Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

.Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIII EVF_ 267. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977. NOVEMBER 13., VASÁRNAP Aki szeret reálisan gondol­kodni és ennek szellemében te­vékenykedni, akit fűt a kíván­csiság, hogy megismerje szű- kebb hazánk, Nógrád fejlődését, azt, hogy miként illeszkedik be­le a népgazdasági folyamatok­ba, hogyan járul hozzá az or­szágos célkitűzések megvalósí­tásához, hol vannak munkánk gyenge pontjai, milyen hiá­nyosságok felszámolásáért kell munkálkodni a közeljövőben, az a számok sokatmondó nyelvén az előbbiekre választ kapott a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának tegnapi lapunkban közölt, első kilenc hónapot összefoglaló je­lentéséből. Jó tudni, hogy megyénk ipa­ri termelése eléri az országos átlagot, alig valamivel marad el a bázisidőszakétól, örülnünk kell annak, hogy erősödtek azok a vonások, amelyek a gazdál­kodás hatékonyságát szolgálják. Kevesebb létszámmal, maga­sabb szintű munka- és üzem- szervezéssel oldották meg me­gyénk termelő, gazdálkodó egy­ségei nem éppen könnyű fel­adataikat. Az egyik helyen job­ban, a másikon kevésbé. A többlettermelés azonban kizá­rólag a termelékenység növeke­déséből származik. Tovább fokozódott a szocialis­ta exporttevékenység, ami jó hozzájárulást jelent a népgaz­daság fizetési egyensúlyának ja­vításához. Nem sebezhető pontja már fejlődésünknek a megye állami és tanácsi építőipara. Ha nem is olyan mértékben, mint az első fél évben, de túlszárnyalták ter­veiket. Ebben az esztendőben viszont a szövetkezeti építőipar iratkozott fel a gyengélkedők listájára. Az iparhoz hasonló kedvező fejlődés jellemzi megyénk mező- gazdaságát. Ez tükröződik a na­gyobb hozamokban, az idősze­rű munkák megfelelő elvégzésé­ben, valamint a felvásárlás nö­vekvő számaiban. Hogy érdemes volt jól dolgoz­ni, vállalni a nagyobb felada­tok végzésével járó erőfeszíté­seket, többletmunkát, azt kivá­lóan érzékelteti a munkásbérek és paraszti jövedelmek jelentős növekedése, a megye lakossága pénzbevételeinek 9,4 százalékos emelkedése. A takarékbetét-ál­lomány 17,4, a hitelállomány 18,6 százalékos növekedése pe­dig azt a bizalmat jelzi, ame­lyet a megye dolgozói tanúsíta­nak az ország gazdasági és po­litikai vezetése iránt. Igazságtalanok volnánk, ha elhallgatnánk, hogy a sikerek­ben nagy része van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott, emberformáló, népgazdaságot és egyént gyarapító nagyszerű vetélkedésnek. Az eredmények és erőfeszíté­sek elismerése, megbecsülése, tisztelete nem vonhatja el fi­gyelmünket a fejlődésünket kí­sérő kedvezőtlen jelenségekről. Megszüntetésük érdekében töb­bet kell tennünk, nehogy ké­sőbb nem várt kellemetlensé­gek, kisebb, vagy nagyobb meg­rázkódtatások érjenek bennün­ket. Inkább most cselekedjünk céltudatosabban és következe­tesebben, mint hogy később magyarázkodjunk. Nemcsak azért, mert az első szimpatiku- sabb és eredményesebb, hanem azért is, mert saját magunkon segítünk. Intézkedésekre van szükség, hogy ne emelkedjék a befeje­zetlen beruházások száma, hogy tervszerűbb legyen a lakások átadásának üteme, tovább nö­vekedjék a termelékenység, a hatékonyság, hogy még több gazdaságosan előállított áru kerüljön exportra, hogy meg­szűnjön a kocaállomány 15,2 százalékos visszaesése, ne stag­náljon a sertésállomány, hogy ne okozzon gondot a megye lakosságának mezőgazdasági termékekkel való ellátása. Mert ellenkező esetben az életszínvo­nal rendszeres emelése csak nehezen megvalósítható óhaj marad. Akárcsak a múltban, úgy a jövő­ben is kizárólag rajtunk múlik, hogy cselekvéseink eredményes­ségéről milyen hőfokot jelez a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságá­nak jelentése. Cselekedjünk hót alkotó mó­don, mindig egy kicsit jobban, mint eddig. j V. K. Befejeződött a magyar—NŐK együttműködési bizottság elnöki találkozója A tárgyalásokról készült emlékeztető aláírásával szom­baton a Parlamentben véget ért a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­nöki találkozója. Az okmányt Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Wolf­gang Rauchfuss, az NDK mi­niszterelnök-helyettese, a bi­zottság társelnökei írták alá. A megbeszélések során részletesen megvizsgálták az ez évre szóló árucsere-forgal­mi jegyzőkönyv eddigi tel­jesítését. Megállapították, hogy a kölcsönös áruszállítá­sok 1977-ben is dinamikusan fejlődtek, s határozatot hoz­lak a jövő évi árucsere to­vábbi előkészítése érdekében szükséges intézkedésekről. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártási koo­peráció az elmúlt időszakban eredményesen fejlődött, e területen bővült a műszaki­tudományos együttműködés és fokozódott a kölcsönös áruszállítás is. Megállapod­tak abban, hogy szakértők tovább vizsgálják, milyen le­hetőségek vannak a további kooperációhoz szükséges anya­gok, termelési és gyártási esz­közök mind gazdaságosabb szállítására. Lehetőséget lát­tak arra, hogy a közeljövő­ben újabb szakosítási szerző­déseket írjanak alá. '* Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság NDK tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Szűrös Mátyás, hazánk berli­ni és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Wolfgang Rauchfuss, az NSZK miniszterelnök-helyet­tese szombaton elutazott Bu­dapestről. Sikerrel zárultak a műszaki könyvnapok a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat salgó­tarjáni, Nógrádi Sándor könyvesboltjaiban. Mintegy 350 ezer forint értékű könyv talált gazdára. A könyvnapok alkalmából tizenöt helyen volt rendezvény, ezek közül is ki­emelkedik a Volán 2. számú Vállalatnál rendezett kiállítás és vásár, ahol több mint 15 ezer forintért adtak el könyvet. A szovjet könyvnapokra is gazdag a választék. Salgó­tarjánban és Nagybátonyban hetvenkét bizományosnál lehet válogatni és vásárolni a Szovjetunióról szóló, illetve szovjet szerzők műveit — B. L. — Tervek és építkezések Jobb eBőBcészítésseB, gyorsabb megivaBősitás Alig néhány hét választ el bennünket az esztendő végé­től. A megye városainak, köz-: ségeinek tanácsai számba ve­szik az idei év eredményeit, a megvalósult vagy a még megvalósításra váró tenniva­lókat, egyúttal meghatározzák a következő év feladatait. A megyei tanács tervosztálya — segítve a helyi tanácsok ter­vező munkáját — felmérte az úgynevezett „járulékos” beru­házások megvalósítását. Vagy is: mit kezdtek meg az épí­tők még az idén, és mik ke­rülnek 1978. tennivalói, ter­vei közé? Évekkel ezelőtt sok gondot jelentett, hogy kevés az óvo­dai férőhely a megyében. A helyzet valamit javult, első­sorban Salgótarjánban, ahol ha nehezen is, de az idén minden gyermeket elhelyez­tek.. 1978-ban 225 óvodai fé­rőhely megépítésével számol a megyei tanács. Kishartyán- ban és Sóshartyánban már dolgoznak az építők. További százötven férőhely — az ígé­retek alapján — kivitelezése még az idén megkezdődik, vagy már megkezdődött. Szur­dokpüspökiben a kiviteli ter­vek a tanács rendelkezésére állnak és rövidesen elkészül­nek Rétságon és Nagybér- kányban. Jövőre kezdődik meg Salgótarjánban a Sebaj- telepi óvoda építése közösen a tizenhat tantermes iskolával és klubkönyvtárral. Nagybátonyban a nyolc tan­termes iskola építése megkez­dődött. A jövő év feladata a már említett Sebaj-telepi, a kisterenyei és a balassagyar­mati iskola építésének meg­kezdése. A tervezők asztalán van a pásztói és aszécsényi iskola kiviteli terve is. A megyei tanács tervosztá­lyán azt is elmondották, hogy kivitelezés alatt áll és 1978- ban befejeződik, illetve foly­tatódik Salgótarjánban a munkásmozgalmi múzeum, a számviteli főiskola, a palotá- si művelődési házi a homok" terenyei mozgalmi ház építé­se. A tervezők év végéig „szállítják” a salgótarjáni gyermek- és ifjúságvédő in­tézet kiviteli terveit is. A ba­lassagyarmati szakmunkás-di­ákotthon és tanműhely, a sal­gótarjáni kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép­iskola tervei a következő esz­tendő feléig elkészülnek. Emellett még több fontos építkezés folyik a megyében. Salgótarjánban dolgoznak a Mérleg úti szolgáltatóházon épül a nyugat-nógrádi regio­nális vízmű. Jövő esztendőben a megye öt községében kezdik meg a törpe vízmű kivitele­zését, ezek szervezése és a pénzügyi feltételek biztosítot­tak. Továbbra is nagy feladatot jelent a balassagyarmati kór­ház rekonstrukciója, előrelát­hatólag 1978—79-ben befeje­zik a központi fűtés felújítá­sát, a mosoda és több fontos rész megépítését. Elkészül a diósjenői egészségügyi ház, és a ludányhalászi szociális ott­hon szennyvízelvezetésének építése. Jövő esztendőben megkezdik — a kiviteli ter­vek és az építési terület már biztosított — a megyei tanács számítóközpontjának kivite­lezését. és nem utolsósorban a pásztói hatvan férőhelyes bölcsőde építését Színházi előadások megyénkben Kétmilliós többlettermelés Tovább tart a lendület A megye nagyüzemei mel­lett a közép- és kisüzemek­ben is éreztette kedvező ha­tását a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megün­neplésére kibontakozott mun­kaverseny. Eredményes termelést foly­tatott — többek között — a Salgótarjáni Ötvözetgyár. Az első tíz hónapban a terv idő­arányos részének 100,8 száza­lékát teljesítette, így a több­lettermelés kétmillió forint értékű. Jól alakult a nyereség: 18 százalékkal sikerült többet elérni a tervezettnél, ami há­rommillió forintnak felel meg. Az elmúlt év hasonló idősza­kával összevetve a nyereség négy és fél millió forinttal, az árbevétel pedig nem kevesebb mint négymillióval több. A gyár az acélgyártáshoz használandó anyagokat állít elő, így kapcsolatban van a jUenia Kohászati Művekkel, az özdi Kohászati Üzemekkel, a Dunai Vasművel és a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekkel. A Győri Rába Vagon- és Gép­gyár kérésére terven felül gyártott 530 tonna 15-ös fer- roszilíciumot, ezzel a Rába- parti nagyüzem igen drága importanyag felhasználását küszöbölte ki. Az eredmények kiváltképp a jó brigádok tevékenységé­nek köszönhetők. November hetedike alkalmából összesen 170 ezer forint jutalmat osz­tottak ki a gyárban a kiváló dolgozók és a kollektívák kö­zött Jó munkát végeztek az év eltelt részében a „Páva” Női Fehérneműgyár Dánosaknai telepének dolgozói is. Mint azt Sípos Elemérné párttitkár el­mondta, az első tíz hónapban körülbelül két százalékkal haladták túl a tervet. Termé­keik nagy része — prégekön­tös, gyermek- és női karton­ruha — a szovjet piacra ke­rül. Eddig több mint 600 ezer darabot szállítottak ki, így a termelési érték közel 53 millió forint. A belkereskede­lem számára női blúzokat, pi­zsamákat gyártanak. Idáig 327 ezer darab készült el, 37 mil­lió forint értékben. Két alka­lommal körülbelül 10—10 ezer darabos bérmunkát végeztek egy nyugatnémet cég számá­ra: női selyemblúzokat varr­tak. Erre azért büszkék a te­lep vezetői, mert korábban az üzem — kellő begyakor­lottság híján — nem volt al­kalmas bérmunkára. Egy-egy ilyen megbízás jó teljesítése mutatja, hpgy az itt dolgozók már képesek különféle dolog­igényes áruk magas színvona­lú gyártására. Javarészt exportra termelt idén a Budapest Kötő Szövet­kezet salgótarjáni üzeme. Kö­tődőjük az első háromnegyed évben 450 ezer női felsőkö­töttárut készített a Szovjet­unió részére. Ez az éves terv 73 százaléka, így némi lema­radás mutatkozik. Ezt azon­ban december közepére elő­reláthatólag behozzák. E cél­ból tegnap kommunista mű­szakot tartottak, és a jövő szombaton is tartanak. (A mű­szakok bérét egyébként a me­gyeszékhely gyermekintézmé­nyeinek fejlesztésére fordít­ják.) Az üzem varrodája időará­nyosan teljesítette tervét: az egész évre előirányzott 130 ezer kötöttáruból a háromne­gyed év alatt 93 ezer készült. Ezek a termékek is főként a szovjet piacra kerültek, ki­sebb részüket egyéb szocia­lista országok vették meg. Né­met alapanyagból egy NSZK- beli cégnek bérmunkát végez­tek: kétezer kardigánt illet­ve pulóvert varrtak össze a salgótarjáni üzem dolgozónói. Nógrád megyét három szín­ház látja el rendszeresen szín­házi programokkal. A debre­ceni Csokonai Színház és a szolnoki Szigligeti Színház Salgótarjánban, a József At­tila megyei Művelődési Köz­pontban mutatja be produk­cióit. A községek színházi előadá­sokkal való ellátását az Álla­mi Déryné Színház végzi, egé­szen december 31-ig, majd feladatát az újonnan létreho­zott Népszínház látja el. Az új színház —, mint arról ko­rábban már tájékoztattuk ol­vasóinkat — a Déryné Szín­ház és a budapesti 25. Szín­ház összeolvadásából léte­sül, s alakuló társulati ülé­sét már október folyamán megtartotta. Ennek az átszervezési fo­lyamatnak tulajdonítható, hogy megyénk községei az augusztus végén, szeptember elején kezdődő új színházi évadban kevesebb előadást kaptak az előző évnél. A ko­rábbi 15—20 játszási hely száma szükségszerűen csök­kent hatra, a megszokott 40 előadás tizenötre. Jelenleg ozécsényben, Magyarnándor­ban, Rétságon, a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ­ban, a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban és Pász- tón léptek fel gyermek- és felnőttműsorokkal a Déryné Színház művészei. A Firlefánc, a varázsló cí­mű mesejátéknak a gyer­meknézők tapsolhattak. No­vember 14-én a színház két előadást tart a megyében ez­úttal a felnőtt közönség szá­mára. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek művelődési köz­pontjában Barta Lajos Szere­lem című színműve kerül be­mutatásra Csongrádi Mária Jászai-díjas rendezésében. A főbb szerepeket Kőszegi Gyu­la, Fodor Teréz, Csornai Irén,’ Putnik Judit és Téren Gizella játssza. Nagybátonyban Csin- giz Ajtmatov világhírű regé­nyének A versenyló halálának Komlós János által dramati­zált változatát láthatják az érdeklődők. A színdarabot hosszú ideig nagy sikerrel játszotta a budapesti Mikrosz­kóp Színpad is. A Déryné Színházban Petrik József ren­dezte az előadást, fontosabb szerepeit Hajdú Endre, Szige­ti Géza, Torma István és Tán­csics Mária formálja meg. I

Next

/
Thumbnails
Contents