Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

Fenyők az udvarban OTT ÜLÜNK a parancsnok­helyettes tágas szobájában. Beszélgetünk, még egy-egy éle is elhangzik. De mindig visz- sza-visszatérünk Hozzá. Ró­la beszélgetünk az ünnepi előestén, a forradalom hatva­nadik évfordulója előtt. Far­kas Pálról, Pali bácsiról... — Szerény, becsületes em­bernek ismertem meg. Nem tudom, volt-e olyan valaki a környéken, aki ne szerette volna — mondja Goldperger István, aki az alapítástól tag­ja a munkásőrségnek, s ott volt Farkas Pál mellett is. Ki is volt hát Farkas Pál, akinek nevét a balassagyar­mati munkásőregység felvette? Ha egy tőmondattal kellene megfogalmazni a választ, bi­zonyára sokan vágnák rá: remek ember! Előkerül a páncélszekrény gyomrából kusza betűkkel aláírt önéletrajza. A mun­kásőrök féltve őriznek min­dent, ami emlékét idézi, sze­mélyével összefügg. Az ön­életrajzban tömören írja ma­gáról. hogy 1892-ben született, sokan voltak testvérek. Az első világháborúban hadi­fogságba került, majd 1918- ban Csitán lépett be a Vörös Hadseregbe. Harcolt a forra­dalomért a Bajkál-tó. Vla­gyivosztok környékén. Hej, de sokszor mesélt ezekről a napokról a fiataloknak! Mert Pali bácsi imádta az ifjúsá­got. Nekik még talán azt is megbocsátotta, hogy néha tü­relmetlenek az élettel szem­ben, megfontolatlanok... Olvassuk az önéletrajzi so­rokat, s személye úgy emel­kedik egyre magasabbra előt­tünk, mintha ott lobogna képe valami áthatolhatatlan messzeségben. A magyaror­szági zaklatások elől Kanadá­ba keveredett, ahol hamar kapcsolatot talált a muiikás- mozgalommal. Sárga könyvecskéjét Mé­száros László parancsnok­helyettes mutatja. Még benne díszelegnek a pontos tagdíj- fizetésről tanúskodó juharle­veles biléták is. Ügy írja: „1951-ben tértem haza.” Ez a haza végül is Balassagyar­matot jelentette. Itt élt 1975- ben bekövetkezett haláláig. Csak egy mondatban említet­te életrajzában ő maga, hogy harcolt a spanyol polgárhá­borúban Franco csapatai el­len, a legendás hírű Lukács tábornokkal. Egyszer sokat mesélt erről is. — A MOZIBAN a spa­nyolországi küzdelmekről szóló filmet játszottak. Itt voltunk benn, amikor Pali bácsi kipirosodva megérke­zett a moziból, ahová na­gyon szeretett járni. Kérdez­tük, miért nem megy aludni már. S akkor hirtelen beszé­lőkedve támadt. Egész éj­szaka pisszenni sem mertünk, igyekeztünk magunkba szip­pantani minden szavát. A ta­pasztalat, a kommunista har­cos élettapasztalata lassan vált a balassagyarmati mun- kásőrök közös kincsévé — sorolja Mészáros László. Kokavecz Miklós, a ká­belgyár munkása, munkásőre a fiatalabbak közé tartozik, de ő is jól ismerte Farkas Pált. Mi róla a véleménye, milyen emlékek maradtak meg benne? — Nagy tekintélye volt Pa­li bácsinak. Mi nagyon sze­rettük őt. Sohasem tudom elfelejteni nyugodtságát, böl­csességét — vélekedik róla. Havasi Ottó is szívesen emlékszik vissza az együtt töltött napokra. — Még a hetvenen felül is jött velünk együtt. Az em­ber szemébe szinte könny szökött, amint látta, hogy reszkető kezével, milyen erő­vel szorítja a fegyvert ma­gához. .. Szigorú volt. Első­sorban önmagához, mert a többiektől csak így követel­hetett. Meséli, hogy egyik alka­lommal a parancsnokság udvarán sétált. Ott tett-vett Farkas Pali bácsi is. Szabad idejében járt be gondnokos- kodni, egy fillért el nem fo­gadott volna érte. Havasi Ottó a zöldellő gyümölcsfák közé lépett, s letépett egy almát. Pali bácsi rávetette tekintetét, s megfedte. „Várd, amíg beérik a gyümölcs. s akkor mindannyiunké lesz!” — mondta csendesen. Halála után, a munkásőr­ség alakulásának huszadik évfordulója alkalmából ke­rült szóba a névválasztás. Nem volt vita egy pillanatig sem. Farkas Pál mellett dön­töttek, akit mindannyian tisz­teltek, szerettek és ismertek. Még ott az aláírása az irat­tárba most kerülő leveleken, fegyverét Sneider Imre. az Ipari Műszergyár berceli gyáregységének munkása vet­te át. Őrzi, simogatja, mint egvkor Farkas Pál. VAN A MUNKASÖR-PA- RANCSNOKSÄG udvarán né­hány fenyőfa. Egyik-másik satnyább talán, mint a tele­pítéstől eltelt évek fejlődése indokolná. Talán lehetne kü­lönb csemetéket hozatni, ta­lán a sok között, ezekre már szükség sem volna. A ba­lassagyarmati munkásőrök mégis locsolják, ásogatják törzse aljában a földet. Még műtrágyát is hoznak, hadd cseperedjenek a fiatal fe­nyők. Farkas Pál ültette eze­ket, s gondozta, amíg ereje bírta. Az utódoknak. hogy árnyat adjon az ifjúságnak. Ilyen volt ő, akinek emlé­két mélyen szívükbe vésték a munkásőrök. Sz. Gy. Három esztendő döntései között tallózva Manapság tanácstagi beszá­molókat tartanak Balassa­gyarmaton. Ennek kapcsán tallóztunk a legutóbbi válasz­tás óta eltelt három esztendő legfontosabb testületi dön­tései között A tanács 1975-ben foglal­kozott a közművelődés to­vábbfejlesztésével. Feladat­tervbe foglalták a tanácsi szervek tennivalóit, határoza­tot hoztak a közművelődési, személyi állomány javítására. Azóta két új előadó állt mun­kába a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban, az üze­mekben közművelődési felelű- sqk serénykednek. Ebben az esztendőben meg­kezdődött az egészségügyi integráció. Döntés született a lakossági szolgáltatások fej­lesztésére, AFIT, Patyolat, fodrászat, javítóhálózat kia­lakítására. A munkásság helyzetével és életkörülményeivel foglal­kozott a tanács 1975. decem­berében. Azóta több területen javult a helyzet. Sok munkás új lakást kapott, javultak a munkahelyi körülmények, a kulturális-szociális ellátott­ság, az egészségügyi ellátott­ság és a sportolási feltételek. Az ifjúsági törvény végre­hajtására készült intézkedési tervben foglalt feladatok meg­valósításának állásával 1976. szeptemberében foglalkozott a tanács. Azóta nevelési jel­legű feladatokkal egészítették ki az intézkedési tervet. Kö­zéppontba került a munkára nevelés szorgalmazása, az üzemek és iskolák kapcsolatá­nak erősítése A pályakezdő fiatalok munkahelyi körül­ményeit fokozottan figyelem­mel kísérik. Fórumokat szer­veztek a fiatalok jobb tájé­koztatására. Megtárgyalták ebben az esztendőben az egészségügyi alapellátás helyzetét és dön­tést hoztak egy városgazdál­kodási vállalat alapításáról. Tavaly ünnepelte százéves fennállását a városi tűzoltó­egyesület. A centenárium at­káiméból' tűzoltó-emlékérmet alapítottak. Az idén foglalkoztak a piac általános rendezési ter­vével, a Nyirjes rendezési ter­vével, a város környezetvé­delmi helyzetével. Felmérték a vendéglátó-vállalat helyi munkájának színvonalát. Ja­vasolták az Ipoly Szálló fel­újítását, a hűtőkapacitás fej­lesztését, az üdítő itallal való ellátás javítását. Megvitatták a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat és a Kőbányai Porcelángyár tele­pe dolgozói érdekében bizto­sított művelődési, egészség- ügyi, szociális jogok érvé­nyesülését. A végrehajtó bi­zottság megtárgyalta a város cigánylakosságának helyze­tét, gs a tennivalókat. Megál­lapították, hogy az utóbbi években jelentős javulás kö­vetkezett be az életkörülmé­nyeikben. Hangsúlyozták, hogy rövid idő alatt nem le­het évszázados, beidegzett rossz szokásokat megváltoztat­ni. A fentiek mellett még sok egyéb határozatot is hozott a tanács és a végrehajtó bizott­ság az utóbbi három eszten­dőben, amelyek Balassagyar­mat állampolgárai életének javítását szolgálják. A radiometer és A gép-, a műszeripar min­dig fontos ágát jelentette a szocialista népgazdaságnak, minthogy ezek jelentik a mi­nőségileg és mennyiségileg magasabb színvonalú termelés egyik előfeltételét. A szovjet gépgyártás és műszeripar ter­mékei az utóbbi évtizedben mind nagyobb számban jut­nak el nem csak a magyar ipar és mezőgazdaság terüle­tére. hanem az egészségügy, az oktatás, a művelődés szfé­ráiba is. Igaz, számuk ée így jelentőségük sem vetekedhet a gazdaságban használtakéval, de mégis jelen vannak, s ez­zel hozzájárulnak a minden­napi tennivalók eredményes teljesíiéséhez. Iskoláinkban, művelődési házainkban nsgvo’ob számban találhatók meg a jó minőségű és olcsó szovjet hanglemezek. Klasszikus és mai zeneszerzők műveit szóla'tátják meg köl­tők. írók műveit idézik, segí­tenek a szabad idő kulturált eltöltésében. a művészetek eredményesebb, mélvebb megismerésében, elsajátítá­sában. Az iskolai oktatásban a szovjet szemléltetőeszközöket főként a fizikaórákon láthat­juk. Ilyen például a szétszed­hető transzformátor, az állvá­nyos csengő, a radiomé*er. vrgy más szóval sugárzásmé­rő. A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépisko­lában mindhárom szemléltető­eszköz megtalálható. Ezek Kurinczi Béla fizika szakos tanár rendszeres bemutató­eszközei. A radiométer kivé­telével mindkettőt egy évvel ezelőtt szerezte be az iskola. — Egyszerű és nagyszerű szerkezet — mutatja a fizika­tanár a szétszedhető transzfor­mátort, s őszintén megvallva, első pillantásra nekem nem ez a véleményem. Aztán bemu­tatja, mit tud a masina. — Ugye, milyen jól szemlélteti a transzformátor működési elvét? Ugyanakkor alkalmas a váltakozó áramú ellenállá­sok mérésére, az elektromág­neses indukció bemutatáséra. Nagyon erőteljes, hatásos eszköz az oktatásban. Majd megmutatja a radio- métert. pici szerkentyű, tete­jén üveggömbbel. — Nagyszerűen mutatja — magyarázza Kurinczi Béla — a fény impulzusát, a fény kettős, ré'zecske- és hullám- természetét. A fény úgy vi­selkedik, mintha tömege len­ne. Nézze! S valóban: a fénvforrás kö­zelében az üvegbúrában e’he­lyez-tt pr"pel!er mozgásba kezd. s minél közelebb kerül a forráshoz, vagyis erőtelje­sebb impulzus éri, annál gyor­sabban forog. — összességében mi a vé­leménye ezekről az eszközök­ről? — Nagyon ügves, hasznos szerkezeteknek tartom őket. Jól használhatók a tananyag | Vállalati vetélkedő A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a Szovjetunió po­litikai, gazdasági, kulturális életének témaköréből vetél­kedőt rendeznek november 5- én 9 órától Balassagyarma­ton, a városi tanács díszter­mében. Ezen az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság 21 brigádja vesz részt. Előzetesen területi vetélkedőt bonyolítottak le Salgótarján­ban. Balassagyarmaton, Diós- jenőn. és Verőcemaroson, amelyen 97 brigád vett részt. A döntőn 31 ezer forint érté­kű jutalmat osztanak szét. A legjobb kollektívák jutalom- utat kapnak a Szovjetunióba. Bulgáriába és Csehszlovákiá­ba. Rádiót és könyvutalványt is lehet nyerni. A vetélkedő iránt élénk érdeklődés nyil­vánul meg. Kitüntetett esperes A békemozgalomban végzett eredményes munkásságáért a közelmúltban az Országos Bé­ketanács elismerő oklevelét kapta Garami Lajos, balassa­gyarmati evangélikus esperes. A kitüntetést ünnepélyes ke­retek között Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára adta át. Jelen voltak a me­gyei és a városi állami és nép­frontszervek képviselői. Új termék a biítorüzemböl Üj termékként kemping- szék-karfákat készít az Ipoly­vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bútorüzeme Balas­sagyarmaton. Eredményesen kooperálnak a Budapesti Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági üzemével. Az idén 250 ezer karfát készítenek, jövő­re viszont már 400 ezret. A kempingszékek különösen a nyugati piacokon kedveltek. November 5-én adják át Salgóbányán a Lovász József KISZ-vezetőképző iskolán az űj tornacsarnokot, melynek faszerkezetét 600 ezer forint értékben az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szállította. A dongahéjszer- kezetet akácból állították elő. A bútorüzemben továbbra Is gyártják a Palóc garnitúrákat. Az idén a 40 dolgozó 9 és fél millió forint termelési ér­téket állít elő. A faragásban különösen Kőszegi Attila és Ábel György jeleskedik. társai tanításában, remekül egészítik ki a főként NDK-beli, lengyel és magyar készítményekből álló szemléltetőeszköz-tárun­kat. Ugyanakkor rendkívül strapabírók. * Balassagyarmaton a kórház és a rendelőintézet közös gép­parkkal rendelkezik. Szovjet műszert a kórház kórszövet­tani osztálya haszrál. Az AT 4 típusú szövetbeágyazó ké­szüléket a múlt évben helyez­ték üzembe, s a laboratóriumi szövettani vizsgálatoknál, a szövetek parafinbeágyazásá- nál használják. A szakemberek elégedettek a készülékkel, nagy hasznát látják a kutatásban, a beteg­ségek feltárásában. A két in­tézmény közös javítórészle­gének dolgozói is elismerés­sel szóltak a készülékről. Ed­dig még semmi gondjuk nem volt vele, sem a garanciális idő alatt, sem azután. Mint írásunk elején jelez­tük, az egészségügy és a kul­túra területén ma még nem nagy számban használnak ná­lunk ■ szovjet készülékeket, szemléltetőeszközöket. Ehhez a megállapításhoz most a vé­gén az is hozzá kívánkozik: de azok. amelyeket használ­nak, alkalmaznak, maximáli­san megbízhatók és kitűnően ha záiba'óak m'nda gyógyá­szatban, mind az iskolai okta­tásban, közművelődésben. (Is) Kötöttáruk Balassagyarmatról Balassagyarmat ipari fejlődésének jelentős állomása volt a Budapesti Finomkötöttárugyár gyáregységének létrehozása. Több száz leány cs asszony talált magának munkalehetőséget Sokan korábban csak háztartási teendőket láttak el. így kez­detben a szalagszerű munka szokatlan volt számunkra. Ma már bátran ülnek a lányok, asszonyok a modern gépek mel­lé; Bartók Jánosné és társai a legkorszerűbb technikát is tökéletesen irányítják. Az üzem dolgozóinak keresete rendszeresen növekedik. Idén a teljesítménybérben dolgozóké 12,5 százalékkal, az alkal­mazottaké 7,9 százalékkal nőtt. A gyártott termékekből 2 millió 200 ezer rubel értéket jelent az az árumennyiség, amit a Szovjetunióba szállítanak. Szűcs Fercncné, Vincze Sándorné és a töbiek eddig beváltották ígéreteiket. (Kulcsár József képbeszámolója)

Next

/
Thumbnails
Contents