Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

Magyar—l>olgár 1978. évi árucsere-íorga!nii és fizetési jegyzőkönyv Szófia A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kor­mánydelegációja kedden Szó­fiában aláírta a két Ország kö­zötti 1978. évi árucsere-forgal­mi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet magyar rész­ről Tordai Jenő külkereske­delmi miniszterhelyettes, bol­gár részről Krsztju Popov kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes írta alá. A tárgyalásokat a kölcsönös megértés jellemezte. Az aláírt jegyzőkönyv a két ország közötti árucsere- forgalom további növekedését irányozza elő a következő év­re. A tervezett érték megha­ladja a 200 millió rubelt. Ez az 1977. évi árucsere-forgalom­hoz képest jelentős növekedést jelentett, s megteremti az 1976—1980. évi hosszú lejá­ratú árucsere-forgalmi és fize­tési megállapodás további si­keres teljesítésének feltétele­it. A gépek és berendezések jelentős helyet kapnak a két ország közötti külkereskede­lemben. Részesedésük az össz- forgalmon belül megközelítő­leg 67 százalék. Az összforga­lom mintegy 40 százalékát a szakosított termékek alkotják. Elutazott as Ausztráliai Szocialista Párt küldöttsigc A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1977. októ­ber 25—november 1. között látogatást tett hazánkban az Ausztráliai Szocialista Párt küldöttsége, amelynek a ve­zetője P. Clancy, a párt elnö­ke, tagja R. Hearn, a Politi­kai Bizottság tagja volt. A /küldöttséget fogadta Bor­bély Sándor, a Központi Bi­zottság titkára, Berecz János, a külügyi osztály vezetője, A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken a teljes egyetértés szellemében a két testvérpárt képviselői kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjaik munkájáról, napi­renden levő feladatairól. Vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű, a két pár­tot érdeklő kérdéseiről. Hang­súlyozták, hogy a testvérpár­tok közötti személyes talál­kozások hasznosak, hozzájá­rulnak egymás tevékenysége, tapasztalatai jobb megismeré­séhez. Az MSZMP képviselői is­mételten megerősítették szo­lidaritásukat azzal a küzde­lemmel, amelyet az Auszt­ráliai Szocialista Párt a mono­póliumok munkás- és farmer­ellenes politikája ellen a dol­gozók szociális és gazdasági ér­dekei, politikai jogai megvé­déséért, az ausztrál munkás­osztály akcióegysége megte­remtéséért, c haladó erők ösz- szefogásáért és a békéért foly­tat. Az Ausztráliai Szocialista Párt képviselői elismeréssel szóltak, a magyar dolgozó népnek, a MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társada­lom építésében, a szocialista demokrácia kibontakoztatásá­ban elért eredményeiről. Hangsúlyozták, hogy a szo­cializmust építő munka sike­rei, az MSZMP nemzetközi tevékenysége jól szolgálja a haladás, a népek békéjének és biztonságának közös ügyét. Az Ausztráliai Szocialista Párt küldöttsége kedden el­utazott hazánkból. A MTESZ országos elnökségének ünnepi ülése Kedden a MTESZ országos elnöksége ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma alkal­mából a Csepel Művek párt- bizottságának tanácstermé­ben. Az ünnepség elnökségé­ben helyet foglalt Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ott volt a magyar tudományos élet több képviselője, valamint Pjotr Bycskov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa. Ajtai Miklós; az Országos IWűszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének elnöke méltatta a magyar—szovjet műszaki-tu- dományos együttműködés eredményeit. Kiemelte, hogy a két ország között népgazdasá­gunk minden ágazatát érintő széles körű együttműködés alakult ki, és jelenleg 13 ma­gyar minisztérium és orszá­gos hatáskörű szerv működik együtt műszaki-tudományos témákban a Szovjetunió 41 minisztériumával és országos hatáskörű szervével. A ma­gyar-szovjet kutató-fejlesz­tő intézmények a jelen terv­periódusban több mint 400 té­mát dolgoznak fel közösen, s nagy jelentőségűek a tapasz­talatcserék, a szakemberek kölcsönös látogatásai, amelyek ugyancsak műszaki-tudomá­nyos előrehaladásunkat segí­tik elő. Egész népünk számá­ra óriási érték az a tudás, korszerű szakismeret, amit az elmúlt 25 évben, 4100 magyar fiatal szerzett a szovjet egye­temeken. Az ünnepi beszéd után gaz­dasági és tudományos életünk vezető személyiségei ismertet­ték, hogy szakterületükön a magyar—szovjet műszaki-tu­dományos együttműködés mi­lyen eredményeket hozott. Lisszaboni november Portugáliában Mario Soares miniszterelnök szocialista pártjának „egyszínű” kabinet­je kormányoz. A parlamenti erőviszonyok következtében — ez a kormány állandóan ve­szélyes szirtek között lavíro­zok. A nemzetgyűlési matema­tika egyszerű törvényei alap­ján elméletben bármikor meg­történhet, hogy a jelenlegi por­tugál vezetést megbuktatják. Az alkotmány értelmében erre akkor kerül sor, ha a kabinetet bármely kérdés kap­csán egy hónapon belül két ízben bizalmatlansági indít­vánnyal leszavazzák. Ezt ed­dig a jobboldal sem merte megkockáztatni — ehhez túl­ságosan fenyegető a kor­mányzati káosz kísértete. A kommunisták ugyanakkor már régen figyelmeztették Soaresl, hogy a szüntelen rögtönzés, a különböző csoportok kegyei­nek keresése a parlamenti voksok reményében — hosz- szabb távon tarthatatlan ma­gatartás. A PKP már a kezdet kez­detén baloldali egységfront ki- kovácsolását javasolta, ez a parlamentben is megkönnyíte­né a kormány helyzetét. A válasz mindaddig „nem” volt. A legújabb hírek szerint a helyzet valamelyest megválto­zott. A Soareséktől jobbra álló, s a Carneiro által veze­tett szociáldemokrata párt a napokban először lengette meg a bizalmalansági indít­vány damoklesz-kardját. Ja­vaslata kimeríti az ultimátum fogalmát: csak akkor hajlan­dó „eltekinteni” a kormány megbuktatásának kísérleté­től, ha az összefog a jobbol­dallal — viszont kizárja min­denfajta együttműködésből a kommunista pártot. Portugá­lia — és a világ — érdeklő­déssel várta, mi lesz a válasz erre a politikai zsarolásra. A nagy tekintélyű államfő Eanes eleve helyteleníti a fenyegetés formáját és tartal­mát, elítéli a kommunista párt bojkottjára szóló felhívást. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy Soares nem hajlandó en­gedni ilyen nyomásnak, vi­szont hajlandó közös program kidolgozására a többi párttal, köztük a kommunistákkal is. A válaszból úgy tűnik: el­kerülhető vagy legalábbis el­odázható a belpolitikai robba­nás. A helyzet azonban arra figyelmeztet: a baloldali erők összefogására nagyobb szükség van, mint valaha. HarrmEndre 2 NOGRAD - 1977, november Operaházi ünnepi előadássorozat Kedden az Operaházbán a Borisz Godunov előadásával megkezdődött a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ren­dezett jubileumi hét műsora. A november 7-ig tartó ünnepi előadássorozat keretében a dalszínház társulata — a Moszkvai Nagyszínház szólis­táinak közreműködésével — naponta egy-egy szovjet, il­letve orosz szerző művének előadásával köszönti az évfor­dulót. Veterán munkás őröket köszöntöttek A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója alkalmából Papp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka kedden a parancs­noki iskolán fogadta azt a kilenc idős munkásőrt, akik részt vettek az Októberi For­radalomban, s az azt követő polgárháborúban védték a szovjet hatalmat. Az országos parancsnok köszöntötte és Pátzay Pál Lenin mellszobrá­val ajándékozta meg a vete­ránokat. Történések képekben Leonyid Erezsnyev, az SZKP KB főtitkára Moszkvában átadta NSZEP KE főtitkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet. Városnézéssel folytatódott ked­den Budapesten Dusán Cskrebicsnek, a Szerb Szocia­lista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének és kísére­tének magyarországi program­ja. A vendégeket elkísérte Roska István külügyminiszlcr- helyeíies. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. ebédet adott Dusán Cskrebics tisztele­tére az Országház Vadászter- mében. A képen: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese az Ország­házban fogadta Dusán Cskrc- bicsct­Erich Iloneckernck,' Warvariv avagy Az APN hírügynökség már beszámolt arról, hogy a Szov­jetunió ügyészségének meg­állapítása szerint Constantine Warvariv, az amerikai kül­ügyminisztérium vezető mun­katársa, az Egyesült Államok UNESCO-képviselője, a nácik bűntársa volt- Igazi neve: Konsztantyin Varvariv- A rovnói területi archí­vumban megtalálható adatok szerint Konsztantyin Varvariv és testvére, Jurij, a fasiszta megszállás éveiben a német gebiet-kommissariat, körzeti parancsnokság alkalmazásába álltak, egy fegyveres büntető- osztagnak teljesítettek szolgá­latot. A harmadik testvér, a németek irányítása alatt álló fasiszta rendőrség tagja volt. Megvannak a hivatalos fize­tési listák arról, hogy Konsz­tantyin Varvariv, a német parancsokságtól kapott fize­tést, a szemtanúk vallomásai pedig kétséget kizárólag bi­zonyítják: nem egyszerű tisztviselő volt a fasiszta ap­parátusban, hanem részt vett a megszállók Sicherheitsdi- enstt (SD) alakulatainak tö­megmészárlásaiban is. Bizo­nyított tény, hogy az az ala­kulat, amelyben szolgálatot teljesített, nyolcvanezer em­ber, köztük 12 ezer zsidó le­mészárlásának részese volt a területen. A Varvariv-család a szovjet hatalom ádáz ellensége volt: az apa Petljura fehér csapa­taiban harcolt a forradalom ellen — majd váratlan fordu­lattal papnak öltözött be s a hitleri megszállás idején a di­cső német lovagokat igyeke­zett reklámozni a templom­ban. Konsztantyin Var­variv felesége, Jele­na Kozar német tisztekkel tartott fenn kapcsolatot s egyúttal tolmácsként dolgozott a >5 A Zsenmin Zsipao három világ” elméletéről A Kínai Kommunista Párt központi lapja november else­jén szerkesztőségi cikket kö­zölt „Mao elnök elmélete a világ hármas felosztásáról je­lentős hozzájárulás a marxiz­mus—leninizmushoz” címmel. A 35 000 szavas cikk megtölti a Zsenmin Zsipao mind a hat oldalát. Ugyanezen • a napon egyetlen cikket tartalmazó új­ságként jelent meg a pekingi Kuangming Zsipao is, amely szintén közölte az öt részből álló és összesen kilencven láb­jegyzettel ellátott írást. A ter­jedelmes cikket beolvasták a kínai rádióban is. A Zsenmin Zsipao cikke részletesen ismerteti az egy évvel ezelőtt elhunyt Mao Ce- tung elméletét a világ hár­mas felosztásáról. Mint emlé­kezetes, ezt az elméletet an­nak idején a közelmúltban re­habilitált Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fej­tette ki részletesen az ENSZ­közgyűlés 1974-es rendkívüli ülésszakán. Eszerint az első világhoz az Egyesült Államok és a Szov­jetunió, azaz a két „szuper- hatalom” tartozik, a máso- diknoz Japán, Európa és Ka­nada, a harmadikhoz pedig Kína, valamint Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, továbbá min­den olyan ország, amely nem szerepel az első két kategóriá­ban. A Zsenmin Zsipao cikke szorgalmazza, hogy a második és a harmadik világnak egy­ségfrontra kell lépnie az Egye­sült Államokat és a Szovjet­uniót magában foglaló első világ ellen. Figyelemre mél­tó, hogy a kínai pártlap sze­rint elmúlt az az idő, amikor még egyenlőségjelet lehetett tenni a két „szuperhatalom”, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közé. A Zsenmin Zsipao első számú ellenségnek a Szovjetuniót minősíti, és mint ilyent „egy új világhá­ború fő forrásának” nevezi. A terjedelmes cikk talán legérdekesebb mondanivalója az, hogy Mao Ce-tung „három világ” elmélete stratégiai fon­tosságú nemcsak a nemzetkö­zi osztályharc, hanem a szo­cializmus és a kommunizmus végleges győzelme szempontjá­ból is. És ehhez a győzelemhez a „varázsfegyver” a Zsenmin Zsipao cikkírói kollektívája szerint az az egész földünket átfogó egységfront lenne, ame­lyet Kína szorgalmaz a két „szuperhatalom” — de minde­nekelőtt a Szoyjetunió ellen. Pekingi diplomáciai és saj­tókörökben a Zsenmin Zsipao cikkben a megjelentetését ösz- szefüggésbe hozzák azokkal a bírálatokkal, amelyek Albánia részéről érték Kínét Mao Ce- tung „három világ” elmélete kapcsán. a dnyepropetrovszki gestapó- parancsnokságon. Varvariv 1944-ben Német­országba menekült a szovjet csapatok elől. Itt tevékeny sze­repet vállalt ögy ukrán emig­ránsokból álló fasiszta szerve­zet szovjetellenes akcióiban, személyesen foglalkozott a Szovjetunióba átdobott titkos ügynökök kiképzésével- Eb­ben az amerikai és az angol titkosszolgálat tisztjeivel mű­ködött együtt és nyilván szol­gálatai jutalma volt, hogy 1956-ban már az Egyesült Ál­lamok kongresszusi könyv­tárának alkalmazottja lett, majd 1961-ben az amerikai külügyminisztérium szolgála­tába került. „Jól ismertem ezt az em­bert” — jelentette ki a Li* ty era túrna ja Gazeta munka­társának egy szemtanú, egy i nő, aki a háború éveiben a rovnói területen élt. — „Var­variv a gebiet-kommissariat rendőrségen dolgozott, gyak­ran járt a terület falvaiban egy büntetőalakulat tagjaként. Ez az alakulat a partizánok és a békés lakosság ellen foly­tatott akciókat.” A szovjet lap felveti: ho­gyan lehetséges, hogy az ame­rikai hatóságok ilyen embert fogadnak alkalmazásukba. „Vé­leményünk szerint mister War­variv ügyeivel nemcsak N a {szovjet bűnüldöző hatóságok­nak kell foglalkozniok, ha­nem mielőbb az amerikai nyo­mozószerveknek is. Az ilyen együttműködés hasznára vál­na az országaink közötti biza­lom megerősítésének” — írja a Lityeraturnaja Gazeta. Mint a TASZSZ hírügynök­ség leszögezi: Warvariv nem­es ’V egyszerű alkalmazott az amerikai külügyminisztéri­umban, hanem az Egyesült Államok UNESCO-képviselője. Abban a szervezetben dolgo­zik, amelynek feladata, hogy elősegítse a béke megszilárdu­lását­Mint ismeretes, a szovjet hatóságok készek az illetékes amerikai szervek rendelkezé­sére bocsátani a teljes nyo­mozati anyagot a háborús bű­nös Varvarivról.

Next

/
Thumbnails
Contents