Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

A szovjet könyv ünnepe Nógrádban Érdeklődők a salgótarjáni megyei József Attila Művelődéi! Központ üvegcsarnokában rendezett szovjet könyvkiállításon Nógrád megye kulturális életének kiemelkedő ese­ménysorozata volt a szovjet könyv ünnepe, amely a na­pokban fejeződött be. A rendezvények, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében zajlottak, alkalma­sak voltak arra, hogy to­vább növeljék a szovjet könyv iránti érdeklődést me­gyénkben, a szovjet—magyar barátság jegyében. A Szov­jetunió iránti fokozott érdek­lődés természetes velejárója annak az együttműködésnek, amely a proletár internacio­nalizmus szellemében a Szov­jetunió és hazánk között fennáll az élet számtalan te­rületén. A napjainkban már egy évtizedre visszatekintő testvérkapcsolat Kemerovo és Nógrád megye között ugyan­csak parányi rész az országok közötti kapcsolatok rendsze­rében, mégis további hozzá­járulást jelent ahhoz, hogy a nógrádi dolgozók tovább mé­lyítsék ismereteiket a Szov­jetunióról, Szibériáról. A kapcsolatok rendszere a kulturális életben is fenn­áll. S az elmúlt napok­ban a szovjet filmet, a szov­jet könyvet ünnepeltük Nóg­rádban. A rendezvények egész so­rával ünnepeltünk. Kiemel­kedett ezek közül a szovjet könyv ünnepének országos megnyitója. A salgótarjáni megyei József Attila Művelő­dési Központ üvegcsarnoká­ban' — Nógrád megye rep­rezentatív kiállítóhelyén — több mint félezer kötet vár­ta az érdeklődőket. S a köny­vek iránti érdeklődés szé­les körű volt. Méltán! A szovjet könyv­kiadás történelmi szerepet töltött be, s tölt, be ma is. Drucker Tibor, á Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének főtitká­ra, az MSZBT Országos El­nökségének tagja a szovjet könyvkiállítás megnyitóján szintén utalt rá: Lenin a szovjethatalomért vívott küz­delem legelső éveiben sem feledkezett meg soha a kul­turális élet e területéről, a forradalom egyik legelső in­tézkedése az állami műve­lődésügyi bizottság megalakí­tása volt. Lunacsarszkij nép­biztos első felhívásában szin­tén óriási jelentőséget tulaj­donított a műveltség eme­lésének. ,>A dolgozó nép, amely a hatalmat megszerez­te, tudván tudja, hogy jobb sorsáért és szellemi gyarapo­dásáért vívott harcában leg­alkalmasabb fegyvere a tu­dás. Bármennyire le kelljen csökkenteni a költségvetés más tárcáinak összegeit, a népművelésre fordított ösz- szegek magas arányszámát biztosítani kell; a bőkezű művelődésügyi költségvetés — büszkesége és dicsősége egy-egy országnak. Oroszor­szág szabad és teljhatalmú népei ezt sohasem felejthetik el.” S, mert nem felejtették el, mondotta el Leonyid Brezsnyev a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére Moszkvában rende­zett ünnepi ülésen: .,A talál­kozó —, amelyről az embe­riség legnagyobb elméi ál­modtak — a munka és a kul­túra történelmi találkozója megtörtént. Hazánk történel­mében, az egész világkultúra történetében ez óriási jelen­tőségű fordulat volt.” A szovjet könyvkiállítás Salgótarjánban, természetesen csak cseppben mutatta meg a tengert. Több mint félezer kötet is csupán csak érzékel­tette a szovjet könyvkiadás gazdagságát, megejtő sok­színűségét. Tematikailag is változatos könyvanyagot lát­hatott Salgótarján közönsége. Külön megjegyezzük, hogy keresettek voltak a magyar könyvkiadók jubileumi kiad­ványai is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára megjelentetett könyvek közül Salgótarján közönsége különösen szíve­sen vásárolta — többi kö­zött — az Október fényei, az Így látták ,a kortársak. Ma­jakovszkij: Roszta. A Nagy Október című könyveket, Szimonov műveit, hogy csak néhányat említsünk. A szovjet könyv ünnepé­nek rendezvényei, köztük a rendhagyó irodalomóra, kü­lönböző találkozók, könyv­vásár, tovább mélyítette a szovjet—magyar barátságot, jelentős szellemi gazdagodást jelentett. T. E. Üdülés, világjárás A Német Demokratikus Köztársaságban évről évre több idejük, lehetőségük jut a dolgozóknak üdülésre, pihe­nésre. 1948-ban még a 48 órás munkahét volt az általános az országban, 1957-ben a 45 órás, 1967-ben pedig bevezették az ötnapos munkahetet. Az évi szabadság pedig átlagosan újabb háram nappal növeke­dett: 18—21 napra. A pihenni vágyókat a Ke­leti-tenger partján több mint 80 fürdőhely, a Harz- és az Érc-hegység, a Thüringiai Er­dő, Szász-Svájc, stb. sport- és üdülőhelyei várják. A ven­déglátó-hálózatot az utóbbi években jelentősen bővítették. A szakszervezeti üdülőköz­pontok száma 1971. és 1975. között újabb 33-mal bővült: 8700 beutalt elhelyezését biz­tosítják. A szakszervezeti be­utaltak a tényleges költség­nek mintegy 43 százalékát fi­zetik. De nemcsak a belföldi, ha­nem külföldi nyaralásra, üdü­lésre is számos lehetőség van az NDK-ban. A szakszerveze­tek csereakciói keretében a dolgozók jutányosán utazhat­nak a Szovjetunióba. Magyar- országra, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába, sőt a távoli Mon­góliába és Kubába is. Az NDK utazási irodái szá­mos turistautat is terveznek a Szovjetunióba, Magyarország­ra. Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, Romániába, Bul­gáriába, Mongóliába, Jugo­szláviába, Kubába és Egyip­tomiba. Az ifjúsági utazási iroda, a Jugendtourist, amely 1975-ben alakult, már az első évben 41 ezer belföldi utat szervezett, és 107 400 fiatal külföldi utazását segítette elő. 1976-ban már 180 ezer fiatal több mint száz Jugendtourist- program keretében ismerked­hetett meg a többi szocialista országgal. Ifjúsági szállodákat, üdülőközpontokat is létesíte­nek. Ezekben cserelátogatáson fogadják a más országból ér­kező fiatalokat. Természetesen, számosán látogathatják a tőkésországo­kat is: 1975-ben például 1 192 577 NDK állampolgár töltötte szabadságát nyugati államokban. Mai Ív-ajánlatunk 20.05: Merénylők 1972-ben készült ez a fran­cia—olasz—NSZK film, amely Ben Barka haladó politikus párizsi meggyilkolásának kö­rülményeit kísérelte meg feltérképezni, a valóságtól kissé elvonatkoztatva — a szereplők nevei sem valósá­gosak — megkeresve a poli­tikai gyilkosság hátterét, erő­vonalait. A titkosszolgálat kezében tartja Durien újságírót, s arra veszik rá, hogy a vele jó ba­rátságban levő Sadielt, a har­madik világ egyik vezető sze­mélyiségét Géniből Párizsba hívja. Durien egy tévéműsort készít elő, amelyben Sadiel is megszólalna. Közben azonban rá kell jönnie, hogy ennek az ügynek a szervezői egytől egyig a hatalmi gépezet szol­gálatában állnak. A nagyszerű szereplőgárda még inkább emeli a film hite­lét, alakításaik, figurájuk te­szi hűvé és krimiizgalmúvá Sadiel elrablásának történe­tét. A főbb szerepekben Jean- Louis Trintignant, Gian Ma­ria Volonte, Michel Piccoli, Philip Noiret és Jane Seeberg. Sol olio v, Jevtusenko és a többiek MEGINDÍTÓ AN szép, ben­sőséges hangvételű irodalmi ismeretterjesztő előadásnak lehettünk tanúi szerdán dél­után a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ klub- helyiségében. A szovjet könyv ünnepe egyhetes ren­dezvénysorozatának befeje­ző programjaként Bakcsi György irodalomtörténész és Győri Franciska színmű­vésznő adott közös műsort a Nobel-díjas Solohov Emberi sors című regényéből, vala­mint napjaink szovjet költé­szetéből, középpontjában Jevgenyij Jevtusenko művé­szetével. Bakcsi György előadása igazi élményt jelentett. Tu­dósi alapossággal és rendkí­vül szuggesztív erejű elő­adásmóddal tárta fel az el­hangzott művek tartalmi, esztétikai jellemzőit, s több — meglehetősen szűk kör­ben ismert — irodalmi ér­dekességre is rávilágított. Többek között elmondta, hogy az Emberi sors a Pravdában jelent meg foly­tatásokban. Nem csodálhatjuk, ha a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek szocialista brigádjai­nak képviselői mellett nagy számban jöttek el az ese­ményre a salgótarjáni egész­ségügyi szakközépiskola di­ákjai is. Amikor érdeklődé­sük eredetéről faggatom őket, fiatalos hevülettel egymás szavaiba vágnak. Bocsi Zsuzsannát, Sándor Gabriellát, Kakuk Anikót, Forgács Mariannát, Sótér Ibolyát, Verebélyi Rozáliát, Dávid Máriát, Nagy Kata­lint, Rubint Mártát szinte alig győzöm hallgatni. Elő­ször még csak-csak megpró­bálom szétválasztani egyikő- jük-másikójuk közlendőjét, de — minthogy reményte­len — rövidesen leteszek ró­la. A fontos, hogy együtt vannak és hasonlóan, vagy azonosan gondolkodnak. — Iskolánknak együttmű­ködési szerződése van a Ko­hász Művelődési Központtal — mondják —, s ezért meg­lehetősen gyakran megfor­dulunk itt. Erre ösztönöz bennünket osztályfőnökünk — mert mi valamennyien a A nagylóci művelődési ház ablakain kiszűrődő fénysugár messzire világít a korán le­ereszkedő őszi sötétségben. Közelebb érve már az udva­ron felfedezzük az élet jeleit. A barátságosan berendezett klubhelyiségben fiatalok be­szélgetnek, újságot olvasnak. — Szeretünk ide járni, mert jól érezzük magunkat — kezdte a beszélgetést Gyebnár Antal. — Mit csináltok egy-egy összejövetelen? — Politikai oktatás, a leg­különbözőbb logikai játékok, szellemi vetélkedők, vitaestek kerülnek „terítékre” — újsá­golta Huszkó Irén, a klub egyik vezetője. — Tegnap este a szituáeió- jóték után parázs vita ala­kult ki közöttünk. Érvek és ellenérvek csaptak össze. Azt kellett eldöntenünk, hogy az általunk kreált játékban bű­nös, vagy ártatlan a fiatal. Igen! A nagylóci fiatalok vitáznak, érvelnek és ellenér­veinek, politizálnak, miköz­ben akarva-akaratlanul is alakítják, formálják egy­más egyéniségét. Tartalommal Világos ablakok 4; NÓGRÁD — 1977. november 12., szombat töltik meg a klub életét, mű­velődve, tanulva, szórakozva töltik az estéket. — Ki lehet a klub tagja? — Elvileg mindenki, aki magáénak vallja a klub sza­bályzatát — mondta Mender László, a klub másik vezető­je. — Nagyon szeretjük az iro­dalmi, történelmi témájú ve­télkedőket — vélekedett Fii­kor József. — Körünkben is nagy népszerűségnek örvend a „Most mutasd meg!” játék — tette hozzá Sári Erzsébet. — Olyan játékokat állítottunk össze, amelyek szórakoztató- ak, de adnak is a gyermekek­nek valamit — fűzte tovább a gondolatot Huszkó Irén. — Hogyan áll össze az éves program? — Közösen beszéljük meg. Mindenki elmondja, hogy miről szeretne hallani és mi­lyen területen ad a közösség­nek valamit — vélekedett a klub vezetője. Amikor a falitáblán levő képeslapokat nézegettem, Gyebnár Mária megjegyezte; — Kialakult szokás, hogy ha valaki üdülni, kirándulni megy, a klubnak küld egy üdvözlőlapot. összeforrott közösség, egy nagy család a nagylóci Rad­nóti Miklós ifjúsági klub. Ha társadalmi munkáról van szó, ,-csatasorba” állnak. Több ezer forint értékű könyvet adtak el a község lakosságának. Az ifjúsági klub csak egy a több közül, mely a községben mű­ködik. A nyolcadik osztályo­sok klubját Ispán Anikó ve­zeti. — A klubfoglalkozások­kal szeretnénk segíteni az is­kola nevelőmunkáját. Egy kicsit közelebb hozzuk a ta­nulókat a művelődési házhoz. Dulai Mária irányítja a „Pajtás klubot”. — Örömmel vállaltam a vezetését, mint óvónő, szeretek a gyermekek­kel foglalkozni. — Most indul a magnósok klubja — magyarázta Mezei István, a művelődési ház igaz­gatója. — Nagyon sok fiatal­nak van magnója. Itt a ház­ban lehetőség lesz egymás könnyűzenei felvételeinek ki­cserélésére. Megtanítjuk a fiatalokat műsort szerkeszte­ni, elsajátítják a keverés technikáját. A művelődési ház másik helyiségében Borda László és Ispán József vívnak asztalite­nisz-mérkőzést.’ Fiikor Szi­lárd, a poéneket számolja, hogy azután a győztessel meg­mérkőzzön. A könyvtár helyiségében a 3600 kötet csendet „paran­csol”. Bobál Adél a könyveket lapozgatja. — Szeretek ol­vasni, imádom a könyveket — mondta, miközben kiválasz­tott egy verseskötetet és egy Jókai-regényt. — Adél a törzsvendégeink közé tartozik — mondta Me­zei István, a könyvtár ve­zetője. A nagyteremben az irodal­mi színpad próbál. Cselényi András, a csoport vezetője, ki hetente kétszer Ludányha- lásziból utazik Nagylócba, egy színpadi jelenetet állít be. — Mikor alakult a csoport? — Több mint fél éve rend­szeresen összejövünk. Van IV. a. osztály tanulói va­gyunk —, Szirmai Ervinné is. Egyébként itt rendezzük meg a jövő hónap elején a szalagavató ünnepségünket. — Az adott esetben mi csábította ide az osztálykol­lektívát? Először vonakodnak a választól, nehezen döntik el, mit feleljenek, de aztán szent az egyetértés. — Hát úgy gondoltuk, hogy Solohov, akiről most hallottunk, biztosan érettsé­gi tétel lesz. — Miből gondolták? Űjra csend, pár perces hangzavar, majd felelet: — A 60 éves évforduló miatt. Persze, hogy bevá­lik-e a sejtés, az már a jövő zenéje. Ahogyan a művelődési központ munkatársaival szá­mítottuk, körülbelül 15 szo­cialista brigádtag ment el a rendezvényre. Szerintünk nagyobb érdeklődést is meg­érdemelt volna ez a sikerült összeállítás. A Marx Károly admi­nisztratív szocialista brigá­dot képviselte Fehérvári Jó- zsefné, aki a közelmúltban fejezte be a hároméves mér­legképes könyvelői tanfo­lyamot. — A tanulás miatt az utóbbi időben bizony alig jutott időm az olvasásra —. mondja a kellemes arcú, vi­dám tekintetű fiatalasszony.' — A szovjet irodalomból jobbára csak Solohovot is­merem. A Csendes Don ne­kem is, mint annyi másnak, nagyon nagy élményt je­lentett. S hogy miért jöt­tem el erre a találkozóra? Mert érdekel az irodalom, szeretnék többet tudni a szovjet irodalomról. A KOHÁSZ Művelődési Központnak ez a rendezvé­nye — bár ankétnak hirdet­ték, de a beszélgetés elma­radt — jól szolgálta a célt; élményszerűen ismertetett meg a szovjet irodalom egy-egy jeles képviselőjével, s a résztvevőkben okosan keltette fel a további ér­deklődést. (ok) egy majdnem kész műsorunk, az „Árnyékok”. — Akik itt vagyunk, mind szeretjük a verset, szeretünk szavalni. Középiskolás korom­ban sokat szavaltam, szere­peltem. Most a kedvtelésünk­ből, az irodalomból, a fatu lakosságának is adunk egy keveset — foglalja össze vé­leményét Ispán Anikó. — Jól érezzüíí magunkat. Nemcsak a műsorunkról esik szó. Beszélgetünk versekről, költőkről, egy-egy színpadi megoldásról. Ügy érzem, azon túl, hogy szerepelünk, sokat adunk egymásnak és ez min­denképp jó — mondja Husz- Kó Irén. A csoport énekese, gitáro­sa Mender László. — Villany- szerelő vagyok, a napi mun­ka után kellemes a szellemi kikapcsolódás. Toldi Ibolya már csak félig nagylóci. A rimóci klubkönyv­tár vezetője. — Mikor itthon vagyok, bejövök a művelő­dési házba. Oda, ahol vala­mikor törzstag voltam. Sok segítséget kapok az új mun­kámhoz. Vége a próbának, de a fiatalok nem mennek haza. A klubban tovább zajlik az élet. Előkerül a gitár, felhangzik a klub' indulója. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents