Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

\ I V erseny társak vagy szövetségesek? TV- apjaink sokat vita- bői tudjuk, hogy sokkal lődés kétségtelen, ám az is ' tott kérdése: egymás többet olvasnak, akiknek tény, hogy a lakosság fele tétére törő konkurrensek van kivel megbeszélniük nem olvas rendszeresen, vagy egymás hatását felerő- könyvélményeiket. harmada pedig egyáltalán sítő, kulturális emelkedést A mozgókép azonkívül nem vesz könyvet a kezébe, hozó szövetségesek-e a te- mértéktelen fogyasztás ese- Naponta tapasztaljuk, levízió, a film, a rádió, a tén passzivitást kelt, meg- hogy kétmilliós fővárosunk könyv meg a színház? bénítja a személyiség cse- ban hiánycikk a színház- Az elméleti válasz olyan lekvő erejét. Különösképpen jegy, de ha a színházi férő­egyértelmű, hogy magát a akkor, ha valaki kisgyer- helyek számát a lakosság' kérdést megszüntetni lát- mekként nő hozzá a képér- hoz viszonyítjuk, nyomban szik: a mozgó kép sokféle nyőhöz, ha azt szülei amo- kiderül, nem a színházláto- módon ébreszthet irodalmi lyan „házi fegyelmezőnek”, gató sok, — a színház kevés, érdeklődést ( regények, el- „ingyen dadának” tekintik. A mozgókép csak akkor beszélések, film vagy tv. Az ilyen gyermekben ki- lesz és lehet kulturális fel­adaptációja; írók, színészek alakul a képi gondolkodás emelkedésünk eszköze, ha közvetlen megszólaltatása; túlsúlya, s ez elnyomja a az előbb említett harmónia irodalmi viták a tv-nézők fogalmi, azaz elvont gon- szükségességét tudatosít- nyilvánossága előtt; szín- dolkodás képességét, szint- juk, és ha minden lehető házi közvetítések — ame- úgy a bontakozó képzeletet alkalommal figyelmeztet- lyek nem pótolván az „iga- is. (Nem szólva az idegrend- jük a szülőket: a tv és a zit” annak megnézésére szerre és a látásra ható film ajándék is, de veszede- késztetnek” — közeli és egészségügyi ártalmakról!) lem is, csínján kell vele távoli tájak, városok be- Az ilyen gyermek elkábul bánni, akár a gyógyszerrel, mutatása; történelem, mű- a benyomásoktól, dekon- ★ vészét, néprajz, természettu- centrált, felületes lesz, s Végül még néhány szót domány témaköreiből vett el sem jut oda, hogy fá- a rádióról, amely oly nyil- ismeretterjesztő filmek és radságosabb, de maradan- yánvalóan szövetséges, hogy még sok minden ébreszt dóbb ismeretszerzés fo- versenytárs mivolta fel sem csak a könyvek segítségé- galmi, — vagyis könyvek- merül. Szerény doboz, sze- vel kielégíthető kíváncsisá- re alapozott — útját jár- műnket nem rongálja, nem got); az olvasmányélmények ja, megteremtvén magában pótol sem látványt, sem viszont gyakran kívánják a a megismerés eszközeinek könyvet, gondolkodásun képi kiegészítést (például áhított szövetségét. kát inkább fogalmi útra útleírás, művészettörténet); jl/f indez persze nem- tereli, jótétemény a magá- és a színházlátogató szíve- csak a gyermekre, nosoknak, s leginkább az sen nézi meg kedvelt mű- hanem a műveltség első lé- egyhangú, manuális mun- vészeinek portréfilmjeit. El- péseinél tartó felnőttre is kák végzőinek: szépirodal- vileg tehát kétségtelen a érvényes. Passzivitás, ké- mi, ismeretterjesztő műsorai szövetséges helyzet, a sok- nyelem, elzárkózás: meg- más tevékenység közben is féle kölcsönhatás, olyannyi- annyi akadálya, hogy az pallérozzák elménket, s ra, hogy feleslegesnek tű- előbb említett versenytár- gyakran rábírnak egy-egy nik a további töprengés. sakból szövetségesek le- könyv kézbevételére. Ve- Mégsem az. A gyakorlat gyének. Mert ez az ésszerű szélye, —• ha van, — csak ;— mint annyi más kérdés- és természetesnek látszó ott észlelhető, ahol már más ben is — nem követi fel- szövetség csak abban a bel- okok előidézték a bajt: a tétlenül az ésszerűséget. A ső harmóniában valósul- gondolkodásra rá nem szo- ráció ugyanis az „elvont hat meg, amit az egyén a kott fiataloknál, akik úton- emberre” szabott, ám a különféle ismeretszerző esz- útfélen zenét harsogtatnak valóságos egyéniség a ma- közök okos felhasználásé- a fülükbe, mert félnek egye- ga pszichológiai kötöttsé- val önmagában kialakít. Az dűl maradni önmagukkal, geiben vergődik. aránytalanságokból eredő hiszen a szó szoros értel­* torzulások ellen csak akkor mében únják „magukat”. A mozgó képet a nagy tudunk védekezni, ha a TV- em félünk a „Guten­filmesztéta, Balázs Béla ko- mozgó kép pszichológiai ha- ’ berg galakszis” alko­runk népművészetének ne- fásának veszélyeivel őszin- nyától, a könyvkultúra ha­vezte. A megállapítás ere- tén szembenézünk. nyatlásától: a könyv évez­deti ugyan, de csak látszó- Könnyű — és felületes redeken át keveseké volt, lag helytálló A film a (to- — megoldás lenne a statisz- s most már gyűrűzve ter- vábbiakban vegyük egy ka- tikák számaival megnyug- jed, hogy mind többeké le- lap alá a tv-vel, mert mon- tatni magunkat: évről évre gyen. Az a kívánság su- danivalónk szempontjából több könyv fogy nálunk, gallja e sorokat, hogy a kép szerepük azonos) „fogyasz- köztük olyan magasszintű társulva a könyvhöz, a tója” valóban az egész nép; művek is, amelyekhez ha- hanghoz, a játékszínhez készítőinek serege is nö- sonlókat egy emberöltővel egész népünk körében szol­vekszik, gondoljunk az ezelőtt legfeljebb néhány- gálja a szabadon szárnyaló tá- százan ha olvastak. A fej- gondolatot. Bozóky Éva lé­amatőrfilmesek óriási borára. A népművészet nyege azonban nem az, hogy sokan „fogyasztják” és sokan hozzák létre, hanem hogy közösségben születik, magán viseli egy adott kö­zösség jellegzetességeit és — a tárgyi alkotásokat ki­véve — a közösség kollekti­ven formálja, alakítja, csi- szolgatja, miköben térben és időben (szomszédainak, illetve utódainak) terjeszti. Ezt a kollektivitást (al­kotók és „fogyasztók” azo­nosságát) semmiképp sem találjuk meg a mozgókép­nél, a televízió meg éppen ellene hat, mert az egyént szabad óráiban otthonához láncolja és így társas kap­csolatait sorvasztja. E kapcsolatok hiánya halványítja a szellemi éle­tet is. Amint a népek tör­ténetében a tengeri hajózás, az egymással való érintke­zés kultúrák gyors kibon­takozását tette lehetővé, úgy az egyén életében is óriási lendítőerő a gondo­latcsere, a gondolatok ösz- szeszikrázása. Olvasás­pszichológiai felmérések­Munka — közéleti aktivitás — művelődés Beszélgetés Kovács Ferenccel Kovács Ferenc, a filozófiai tudományok kandidátusa, az is rájöttek, hogy értelmetlen MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intéze- a szabad időt a kötött idő, tének tudományos tanácsadója egyike volt a salgótarjáni tehát a munka figyelmen kí- Életmód és művelődés nemzetközi konferencia szekció- vül hagyásával vizsgálni. vezetőinek. Vele beszélgettünk az életmód és munkásmű- — Milyennek látja a munka vetődés kérdéseiről, új könyvének tanulságairól, tapasz- hatását az életmódra? talatairól. — Nálunk a munka ma — Filozófus, tehát elméleti ember és mégis — ismere- még nagyon heterogén, ma- teim szerin — jobbára a gyakorlat által felvetett kérdések- gára a munkásosztályra szű­kei, problémákkal foglalkozik... kítve is. A nagyon sokféle, egymástól különböző szín­— Valóban, József Attila magasabb, mint az relatíve az vonalú munkától képtelenség szavaival mondhatnám: „Mit iskolázottságból kitűnik. Ez feltételezni, hogy együttes ha­érdekel engem a költészet ma- az osztály ugyanis a szociális- tása homogén munkáséletmó- ga!” Vagyis engem igazán ta átalakulás vezető ereje, dot eredményez. A heteroge- tényleg nem Is a filozófia ér- tömegbázisa, amiből követ- nitás összefügg a szakmai vég- dekel, hanem elsősorban a kezően az egyénekre is sok zettséggel, jövedelemmel is- társadalmi valóság. 1966-ban, feladat hárul. A szervezetek kolázottsággal, nembeli ' kü- amikor az intézet megalakult, és intézmények munkája el- lönbséggel, az ingázással és még számos más tényezővel. donképpen e témákban vég­zett kutatásait összegzi, tárja az olvasó elé. — Létrejöttében nagy se­gítséget kaptam kollégáimtól, akik közgazdászok, történé­szek, jogászok, szociológusok, a koncepció kialakítását, az anyaggyűjtés megkezdését je­lenti, s 1973-ra lettem kész. A megjelenésig terjedő idő már szakmai vitákkal telt, mert nem hiszem, hogy titkot áru­lok el: a munkásosztály, ma­ga az a történelmi szubjek­tum, melyről a könyv szól, MiimniiiH,,,'tm, smit-M i 4S/IO >; ' U M ií i,Ml - í t gazdagítja a magyar líra egyik legnagyobb alakjának portré­ját. Mai témájú regény Lajt. ha Kálmán: Családtagok cí mű könyve és Kurucz Gyula: Négy csend között a hallga­tás című regénye. Sokadik ki­adásban látott napvilágot G. Hajnóczi Rózsa rendkívül ér­dekes naplójegyzeteinek vas­A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg a Magyar internacionalisták című portré-albumot. A közös tokban megjelenti s egyen­ként kiemelhető portrékat, amelyeket rövid életrajzi is­mertetők tesznek még hasz­nosabbakká, Vértes Róbert ál­lította össze; az illusztrációk jelent meg Leonyid Szolov- Vagyóczky Károly munkái, jov: Az elvarázsolt herceg Üjabb kiadásban látott nap- című kötete- A szerző A világot Robert Katz híres csendháborítóval a korábbi kö’nyve, a Halál a katakom- években már nagy népszerű- bábán. Átdolgozott és bővített séget szerzett hazánkban is. kiadásban jelent meg. hogy minél „napra készebben” tá­jékoztasson. A világ főváro­sai című összeállítás. A kö­tet szerkesztője D. Gergely ezért is fogadtam örömmel a választhatatlan a cselekvő meghívást. Hogy a kollektív munkásegyénektől, akik A tudományos-technikai for­munkában szóhoz jussak, rendkívül sok tapasztalatot radalom is, amelyről annyit olyan kérdésekkel kezdtem el halmoztak fel magukban, beszéltünk' az elmúlt másfél foglalkozni, melyekben hasz- noha nem biztos, hogy az té- évtizedben, a munkásság szá- nosítható az érdeklődésem. telesen lemérhető. Vizsgáztató mára még' csak távlatként lé­— Melyek voltak ezek a módszerekkel az elméleti rend- tezik. Egy 1974-es adat sze­kérdések? szerek szintje mérhető, s a rmt az állami iparban foglal­— Például a munkásosz- Sond eppen az, hogy a felhal- koztatottaknak csupán a 2—3 tály fogalmának meghatáro- mozott ismeretek magasabb százalékát érinti. zása, a munkásosztály he- rendezettsége, a tömegtapasz- _ Az óietmódvátiornirnl l yének értelmezése a társa- tálatok összekötése az elmé- mi a vélemény™ dalom struktúráján belül, a leti rendszerezéssel hiányzik, _ A szocialista forrada­m unkásosztály tudati fejlő- s az értelmezésben sem kö- iom jelentette társadalmi és désének problémája. tottek össze az aktivitással, ho- strukturális változás nálunk — A közelmúltban megje- tott ezek naSy°n_ is osszefug- annyira eltérő helyzetű em- lent könyve, A munkásosztály 8°_ dolgok. A társadalmi-po- bereket érintett, hogy rövid politikai-ideológiai műveltsé- etikai cselekvés a tudás szfé- időn belül nem várhatjuk el géről és aktivitásáról tulaj- rajában elválaszthatatlan egy- tőlük, hogy egységesen ma­mástól. Tulajdonképpen ez- gasabb szintű életet kezdje- ert is hívtam fel olyanokra a nek el élni. A társadalmi át- figyelmet, mint tapasztalatok, rétegződés több lépcsőben ismeretek összefüggése, véle- történt. Viszonylag kevesen menyek es velemenynyilvaní- vannak azok, akik a legelma- tasok, s végső soron a gya- radottabb szintről szüleikhez —, -------, ----------=------, korlatl cselekvés. Kimutata- képest a legmagasabbra ju­n a és nyilván valamit magam suk*'a nagyon alkalmas volt tottak. Sokkal tömegesebb az is hozzátettem az alapvető a evek több alapvető a. mód, amikor a parasztapa problémák közös értelmező- milemenye, például a szocia- fia segédmunkás lesz, ke­séhez, megfogalmazásához. A a brigádmozgalom fejlő- vés számban szakmunkás. A könyv témájával konkrétan ,~®e>. tömegessé válása, a po- 60-as években másfajta fej­1968-tól foglalkoztam, ami mikai oktatások számszerű lődés figyelhető meg. Több es tartalmi fejlődése, a szó- lett a szakmunkás, de olyan, cialista demokrácia fejlődé- nehezebb fizikai szakmát vá­senek yj hullama, melyet lasztottak, amelyet a munká­gazdasagi reform indított el. sok gyerekei nem vállaltak, A munfesosztaly ideológiai- Azok inkább a finomabb szak­pohtikai műveltsége szem- mák iránt érdeklődnek. A pontjából a fő tengely a munkában rejlő különbségek, vállalatnak mint szociális az egyének előző életmódja, „, organizmusnak a felismerése személyes képességei miatt viták kereszttüzében áll — • nemcsak a termelés he- tehát szakaszosan, több lép­más szocialista országban is, :y?’, nanem az ember szemé- csőben megy végbe az élet- sót az egész iparosodott vi- |yiseSe formálásának a mű- mód-átalakulás is. lágban. Ügy érzem, bebizonyí- "elye is. A vállalati önálló- — Az életqnódnak a munka tottam, hogy a munkásosztály faf...mc:?n?ve^ a vallalaton mellett milyen főbb követel- ma is ugyanaz az osztály, bmm1 eleiben az egész kollek- ményét, feltételét, területét amelynek Marxék világtörté- tiva szerepet, a munkásság kell még figyelembe ven- nelmi szerepet tulajdonított- szervezetelet es egyre nagyobb nünk? tak, csak éppen más körűimé- ton}egben az egyénekét is. Ez — Meggyőződésem, hogy nyék között létezik. a fmyamat nem befejezett, ilyen fontos tényező a közélet­— A munkásosztály politikai hosszú ideig kell tömi a be való bekapcsolódás és a műveltségére vonatkozóan fejünket, azon, hogy ebben a művelődés. A kutatások sze- hogyan összegezné tapasztala- aeretbmi hogyan lehetne a rint a regisztrálható közéle- tait? lehetőségeket jobban feltárni, ti aktivitás a munkások egy­— ■ Az ideológiai-politikai — Jelenleg — úgy hallót- harmadára terjedt ki a 70-es műveltséget az általános mű- fa«» — az életmódkutatással évek elején. Tíz évvel koráb- veltség leglényegesebb tar- foglalkozik. bi becslések 25 százalékra tet­talmi részének tekintem, — Pontosabban a munkás- ték. azóta nőtt. A sal­Könyvemben megpróbáltam életmód kutatásával. Ez lo- Sótarjáni és más .vizsgálatok kimutatni, hogy a politikai gikus folytatása korábbi vizs- is kimutatták, hogy a munká- műveltség a munkásosztály gálódásaimnak. Eddig a kuta- s°kban levő készség az értel- esetében egyrészt sajátos, tások elég kevés figyelmet mes hasznos közösségi ak- másrészt — az elterjedt véle- fordítottak az életmód-alakú- fiyi'fúsra kétharmados arányt ményekkel ellentétben — lás és a munka összefüggő- kePyisel, vagyis ugyanannyi nem is olyan alacsony. Sokkal sére. Aztán a kutatók maguk tartalékkal rendelkezünk, mint amennyit- már ki tu­dunk használni. És ez nem kis dolog. A művelődés része a kettőnek, a munkának és a közéleti aktivitásnak, ugyan­akkor sajátossága is van. A társadalom legfontosabb kö­zösségei ugyan a munkához kapcsolódnak, de a művelődés önmagában is közösségterem­tő erő. Ugyanakkor hozzá­segíti az egyént, hogy a mun­kából, a közéletből adódó im­pulzusokat saját maga szá­mára tudatosítsa, személyes joggal és kötelességgel tér gye. — Nemzetközi összefüg­gésben a konferencia erre vo­natkozóan milyen fontos ta­pasztalatot hozott? — Csak egyetlen dologra hivatkoznék. Feltárta azt, hogy a művelődés terén a szooialista országoknak mi­lyen nagy előnyük van még a fejlett, gazdag tőkésorszá­gokkal szemben is. Nálunk a közművelődési rendszer, a művelődési hatások az egész társadalom korszerűsödését, élete tartalmi színvonalának emelését szolgálják. Míg a gazdag tőkésországokban csak a kínálat fokozására képe­sek, rendkívül vegyes tarta­lommal. A mi művelődéspoli­tikánk s közművelődésünk a demokratikus, humánus kul­túra elsajátításását ösztönzi. Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László rfXffiiiiiniiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiHiiiiiiiiiuiiiiiiiiuuiliiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiMiiiiiiiiiiii yv: kés képpel, A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve címmel. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közt széles körű érdeklődésre tarthat számot a Anikó; a könyvet sok kép il- most megjelent könyvben, lusztrálja. A miniatűr köny- A Zeneműkiadó is több ér . . vek gyűjtőinek szerez örömet dekes kiadvánnyal jelentke- Magyar História ^ sorozatban a B- Fábri Magda által ősz- zett. Első helyen említjük a most napvilágot látott kötet, szeállított Szovjet emberek kiállításban is pompás Haydn A. magyar^ jakobinusok. Szer. című kötet Károly.) (Szerk. Bognár kötetet. Somfai László mun- zője, Boreczky Beatrix hiteles kája Joseph Haydn élete ké- A Szépirodalmi Könyvkiadó pekben és dokumentumokban magyarországi most jelentette meg Hatvány képet ad a forradalmi eszmék térhódításá­címmel került a könyvesből- ról, a jakobinus-mozgalom ki­tokba. Ez az eddig megjelent bontakozásáról és tragikus bécsi sorsáról. A kötet hasznossá- akinek gát fokozzák az időrendi át­Lajos Arany Jánosról írt cik­keinek- tanulmányainak ízlé* leghitelesebb életrajz a ses kis kötetét, Szalontától klasszika . Pestig címmel. A kötet sok életét, munkásságát kizárólag tekintés adatai, s az érdekes-------------------------- -------- —’* J" A második világ­nyugati katonai által is elismert ó riásairól, ____= _______ „ ________ ____, ___lkásságát 1 é rdekes tudnivalóval, adattal egykorú képek, dokumentu- képek is. mok alapján mutatja be a háborúm szerző. Bővített és átdolgozott szakértők kiadásban jelent meg — Az fordulópontja ^ Sztálingrád * én zeneszerzőm sorozatban — ostroma, a fasiszta német se- a Mozart életét, munkásságát regek ottani katasztrofális ve- vázoló kis kötet, Gál Zsuzsa resége volt. Ezért kelt nálunk tollából. A nemrég indított ás Nyugaton is ismételt ér­Libretto-sorozat új kötete há­rom Verdi-mű — A Rigolet­deklődést egy-egy Sztálin gráddal foglalkozó mű. Ezek to, A trubadúr és a Traviata hosszú sorából is kiemelkedik kos kötete, a Be’ngáli tűz. Az — szövegét ismerteti. A ma- A. Sz. Csujanov most megje- Olcsó Könyvtár sorozatában gyár zenei életben, de egész lent munkája, a Sztálingrád kulturális életünkben (nma- 162. A lakonikus rövidségű gasló szerep jutott a Liszt cím kifejezője _a szerző vál- Ferenc Zeneművészeti Fő­iskolának. A nagyhírű felső­lalkozásának: Sztálingárd ost­romának 162 napját mondja oktatási intézmény alapítású- el krónikás hűséggel sok, ed- évfordulója alkal- dig nem publikált adattal. A új vi­Kossuth-díjas zene- Szemtől-szemben sorozat József szer- kötete Zsoln’ay Vilmos, a nak 100. Most megjelent könyvének mából a főhőse ismét Naszreddin Hód- tudós, Ujfalussy zsa, a mohamedán Kelet le­gendás alakja; az ő kaland­jait fűzi tovább Szolovjov a kötete jelent meg, sok érdé- Katona Imre tollából. kesztésében dokumentumok, lághírű kerámikus életével, tanulmányok, emlékezések munkásságával ismertet meg,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents