Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
A munkásművelődes helyzete, fejlesztésének további feladatai idsssefossSalő a megyei gscípgEsizotlssacg illésiről fejlesztésének politikai indítékai, a párt művelődéspolitikai törekvései. Tudatosabbá lett, hogy az e téren folyó munka szoros összefüggésben van a társadalmi fejlődés egészével, a szocialista ember fjojmálásá- val. a termelési-gazdasági feladatok teljesítésével. Nőtt a műveltség társadalmi rangja, ami kifejeződik a kulturális aktivitás növekedésében, a munka fokozódó tervszerűségében, a kulturális intézmények nagyobb feladatvállalásában. Csökkent az intéz- ményközpontú szemlélet hatása, egyre több az üzemi kulturális programTovábbra is tapasztalható ugyanakkor a művelődést prakticista módon kezelő felfogás, kizárólag a képzést támogató téves vezetői gyakorlat, az erkölcsi ösztönzők bátortalan alkalmazása. Az üzemek nagy részénél nehéz kialakítani a termelési érdekés az általános műveltség közti összhangot Helyenként a korszerű műveltség fogalmát nagyon szűkén értelmezik. Egyeseknél ez csak a politikai és szakmai műveltséget, jobb esetben az alapműveltséget jelenti. Mások csak a szabad idő kultúrált eltöltését, vagy a hagyományos közművelődési formákban való részvételt értik alatta. A közművelődési munka szükségességével elvben éppúgy egyetértenek a gazdasági vezetők, mint a népművelők, s egyes helyeken ez az egyetértés megfelelő kezdeményezéssel is párosul. De nem mindenütt. Ezért most a szemléletformálás azt kell, hogy jelentse: ne elégedjünk meg az elvi egyetértéssel, hanem mindenütt kövesse azt megfelelő, hatékony cselekvés. Tettekre van szükség, s most különösen ott, ahol az egyének művelődés iránti igényét kell felkelteni és a gyakorlatban színvonalasan megoldaniSzocialista brigádok a művelődésben Megyénk munkásságának több mint 60 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista életmód uralkodóvá tételében. A brigádok tetteikkel is többször kifejezték már a hármas jelszó megvalósítására irányuló törekvéseiket. Legfontosabbnak a szocialista életmód és magatartás kibontakoztatásában a munkához való szocialista viszony fejlesztését, a munkafegyelem további javítását, a közművelődésben és a közéletben való fokozottabb részvételt, valamint a tartalmasabb emberi kapcsolatok kialakítását tartják. A brigádok egyre nagyobb része utasítja el a formalizmust, az uniformizáló látszatmegoldásokat Példájuk azt bizonyítja, hogy egy ösz- szetett, bonyolult folyamat eredményeként emelkedik fel munkásságunk, de egész tár- sadalmunk is arra a követel- ményszintre, amit az MSZMP XI. kongresszusa meghatározott A szocialista brigádmozga- lom társadalmi és gazdasági jelentősége mellett mind fontosabb szerettet tölt be a munkásság művelődésének fejlődésében. A mozgalom éppen tömegességével és céljával nő tűi keretein- Jelentősége kihat az egész üzemre, az egész munkásosztályra, illetve társadalomra. A munkában elért sikereket mutatja, hogy évről évre nő körükből azoknak a száma, akik elnyerik a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést, s eredményességük az újítómozgalom területén is érezhető. A hármas jelszóban megfogalmazott követelmények alapján mondhatjuk, hogy a szocialista brigádközösségek a munkásművelődés alapvető bázisává válhatnának. Sok próbálkozás, vállalás, felajánlás jelzi, hogy szocialista brigádjaink a műveltségi színver náluk emelésében is előre akarnak lépni. Mégis miért nem folyik ex olyan sikeresen, mint a munkára vonatkozó felajánlások teljesítése? Ezt több tényező magyarázza, melyek közül legdöntőbbnek a formális megoldásokat tartjuk. Szocialista brigádjaink összetétele ugyanis nem egységes. Tagságuk egy része nem is olyan régen került a mezőgazdaságból az iparba, köztük sok a szakképzetlen és az általános iskola nyolc osztályával nem rendelkező. Sok a bejáró, akik falun laknak és szabad idejük jelentős részét utazással töltik. A tagság között ugyanakkor egyre több a korszerű S' nai felkészültséggel rendé...ező fiatal, az érettségizett munkás- E néhány tényező is jelzi, hogy a szocialista brigádok tagsága sem egyöntetű az életmód, a műveltségi szint és a művelődési igények tekintetében. A jövőben ezért szükséges a közös rendezvények mellett az egyéni művelődésre nagyobb súlyt fektetnünk. Igaz, így a szocialista brigádverseny nehezebben mérhető, de eredményesebb lesz, hiszen a jelenleg alkalmazott pontrendszer, a kampányszerű irányítási gyakorlat, a látványosságra törekvő versengés nagyon sokszor deformálja és bürokratikussá teszi azt a mozgalmat, amely éppen e hibák ellen is irányul. A művelődés és műveltség fő területei A munkásművelődés előrehaladásának egyik legfontosabb mutatója a munkásság politikai tudatának fejlődése. A ,közművelődés nevelő, tudat- formáló szerepének jobb kihasználásával eredményesen vesz részt a marxista világnézet befolyásának növelésében, a szocialista demokratizmus fejlesztésében, a nem marxista nézetek elleni ideológiai küzdelemben. Szerepe van abban, hogy jelentősen növekedett a megyében élő munkások politikai műveltsége, erősödött a politikai munka rangja, kedvezően változott a közéleti fórumokon kifejeződő értékrend. Az üzemek többségét kiegyensúlyozott, cselekvésre ösztönző légkör jellemzi A munkás párttagok politikai műveltsége az elmúlt három évben tovább nőtt. Jobban ismerik és értik a párt általános politikáját és az egyes részterületek közötti kapcsolatokatSzembetűnő viszont, hogy egyes üzemek között nagy eltérések mutatkoznak a politikai képzés előkészítésében és a hasznosításban. A tömeg- szervezeti oktatás, képzés fejlődése szerényebb mértékű. Továbbra is hat a mennyiségi szemlélet, sok a szervezési nehézség, a propagandisták kiválasztása nem eléggé igényes- Lassan növekszik a politikai irodalmat rendszeresen olvasók száma, az üzemek egy részében a foglalkozások formálisak. Megyénk munkásságának 35,3 százaléka szakmunkás. A megmövekedett gazdasági feladatok, a műszaki, technr\- giai fejlesztés az elmúlt években előtérbe helyezte a munkások szakmai képzésének fejlesztését, s gazdasági fejlődésünk ma már alig képzelhető el a munkások folyamatos szakmai képzése és továbbképzése nélkül. Üj munkaerő- források nincsenek, az élet kényszeríti rá gazdasági vezetőinket anra, hogy a meglevőkkel még jobban, még tervszerűbben gazdálkodjanak. A tudatos munla eredményeképpen nőtt a szakmunkások aránya, a felnőtt-szakmunkásképzés és a második szakma jelentősége- ’ A közművelődési határozat megvalósításának legnagyobb eredménye az általános műveltség növekedésében látható. Lendületet adott a dolgozók általános és középiskolájának szervezéséhez, a felnőtt- oktatás kiláboit a korábbi hullámvölgyből. Az eltelt három és fél év alatt máris több százan pótolták korábbi mulasztásaikat és még több azoknak a száma, akik elkezdték tanulmányaikat az általános iskolai végzettség megszerzése érdekében. Az üzemek, gazdasági egységek vezetői felismerték ennek fontosságát, a dolgozóknak tanulmányaik eredményes elvégzéséhez kedvezményeket nyújtottak, anyagi eszközökkel és céljuttatásokkal ösztönözték őket. A munkásokat még inikább ambicionálta, hogy az oktatás sók esetben az üzembe kihelyezett osztályokban folyt. A felnőttoktatásban kialakult sokféle képzési forma révén jobban sikerült figyelembe venni az eltérő tanulási feltételeket. S különösen kedvelt lett a szakmunkások szakközépiskolája, amelyben a múlt évben 1200 dolgozó tanult A hagyományos 'közművelődési formák közül az olvasóvá nevelésben, a tudományos ismeretterjesztésben értünk el említésre méltó sikereket. Könyvesboltjainkban, a könyvFiatalok a forradalom Az MSZMP Nőgrád megyei Bizottsága október 27-i ülésén egyik fontos napirendi pontként tárgyalta a munkásművelődés helyzetét és fejlesztésének további feladatait. Az ülés feltárta azokat a legfontosabb sajátosságokat és fejlődési tendenciákat, amelyek megyénk munkásművelődését jellemzik, azokat a tapasztalatokat, melyeket pártszervek és szervezetek szereztek, az MSZMP Központi Bizottsága 1974. évi márciusi közművelődés-politikai határozatának végrehajtása során. Kiemelt feladat — komplex tevékenység 1 Áz 1974. június 27-i megyei pártbizottsági ülés, amely a Központi Bizottság határozatainak megfelelően vitatta meg közművelődésünk helyzetét és fogalmazta meg a pártszervek feladatait, az állami és társadalmi szerveknek az ajánlásokat, kiemelt feladatként határozta meg a munkásság műveltségének fejlesztését. A munkásművelődés azóta is megkülönböztetett figyelemben részesül, mert a munkások műveltsége szoros kapcsolatban áll a munkás- osztály vezető szerepével, a termelésben, a közéletben játszott szerepével. Megyénkben az összlakosság közel fele, az aktív keresők 65 százaléka munkás. Ezek a tények világossá teszik számunkra, hogy a munkásság politikai és szakmai felkészültsége, általános műveltsége döntő módon befolyásolja a gazdasági-társadalmi élet fejlődését, a közgondolkodás alakulását, a szocialista demokrácia fórumainak működését. A munkások értékrendje, kulturális törekvései meghatározóak a szocialista kultúra térhódításában. A munkásműveltség szerepét az elmúlt években tovább növelték a több üzemben lezajló rekonstrukció, a technika- és a termékszerkezet-váltás, a munkatermelékenység növelését sürgető gazdasági szükségletek. Művelődési tevékenységünk nem válik el és nem választható el a más területeken jelentkező tennivalóktól. Eredményei és gondjai is összefüggnék a társadalom sok kérdésével, Ezért, ha ellentmondások törnek fel, vagy éleződnek ki a gazdasági területen, a munkaerő-gazdálkodásban, a termékszerkezet átalakításában, az kihat a közművelődési munkára is. Ez az összefüggés a közművelődési határozat végrehajtása során egyre szélesebb körben válik ismertté. A közművelődési munkára, a munkásművelődés fejlesztésére különösen kedvezően hatott a megye gazdasági életének fejlődése. Az ötödik ötéves tervi beruházások 60—65 százaléka technikai eszközökből áll. Beruházásainkban a termelőeszközök beszerzése soha ilyen nagy volumennel még nem szerepelt- Ez a gépeket kezelő, irányító és karbantartó munkásoktól korszerűbb felkészültséget igényel, az ismeretek felfrissítését, illetve új ismeretek megszerzését követeli meg. Ezért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a művelődés gazdaságpolitikai tényezővé vált. A munkásművelődés fejlesztése komplex tevékenységet igénylő program. Megvalósulása összefügg politikai és gazdasági fejlődésünk ütemével, az él«— és munkakörülmények alakulásával, a munkások körében végzett nevelő munka hatékonyságával. Közművelődési szemléletváltozás A párt közművelődési határozata végrehajtásának egyik lényeges alapfeltétele a régi, helytelen művelődési szemlélet megváltozása volt. Az eltelt három és fél évben szélesebb körű. bár nem egyenletes szemléletváltozás következett be; nagyobb mértékben váltak ismertté és elfogadottá a munkásművelődés Azt mondja az egykoron volt diák, a ma felelős pozíciót betöltő férfiú: — Jól emlékszem- Érettségire készültünk társaimmal a feketekávé illatú kis szobában. Rakosgattuk a tételeket, s közben mindenki elhadarta — melyik tételt szeretné húzni, és melyiktől mentsen meg az isten. „Végigrohantuk” az emberiség történetét, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz érve többen is nagyokat sóhajtoztunk: — Jaj, csak ezt ne, ezt az ezernyi buktatóval, bonyolult összefüggéssel teli korszakot ne kérdezzék! Ügy éreztük akkor, ott, a feketekávé illatú kis szobában, hogy ezen a témán könnyen elbukhatunk, kudarcot vallhatunk. Furcsa, de abban a pillanatban a Nagy Október nem jelentett számunkra semmi mást, csupán egy nehéz érettségi tételt.-. A középiskolai tanár, a világnézeti órákat is okító tömören összegzi tapasztalatait: — A mai fiatalság nem hatódik meg egykönnyen. Hallatlanul messze állnak tőlük a történelem nagy pillanatai. Éppen ezért, amikor. Októberre, a forradalomra emlékezünk, a mai élet mindennapi tevékenységeit kell e világformáló korszak szellemének, példájának uszályába állítani. Hogy a Nagy Október ne megkövült jelkép, hanem élő példa legyen. * Ülünk a balassagyarmati Balassi Gimnázium igazgatói szobájában ők hatan, meg én. Aggályoskodnak- Miért szükséges a véleményük mellé a nevük is? Félő, hogy így brosúraszöveg lesz az egészből, elcsépelt frázisok, közhelyek... — De miért ne merjünk őszintén, beszélni? Nem bűn az, ha mi, akik beleszület- tünk a békébe, jólétben, gondtalanul élünk, nem úgy érzékeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, mint azok, akik megharcoltak érte, részesei voltak? — fordul a társai felé Dancsok Tamás. — Nagyon távol állnak tőlünk a forradalmi korszakok, hiszen mi csak a jelen körülményeit ismerjük. Nem azzal kell hát kitűnnünk, hogy szajkózzuk, lélek nélkül magasztaljuk azt, amit nem éltünk át, hanem mai forradalmisággal, a ki- sebb-nagyobb tettekkel, amelyek előbbre vihetnek egy- egy fontos ügyet— A dolgozó fiataloknak könnyebb a dolguk. Felajánlásokat tesznek, bekapcsolódnak a munkaversenybe, s ha túlteljesítik a terveket, akkor már nagy eleink szellemében cselekedtek. Nekünk, a saját területünkön, a tanulásban kell valami pluszt nyújtani, de ez nem olyan látványos. Még akk_r sem, ha képességeink legjavát adjuk — mondja Méhes András, a gimnázium KISZ-titkára. A lányok, az eddig némán ülők — Szaniszló Éva, Görgey Kati, Oravecz Erika, Varga Gabriella — visszakanya- rintják a beszéd fonalát a ma forrad almiságához. És forrong a vita, érvek, ellenérvek csapnak össze„Lehet-e fórra da! miságról, forradalmi tettekről beszélni ma” a szocializmus éDÍtésé- nek békés korszakában? Ma is lehet, de sokkal nehezebb, mint 80 évvel ezelőtt Mert akkor, ott konkrét helyzet konkrét tényék voltak. Ma pelig ezernyi apróbb-nagyobb feladat között kell eligazodni, ezer apróbb-nagyobb ügyért kell harcolni. És nem fegyverrel, hanem hétköznapi cselekedetekkel. És forradalmiak vagyunk-e ml magunk? Legtöbbször csak szóban, Mert hajlamosak vagyunk passzívan megülni, élősködni- De hiszen még az adott lehetőségeket sem használjuk ki. Hangoztatjuk az iskolai demokráciát de nem élünk vele.” Lenin, Téli Palota, Aurora... — a forradalom vezére színhelyei- Ki ne hallott volna róluk? — Hallani és látni, egészen más — jegyzik meg ők hatan, akik csaknem valamennyien végigjárták ezeket a helyeket. — Ott álltunk a Lenin-mau- zóleum előtt. Láttuk a kígyózó hosszú sort, láttuk, hogy a szovjet emberek milyen őszinte hálával és kegyelettel adóznak az emlékének. S akkor bennünk is megmozdult valami. A történelem lapjairól ismert sorok megelevenedtek, s most már nem- psak tényszerűen, de érzelmileg is közelebb kerültünk a hatvan évvel ezelőtti eseményekhez. — Bennem is megváltoztak a forradalom képei a szovjet- unió-beli látogatásom után — mondja Méhes András- — Le- ningrádban a Téli Palota előtt sétálgattunk. Nyár volt. 8erűs délután; nyüzsögtek az emberek, a fiatalok, a sok-sok fagylaltárus. Eltöprengtem. Milyen lehetett ez a tér hatvan évvel ezelőtt, egy hideg novemberi napon? Hogyan is történt, hogy ott, ahol most én állok, egy új világrendszer született? — Ültünk a forradalmi múzeumban, a szőnyegen, a Téli Palota bevételét ábrázoló kép előtt. Az idegenvezető oroszul magyarázott Nem értettük jól a nyelvet, mégis mindent megértettünk, mindent éreztünk★ Ülünk a balassagyarmati Balassi Gimnázium igazgatói szobájában ők hatan, meg én. Történelmi pillanatokat, emlékeket rakosgatunk egymás mellé. És vitatkozunk arról, mit is jelent a mai fiataloknak az Októberi Forradalom. Élő példa, vagy csak tananyag? Tiltakoznak; — A kettőt egymástól elválasztani nem lehet- Éppen ezért jó tananyag, mert egyben élő példa is. — És hálás érettségi tétel — veti közbe Dancsok Tamás- Én szívesen választanám. Az eddigi tudásanyagon?, a személyes élmények segítenének abban, hogy színesen, érdekesen mondjam el. S a végén, — még, ha frázisként hatna is — megemlíteném, hogy: bár a történelem soha nem ismétli meg önmagát, de az Októberi Forradalom lényegét tekintve olyan követésre méltó példa, amely tanulságokkal szolgál ma is, hat évtized távlatából. Mi, fiatalok Is sokat meríthetünk belőle a mindennapok harcaihoz..Kiss Mária eladás négy év alatt a kétszeresére növekedett. De továbbra is gond a könyvpropaganda rendszertelensége, az olvasók számának időnkénti visszaesés, a módszertani munka hiányossága, az imeretter* jesztő tevékenység minőségi, hatékonysági fogyatékossága, az alapvégzettséggel nem rendelkezők magas száma, az iskolai tanulmányi fegyelem utóbbi időbeni erős megromlása. A munkás öntevékeny művészeti mozgalom stagnál, ami az irányítás passzivitásával, az üzemi szervek érdektelenségével kapcsolható össze. S keve-' spt változtak a pihenés, a szórakozás korábban kialakult formái. Továbbra is megoldatlan a bejáró munkások művelődésének kérdése, és alig fejlődött a nőket foglalkoztató üzemek munkásainak művelődése. További tennivalók A megyei pártbizottság 1974. június 27-i határozatában megfogalmazott feladatok eddigi végrehajtása segítette a munkásművelődés fejlődését. A munka fő irányaira, a legfontosabb teendőkre vonatkozó döntésék ma is időszerűek. Szükséges azonban a munka tervszerűségének, minőségének fokozása, a tapasztalt aránytalanságok megszüntetése, a keletkezett ellentmondások feloldása. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése az alábbiakban határozta meg a legfontosabb feladatokat: A párt- és tömegszervezetek, az állami szervek, a gazdasági vezetők, a sajtó a határozatok végrehajtása érdekében fokozzák nevelő munkájuk hatékonyságát. Szemléletformáló tevékenységük közvetlenebbül szolgálja az érdemi munkát, határozottabban képviseljék a gazdasági és művelődési érdekeli egységét. A szocialista brigádokban folyó kulturális nevelő és szervező munka fejlesztése a munkásművelődés egyik legfontosabb feladata. A formális vonások bírálata mellett a fő figyelmet az új módszerek terjesztésére kell fordítani, s lehetőséget adni a brigádok saját kezdeményezéseinek érvényesülésére. A bejáró dolgozók kulturális igényeinek kielégítése, művelődési szokásainak alakítása hosszabb időt igénylő, komplex tevékenyéget feltételező folyamat. A területileg illetékes pártszervek koordináló munkájával racionálisabbá kell tenni az üzemek és lakóhelyek kulturális együttműködését Az irányításban továbbra is fontos feladat az igazgatási és művelődéspolitikai szemlélet fejlesztése, az ágazati felelősség következetes érvényesítése, a helyi tanácsok művelődés- politikai felkészültségének gyorsabb ütemű növelése. A munkásművelődés fejlesztése az anyagi-szellemi eszközök tervszerűbb felhasználását, koncentrálását, a feltételek folyamatos javítását igényli. Kiemelt jelentőségű feladat a személyi feltételek javítása. A pártszervek, -szervezetek irányító-ellenőrző munkáját érdemibbé, rendszeresebbé és tartalmasabbá kell fejleszteni. További erőfeszítéseket kell tenni a párt művelődéspolitikájának megismertetése, megértetése, képviselete érdekében. A tömegszervezetek munkásművelődést irányító, szervező munkájukat jobban hangolják össze politikai tevékenységük egészével- A szakszervezetek elsősorban az üzemen belüli kulturális munka érdemibb irányítására fordítsák figyelmüket. A KISZ a munkásfiatalok művelődési mozgalmainak segítésével, a megbízatások adta lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a határozat végrehajtásához. A TIT szervei az üzemi értelmiség tovább; aktivizálására összpontosítsa erőit. (ok) NÓGRÁD — 1977. november 6., vasárnap *
