feladatai a közvélemény előtt ismertek. A pártbizottságok, alapszervezetek a közeljö­vőben értékélik tevékenységüket és megha­tározzák jövő évi tennivalóikat. A propa­ganda feladata az, hogy eszközeivel részt vál­laljon eddigi eredményeink megismertetésé­ben. Felkészítse, mozgósítsa a párttagokat, a dolgozó embereket a feladatok megvalósítá­sára. Ezért eredményeink, gondjaink és fela. dataink valamennyi tanfolyamon önálló té­maként kerülnek feldolgozásra. Ez a széles körű eszmecsere akkor lehet hatékony és gyümölcsöző, ha a pártszervezetek az eddi­ginél több segítséget adnak tevékenységük­höz. A hallgatók nemcsak az országos ered­ményeket, feladatokat ismerik meg, hanem a helyi végrehajtás konkrét tennivalóit is. Természetesen a gazdaságpolitikai propa­ganda nemcsak szemináriumokat jelent, ha­nem folyamatos politikai nevelő munkát, szemléletformálást. Mint ahogy a társadalom életének egészére jellemző az egyes területek összefüggése és kölcsönhatása, a propagandá­ban is hatékonyabban kell kihasználni azo­kat a lehetőségeket, amelyeket a megválto­zott tanfolyamszerkezet nyújt. A gazdaság- politikai célok közvetlen bemutatása mellett nagyobb' figyelmet kell fordítani arra, hogy a propaganda segítse a munkához való szo­cialista viszony, a munkafegyelem erősítését, a szakmai műveltség fejlesztését. Bemutassa a termelést segítő mozgalmak szerepét, segít­se munkánk nemzetközi feltételeinek a gaz­dasági integráció eredményeinek, lehetősé­geinek megismerését. Mindezek pedig azt je­lentik, hogy a termelés, a gazdálkodás anya­gi, technikai feltételei mellett színvonalasab­ban foglalkoznak a termelést végző ember gondolkodásának, magatartásának formálá­sával. Az V. ötéves terv eltelt időszakának eredményei bizonyították, hogy a nagyobb feladatok köizös gondolkodással és cselekvés­sel teljesíthetők. Az irányító munka minden szintjén meg kell tehát határozni — tartalmában s mód­szereiben is — a legfontosabb teendőket. Gondosan meg kell tervezni a pártoktatás és a többi pártfórum közötti munkakapcsola­tot, kerülve a párhuzamosságot. Ezért helyes, ha a propagandisták előkészítő szemináriu­mai, a tényszerű ismertetésen túl többet fog­lalkoznak az , elvi, politikai összefüggések tisztázásával, a feldolgozás hatékony mód­szereivel. A propaganda feladatai természetesen nem merülnek ki abban, hogy széles körben is­mertetik, megvitatják eredményeinket, fela­datainkat. Ugyanilyen fontos az is, hogy a viták során elhangzott véleményeket, nézete­ket, a pártszervek politikailag elemezzék, hasznosítsák. A pártoktátásban szerzett poli­tikai tapasztalatok eddig is sokat segítettek abban, hogy a pártszervek döntései meg­alapozottak voltak s kedvező fogadtatásra találtak a közvéleményben. Most, amikor a pártmunkában is gyorsabban kell alkalmaz­kodni a változó valósághoz, még inkább szűk. séges, hogy a pártszervek friss ismeretekkel rendelkezzenek. Ez pedig csak úgy lehetsé­ges, ha a pártoktatás és a pártélet egésze, a propagandisták és a testületek között élőbb, rendszeresebb munkakapcsolat alakul ki. ' A r, eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1976, októberi határozatának végrehajtása, az ed­digi eredmények jó alapot teremtettek a to­vábbfejlődéshez. A helyi kezdeményezések, az eszközök és módszerek gazdagodása, a tudat- formálás iránt megnyilvánuló nagyobb figye­lem biztosítéka annak, hogy a pártoktatás előtt álló hosszú távú feladatok megoldódnak. Ezért helyes, ha az évi munkáról szóló be­számoló taggyűlések felmérik a munka ed­digi tapasztalatait. S bár még az oktatási év közepén járunk, szükséges, hogy már most megjelöljék a továbbfejlesztés újabb lehető­ségeit. Sólyom István, a megyei pártbizottság politikai munkatársa gonos kárt ismert el a bizto­sító. (Abban a táblában, me­lyet elkerült a jég, 38 mázsán felüli átlagot értek el.) Ki kelett szántaniuk 200 hektárt. Ezen jövőre ,\szupertermést” várnak, hiszen optimális idő­ben végezték a talajművelést, ahol kellett kétszer is szán! tottak. hetvenöt százalékkal emelték a hatóanyag-felhasz­nálást, s intenzív fajtát juttat­tak a földbe. Ez lett a jég­verés „előnye.” — A szakembereknek min­dig hangsúlyozzuk: a nyere­ség nem a termelésből jön, hanem a gazdálkodásból. Az ideit nyugodtan nevezhetjük a gazdálkodás esztendejének — magyarázza Uhlár László. A tények is ezt bizonyít­ják. Annak ellenére, hogy terven felül még 100 hektárra szórták ki a szerves trágyát, a növénytermesztés 15—20 szá­zalékkal emelte a nyereséget, melynek útja a takarékos költséggazdálkodás volt. Ez jellemzi az állattenyésztést is. aho-1 új technológiát vezettek be. Állatfajonként, hasznosítá­si irányként, a beltartalmi ér­Ne burjánozz # A szerződésekben foglalt határidők betartása — azt modják — nemcsak jogi, de egyszersmind becsületbeli ügy is. Könnyebb egy rutinos vál­lalati jogásszal a tarsolyban „mosakodni” a gazdasági bí­róság előtt — üstökénél előci- bálva egy-egy „objektív ne­hézséget” —, semmint a fel­merülő akdályokat több szer­vezéssel, nagyobb körültekin­téssel megelőzni vagy leküz­deni. Pedig a bírósági- fel­mentés ilyen esetben nyúl­farknyit se viszi előbbre Sem egyik, sem másik fél dolgát. A határidő attól még tovább csú­szik, visszavetve a partner vállalat munkáját is; ily mó­don pedig egyre hosszabban burjánzdk a munkák későbbre halasztása. A VEGYÉPSZER salgótar: jáni gyárában azt firtattuk, miket tesznek a tervezett át-. adási idők pontos betartásáért. — Két évvel ezelőtt sok kellemetlenségünk adódott a többségben levő EGYEDI GYÁRTMÁNYOK miatt — tájékoztatott Tari Miklós, a termelési osztályve­zetője. — Nem lehetett soro­zatra beállnunk, így külön anyagellátási, technológiai gondjaink voltak minden da­rabnál. Ráadásul nem volt ki­forrott szakembergárdánk se, akikkel a. begyakorlatlan ter­melési folyamatokat viszony- leg könyebben oldhattuk vol- •na meg. Gyér kapcsolataink miatt el kellett fogadnunk olyan megrendeléseket, ame­lyeket mások — előbbre tartó gyárak — nem vállaltak. Így sok gond keletkezett, s rakás­ra halmozódtak a határidőké- sérrk. Akadt egyéves elma­radásunk is! Ebből a kátyú­ból mihamarabb ki kellett lá- bolnunk, evégett az 1976-os legfőbb célunkként a' késé­sek felszámolását tűztük ki. — Milyen intézkedéseket tettek? — Mindenekelőtt a meg­rendeléseket szűrtük meg jobban. Sok mindent mérle­geltünk, de a saját érdekün­kön kívül azt is szem előtt tartottuk: milyen fontosságú beruházáshoz igényelték a termékünket. Az ésszerűbb tervezés meg a jobb szerve­zettség eredményeként 76’ vé­gére csak 300 ezer forint ér­tékű elmaradt termelésünk volt az előző évi 45 millióssal szemben. 1977-ben pedig az volt a célunk, hogy semmi­lyen késésünk ne legyen, sőt: amit lehet MÁR HATÁRIDŐ ELŐTT termeljük meg. — Ismert gondjuk volt, hogy elmaradt az az export, amire számítottak... — Ezt a csorbát is nagy­részt a határidők előbbre ho­zatalával köszörültük ki. A Csehszlovákiába szállítandó 18 kaprolaktámtartály le- lyett a jövőre vállalt 20-szal együtt 38-at készítettünk és juttattunk el a megrendelő­höz. Ezenkívül Paksra az erőműhöz, Barcsra a mű­anyag-feldolgozáshoz és a Ti­szai Vegyi Kombináthoz meg­rendelt tartály jellegű be­rendezéseket előszállítással vittük a helyszínre. Így a VEGYÉPSZER fővállalkozá­sát is segítettük, mivel a sze­reléseket végző vállalati mun­kásokat — ha szükség úgy hozta — több munkaterület­re lehetett csoportosítani; vagyis a mi tartályainkat is szerelhették, ha másutt ép­pen nem akadt munkájuk. — Ezeket az előszállításo­kat jószerivel szükségből vé­gezték. Munkál-e más ok is a határidők tartásában vagy előbbre hozatalában? — Természetesen. A szóban fogó berendezéseket ugyan­is olyan partnereknek gyárt­juk, akikkel a jó kapcsolatot szeretnénk továbbra is fenn­tartani. Az exportunk fő le­bonyolítója a KEMOKOMP- LEX. Ezzel a külkereskedelmi vállalattal tovább kívánjuk sz“'esíten; az üz'e+i összeköt­tetést. Elmondhatom, hogy idáig nem panaszkodtak a határidőre. — Önöknek okoz-e gondot, hogy a gyártáshoz megrendelt alkatrészek NEM ÉRKEZNEK PONTOSAN az üzembe? — Igen. Idénre 12 millió forint értékű mérőállomás elkészítését terveztük. Már minden feltétel adott volt, csupán a csőösszekötő kari­mák késtek. Mikor megjöttek, kiderült, hogy nem hőkezel­ték őket, anélkül péőig elfo­gadhatatlan a mérőállomások minősége. A karimákat most az SKÜ és a Gagarin Hő­erőmű normalizálja — vagyis hőkezeli —, ami ilvképpen ne­künk számottevő késést okoz. — molnár — NÓGRÁD = 1977. deccmbei 18., vasárnap «i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents