Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

Háztáji gazdaságok, ÁFÉSZ-ck! „TETRA HÁZTÁJI” vegyes hasznú tojóhibrid NAPOSCSIBÉK négyhetes előrendeléssel, folyamatosan megrendelhetők a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi náinál az alábbi címeken: Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Központi Gazdasága 2943 Bábolna Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Uraiújfalui Gazdasága 9651 IJraiújfalu Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Putnoki Gazdasága 3630 Putnok Hirdessen Ön is a NÓGRÁD-ban! Apröhirdefiések Az ÁFÉSZ 62-es bo- MŰSZAKI vizsgá­rozóba takarítónőt zott Skoda Octévia .16 felveszünk. Jelentke- állapotban eladó. Ér­zés a boltvezetőnél, deklődni a 24-89-es te- Salgótarján, Rákóczi lefonon egész nap. út 226. (öblösüveg- —----------—-----------------— g yárral szemben). K.ERTÉSZKEDÉSRI­— ------------------—-------------- és kisiparra kialaki“ 3 5 éves barna, há- tott, fűtött, garázsos zlas asszony vagyok családi ház, Igényes- egy gyermekkel. Ke- nek eladó. 3102 Salgó- resek olyan férfit, aki tarján, Erkel u. 26.4- szerető apa lenne. Le- es busz vonalán. veleket ,,Boldogság” ■■ —■- ——-------— j eligére kérek a kia- ZJ forgalmi rend­dóba. számú, garanciális — ------------------------------------------------ Zaporozsec eladó. Ér­G ARÁZS eladó a deklődni a 22-94 te­Vasvári Pál úton. Ér- lefonszámon. deklődni: a 25-87 te- —-----—-------------------—* l efonon. Gedeon. A salgótarjáni Bo­--------------------------------------lyai János Gimnázi­KERTES családi ház um konyhai dolgozó- beköltözhetően eladó, kát keres. Jelentkezni Salgótarján, Zrínyi út lehet a gimnázium 17. konyháján. A Balassagyar­mati Városgazdál­kodási Vállalat vizsgával rendel­kező kazánfüfőket keres, azonnali be­lépéssel olajfűtésű kazánjaihoz. Jelentkezni lehet: Balassagyarmati Városgazdálko­dási Vállalat. Ba­lassagyarmat, Mikszáth K. u. 59. sz. Felszabadulást Kupa St. Síküveggyár -SBTC 0-0 Zagyvapáifalva, 200 néző, v.: Pénzes. St. Síküveggyár: Smida (Surányi) — Nagy, Ka- szanyi, Czene, Eorsos (Szabó), — Kaibós, Fehérvári, Angyal, Krivanek II. — Krivanek I., Bodor. SBTC: Szűcs — Cséki (Horváth II.), Horváth III, Varga, B- Kovács — Földi (Répás), Ádám — Szoó, Mo­hácsi, Kajdi, Tóth. Az első félidőben alacsony színvonalú játék alakult ki, kevés gólhelyzettel. A 10. percben felüdülést jelentett, hogy Kajdi lesgólt ért el. Ki­egyenlített erők küzdöttek a pályán. Szünet után a cserék bizonyos lendületet vittek az álmos, őszies játékba. Változa­tosabb küzdelem alakult ki és több lövés szállt mindkét ka­pura. A szögletek után főleg Kajdi fejesei okoztak gondot a hazai védelemnek. A 60- perc­ben Varga kapásból, 20 mé­terről a jobb felső sarok mel­lé lőtt. A 65. percben Szabó kiugrott, de gólhelyzetben 5 méterről mellé gurított. A 69. percben Tóth előtt nyílott gól­szerzést lehetőség, ám 8 mé­terre a kaputól kivárt és a védők szerelték. Az utolsó 20. percben élénkült a játék.' Előbb Répás távoli lövése, majd Ádám szabadrúgása okozott gondot Surányinak- Ellentámadás során Bodort gólhelyzetben, az utolsó pil­lanatban szögletre szerelték. A 80. percben Szabó 30 mé­terről küldött váratlan haza­adását, Surányi bravúrral mentette. Alacsony színvonalú, köze­pes iramú mérkőzésen a ha­zai NB III-as csapat végig méltó ellenfele Volt az NB Il-es SBTC-nek, így az ered­mény igazságos. Jó: Eorsos, Krivanek II., Bodor, ill. Var­ga, Répás, Ádám. Szűcs László A lOVJET KÖNYV ÜNNEPE Salgótarján, 1977. november 3—9. o o 9 Mezsdunarodnaja Hnyiga és a Hielt Nép"".' : "Vállalat országos kiállítása a József Attila megyei Művelődési Központban. Megm/ifó: ma délután 17 órakor. A megnyitó ünnepség után, 18 órakor a színházteremben irodalmi műsor „60 ESZTENDŐ FÉNYEI” címmel. Kézilabda Alacsony színvonal a nőknél A megyei bajnoktág tapasztalatai (2.) A női mezőnyről Is szóljunk egy-két mondatban! Meg kell mondani — anélkül, hogy a bajnok Pásztói SE érdemeit kisebbítenénk —, hogy az elmúlt bajnokságban a játék színvonala alatta maradt a várakozásnak, de a követel­ményeknek is. Egy-két negatí­vum: a bajnokság színvonalát nem emelte túlságosan az ala­csony csapatlétszám. Három­fordulós bajnokságot kellett kiírni, hogy a mérkőzések szá­ma elfogadható legyen. A já­tékosok aktivitása is kívánni­valót hagyott maga utón. Elég megemlíteni, hogy 11 alkalom­mal hiányzó létszámmal, 15 alkalommal pedig cserejátékos nélkül jelentek meg a csapa­tok a bajnoki mérkőzéseken. Sőt, három esetben a mérkőzés is elmaradt. A pásztói lányok kiemelked­tek a mezőnyből. Végig vezet­ve, nagy pont- és gólkülönb­séggel szerezték meg a bajno­ki címet. Egyetlen vereségüket a 2. helyen végző Ecsegtől szenvedték él. Az ok: hiá­nyos létszámmal utaztak el a mérkőzésre! Most kérdés, hogy a bajnok pásztói lányoknak az osztályozó mérkőzéseken mi­lyen hátrányt jelent majd az, hogy a bajnokságban nem kel­lett mindig teljes erőbedobás­sal küzdeniük a bajnoki pon­tok megszerzéséért. Ez min­den bizonnyal érezteti hatását. A hátrányt csak nagyon lel­kiismeretes felkészüléssel, jó hozzáállással, küzdeni akarással lehet ellensúlyozni. Minden bi­zonnyal így érzik ezt a csapat játékosai és így látják a csapat vezetői is. Nem árt foglalkozni a baj­nokság lebonyolításával, a mérkőzések lejátszásának kö­rülményeivel is. Először a pá­lyán folyó küzdelem légköré­ről! Dicséretes, hogy minden já­tékos mindent megtesz csapa­ta győzelme érdekében. De nem mindegy, hogy ezt ho­gyan, milyen eszközökkel pró­bálja elérni. Mielőtt a sport­szerűtlen magatartásokra ki­térnénk, meg kell állapítani, hogy a durva fegyelemsérté­sek száma csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Ennek elle­nére még mindig akadnak já­tékosok, akik semmibe veszik a szabályokat, akik az Önbírás­kodást helyezik előtérbe. Két eset ezek közül: a legkirívóbb vitán felül Cseri Péter (Bgy. SE) ügye, aki az ellenfél szán­dékos bántalmazásáért az utóbbi két bajnoki évben két alkalommal is kiállításra és eltiltásra került. Legutóbbi büntetése 1977. szeptember 11- től 1978. január 15-ig tart. Szabó János pásztói játékos szintén az ellenfél bántalma­zásáért került végleges ki­állításra — az előbbi üggyel kapcsolatban. Büntetése két bajnoki mérkőzéstől való el­tiltás. A játékvezetőkkel szem­beni nem éppen korrekt vi­selkedése az utóbbi időben szintén javuló tendenciát mu­tat. Ennek ellenére most is előfordul, hogy egyes játéko­sok sértegetik a játékvezető­ket, felülbírálják ítéleteiket. Ilyen nem kívánatos magatar­tás eredményeként került el­tiltásra: Csabuda Tibor diós- jenői játékos, büntetése négy hét eltiltás. Boronyi Tamás, a Pásztói SE játékosa, bünteté­se három hét eltiltás. A durvább szabálysértések számának csökkenése mel­lett azonban az apróbb sza­bálytalanságok, az időleges kiállítások mintha állandó­sulnának, vagy talán még nö­vekednének is. Az elmúlt baj­nokságban például a férfiak mezőnyében 474 percet, közel nyolc órának megfelelő időt töltöttek az időlegesen kiállí­tott játékosok' a cserepadon. Nem nehéz okosnak lenni ah­hoz, hogy megállaoíthassuk, mennyivel hasznosabb „mun­kát” végeztek volna ezek a kényszerpihenőjüket töltők, ha csapatuk rendelkezésére áll­nak. Még azt is meg lehet kockáztatni, hogy nem egy esetben a vereség is elkerül­hető lett volna. Sőt, csapatuk sportszerűségi helyezését sem rontották volna. (Folytatjuk) Simon József . Oroszország mindent kimondott (IX.) „Ösztövér csontvázak...” Augusztus egész története bebizonyította, mennyire iga­za volt Leninnek, amikor jú­lius elején nem volt hajlandó átvenni a hatalmat. Akkor még nem volt biztosítéka ar­ról, hogy a nép a különböző Kornyilovok fellépésére olyan harcosan reagál, mint ahogy azt már augusztus végén, szeptember elején tette. Eh­hez még időre volt szükség. Nem sok időre, de időre. A valóságnak kellett szétfos slat- nia Kerenszkij tetszetős frá­zisának ködfüggönyét. Szep­tember elején Glebovkadet képviselő kétségbeesetten kiál­totta pártjának vezetőségi ülé­sén: — A forradalom a jogi szfé­rából a szociális szférába megy át! Ez a polgári politikus a ma­ga szavaival ugyanazt az alap­vető, sorsdöntő folyamatot fo­galmazta meg, amire Lenin a bizonyosság erejével várt. Mi­vel a Kornyilov-puccs meg­rázkódtatása nyomán: 1. nem­csak a tömegek, de a mense- vík és esszer csoportok egy része is balra tolódott, 2. ki­engedték a börtönből a júli­usban elfogott bolsevikokat, köztük Trockíjt és Kamenye- vet, 3. a megszeppent Ke- renazkij hozott néhány helyes intézkedést, 4. Oroszországot végre hivatalosan is köztársa­sággá nyilvánították. Lenin úgy látta: most, szep­tember legelején talán ^va­lóban van bizonyos lehetőség a baloldal összefogására. ELKÉSETT GONDOLATOK Szeptember elsején meg­írta „A kompromisszumokról” című cikkét. Kevés dolog bi­zonyítja jobban, mennyire szi­lárdan állt a valóság talaján „a fantaszta” Lenin, mint az a megjegyzés, amivel elküld­te cikkét a Pravda szerkesztő­ségének: „Ezeket a sorokat szeptember elsején, pénteken írtam. Egy Véletlen folytán (Kerenszkij idején, mondja majd a történelem, nem min­den bolsevik választhatta meg szabadon lakhelyét) nem ke­rültek aznap a szerkesztőség­hez. A szombati és a mai, va­sárnapi lapok elolvasása után pedig azt mondom magamban: a kompromisszumra vonatkozó javaslat már elkésett... Nem marad más hátra, mint az, hogy ezeket a megjegyzése­ket azzal a kéréssel küldj em el a szerkesztőségnek, hogy Elkésett gondolatok címmel közöljék őket... olykor talán megismerése sem érdekte­len. ..” Szeptember 12-én pártja központi bizottságához írt le­velében Lenin már kijelenti: „A bolsevikok, miután a Munkás- és Katonaküldöttek mindkét fővárosi Szovjetjében többségbe kerültek, kézbe ve­hetik. és kell is, hogy kézbe­vegyék, az államhatalmat... A többség a fővárosi Szovjetek­ben annak a fejlődésnek az eredménye, amelyet a nép a mi irányunkban tett. .. Nem a felkelés »napjáról« van szó..., hanem arról, hogy a feladatot világossá tegyük a párt előtt: napirendre kell tűzni a fegyveres felkelést...” AZ „EGYSÉG” LÁZALMA Kerenszkij közben a már­mér lángoló színpadon, amely­nek „nézőterét” betöltötte a front új és új áldozatainak halálhörgése, az éhezők se­gélykiáltása, zsonglőrként do­bálta a maga fából vaskariká­it. A Kornyilov-puccs után a kadét miniszterek otthagyták kabinetjét (Kerenszkij már július 8 óta hadügyminiszter­ből miniszterelnökké avan­zsált) és sokáig nem is tu-, dott kormányt alakítani, öt­tagú direktórium élén kor­mányzott. Szeptember 14-re a minisz­terelnök nem utolsósorban azért hívta össze az úgyneve­zett Demokratikus Tanács­kozást — még mindig az „egység” lázálma jegyében —, mert azt remélte: ily módon ki­békítheti a kadeteket a balol­dallal és fordítva. Ez nem si­került, de a kormányfő még­is bevette a kadét minisztere­ket ezután alakítón kormá­nyába. újahb logikai salto mortaléval: nem pártjuk kép­viselőjeként, hanem „magán­emberekként”. .. LENIN „LEMERÜL” Szeptember 25-én az újjá­alakított Ideiglenes Kormány ismét hitet tett a háború foly­tatása mellett, ezzel tovább ásta a saját sírját. „Az^ Ideig­lenes Kormány — hangzik a nyilatkozat — békére törek­szik, mégis (?) minden erejé­vel azon lesz, hogy védelmez­ze a szövetségesek közös ügyét...” Mit jelentett az ak­kor? Készlet A. R. Williams amerikai újságíró frontri­portjából : „A szürke égből ömlött az eső, folyókká Változtatta az utcákat, s ólommá a katonák szívét, ösztövér csontvázak egyenesedtek fel és meredtek ránk a lövészárokból. Kiéhe­zett emberek rontottak a föl­dekén a répára és nyersen befalták. A tarlókon mezítlá­basok botladoztak, a tél kez­detén nyári egyenruhák ér­keztek, a hasuk fölé érő sár­ban holtan rogytak össze a lovak...” Lenin ekkor már régen il­legalitásban volt, február és október között pontosan négy hónapon ót búvóhelyről kel­lett irányítania az eseménye­ket, amelyektől tágas hazája és — ma már tudjuk: — jó­részt az emberiség jövője füg­gött. A Központi Bizottság még július elején kénytelen volt úgy dönteni, hogy a pórt vezére „merüljön le”, mert életét közvetlen veszély fe­nyegeti. Valóban elkerülhetetlen volt ez? Részlet Polovcev vezérőr­nagy petrográdi körzetpa­rancsnok jelentéséből: „A tiszt, aki Teriokiba utazott, remélve, hogy elcsípi Lenint, megkérdezte, egészben vagy darabokban kívónom-e ezt az urat. Mosolyogva azt felel­tem, hogy a letartóztatottak olykor megszöknek...” Harmat Endre (Következik: Kunyhó a réten.) NÖGRÁD - 1977. november 3., csütörtök 7 ^

Next

/
Thumbnails
Contents