Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
A sajtvásár után Az elmúlt hetekben a szokásosnál lényegesen több vaj és sajt fogyott az üzletekben — sikere volt az árengedményes vásárnak. De vajon minek köszönhettük az alacsonyabb arakat? Egyszerű a válasz: az iparnak nagyok voltak a készletei, időszakos árcsökkentéssel igyekezett a romlandó árutól megszabadulni. A vásárnak mi, fogyasztók, természetesen örültünk. Ám, ha végiggondoljuk a dolgot, mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Mert a kedvezőbb árak országos gondokat is jeleznek. Nem csekély állami támogatással sikerült a tejtermelést fokozni, s most, hogy rendelkezésre áll a fehérje- és vitamindús egészséges ital, meg kell teremteni elfogyasztásának feltételeit. Bármilyen furcsán hangzik, de így van, hiszen eredeti, folyékony állapotában csak egy töredékét fogyaszthatjuk el. A többit fel kell dolgozni, méghozzá nem- is akárhogy. Készül nálunk több mint negyvenféle sajt — az árjegyzék szerint. A gyakorlatban jóval kevesebb van forgalomban; kisebb üzletben egy-két félét, nagyobb áruházban nyolcat-tízet kínálnak. S azok is milyenek?! A műanyag tömlőbe csomagolt ömlesztett sajtokat ízük szerint alig tudjuk megkülönböztetni, de az ementáli, a trapista, az eidami és a többi régi márka is többé-kevésbé elvesztette jellegzetességeit. ízük, minőségük olyan változékony, akárcsak az időjárás. Hasonló a helyzet a többi tejtermékkel is. A tejföl, a túró, a vaj, a joghurt határainktól keletre, vagy nyugatra, északra, vagy délre szinte mindenütt ízesebb, mint nálunk. Alignanem ez a magyarázata, hogy alig akad ország Európában, ahol olyan alacsony lenne az egy lakosra számított fogyasztás, mint nálunk. Igazságtalanság lenne a tejiparnak csupán a hibáit felróni és hallgatni a sikereiről. Mert sikert arattak az újabb készítmények: a gyümölcsös joghurtok, az ízesített krémtúrók, a francia licenc alapján készülő joghurthabok és a napokban megjelent tartósított tej is, amelyet hat hétig tárolhatunk szobahőmérsékleten. Éppen ezek az újdonságok bizonyítják: kelendőek a tejtermékek, ha jellegezetes, jó ízűek, változatlan a minőségük. És igazságtalanság lenne mindent csak az ipartól kérni számon, hiszen a forgalmazásnak olyan elemi részét sem sikerült eddig mindenütt megoldani, mint az iskolai tejárusítás. Pedig termelők, kereskedők, pedagógusok, szülők, úttörőcsapatok, társadalmi szervek próbálkoznak vele már hosszú-hosszú évek óta! A vendéglátás sem teszi meg a tőle telhetőt. Az unalmas és zsíros pörköltek, sültek minden rendű és rangú étterem étlapján megtalálhatók, de például a sajtos fánkot, tejszínes almahabot, juntúrós lángost, vagy —, hogy egyszerűbbet, köznapibbat mondjunk — túrós gombócot soha, vagy csak ritkán kínálnak. Nem kétséges: mindenekelőtt a tejiparnak kell stabilan jó minőségű termékeket előállítania a jelenleginél nagyobb választékban. És nemcsak azért, hogy elfogyjon a tej, amit a. gazdaságok megtermelnek, hanem azért, hogy az ország népe egészségesebben, korszerűbben táplálkozhasson. A sajtvásár után is! (g, zs ) Divatos téma (I.) Rejtve maradnak az Üdülő szövetkezetiek A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet évek éta rendszeresen lehetőséget biztosít dolgozóinak üdülésre, pihenésre. Az idén péládul a berekfürdői üdülőbe 56 család jutott el, a Hajdúszoboszlón bérelt üdülőben 28 család pihenhetett. A családtagokkal együtt több mint háromszázan vették igénybe a szövetkezetnél a kedvezményeket. ULIsj szállítmány Az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát háromnegyed éves tervét jelentősen — 37,3 százalékkal — túlteljesítette. Tovább bővült, tartalmában gazdagodott a kooperációk száma a szőlőtermelő partnergazdaságokkal. Az előző évi szaktanácsadási szolgáltatást 1200 hektárról 6069 hektárra növelték. A palackozóüzem kollektívája vállalta, hogy a tavaly exportra szállított négymillió palackot huszonöt százalékkal növeli. Vállalásukat teljesítették, az utolsó exportszállítmány elhagyta az üzemet. Négyen főiskolán ' A Pásztói Építő- Szerelő és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben nagy gondot fordítanak a dolgozók szakmai^ és politikai ismereteinek bővítésére. Ezt bizonyítja, hogy az idén több mint félszázan ülnek iskolapadba. A szövetkezet tanulmányi szerződést kötött velük. Kiemelten kezelik a fizikai munkások továbbtanulását. Jelenleg négyen tanulnak főiskolán a pásztói szövetkezetből. Űrhalmi brigádok Az őrhalmi termelőszövetkezetben a közelmúltban értékelték a jubileumi munkaverseny helyzetét. A mozgalomban a gazdaság 12 kollektívájának 164 dolgozója vesz részt. Felajánlásukat időarányosan túlteljesítették. A szocialista brigádok munkájának eredményeként az árbevétel jelentősen növekedett. Kiemelkedik a dohánytermesztők igyekezete. Az asz- szonyok személyeidként még egy mázsa dohány törését, szárítását, levágását ajánlották fel s teljesítették. Az állattenyésztésben dolgozók sem maradtak el, a tejtermelést a tervhez képest öt százalékkal emelik. Teljesítették éves vállalásukat További bárminő marógép Érsek vadkertről A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregysége november 4-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalása teljesítéseként, befejezte a gyártási pogramban foglalt tervét. December 31. helyett közel két hónappal rö- videbb idő alatt állítottak elő százhetven darab MP—200-as típusú másoló-maró gépet. Az év hátralevő ideje alatt a gyáregység szocialista,, és munkabrigádjai még további harminc marógép elkészítését vállalták. Ezzel az augusztusban tett pótvállalásaikat is teljesítik, ami előirányozta az exporttervek túlszárnyalását. A SZIM érsekvadkerti gyáregysége termelésének kilencven százaléka határainkon túlra kerül. Határozott intézkedések Ha valamikor szükség volt, most különösképpen indokolt a kohászati üzemek szegverőjében a szocialista brigádok példamutatása. Az év utolso negyedében 5350 tonna szeget kell gyártaniok, ha maradéktalanul meg akarnak felelni a várakozásnak. Ez a mennyiség olyan csúcsa lehet az üzem termelésének, amivel bizonyíthatják, hogy a Nagy Október 60- évében az ügy iránti tiszteletből és elkötelezettségből példa nélküli eredmények elérésére képesek. Az üzem vezetői megtették a magukét. Ügy rendelkeztek, hogy az év hátralevő részében szegverőt más munkára nem oszthatnak be, csak kizárólag szegverésre. Emellett biztosítják a zavartalan anyagellátást és arra törekszenek, hogy hibátlan, termelőképes gépek álljanak a dolgozók rendelkezésére. Ezáltal biztosítani tudják a kieső idő csökkentésétA dolgozóktól és különösképpen a szocialista brigádoktól azt várják, hogy magas színvonalra emeljék a munkafegyelmet. Meg kell valósítani a 480 perc teljes kihasználását. Van tennivaló a forgógépátadás általános kiterjesztésénél is, hiszen ennek híján még értékes percek vesznek el az üzem kapacitásából. Az üzem dolgozóinak felelőssége azért is nagy, mert más gyári termékek exportálóéi nehézségei miatt a szegverő eredeti 1500 tonnás exporttervét 3000 tonnára emelték, amiből az év végéig még 1000 tonnát kell gyártani, hogy feladataikat maradéktalanul teljesítsék. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kilenc megyei gazdálkodó szervnél megvizsgálta a belső anyag- mozgatás helyzetét. Mivel általános tanulságokról van szó, ezúton adjuk közre a tapasztalatokat. 7 ükörkép Közismert, hogy hazánkban az iparban foglalkoztatott munkások egyharmada hivatalosan — munkaköri beosz- ■ tása szerint is — szállítással és rakodással foglalkozik. A szakemberek megítélése szerint az anyagmozgatással lekötött ' munkaerő aránya az előbbinél lényegesen magasabb —, mintegy 16—17 százalék —, ha a közvetlen termelő munkások úgynevezett rejtett anyagmozgatási tevékenységét is figyelembe vennék a vállalatok. Egyébként jogos az a megjegyzés is, hogy e témával foglalkozni az utóbbi 10—15 évben „divattá” vált. Az viszont semmiképp sem közhely, hogy az anyagmozgatás, az újratermelési folyamat szerves része, a termelés fő- és mellékfolyamataihoz egyik legszorosabban kapcsolódó kiegészítő funkció. A belső szállítás-rakodás tárgyi, technikai felszereltsége mintegy tükörképét adja a termelési kultúrának. A belső anyagmozgatás feladataival, a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésére hozott párt- és kormányhatározatok megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak. A XI. pártkongresszus határozatában a belső anyagmozgatási és -szállítási tevékenység továbbfejlesztése mint ki nem használt, fontos belső tartalék szerepel. A vállalati belső szállítások technikai, munka- és üzemszervezési kérdéseivel országos szinten az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet foglalkozik, mint a kormány által kijelölt központi, egyben koordináló szerv. Az ÁCSI tevékenysége az 1975—76-os évektől erőteljesen érezhető. Elsősorban a korszerű belső anyagmozgatási, raktározási feladatok, a vállalati szakemberképzés, az ágazati szervezési intézetek ez irányú tevékenységének koordinálásában. 4 tisztánlátás gátjai Az ellenőrzött vállalatoknál, a témával összefüggésben megfogalmazott célok és a tett intézkedések zöme ésszerűsítő jellegű. Az elképzeléseket az éves intézkedési tervekben, illetve cselekvési programokban rögzítették. Ezekben a létszám- és normaóra-megtakarítási, a szűk szállítási, a raktározási keresztmetszetek megszüntetésére irányuló intézkedések dominálnak. Nincs olyan törekvés, hogy a szállítási, anyagmozgatási tevékenységet átfogóan értékeljék, hatékonyságának gyorsabb ütemű fokozására, közép-, illetve hosszabb távú feladatokat dolgozzanak ki. Hiányoznak azok az intézkedések, amelyek olyan belső információk kidolgozását tennék lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek e téma áttekintéséhez. Ezért az eddig tett és tervezett intézkedések zöme csak részterületekre irányul. Gátolja a gazdasági tisztánlátást, hogy a szállítási költségeken belüli belső anyag- mozgatási költségek elkülönítését a számlarend nem írja elő, ennek megoldását vállalati hatáskörbe utalja. Ez azzal jár, hogy a mai költség- elemzés nem mutat reális helyzetképet, nem tükrözi az anyagmozgatás nyílt költségeit megnaladó rejtett, továbbgyűrűző és egyéb költségeket. A vizsgált kilenc vállalat, gyáregység közül mindössze háromnál van olyan, viszonylag elfogadható nyilvántartás, amelyből kitűnik a belső anyagmozgatási költségek külön kezelése. Emiatt a belső anyagmozgatási költség címén kimutatott költséghányad meglepően alacsony. 1976-ban mindössze 2,6 százalék volt. Ennek realitását az alábbiak cálfolják. A szállítást és belső anyagmozgatást végző járműveknél, berendezéseknél 112 százalékos, azok bruttó értékénél pedig 116 százalékos növekedés tapasztalható. A fizikai állományban foglalkoztatott szállítási, anyagmozgatói létszám 1971-hez viszonyítva 33 százalékkal emelkedett Az anyagmozgatásra fordított időalapnál mutatkozó 77 százalékos növekedés több mint kétszerese a létszámemelkedésnek. Az előbb említett alacsony összeg realitását cáfolja a szállított és megmozgatott súly összessége is, ami 1976-ban, 61 százalékkal nagyobb volt, mint 1971-ben. A ^ fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országokban az intenzív műtrágya- használatot megelőzte a savanyú talajok jelentős részén a meliorációs meszezés. Ez a tevékenység annak a felismerésnek a következménye, mely szerint a rendszeres műtrágyahasználat a talajok jelentős elsavanyodásához vezet. Ez annál is kézenfekvőbb, mivel a kereskedelmi forgalomban zömmel savanyító hatású műtrágyák kaphatók. (Ammóniumnitrát, kálisó. szuperfoszfát.) Felhasználásuk hatására a talajok kalciumtartalma kimosódik, tehát kémiai tulajdon^ ágváltozás észlelhető. Ez a hatás túlkompenzálhatia a a műtrágyák táoanvaghatását. ami a termés jelentős csökkenését vonja maga után. A savanyító hatás leküzdésére több megoldás kínálkozik: lúgosító műtrágyák használata, savanyító hatású trágva meszes talajokra szórása, céltudatosan alkalmazott talajjavító meszezés, illetve az ezt kiegészítő, fenntartó kis adagú meszezés. Mindezeket figyelembe véve a belső anyagmozgatási költséghányad valószínű 10— 11 százalék között váltakozik. Elmarad Kedvező fejlődés következett be a gépi-technikai ellátottságban. Több vállalat, a korszerű szállítási módszerek — rakodólapos, konténeres — alkalmazásában is előbbre lépett. A fejlődés mértéke azonban elmarad az intenziv irányú tevékenység követelményeitől, ellentmondásos jellegű és egyenetlen. A gépesítettség javulásának eredményeképpen 1971. és 1976. között a kézi anyag- mozgatás 44 százalékos aránya 27 százalékra csökkent. A fejlesztések zöme 1971—72- re esett. Ezt követően erős visszaesés következett be. Ez azzal magyarázható, hogy az összes beruházási ráfordításból elenyésző mértékben juttattak pénzt az anyagmozgatás, belső szállítás gépesítésére. Amíg a vállalati össz- beruházások értéke 1971. és 1976. között 186 százalékkal emelkedett, addig a szállítás belső anyagmozgatás és raktározás fejlődési üteme csak 112 százalékos. 1971-ben az összes fejlesztés 10.6 százalékát tették ki, az anyagmozgatásra szánt pénzösszegek, 1976-ban az előbb említett arány 7,3 százalékra csökkent. Az előbbiekből kitűnik, hogy a szállítás, belső anyagmozgatás gépi, technikai ellátottságának fejlődése elmarad a termelő gépi kapacitások és a vállalati technológia általános színvonalától. Ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy az új beruházások, illetve a rekonstrukciók öröklik az anyagmozgatás alacsony színvonalát. Míg a termelés technológiáját a vállalatok általában gondosan kidolgozzák, addig az anyag- mozgatás technológiájának megszervezésére legtöbbször nem gondolnak. Legtöbbször a gazdaságosságot csak úgy elemzik, hogy mibe kerül egy gép, vagy berendezés és mikorra térül meg. Ráadásul a technikai ellátottság javítása főleg az anyagtovábbítás járműveire és a berendezésekre szűkül. Alig van fejlődés, a rakodás gépesítésében. (Folytatjuk) Bartus Lajosné a megyei NEB főelőadója Hazánkban a mezőgazdaság kollektivizálását követő években nőtt a meszezett talajok területe. 1965- után a mész- trágyázás fokozatosan csökkent, míg 1974-ben a mélypontra zuhant. Ebből a tényből kiindulva, továbbá ismerve a savanyú kolloidokban szegény ta’aiok területének nagyságát, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ az egész országra kiterjedő mésztrágyázási akciót hirdetett meg november végétől 1978. április végéig. A termelőüzemek meghatározott helyről kedvezményesen juthatnak hozzá a kü'ö- nösen cukorrépa, lucerna, tavaszi keveréktakarmányok, hüvelyesek, őszi búza. kukorica alá javasolt, műtrágyaszóró géppel kiszórható puha. őrölt mészkőporhozA Nógrád megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás által végzett felmérésre a termelőüzemek kedvezően reagáltak. összesen 30 termelőüzem hétezer hektár területre jelentette be mésztrágyázási igényét. Felszíni szivattyúk javítását végzik a Nógrád megyei Víz-, és Csatornamű Vállalat központi telepének műhelyében. Ide kerülnek a vállalat Nógrád megyei telepein meghibásodott motorok, szivattyúk. A képen: Toldi Tibor, a Ságvári Endre aranykoszorús szo- i cialista brigád vezetője, Páles László és Vincze István lakatos munka közben í NOGRAD - 1977. november 10., csütörtök 3 IXógrádban hétezer hektáron Országos mésztrágyázási akció
