Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

\ „NrKein gyönyörű” Formálódó husaloh Vörösrézhuzalok formálód­nak, alakulnak a barna mun­kaasztalon. Ügyes, hajlékony asszonykéz fonja tekercsbe az egymáshoz engedelmesen si­muló drótokat. . . — Akár. a fonott kalács — mondom félhangosan. A fiatalasszony egv pilla­natra abbahagyja a tekercse­lést. Elneveti magát: — Kalácsnak kemény len­ne. .. Közel húsz esztendeje egy vékony, törékeny kislány je­lentkezett munkára a nagy- bátonyi gépüzemben. A sze­mélyzetis nézte, nézegette a vékonyka kislányt. Töpren­gett. — Tudod mit? — mondta végül. — Felveszünk küldönc­nek. Aztán szétnézel, milyen munkakör tetszik. Ha válasz­tottál, segítünk a tanulásban. Mert azt, ugye, tudod, hogy e nyolc általánossal nem sok­ra mégy? Az lenne a leg­jobb, ha szakmát tanulnál. A kislány megfogadta a jó tanácsot. Amíg jött-ment egyik műhelyből a másikba, hordta a leveleket, aláírnivalókat, üzeneteket, a szemét nyitva tartotta. Már a telefonköz­pontban ült, amikor még egy­re azon töprengett, milyen érdekes munkát végeznek a motortekercselők. Ülnek az asztal mellett, illesztik a hu­zalokat. Ezt biztosan sohasem lehet megunni... 4 pHr'cnoporioU helye, szerepe a párlmunhában Az iskolai demokratizmus szélesítéséért „Más munkára soha nem vá gytam” A hajdani kislány ma már Kiss Istvánná, villamosgép­szerelő szakmunkás. Előtte egy befejezett munkadarab. Magyarázza a rendeltetését, elkészültének csínját-bínját. Azt háromszor is elismétli, hogy ez az állórész a fúrógép motorjának a lelke. Hibátlan­nak kell lennie. Különben leég az egész motor... Hirtelen ellágyul a hangja: — Nem szokásból mondom, de én nagyon szeretem csi­nálni. Türelem kell hozzá, kézügyesség, kitartás. Előfor­dul, hogy egész műszakban, sőt néha még hosszabb ideig is, egyetlen darabon dolgozom. Amikor befejeztem, érzem, csináltam valamit, szépet, hasznosat. £s... — És? — Semmi pénzért nem vál­lalnék más munkát. Örülök, hogy ezt választottam annak idején. A férje lángvágó a FÜTÖ- BER üzemében. Ketten együtt szépen keresnek. A kisfiúk kilencesztendős, az általános iskola negyedik osztályának padjait koptatja. „Amit vállaltunk, megcsináltu k'\ Kissné figyelmeztetően mondja: — El ne felejtse megírni, hogy most már a fizetéssel is elégedett vagyok. Évekig pa­naszkodtunk, siránkoztunk, hogy mi, asszonyok keveset keresünk. Idén tavasszal min­den nőnek — munkájától, szakképzettségétől, az üzem­ben töltött idejétől függően — jócskán emeltek. — Magának például? — Azelőtt napi nyolcvanöt forintot kerestem. Most száz­ötöt ... Bakalár László brigádveze­tő lép mellénk. „Nagyon ér­ti a szakmát” — súgja Kiss­né. „Harmincöt évvel ezelőtt állt be villanyszerelő inasnak. Olyan dolog nincs, amit ne ismerne. Azt szoktuk monda­ni, nem is érdemes tudni, amit ő nem tud..Bakalár László megszólal: — Aztán a brigádról esett-e szó? Mert Kissné régi és lel­kes tagja a Tyereskova Szo­cialista Brigádnak. — Igaz is — helyesel a közbeszólónak Kiss Istvánná —, ez ki ne maradjon, mert enélkül nem teljes a kép. Tizenketten dolgoznak a kis kollektívában. Hárman vannak szülési szabadságon. November hetedike tiszteleté­re vállalták, hogy a forrada­lom évfordulójának ünnepéig a tavalyi négy százalékkal szemben ötszáz motort teker­cselnek. Ami ugyanilyen fon­tos, úgy dolgoznak, hogy mi­nél kevesebb anyag vesszen kárba, mert az nagyon drá­ga. .. — Sok a javításra váró villamos gép, aztán vala­mennyi azonnal kéne... Áll­tuk a szavunkat, a múlt hét közepére teljesítettük. amit vállaltunk. Kiss Istvánná búcsúzik: — Ha zajos és zsúfolt he­lyen dolgozunk is, a kollek­tíva bőven kárpótolja az em­bert. Ez a legfontosabb. Iga­zam van?... Csatai Erzsébet Balassagyarmaton a pedagó­gus általános pártalapszerve- zetben 38 párttag 7 pártcso­portban tevékenykedik. Jelen­tős eredménynek tartjuk, hogy az óvodában és a zeneiskolá­ban dolgozó pedagógusok kü­lön pártcsoportot hoztak létre a pártmunka fejlesztésére, ja­vítására. Szintbeli különbségek Az alapszervezet hatásköre 14 önálló intézményre terjed ki. Sajátosan jelentkező mun­kát ad az is, hogy az alapszer­vezetben együtt dolgoznak az általános iskolában, az óvo­dában, a zeneiskolában tevé­kenykedő pedagógusok és van­nak párttagjaink, akik az is­kolákat, óvodákat kiszolgáló önálló intézményekben végzik dolgukat. Ebből adódik, hogy a pártcsoportokban tevékeny­kedő kommunisták létszáma is igen változó. Az óvodai párt­csoport például meglehetősen kis létszámú. A Bajcsy úti' Ál­talános Iskolában viszont a párttagság csaknem egyharma- da egyetlen pártcsoportban van. Az a tapasztalatunk, hogy valamennyi pártcsoportunk jól és eredményesen látja el fela­datát. Annak ellenére, hogy látjuk, bizonyos szintbeli kü­lönbségek jelentkeznek a párt­csoportok tevékenységében. Az alapszervezet vezetősége úgy véli,, hogy a taggyűlésen el­fogadott határozatok, állásfog­lalások végrehajtása jórészt a pártcsoportokon múlik, és ezért minden segítséget meg kell ad­ni munkájukhoz, gondjaik megoldásához. A pártcsoportok nélkül a mi területünkön meg­lehetősen nehéz lenne a poli­tikai munka, és bizonyára az oktató-nevelő munka színvona­la is kárát látná hiányuknak. Tanácskozások előtt A pártcsoportoknak jelentős szerepük van az iskolai élet demokratizmusának erősítésé­ben. Egy-egy intézményen be­lül a kis kommunista közössé­geknek mindinkább meghatá­rozó a szerepe. A nagyobb jog­körrel kapcsolatos közoktatási intézkedések, a döntések elő­készítése nagyobb körültekin­tést kíván. Ez pedig szüksé­gessé teszi a demokratizmus további szélesítését. A szak- szervezet mellett sokat tehet­nek ezért a pártcsoportok, az adott intézmény vezetője, a testület minden tagja, akik fe­lelősséggel, ügyszeretettel és elkötelezettséggel dolgoznak. v'sssssssssssss*ssssssssssssArsssssssfSSM*s*sssssssssssss^sssssssssssssssírssssssssssssssssssssssssssssyss/^sssssssssssssyssssssysjrsj'ssssssysssssssZ}**rjyssssssssssssssssssssss Fiú, azért egy cseppet gondosabban! Az építkezéseken legtöbb­ször kőműveseket, ácsokat meg segédmunkásokat látunk: ők végzik a „kirakat”‘munkát. Így aztán, ha baj van a ház­zal vagy a határidővel, rájuk orrolunk. Ellenben dicsérni is őket dicsérjük, ha hónapról hónapra szépül kezük nyomán a város. Pedig egy-egy délceg épület nemcsak az ő munká­juktól áll! Az elemek, a vá­zak. a — hivatalos szóval: — nyílászáró szerkezetek (ma­gyarul: ajtók, ablakok) sok más szakember munkájának az eredményei. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál ilyen „háttérmunkát” végez a Május 1. Szocialista Brigád, amelyben tizenhét munkás — többségükben lakatos —dolgo­zik­Az aranykoszorús kollek­tíva vezetője — Serfőző Ist­ván — látogatásunkkor éppen egy szakszervezeti gyűlésen volt, ezért helyettesét, Szabó István lakatost kérdeztük meg, mivel vívott ki rangot a vál­lalatnál a brigád. — Nem akarok dicsekvőnek látszani — felelte —, de ta­lán azzal, hogy az elmúlt évek során sikerült a feladatokat megbízhatóan végrehajta­nunk. Akár a minőségben, akár a gyors munkavégzésben megtettük a tőlünk telhetőket. — Mindenki, vagy csak egy jó „mag”? — Elmondhatom, hogy min­denki. A jó közösségi szellem egyik erőssége ennek a bri­gádnak. Sok felől járunk ide dolgozni, ki Somosról, ki Szé- esényből, ki Tarjánbói, de még így is egy jó pár közös prog­ramunk van. Egységesen ál­lunk hozzá a dologhoz is; senkinek sem kell külön kér­vényt benyújtani-.. A kollektíva fiatal munká­sokból áll: harminc év körü­li az átlagéletkor. Kovács Zol­tán lakatos szerint ez az oka annak, hogy a brigád jól helyt­áll a munkában. — Egy másik üzem brigád­jában meg éppen azt hozták fel — vetjük ellen —, hogy a tagok idősebb, megedzett munkások, ezért járnak az élen... Kovács Zoltán egy szempil­lantás alatt kész a válasszal: — Az idősebbeknél sokat számít a rutin — azzal meg­mutatja a bal kisujját —, őne­kik már ebben van minden. Itt a fiataloknál meg a len­dület nagyobb. (A teljesség kedvéért hozzá­tesszük: az idősebb munká­sokban is van lendület; és — sajnos — akadnak olyan ifjak, akik még nem jöttek „svung- ba”) Két fontosabb újítása volt idén a brigádnak. Egyik a le­mezvágást gyorsította meg egy célszerszámmal, a másik pedig a blokkos épületek log­giájánál csavarok helyett az olcsóbb hegesztést tette lehe­tővé. Mindkét újítást a bri­gádvezető kezdeményezte, míg a többiek a kivitelezésben se­gédkeztek. — A brigád többi tagja nem töri a fejét újításokon? — kérdeztük Somoskői Gyula la­katostól. — Dehogynem. Tulajdon­képpen mindenki újít egy év­ben többször is valami olyat, ami valamelyikünk munkáját megkönnyíti. Takarékosko­dik a szabással, vagy cél­szerszámot készít és így to­vább- Csak ezeket nem ad­juk be újítási javaslatként, mert nem tartjuk annyira jelentősnek. De a napi mun­kákhoz használni tudjuk... A kollektíva az év elején benevezett a jubileumi mun­kaversenybe. Igazodván az építőipar lehetőségeihez, nem egész éves vállalást tettek, ha­nem a részfeladatok lehető leggyorsabb és legjobb minő­ségű elvégzését ajánlották föl. Ezeket — mint a versenyfele- 1 ősöktől megtudtuk — sorra teljesítették. — Előfordult-e, hogy vala­mi megnehezítette a munkát? — Csak az év elején — vá­laszolja Szabó István lakatos- — Akkor ' anyaghiány volt, emiatt nem folyt rendben minden. Amikor megjött az anyag, akkor viszont nagyon rá kellett hajtanunk. — Volt-e gond a minőség­gel? — Úgy tudom, legutóbb há­rom éve érkezett egy jelen­téktelen panasz. Mi a brigád­ban úgy ügyelünk a minőség­re, hogy van öt „házi meó- sunk”, akik odafigyelnek a többiek munkájára. Aztán ha valaki elnagyolja a dolgokat, rászólnak, hogy „Fiú, azért egy cseppet gondosabban!” —molnár— Véleményem szerint a párt­csoportok szívós, következetes munkája is benne van hogy intézményeinkben tovább szé­lesedett a demokratizmus. Az a tapasztalatunk, hogy a párt­csoportok, a pártcsoporttagok véleményét mindinkább fi­gyelembe veszik az intézmé­nyek vezetői a döntések elő­készítésénél és végrehajtásánál. A pártcsoportok a párthatá­rozatokból adódóan fontos he­lyi feladatokat oldanak meg. Valamennyi taggyűlést, tanév­nyitó, félévi, évzáró és nevelé­si értekezletet, nevelőtestületi tanácskozást pártcsoport-érte^ kezletek előznek meg. A párt­tagok aktív, tevékeny részt- vétele a tantestületi munká­ban, javaslataik a munka ja­vításához, növeli a pártcsopor­tok, a kommunisták tekinté­lyét. A mozgalmi munkáért Egyre nagyobb szerepet kap­nak a pártcsoportok a káder- munkában is. Véleményükre, állásfoglalásukra számít, fi­gyelembe veszi a pártalap- szervezet. Azokat a személye­ket, akik nem tartoznak a tag­gyűlés és a vezetés hatáskö­rébe. a véleményezési jegyzék alapján a pártcsoportok hatás­körébe utaltuk. Tagnevelő munkánkat — az új követel­ményeknek megfelelően — a pártcsoportokban alapozzuk meg. Növeltük az új pártta­gok nevelésében, párton be­lüli munkájuk segítésében a pártcsoportok, mint kollektí­vák és az ajánló kommunis­ták személyes felelősségét. Eb­ben az évben két óvónőt vet­tünk fel így a pártba. A pártvezetőség irányításá­val a pártcsoportok sokat tet­tek és tesznek a helyi mozgal­mi munka segítéséért Vala­mennyi úttörőcsapatunk egyre eredményesebb és jobb mun­kát végez, s ez elsősorban a párttagok, de valamennyi ne­velő munkáját dicséri. Az alap­szervezet minden tagjának, ezen belül a pártcsoportoknak külön, első számú pártmegbí­zatása az úttörőmunka segíté­se. A pártcsoportülések akár­csak az alapszervezet testületi ülései, rendszeresen és folya­matosan foglalkoznak a kisdo­bos- és az úttörőmunkával. Az a véleményünk, hogy a helyi pártcsoportok felelősségteljes tevékenysége nélkül aligha tudnánk erősíteni a mozgalom, a gyermekszervezetek politikai jellegét. Ügy érezzük, hogy alapve­tően jó úton járunk a párt­csoportok tevékenységének fejlesztésében. Tervünk az, hogy a jövőben a felelősség növelése mellett még nagyobb önállóságot biztosítunk a párt­csoportoknak a helyi politikai feladatok megoldásában. Ezért a pártvezetőségnek tóvá Db kell javítania irányító, segítő, el­lenőrző munkáját. A pártcso­portoknak pedig azon kell munkálkodniuk, hogy jelenlé­tük mindenhol érezhető legyen. Ott legyenek minden intézmé­nyünkben, a lényeges kérdések előkészítésénél, eldöntésénél, s szervezzék a határozatok vég­rehajtását. Hiszen alapszerve­zetünk nagy területet fog át, speciális intézmények tevé­kenységét irányítja. A pártcso­portok munkája nélkül a párt­vezetőség nemigen tudná át­fogni, áttekinteni a terület munkáját. Vastag Ferenc alapszervezeti titkár Harmincöt cm mélyen forgatja meg az ekével a talajt Bar­na László, a Magyarnánclori Állami Gazdaság szécsényl üzemegységében, ahol korábban már elvégezték a szerves trágyázást, s most a burgonya vetéséhez készítik elő a föl­det. A gazdaság szakembere 20 esztendeje dolgozik trakto­rosként. Az erőgép vezetésén kívül ellátja a gépszerelői teendőket is. — kj — T­...... ..... ' ' ■— J NÖGRAD - 1977. november 2., szerda 3 v

Next

/
Thumbnails
Contents