Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

Losonczi Pál tanulmányozta a uiBagpolifikában a mexikói mezőgazdasági tudományos kutatást Találkozó a Mexikói Kommunista Párt vezetőivel Fehér Péter, az MTI fct- küldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke — szombaton ellátogatott Champingóba, az Országos mezőgazdasági kuta­tóintézetbe. Útjára elkísérte Francisco Merino Rabagoföld, művelési miniszter. A fővárostól mintegy hat­van kilométerre fekvő Cham- pingóban nemcsak államfőt megillető tisztelettel, hanem a szakértőnek kijáró megbecsü­léssel is fogadták Losonczi Pált. Az intézet erősen érde­kelt a pénteken aláírt magyar —mexikói mezőgazdasági meg­állapodásban : elsősorban bú­za- és kukoricán emesítést cé­lul kitűző közös kutatásokat terveznek a szegedi gabona- termesztési kutatóintézettel-. Ehhez — győződött meg róla a látogatáson, az Elnöki Ta­nács elnöke — megfelelő fel- készültséggel rendelkeznek. Ugyancsak Champingóban működik a nemzetközi kuko­rica- és búzanemesítő köz­pont. Vendéglátói ide is elka­lauzolták az Elnöki Tanács el­nökét. Losonczi Pál meghall­gatott egy tájékoztatót tevé­kenységükről, majd a hallot­takról a gyakorlatban is meg­bizonyosodva itt is megnézte a kísérleti parcellákat. A ku­tatók — a mexikóiak mellett 14 más ország mezőgazdasági szakemberei — nem új fajták előállításán dolgoznak, fő fel­adatuk a világ különböző or­szágaiban folyó genetikai ku­tatómunka segítése. Teendőik közé tartozik továbbá a kép­zés és továbbképzés. Ez azért is figyelemreméltó, mert szak­embercserében is megállapod­tunk Mexikóval. Délben Francisco Merino Rabago ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. Az Elnöki Ta­nács elnöke a kora délutáni órákban tért vissza Mexikóvá- rpsba. Losonczi Pál az esti órák­ban találkozott a Mexikói Kommunista Párt vezetőivel, majd nagykövetségünkön a magyar kolónia tagjaival. Dél-koreai robbanás Pénteken este Szöultól 175 kilométerre felrobbant egy dinámitot szállító tehervonat. Az óriási erejű robbanás kö­vetkeztében tízikilométeres körzetben mintegy 400 épület omlott össze, közöttük egy nézőkkel zsúfolt mozi is. , A szombat reggeli hírügy­nökségi jelentések 48 halálos áldozatról számolnak be és a sebesültek számát legkeve­sebb ezierre becsülik. A katasztrófa körülményei egyelőre nem ismeretesek. A rendőrség véleménye szerint elképzelhető, hogy egy eldo­bott cigaretta okozta a rob­banást, amelynek színhelyén negyven méter átmérőjű, tíz méter mély kráter keletkezett- Iri pályaudvarán, ahol a rob­banás történt, a levegőbe re­pült 40 tehervagon, megsem­misült két mozdony és egy személyszállító szerelvény húsz kocsija. A dél-koreai Iriben tovább tart a dinamitrobbanás áldozatainak felkutatása. Eddig 45 holttestet találtak, kb. ezren megsebesültek Uszty-ilimszki emlék ' Az Angara' melletti nagy Ipari beruházás úttörői bratszkiak voltak. Ide, észak­ra, a tajga szívébe; hozták ma­gukkal Bratszk építőinek leg­szebb hagyományait. Ma Uszty- Ilimszk városában három hatalmas építkezés folyik. Ki­emelt nagyberuházás mind a három, amely felett a Kom- szomol vállalt védnökséget: az uszty-ilimszki vízerőmű, a faipari kombinát és maga a város a tajgában. Ez a város a szocialista or­szágok gazdasági integráció­jának egyik szép példájává vált. A KGST-tagországok kö­zös erőfeszítésével épül az óriás cellulózkombinát. Már az adatokból, a szá­mokból is kitűnik, hogy az angarai építkezés mennyiben járul hozzá a szocialista vi­lágrendszer ipari-gazdasági potenciáljának növeléséhez. Az építkezés kétezer hektá­ron folyik, a beruházási költ­ség naponta egymillió ru­bel. Uszty-Ilimszk építői azonban nem tudnák számok­ban kifejezni azt a tényt, hogy ez az építkezés mit je­lent egy új szocialista élet­mód kialakításában, a szocia­lizmust építő népek barátsá­gában. A Komszomol kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy itt, az Angarán folyó nemzet­közi építkezésen munkáskol­lektívákat szervezzen. A szo­cialista országok ifjúsági tö­megszervezetei jelentős ta­pasztalattal rendelkeznek a közös munka megszervezésé­ben és irányításában. Az orenburgi gázvezetéken, a KGST-munkacsapatokban na­gyon sok fiatal dolgozik. És mégis, itt, Szibériában az if­júsági szövetségek együttmű­ködésének egy minőségileg új szakasza kezdődött el. A négy nemzetközi munkacsapat va­lamennyi tagja felelősséggel érzi a rendkívüli feladatot. Erről Hanyec István építész­mérnök, a Kun Béla brigád vezetője a következőket mond­ja: „Ebben a városban a szo­cialista együttműködés új mo­dellje formálódik. Mi, Uszty- Uimszket építők valamennyi­en elmondhatatlanul szeren­csések vagyunk. Az évek mú­lásával az ilyenfajta mozga­lom bizonyára általánossá vá­lik, de az angarai város en­nek az új formájú együttmű­ködésnek a bölcsője marad”. A fiatalok új iránti lelke­sedése vonzotta ide Bulgária, Magyarország, az NDK fiait és lányait. Bulgáriából 1976. elején el­sőként érkezett az építkezés­re száz teherautó-vezető. Ma­gyarországról tavaly ősszel egy háromszáz főből álló cso­port utazott Uszty-Ilimszkbe. Az NDK tavasszal ötven fia­tal kőművest és betonozót küldött. Minden országban ha­talmas túljelentkezés volt a meghirdetett helyekre. A jelö­lő bizottság négy-öt, egyes esetekben tíz fiatal jelentke­ző közül választotta ki a leg­megfelelőbbet. A fiatal önkénteseknek min­denekelőtt Szibéria zord idő­járásával kellett megbirkózri- ok. 1976. februárjában a bol­gárokat fogadták, a tajgában negyvenfokos hideg volt. így ismerkedtek meg a déliek az északi Szibériával. De a tajga időjárása később sem kényez­tette el az ide érkezőket. A tavasz, a nyár is rendkívül hideg volt. Olyannyira, hogy ezen a nyáron megfagyott császármadarakat, fajdokat találtak az építők. A hőmérő higanyszála télen mínusz 57 fok alá esett. Itt meg kellett tanulni, hogyan lehet a mele­get is hasznosítani, hogyan kell takarékoskodni a test melegével. Azokat, akik várakozásaik­ban netán csalódtak, nem tar­tották volna vissza. Elutaz­hatnak, hiszen helyükre több tíz az önkéntes jelentkező. De, senki nem utazott el. És lógással, munkakerüléssel sem lopta el senki az épít­kezés drága perceit. Az épít­NOGRAD - 1977. novenTber - W., vasárnap A hét 3 kérdése A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójával kezdődött a hét, de az ün­nep múltával is folytatódik az a politikai és tudományos munka, amely a. Nagy Októ­ber hatásának elemzését cé­lozza. Jogosan figyelt arra a világ, milyen eredményt hoz az erről a kérdésről Moszk­vában összeült tudományos konferencia? Franciaországban az utób­bi időben a baloldal pártjai nagy vitába bonyolódtak. A jobboldali sajtó már újjong: a baloldali egység végleg felbomlott. Igaza van-e? Carter amerikai elnök a hét elején országos rádió- és tévébeszédben jelentette be 9 országra szóló, világkörüli utazásának elhalasztását. In­dokul azt- hozta fel, hogy az energiatakarékossági tervei­nek kongresszusi elfogadtatá­sáért kell odahaza megküzde­nie, csak utána kerülhet sor tervezett kőrútjára. Befelé for­dulást jelent-e ez? HOGYAN ELEMEZTE A NAGY OKTOBER HATÁ­SÁT A MOSZKVAI TU­DOMÁNYOS KONFEREN­CIA? A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom eszméi abban öltöttek testet, hogy a Szov­jetunió után mind több es több ország lépett a szocialis­ta építés útjára. Napjainkban így jelenhetett meg a létező szocializmus fogalma, ami meghatározott állami-politikai realitást jelöl, olyan államot, amelyben a hatalom a dolgo­zó népé, élén a munkásosz­tállyal, és annak forradalmi élcsapatával, a kommunista párttal. A létező szocializmus gazdasági realitás, amelyben véget vetettek a kizsákmányo­lásnak. A létező szocializmus a társadalmi kapcsolatok új fajtáját is jelenti, valamint új kulturális és erkölcsi rea­litást. Az imperializmus propagan­dája most, amikor a kapita­lizmus súlyos válsága kirob­bant. még inkább megpróbál ártani a szocializmus erőinek, megkísérli szembeforditani a tömegeket a szocializmussal. A burzsoázia éket akar verni a tőkésországok kommu­nista pártjai és a szocialista világ országaiban hatalmon levő marxista—leninista pár­tok közé. A reakció ki akar­ja használni azt a tényt, hogy a testvérpártok más és más körülmények között működ­nek, így aztán a politikai le­hetőségekben, a közvetlen cé­lokban és a kitűzött felada­kezés, az itteni kollektíva erős nevelőnek bizonyult. Sokat tanulnak itt a fiata­lok. A bolgárok közül öten beiratkoztak Irkutszk külön­böző főiskoláira. A magyarok közül minden ötödik elvégez­te a marxista—leninista tan­folyamot. Kevés olyan fiatal akad, aki nem képezi magát, orosz nyelvtudását nem töké- kéletesítl. Az építkezés során olyan új internacionalista együttmű­ködési formák váltak népsze­rűvé, mint például testvér­brigádok cseréje, közös poli­tikai foglalkozások, vagy a kiváló dolgozók haladó ta­pasztalatainak elsajátítása a munkahelyeken. Uszty-Ilimszk fiatal építői nem a kegyetlen szibériai fa­gyokra fognak majd vissza­emlékezni. Beszélnek majd az építkezés hatalmas mére­teiről, arról, hogy ők is hoz­zájárultak egy hatalmas ügy szolgálatához. „Egy ilyen nemzetközi építkezés résztve­vőjének lenni és tudni, hogy munkánknak nyoma marad a térképen, ez az életben ritka és irigylésre méltó siker. Va­lamennyien köszönetünket fe­jezzük ki a Komszomolnak, a pártnak, a szovjet elvtársnak- nak ezért a bizalomért — mondja Viktor Prosztov bol­gár mérnök, a csoport he­lyettes vezetője. — Mindazt, amit teszünk, mindaz, amit érzünk és közösen átélünk egy egész életre szóló emlék marad!” tokban fennálló különbségek eltéréseket okoznak egyes kérdések megközelítésében is. A mostani kommunistaellenes kampány éa különösen az úgynevezett „eurokommuniz. mus” körüli hangzavarnak az a célja, hogy az osztály ellen­ség megkísérelhesse az eltéré­seknek nézeteltéresekké való növelését, utána pedig a ne- zeteltéreseket a testvérpártok megosztására használja fel. A moszkvai konferencián nagy hangsúlyt kapott — így Borisz Ponomarj óvnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának bevezető előadásá­ban is —, hogy ma különösen fontos a különböző pártok ál­láspontjának és tapasztalatai­nak egybevetése, s hogy az elvtársi vita elvi alapokon álljon, figyelembe véve egy­más érdekeit, az egész kom­munista mozgalom közös ér­dekeit. A moszkvai konferen­cián a magyar küldöttséget vezető Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja emlékeztetett Ká­dár János szavaira: „Szovjet­ellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem lehetsé­ges.” VALÓBAN VÉGLEG FELBOMLOTT A FRAN­CIA BALOLDALI EGY­SÉG? A hét végén a francia jobb­oldal lapjai újjongani kezd­tek: a baloldali egység végleg felbomlott... hiszen a szocia­listák az utolsó pártértekezle­tükön még keményebb han­got használtak a kommunis­tákkal szemben. Mitterrand például egyenesen azt han­goztatta, hogy az FKP „az ál­lamhatalom megkaparintására törekedett”, s emiatt kelet­kezett nézeteltérése a kom­munistákkal. A , szocialista párt bajszárnya kísérletet tett ugyan arra, hogy rávegye el­ső titkárát' a megegyezés ér­dekében bizonyos engedmé­nyek megtételére, de az hajt­hatatlan maradt, sőt a párt­ból való kizárással fenyege­tett meg mindenkit, aki eltér az ő vonalától. A szocialistáknak a választ az FKP Központi Bizottsága olyan ülésen adta meg, amely — s erre úgy tudom, még nem volt példa — újságírók jelenlétében zajlott le, hogy az ott elhangzottak a sajtó nyilvánossága és így a közvé­lemény elé kerüljenek, „ön­kényesnek és komolytalan­nak” mondták Miitterrand nyilatkozatait, amelyek csak azt a célt szolgálhatták, hogy eltereljék a figyelmet a közös program feladásáról. A párt úgy ítéli meg, hogy a népi nyomás bírhatja rá a szocia­listákat álláspontjuk módosí­tására és a tárgyalások fel­újítására. Erős , kommunista pártra van tehát szükség. Most már elérték a 600 ezres taglét­számot, a cél az egymilliós tagság! A francia baloldal vitája mindenesetre igazolta a moszkvai tudományos konfe­renciának azt a megállapítá­sát, hogy a burzsoázia táma­dása a kommunisták ellen együtt jár a fegyverkezés fo­kozásával. A párizsi nemzet- gyűlésben megkezdték a had­ügyminisztérium 1978-as költ­ségvetésének megvitatását: 80 milliárd frankot fordítanak katonai kiadásokra. A költség- vetés minden frankjából 18 centime jut ilyen célra. A baloldal közös programja,’ hadd emlékeztessek erre, a katonai kiadások csökkentését írta elő. MIÉRT KELLETT LE­MONDANIA CARTER EL­NÖKNEK TERVEZETT VI- LAGKÖRÜLI KÖRÚTJÁT? Az Egyesült Államok elnö­ke egyelőre lemondott arról,1 hogy kilenc ország fővárosá­ba ellátogasson. A jelek sze­rint belpolitikai gondjai na­gyobbak, semminthogy azo­kat nejnzetközi sikerekkel fe­ledtetni tudná. Nem volt te­hát valami „kandalló mellet­ti csevegés”, amikor vala­mennyi amerikai országos rádió- és tévétársaság mik­rofonjai, kamerái elé ült Car­ter, hogy felszólítsa az USA polgárait: támogassák ener­giatakarékossági terveit! ElJ mondta, hogy az Egyesült Ál­lamokban felhasznált tüze­lő- és üzemanyagnak már majdnem a fele jön külföld­ről, így tehát az ország kül­kereskedelmi és fizetési mér­legét mindinkább megterhelt ez az import. Az. olaj és a földgáz takarékosabb fel- használását adóemeléssel (például a nagy forvasztású gépkocsik fokozottabb meg­adóztatásával) éppúgy el akarja érni, mint a forgalom­ba hozatal korlátozásával. Köztudomású, hogy a kong­resszus többsége ellenzi Car­ter elgondolásait, az elnök a kongresszus feje fölött for­dult a fogyasztókhoz... Az USA"ban nem csökken a munkanélküliek száma, nagyarányú az infláció és a nemzeti össztermék már nem növekszik úgy, mint tavaly. Egy valami emelkedik csu­pán: a katonai költségvetés. A Pentagonban rekordösz- szegű hadikiadást fogalmaz­tak meg: 130 milliárdos költ­ségvetést, 12 milliárddal több ez, mint a tavalyi volt. Pe­dig a választási kampányban azt ígérték: legfeljebb 3 szá­zalékkal emelik évente a ka­tonai költségvetést. Hiba csú­szott talán a számításba? • ,-r - fm-r" r Üíi-J---... .. k>U. I. P álfy József i____________________________________________________ Dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ kb tit­kára átnyújtotta a Barátság Érdemrend kitüntetést Luis Orlando Domingueznek, a Kubai KISZ első titkárának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents