Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

Régi szakma ­új ián a lók Pezsgő élet a KISZ-ben Akciók akciók után A divat, az öltözködési kultúra színvonalának emelkedése, a tetszetős táskák iránti igény jelzi, hogy egyre több bőrből készült tárgyat keresünk az üzletekben. A bőrdíszműves szakma azonban kihalófélben volt, így a szakember-utánpót­lás csökkent. Az igények nyomán a Salgótarjáni Ruhagyár balassagyarmati telepén ezért kezdődött el a bőrdíszműves­séget kedvelő fiatalok képzése, akiknek szakoktatója Torma Imre, gyakorlati ismereteket nyújt Az első feladatok egyike, hogy ügyesen bánjanak az olló­val a lányok, s fiúk, ezért kell sok-sok érdekes formát kanyarítani a bőrdarabokból. Bóta Valéria, Szabó Mária és a többiek ügyesek Cjabb izgalom következik a varrógépnél, mert a makacs bőr minduntalan kicsúszik a masina alól. Pedig a táska, pénztárca csak a varrógép alatt áll teljesen össze! Füleki Ildikó és F.cscgi Judit szoknyára, nadrágra készít tetszetős övét. Ez lesz az első munkájuk, melyet bizonyára büszkén viselnek A KISZ városi bizottságán soha nincs nyugalom. Titká­rok, propagandisták érkeznek, csörög a telefon, érdeklődnek, mikor lesz az „Aranyhíd” ve­télkedő megyei döntője, taná­csokat kérnek egy-egy ren­dezvény szervezéséhez. — örülünk a mozgalmas napoknak — mondja Váradi András, a bizottság titkára, akit a város alapszervezetei­nek munkájáról kérdeztünk. — Az akcióprogramok' vég­rehajtása jó ütemben halad, időarányosan... — Milyen főbb célkitűzé­seket szabtak meg az ifjúsági szervezetek és miként teljesí­tették azokat? — Egyik legfontosabb ten­nivaló volt az ipari üzemek­ben az éves tervek alapos megismerése. A gazdaságveze­tők előadásokat tartottak, el­mondták, mely területeken számítanak az ifjúság segít­ségére. A KISZ-tagok a munka minőségének javítását előtér­be helyezték, főként az ex­portáló üzemekben. A jubi­leumi munkaversenyhez is mindenütt csatlakoztak az if­júsági brigádok — válaszol. Az Ipoly Bútorgyár fiataljai az új üzem határidőre törté­nő átadásának segítését vál­lalták. A MÁV fűtőházában dolgozó KISZ-esek az új szo­ciális létesítmény kivitelezé­sénél 3260 társadalmi munka­órát teljesítettek. A város alapszervezetei a nyírjesi út­törőtábor gyarapítása során 300 ezer forint értékű mun­kát végeztek. A Budapesti Finomkötöttárugyár KISZ- alapszervezetei között sajátos verseny bontakozott ki, mely a „Szocialista közösségért” el­nevezést viseli. A KISZ-tagok munkáját hónapról hónapra értékelik, s ez buzdítja őket a lelkes munkára. A jó pél­dákat még lehetne sorolni. — Talán azzal kellett vol­na kezdenünk a beszélgetést, hogy az 1976—77-es mozgalmi évet sikeresen zártuk, jó alapokat teremtettünk a moz­galmi munka fejlesztéséhez. A taggyűléseken 2600 fiatal mondta el véleményét, me­lyet az új mozgalmi évben a vezetőségek figyelembe vet­tek. Azóta több mint százzal nőtt a taglétszám — magya­rázza a bizottság titkára. A tagság számának emelke­dése jelzi: vonzóbbá vált a városban a KISZ-muhka. A várospolitikai célkitűzések tá­mogatása során kommunista műszakokat tartottak, a bért Balassagyarmat gyermekin­tézményeinek támogatására ajánlották fel. Huszonkét alapszervezet, ifjúsági brigád rendszeresen támogat óvodát, úttörőcsapatot, a szülészet­nőgyógyászat pavilonjának kivitelezésének gyorsításához építőtábort szerveztek. Ezek a megmozdulások közelebb hoz­ták egymáshoz a fiatalokat. — Az eszmei-politikai ne­velő munka színvonala is je­lentősen javult. Az idei po­litikai képzésben csaknem kétezren vesznek részt. Száz- kilenc oktatási körben vitat­koznak, beszélik meg az idő­szerű politikai kérdéseket. A propagandisták derekasan felkészültek, így a képzés a közéletiség alapiskolájának is nevezhető — említi Váradi András. — Milyen jelentősebb if­júsági akciók zajlottak le a közelmúltban? — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünneplé­se végigkíséri a mozgalmi évet. Az alapszervezetek meg­ismerkedtek a Szovjetunióval, a szovjet emberek hétköznap­jaival, kiállításokat szervez­tek. Az „Aranyhíd” vetélke­dőn szinte minden KISZ-tag részt vett, a városi döntőn százan versengtek a tovább­jutásért. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében szeptem­berben Kelecsény-pusztán rendeztünk haditúrát, több mint hatszázan vettek részt rajta, összességében sikerült a legfontosabb célkitűzéseket valóra váltani, pezsgő az if­júsági szervezetek tevékeny­sége Balassagyarmaton. A KISZ-ben nincs pihenő. A soron következő akciók, ren­dezvények körvonalai már ki­bontakoztak, készülnek az in­tézkedési tervek egy-egy na­gyobb rendezvény lebonyolí­tására. A bizottság titkára ezek közül említ néhányat: — Folytatódik a jubileumi munkaverseny-mozgalom, megkezdődik a VIT-re való felkészülés, s a jövő évi for­radalmi ifjúsági napok prog­ramja is kialakulóban van. Arról sem feledkezünk meg, hogy az év elején küldöttgyű­lések lesznek... A titkári szoba falán ott díszeleg az ütemterv, mikor milyen rendezvény esedékes, Egyre kevesebb rajta az üres hely. (ó—> HarkovhóI Balassagyarmatra Páttbizollsági ülés Balassagyarmaton A városi pártbizottság ülést tartott október 28-án 14 órától Balassagyarmaton. A város közművelődésének továbbfej­lesztésére elfogadott feladat­terv végrehajtását és a to­vábbi tennivalókat Rith La- josné, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő. Létesítmények átadása Balassagyarmaton új léte­sítményeket adnak át a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére. A lakók örömére kor­szerű útburkolatot kap a Deák Ferenc utca. A Szécsényi ÉPSZÖV 28 lakást ad át a Nógrádi Sándor-lakótelepen. Elkészült a MÁV-csomópont szociális létesítménye, amely több mint nyolcmillió forint­ba került. A Nógrádi Sán­dor-lakótelepen a két száz­személyes óvoda közül az egyik átadásra kerül. MAGAS, vékonydongájú fi­atalember Szász József, a ba­lassagyarmati kábelgyár ter­melési osztályvezető-helyet­tese. Villamosmérnök, aki villamos szigetelésből és ká­beltechnikából külön szak­vizsgát tett. Nem túlzás, ha azt állítjuk: él-hal a munká­jáért; számára becsületbeli ügy. Fél négyig tart a mun­kaideje, de őt még négy óra­kor is bent .találtuk a gyár­ban, az üzemben, az emberek között. Békéscsabáról került a pa­tinás arculatú Ipoly-parti vá­rosba négy évvel ezelőtt, ami­kor elvégezte az egyetemet. A tanácstól — a gyár segít­ségével — modern kétszobás lakást kapott. Két gyermeke van, s mindkettő fiú. Andrej négyéves, Viktor másfél. — Balassagyarmatra kerü­lésem tulajdonképpen a szak­mámnak köszönhető — mond­ja a vörösesszőke, apró baj- szú fiatalember. ■— A kábel- gyártás érdekelt, ezt a szak­mát tanultam az egyetemen, és Balassagyarmaton tudtak az érdeklődésemnek, a vég­zettségemnek megfelelő mun­kát, beosztást biztosítani. Itt kapott állást a feleségem is, Nagyezsda, aki szintén villa­mosmérnök, a gyárban tech­nológus, bár jelenleg szülési szabadságon van a kisebbik fiunkkal. — Hol végezte egyetemi tanulmányait? — Harkovban, a műszaki egyetemen. Egyike a Szovjetunió öt ki­emelt egyetemének. — Mennyi időt töltött kinn? — Hat évet, 1967. és 1973 között. Öt év és nyolc hónap volt a tanulmányi időm. Hosszú, de szükség volt rá, az általános képzés mellett ugyanis így tudtam a kábel­technikából szakosodni. — Nagyon próbára tette erejét a közel hatévi tanu­lás? — ŐSZINTÉN megmond­va — gondolkodik el néhány másodpercre —, nehezebbnek gondoltam. A nyelvi. nehézsé­gek miatt... De gyorsan sike­rült megtanulnom a nyelvet, beilleszkednem az új környe­zetbe. Szóval szerencsésein vettem az akadályokat. Az első félévben kitűnővel kezd­tem. — És hogyan végzett? — Jelessel védtem meg a diplomámat. — Mi volt a témája? — A nagyfeszültségű poli­etilén szigetelésű kábelek új vizsgálati módszerei címet vi­selte. Magyarországi eredmé­nyeket. többek között éppen a Magyar Kábel Művekét is jócskán felhasználtam benne. — Milyennek találja a Szovjetunióban folyó műszaki egyetemi oktatást? — Olyan gyakorlati érzék­kel rendelkező szakembereket képeznek a Szovjetunióban, akik ugyanakkor elméleti ku­tatások végzésére is alkalma­sak. Az oktatásban általában mindent az eredményesség oldaláról, a gyakorlati élet felől közelítenek meg, s ezért személy szerint én jobbnak tartom a miagyarnál. Például elsőként azt nézik meg, hogy egy kutatás milyen gyakorlati hasznot hoz a népgazdaság­nak, s miután eldöntötték, vagy foglalkoznak vele, vagy elvetik. Ez pedig eleve sze­lektálja a kutatók érdeklődé­sét is. Harkovban nem töm­ték tele a fejünket különböző képletekkel. Ott arra tanítot­ták meg az embert, hogy bi­zonyos konkrét, szükséges dolgok hol találhatók, hol le­het utánuk keresni. — 1973-ban tért haza, azóta Balassagyarmaton él. A kint tanultakat miképpen tudja hasznosítani itthon, a kábel­gyárban? — ELŐSZÖR úgy éreztem, hogy beszűkülök Balassagyar­maton, ahol a szabadvezeték­gyártás a főprofil. Ez ugyan­is elméleti ismereteim hasz­nosításának csak egy részére terjed ki. De közben vertiká­lis profilátrendeződés kezdő­dött, s az V. ötéves terv vé­gére Balassagyarmatra kerül az aluminium vezetőkábelek teljes családja. S ebben nagy hasznát veszem külföldi ta­nulmányaimnak. (ok) •^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ’jVi’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ'SSSSSSSStSSSS* A béke, a barátság mellett Éppen előadásra készül dr. László Mária a balassagyar­mati városi kórház kórbonc­nok főorvosa. A megyei or­vos- és gyógyszerésznapok keretében a szakma legjobb­jai gyűltek egybe. Talán azért mondja: — Kicsit izgulok... Pedig nem jellemző rá a lámpaláz, hiszen mélyen gyö­kerezett meg benne a közélet iránti vonzalom, s gyakran lép pódiumra, hogy a legkü­lönbözőbb témákról beszéljen. Immáron két évtizede, hogy a Hazafias Népfront városi bizottságának aktivistája. Szívesen vállalja a társadal­mi megbízatásokat. Tagja az Országos Béketanácsnak. E tisztségről szívesen beszél. — Egy orvosnak nem lehet szebb dolog, mint a békéért harcolni, a béke érdekében fellépni. Az Országos Béke­tanács rendezvényein hallot­takat igyekszem minél több helyen, minél, több ember­nek továbbítani — magyaráz­za. E fontos küldetése mellett futja erejéből sok egyéb más­ra is, mint például a tanács­tagi beszámolók előkészítésé­nek támogatására, mert nem­csak a békemozgalmat szere­ti, a várost is. Egy orvos — A társadalmi megbízatá­sát, s a napi munkát miként tudja egyeztetni? — Nagyon nehéz — mond­ja sóhaj közepette, s mintha szemében különös fény villan­na meg. — A kórházi mun­kám egy része szerencsére olyan, amit akár éjszaka is végezhetek, nem kellenek hozzá a többi osztályok. Arra meg különösen vigyázok, hogy a tőlem kért vizsgála­tok időben eljussanak a he­lyükre. A Hazafias Népfront váro­si bizottságának titkára, Páll Imre mesélte dr. László Má­riáról, hogy mennyi segítsé­get ad a népfrontrpunkához. tele ötletekkel, fáradhatatlan. Jelentős része van abban, hogy a bizottság akjiói az idén is sikeresen szolgálták a béke ügyét, a magyar— szovjet barátság mélyítését. Ezekről az akciókról Páll Im­re nyilatkozott: — A napokban az MSZBT- tagcsoportok gyűltek egybe. A Szovjetunióban járt tagok küldetése számoltak be élményeikről, filmekkel, képekkel, diákkal illusztrálták utazásaikat. Is­mét sikerült közelebbről be- pillantai a testvéri nép életé­be. December elején, a vá­ros felszabadulásának évfor­dulója alkalmából ismét ha­sonló rendezvényre kerül sor — mondja. A béke jegyében is gyakor­ta rendeznek akciókat. A ne­utronbomba elleni tiltakozás, az angolai, chilei nép mellet­ti szolidaritás szerepel a kö­zéppontban. A gyárakban röpgyűléseket tartottak, a gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamák részére fórumot rendeztek. — Tavasszal a Budapesti Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyáregységében a magyar—szovjet kölcsönös barátsági, együttműködési szerződés évfordulója alkal­mából emlékeztek meg. Ván­dorkiállítást is szerveztünk. Először az NDK-t mutattuk be az ipari üzemek dolgozói­nak, majd Kamcsatka csodás tájaival ismerkedhettek meg az Ipoly Bútorgyár, fémipari vállalat, a kábelgyár és a BUFI munkásai — sorolja. — A közeljövőben mire készülnek? — Legközelebb Patvarcon rendezünk magyar—cseh­szlovák barátsági estet — vá­laszol a városi bizottság tit­kára. E rendezvények előkészíté­séből természetesen dr. László Mária is kivette a részét, s várnak rá az újabb felada­tok. — A nemzetközi békemoz­galom eseményeiről, tanács­kozásairól szeretnék legköze­lebb tájékoztatást adni — mondja a főorvosnő. Arcán már nyoma sincs az előadás miatti feszültségnek, hiszen azokról a dolgokról beszélt, amelyek mindig tűzbe hozzák. A teremben elfoglalja he­lyét a hallgatóság, akik kí­váncsiak tapasztalataira. S. közben az ember fejében kavarognak a gondolatok. Tényleg, lehet-e csodálato­sabb dolog egy orvosnak, mint a béke ügye mellett nap mint nap fellépni, délelőtt, mint orvos, délután, este, mint társadalmi munkás? s. a

Next

/
Thumbnails
Contents