Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-12 / 266. szám
Kedvezően fejlődik megyénk gazdasága (Folytatás az 1. oldalról) veknek megfelel, hogy a dollár relációjú export nőtt dinamikusabban (31 százalékkal) és ez az összes ái bevétel 63 százalékát tette ki. A megye szocialista iparában foglalkoztatottaknak 1977. I—III. negyedévben ösz_ szesen több mint 1,1 milliárd forint munkabért fizettek ki, az egy évvel korábbinál — részben a központi bérintézkedések hatására — 7,5 százalékkal többet. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére megyei szinten 3144 forint volt. 219 forinttal (7,5 százalékkal) több, mint 1976. I—III. negyedévben. A megyei székhelyű ipari szervezetek 1977. I—III. negyedévét eredményesen zárták. A 23 gazdasági egység 10 százalékkal több, (339 millió forint) nyereséget realizált, mint 1975. első kilenc hónapjában. között végezhették megyénk bevételeket. A bérből és fize- gazdaságai. Ennek eredménye- tésből élők összes jövedelme ként a gabonafélék betakar!- a bázisidőszakhoz viszonyítva tását minden eddiginél koráb- 6,1, a mezőgazdaságból szármában, már augusztus 1-ig be- zó jövedelmek pedig 14,8 szá- fejezték és országos viszony- zalékkal nőttek. Legnagyobb latban is jól haladnak az őszi munkákkal. A learatott gabonaterület 38,2 ezer hektár, lényegében megegyezik az előző évivel és csaknem azonos a termelt mértékben a felvásárlásból származó bevételek emelkedtek, amik több mint 46 százalékkal haladták meg a bázisidőszak bevételeit. A lakosság takarékbetét-álA pártcsoportoh helye, szerepe a pártmimhában Segítjük a termelő munkát mennyiség is. A búza termés- lománya 1977. szeptember 30átlaga ez évben 24 és 42jB mázsa/hektár közötti, a legkisebb és a legnagyobb termésátlag közötti különbség 1974 óta fokozatosan csökken. Gazdaságaink október 30-ig mintegy 32 ezer hektáron végeztek vetőszántást, ezzel a tervet 101 százalékra teljesítették. A fenti időpontig a án 1834 millió forint volt, 16 százalékkal magasabb. mint az egy évvel korábbi. A megye lakossági hitelállománya a betétekénél nagyobb mértékben nőtt és a negyedév végén 17,4 százalékkal magasabb volt. mint az 1976. III. negyedév végén. Legnagyobb mértékben (18,6 százalékkal) a tervezett mélyszántás 45 szá- hosszú lejáratú hitelek állomáÉpítőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1977. I—III. negyedévben 846 millió forint értékű saját építési-szerelési munkát végz tt el, és így az éves előirányzat 78,8 százalékát teljesítette. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés változatlan áron 12 százalék volt. Az állami építőipar termelését 23,8 százalékkal növelte. Ezen belül a minisztériumi építőiparban a növekedés közel 25, a tanácsi építőiparban mintegy 20 százalékos volt. A szövetkezeti építőiparban az építőipari szövetkezetek csak 1,9 százalékos termelésnövekedést értek el, a termelőszövetkezeti közös vállalkozások termelése viszont a bázishoz viszonyítva 2,7 százalékkal visszaesett. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,3 százalékkal nőtt. A növekedés az állami szektorban — a minisztériumi és a tanácsi szektorban közel azonosan — körülbelül 30 százalék volt. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőiparban 5864 főt foglalkoztattak, 2,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a minisztériumi építőiparban az összes foglalkoztatottak száma 97, a tanácsi építőiparban pedig 56 fővel csökkent. Az előbbiek hatására az állami szektorban foglalkoztatottak aránya 1977. I—III. negyedévben — az előző évi 51,2 százalékkal szemben — 47,4 százalékra csők. kent. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőiparban 400 darab százezer forint generálköltségvetési összegnél nagyobb munkát kezdtek meg, az átadott munkák száma viszont csak 300 darab volt, és így a munkák koncentráltsága romlott. 1977. III. negyedév végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 75,2 százalékkal, generálköltségvetési összege 24,9 százalékkal volt több, mint az év elején. 1977. I—III. negyedévben a szocialista építőipar 395 lakást adott át a megrendelőknek, 134-gyel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami építőipar 232, a szövetkezeti építőipar 163 lakás kivitelezését fejezre be. A minisztériumi építőipar az 1977. évi átadásra vállalt 261 lakásból 144-et, a tanácsi építőipar pedig 200-ból csupán 88-at adott át. A foglalkoztatottak átlagos havi bére a szocialista építőiparban 3222 forint volt, 5,5 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés a tanácsi építőiparban a legmagasabb (9,2 százalék) és a minisztériumi építőiparban a legalacsonyabb (4,2 százalék). A szocialista építőipar 1977. I—III. negyedévét 51 miliő forint nyereséggel zárta. Az állami építőipar összesen 13 millió forint nyereséget ért el, ezen belül azonban a tanácsi építőiparnak 436 ezer forint vesztesége volt. Az építőipari szövetkezetek 21,6 millió forint, a TÖVÁLL-ok pedig 16,6 millió forint nyereséggel zárták az év első 9 hónapját. Mezőgazdaság A nyári és őszi mezőgazda- sági munkákat ez évben kedvező időjárási körülmények zalékát végezték el. A búza vetését a tervezett területen befejezték, rozsból valamivel kevesebbet, őszi árpából többet vetettek a tervezettnél. Ugyancsak jól haladnak a betakarítási munkákkal, melyek közül október végéig a burgonya, a silókukorica, a szőlő és a gyümölcs betakarítása már befejeződött, a cukorrépa 98, a kukorica 65, a zöldségfélék 90 százaléka ke- került tárolókba, vagy feldolnya nőtt, ezen belül az építési hitelek növekedése 16,9, a lakásépítési és értékesítési kölcsönöké pedig 22,1 százalék volt. Nógrád megye kereskedelmi hálózatában 1977. I—III. negyedévében 3535 millió forint értékű árút értékesítettek, és ez folyó áron közel 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát. Ezen belül fogozóhelyre. Szervestrágyázást ®ron az élelmiszer-forgaa tervezett terület r3 száza, lékán végeztek. A megye szarvasmarha-állománya szeptember 30-án 41,8 ezer darab, lényegében azonos az egy évvel korábbival, a tehén- és előhasiüsző- állomány azonban 4,9 százalékkal több. A sertésállomány növekedése megállt, az összes sertés 4,4 százalékkal, a kocaállomány 15,2 százalékkal kevesebb, mint 1976. szeptember 30-án. A nagyüzemek juhállománya 7,1 százalékkal több mint az előző év azonos időpontjában. A vágóállatok és állati termékek értékesítése nőtt. Szeptember 30-ig 4045 tonna vágómarhát. 4660 tonna vágósertést, 544 tonna vágójuhot, 2785 tonna baromfit 26 970 ezer liter tehéntejet, 6290 ezer darab tyúktojást és 230 tonna gyapjút vásároltak fel a megye gazdaságaiból. Legnagyobb mértékben a tyúktojás- és a vágósertés-értékesítés nőtt, de jelentős a nyers- gyapjú- és a vágójuh-értéke- sítés növekedése is. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A megye lakosságának pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján — 1977. I—III. negyedévében 9,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki lom közel 10 százalékkal, a ruházati, illetve vegyes iparcikkek forgalma pedig 7,2 illetve 11,9 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül jelentősen emelkedett néhány elektromos náztartási cikk forgalma. Mosógépből 12,5, centrifugából 10,3 villanytűzhelyből 10,9 villanyfőzőbői 25,7, villanybojlerből pedig 16,4 százalékkal többet adtak el, mint a bázisidőszakban. A személygépkocsi kivételével (aminek a forgalma 16.3 százalékkal nőtt) a többi járműfajta értékesítése csökkent. Közel kétszeresére nőtt a rádió, és 32, illetve 30 százalékkal emelkedett a televízió és a magnetofonok forgalma. 1977. I—III. negyedévében a kereskedelmi foglalkoztatottak száma 257 fővel csökkent, a fizikai foglalkozásúaké azonban lényegében változatlan maradt. Nagyobb mértékű létszámcsökkenés a tanácsi kereskedelemben volt, ahol 1977. I—III. negyedévében az előző év azonos időszakában foglalkoztatott létszámnak csak 94.3 százaléka dolgozott és a fizikai foglalkozásúak száma is csökkent 10 fővel. Mind a fizikai foglalkozásúak, mind az összes foglalkoztatottak átlagos havi munkabére a tanácsi szektorban növekedett jobban, (6,1, illetve 6,5 százalékkal), de még így sem érte el a szövekezeti szektor átlagbérének nagyságát. A PARTCSOPORTOKNAK, mint a legkisebb szervezeti egységeknek, fontos szerepük van a pártmunkában. Gyorsan reagálnak minden lényeges jelenségre, amely a munkahelyen kisebb, vagy nagyobb kollektívában felmerül. A mi pártcsoportunk a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában az üzem- fenntartási osztályon tevékenykedik. Közösségünkben — az üzemfenntartás három pártcsoportja közül az egyik — kilenc munkás tevékenykedik. Az a feladatunk, hogy biztosítsuk a termelés zavartalanságát, politikai eszközökkel is segítsük a termelési célkitűzések megvalósítását. Ezért igen lényegesnek tartjuk, hogy rendszeresen megbeszéljük a gyár, az üzemrész feladatait. Mindezek ismeretében bízzuk meg a pártcsoport egy-egy tagját konkrét tennivalókkal. Az idei feladataink közül például kiemelt helyet kapott az exporttervek, ezen belül is a tőkésexport teljesítése. Ezért a nagy termelési értéket előállító gépeken, berendezéseken három műszakot szerveztek a gyár, az üzemrészek vezetői. A mi pártcsoportunk több párttagot is megbízott azzal, hogy részt- vegyen ebben a tevékenységben. Pártalapszervezetünk cselekvési programja több feladatot határozott meg az üzemfenntartás, a mi pártcsoportunk számára is. Azt többek között, hogy csökkentsük az időt, amely eddig a gépek, berendezések javítása miatt kiesett a termelésből és gyorsítsuk a nehéz fizikai munkát könnyítő kisgépek alkalmazását a termelési folyamatban. A végrehajtás tapasztalatairól negyedévenként ad számot a pártcsoport valamennyi tagja. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a területünkön működő szocialista brigádokkal. A brigádok munkájának segítését a csoport tagjai közül többen pártmegbízatásként látják el. A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetéseken sok szó esett a párttagok munkájáról, termelési aktivitásáról. A tanácsokat, a javaslatokat a pártalapszervezet, de a pártcsoport is igyekszik hasznosítani. A párttagok már a pártcsoport-értekezlete- ken megismerik a vezetőségi ülések határozatait, s azokat a konkrét tennivalókat is, amelyek megvalósításában számít rájuk a pártalapszervezet. Ezeken a tanácskozásokon a párttagok elmondják azokat a gondokat is, amelyek akadályozzák a termelést, zavarják a munkakollektíva hangulatát. Többek között a pártcsoporttagok arra is felhívták a figyelmet, hogy jobban elő kellene készíteni egy-egy javítási munkát. A politikai nevelés egyik leghatékonyabb eszközének tartjuk a személyre szóló, a párttag érdeklődésének, felkészültségének megfelelő pártmegbízatások kiadását, és a végzett munka számonkérését. A jól végzett munkát elismerjük, de elmondjuk észrevételeinket is, ha erre szükség van. Mindez ösztönzőleg hat a munkára. PártcsoportunK- ban azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy rendszeresen beszámoltatjuk a párttagot, hogyan látja el pártfeladatát. Különösképpen akkor tesszük ezt, ha a pártmunka kapcsolódik a taggyűlés által tárgyalt napirendhez. Az a tapasztalatunk, hogy ez a módszer hasznosan segíti a párthatározatokból adódó feladatok — gazdasági jellegű, kulturális, propaganda- és kádermunka egyformán helyet kap ebben — személyre szóló lebontását, s hatékony elvégzését. Tapasztalataink alapján az egy munkahelyen dolgozó, vagy ha erre nincs mód, az azonos feladatokat végző párttagokat célszerű összevonni — olvastam a NÓGRÁD szeptember 10-i számában a pártcsoportokról szóló egyik vitacikkben. Ez szerintem is jó megoldás, de talán túl egyszerű és abban sem vagyok egészen biztos, hogy minden esetben a legjobb. A mi pártcsoportunk tagjai között van esztergályos, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkás. Csoportunk ösz- szetétele szerencsésnek mondható. Van közöttünk, aki a tmk-ban dolgozik, állandó délelőttös, de akad olyan is, aki három műszakban, illetve folyamatos műszakban az üzem területén tevékenykedik. Ismerjük egymás munkáját, ám munkánk következményeit mégis csak a gépen dolgozó munkások érzékelik legjobban, ók jelzik, ha folyamatosan és jól dolgoznak a gépek, de azt is, ha a munka menetében géphiba miatt zavar támad. A mi munkaterületünkön öt szocialista brigád tevékenykedik. Pártcsoportunk átfogja mind az öt brigádot és ez a helyes. Ám, ha foglalkozás szerint alakítottuk volna ki a pártesoportokat, erre nem lett volna módunk, s bizonyára a termelőmunka látná kárát. A KÁBELGYA R pártszervezetében működő pártcsoportok még nem rendelkeznek hosszú évekre visszanyúló mozgalmi tapasztalatokkal. Fejlődő gyárunkban és pártalap-« szervezetünkben sok nvmka vár megoldásra. Ehhez további erőfeszítésekre lesz szükség, amelyben a pártcsofwtoknak meghatározó szerepük van. Jónás Zoltán pártcsoportvezető Romh&nyban harmadik üteménél tart az építésikerámia-gyár rekonstrukciója. Jelenleg a fali- csempeüzem nagycsarnokának kivitelezésén dolgoznak az építők. Ha elkészül, évi 2,11 millió négyzetméter falicsempét állít elő, amelynek nagy a kereslete. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a szerkezetépítésnél tartanak. Botsch- ner István építész műszaki ellenőr, Rottek József mélyépítő műszaki ellenőr a kerámiagyár beruházási osztályának dolgozói és Nagy István, a mélyépitésve- zetöség művezetője a malomház nyersanyagtárolójának „kitűzését” végzi. Mai kom men tárunk Tél előtti kötelesség Sok millió forint értékű ál- je az ősz, amikor a jószág latállományunk teleltetése fedél alá kényszerül, előtt állanak mezőgazdasági Ehhez a nagytakarításhoz, üzemeink. Ma már elmond- de leginkább a fertőtlenítéshez hatjuk, hogy nagy értéket a megyei állategészségügyi álképviselnek az ál1 átok a tér- lomás nagy teljesítményű melőszövetkezetekben és nagy fertőtlenítőgéppel messzemenő hasznot is hoznak. Endrefal- segítséget tud nyújtani. Sokan ván például a tehénállományt olyan magas minőségre emelték, hogy a fejési átlag jóval meghaladja a megyei átlagot. Hasonlóan nagy hasznot hajtó megyénkben a juhtenyésztés, de ahol foglalkoznak ezzel, a sertéstenyésztés is. Az állattenyésztőkkel szemben az egyik legfontosabb követelmény. hogy az értékes állat- állományt egészséges, tiszta környezetben tartsák az egyéb más feladatok mellett. Azért kell napirenden tartani az állategészségügyet, mert itt a tél. a mezőről, legelőről az ólakba szorulnak a jószágok. Az elkövetkező hónapok napjainak többségéi abban kényszerülnek élni, és nem mindégig hogy a helyiség, ahol az állat telel, tiszta-e, vagy szennyes. A szemét, a piszok, a rendetlenség a betegség melegágya. A fertőző rovarok is ott húzódnak meg telet átaludni, ahol nincs tisztaság. Az állattenyésztő telepeken a téli nagytakarítás tehát egyúttal azt is jelenti, hogv elejét, vesszük a fertőző betegségeknek. Az állategészségügyi szabályzat egyébként intézkedik arra vonatkozólag, hogy az állattartók kötelesek az ál'attenyészfő te'eyek^t rendben és tisztán tartani, ott időszakonként, de legalább esztendőben egvsrer nagytakarítást, fertőtlenítést végezni. Természetesen a nagv- takarítás legalkalmasabb ideaz üzemek közül örömmel igénybe is veszik ezt a segítséget. Nógrádmegyerben, Ka- rancslapujtőn istállókat, Lu- dányhalásziban az egész szarvasmarha-tenyésztő telepet fertőtlenítették, így várják a telet. De Litkén, Diós- jenőn, Rimócon, Szügyben is hasonlóan gondoskodtak a telepek tisztaságáról, rendjéről. Mindezek ellenére még mindig nem vált általánossá az állatokról való gondoskodás. Pedig nincs sok idő, nem szabad halogatni a tél előtti nagytakarítást. Amíg a jószágok egész nap a szabad, ban tölthetik idejüket, az állatgondozók elvégezhetik a takarítást, hogy utána a fertőtlenítő gép munkába állhasson. Ez elsősorban a közös gazdaságok érdeke, hiszen a nagy értékű állatállomány betegségének megelőzését szolgálja. Gondoljuk csak meg, milyen jó érzés az embernek is ott dolgozni, ahol tiszta a környezet, egészségesek a jószágok és nem kell rettegni a betegségtől. Sok helyen hiányos a bejárati fertőtlenítő is. A gépek széttúrták, eltaposták, kiszáradt belőle a fertőtlenítő folyadék és így tovább. Ezt is pótolni kell, aztán amikor, rend, tisztaság lesz a telepeken, onnan mindenkit, aki idegen, ki kell tiltani. Tey szabad a jószágokkal a télbe indulni. — b — NOGRAD - 1977. november 12., szombat ü
