Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
Fenyők az udvarban OTT ÜLÜNK a parancsnokhelyettes tágas szobájában. Beszélgetünk, még egy-egy éle is elhangzik. De mindig visz- sza-visszatérünk Hozzá. Róla beszélgetünk az ünnepi előestén, a forradalom hatvanadik évfordulója előtt. Farkas Pálról, Pali bácsiról... — Szerény, becsületes embernek ismertem meg. Nem tudom, volt-e olyan valaki a környéken, aki ne szerette volna — mondja Goldperger István, aki az alapítástól tagja a munkásőrségnek, s ott volt Farkas Pál mellett is. Ki is volt hát Farkas Pál, akinek nevét a balassagyarmati munkásőregység felvette? Ha egy tőmondattal kellene megfogalmazni a választ, bizonyára sokan vágnák rá: remek ember! Előkerül a páncélszekrény gyomrából kusza betűkkel aláírt önéletrajza. A munkásőrök féltve őriznek mindent, ami emlékét idézi, személyével összefügg. Az önéletrajzban tömören írja magáról. hogy 1892-ben született, sokan voltak testvérek. Az első világháborúban hadifogságba került, majd 1918- ban Csitán lépett be a Vörös Hadseregbe. Harcolt a forradalomért a Bajkál-tó. Vlagyivosztok környékén. Hej, de sokszor mesélt ezekről a napokról a fiataloknak! Mert Pali bácsi imádta az ifjúságot. Nekik még talán azt is megbocsátotta, hogy néha türelmetlenek az élettel szemben, megfontolatlanok... Olvassuk az önéletrajzi sorokat, s személye úgy emelkedik egyre magasabbra előttünk, mintha ott lobogna képe valami áthatolhatatlan messzeségben. A magyarországi zaklatások elől Kanadába keveredett, ahol hamar kapcsolatot talált a muiikás- mozgalommal. Sárga könyvecskéjét Mészáros László parancsnokhelyettes mutatja. Még benne díszelegnek a pontos tagdíj- fizetésről tanúskodó juharleveles biléták is. Ügy írja: „1951-ben tértem haza.” Ez a haza végül is Balassagyarmatot jelentette. Itt élt 1975- ben bekövetkezett haláláig. Csak egy mondatban említette életrajzában ő maga, hogy harcolt a spanyol polgárháborúban Franco csapatai ellen, a legendás hírű Lukács tábornokkal. Egyszer sokat mesélt erről is. — A MOZIBAN a spanyolországi küzdelmekről szóló filmet játszottak. Itt voltunk benn, amikor Pali bácsi kipirosodva megérkezett a moziból, ahová nagyon szeretett járni. Kérdeztük, miért nem megy aludni már. S akkor hirtelen beszélőkedve támadt. Egész éjszaka pisszenni sem mertünk, igyekeztünk magunkba szippantani minden szavát. A tapasztalat, a kommunista harcos élettapasztalata lassan vált a balassagyarmati mun- kásőrök közös kincsévé — sorolja Mészáros László. Kokavecz Miklós, a kábelgyár munkása, munkásőre a fiatalabbak közé tartozik, de ő is jól ismerte Farkas Pált. Mi róla a véleménye, milyen emlékek maradtak meg benne? — Nagy tekintélye volt Pali bácsinak. Mi nagyon szerettük őt. Sohasem tudom elfelejteni nyugodtságát, bölcsességét — vélekedik róla. Havasi Ottó is szívesen emlékszik vissza az együtt töltött napokra. — Még a hetvenen felül is jött velünk együtt. Az ember szemébe szinte könny szökött, amint látta, hogy reszkető kezével, milyen erővel szorítja a fegyvert magához. .. Szigorú volt. Elsősorban önmagához, mert a többiektől csak így követelhetett. Meséli, hogy egyik alkalommal a parancsnokság udvarán sétált. Ott tett-vett Farkas Pali bácsi is. Szabad idejében járt be gondnokos- kodni, egy fillért el nem fogadott volna érte. Havasi Ottó a zöldellő gyümölcsfák közé lépett, s letépett egy almát. Pali bácsi rávetette tekintetét, s megfedte. „Várd, amíg beérik a gyümölcs. s akkor mindannyiunké lesz!” — mondta csendesen. Halála után, a munkásőrség alakulásának huszadik évfordulója alkalmából került szóba a névválasztás. Nem volt vita egy pillanatig sem. Farkas Pál mellett döntöttek, akit mindannyian tiszteltek, szerettek és ismertek. Még ott az aláírása az irattárba most kerülő leveleken, fegyverét Sneider Imre. az Ipari Műszergyár berceli gyáregységének munkása vette át. Őrzi, simogatja, mint egvkor Farkas Pál. VAN A MUNKASÖR-PA- RANCSNOKSÄG udvarán néhány fenyőfa. Egyik-másik satnyább talán, mint a telepítéstől eltelt évek fejlődése indokolná. Talán lehetne különb csemetéket hozatni, talán a sok között, ezekre már szükség sem volna. A balassagyarmati munkásőrök mégis locsolják, ásogatják törzse aljában a földet. Még műtrágyát is hoznak, hadd cseperedjenek a fiatal fenyők. Farkas Pál ültette ezeket, s gondozta, amíg ereje bírta. Az utódoknak. hogy árnyat adjon az ifjúságnak. Ilyen volt ő, akinek emlékét mélyen szívükbe vésték a munkásőrök. Sz. Gy. Három esztendő döntései között tallózva Manapság tanácstagi beszámolókat tartanak Balassagyarmaton. Ennek kapcsán tallóztunk a legutóbbi választás óta eltelt három esztendő legfontosabb testületi döntései között A tanács 1975-ben foglalkozott a közművelődés továbbfejlesztésével. Feladattervbe foglalták a tanácsi szervek tennivalóit, határozatot hoztak a közművelődési, személyi állomány javítására. Azóta két új előadó állt munkába a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, az üzemekben közművelődési felelű- sqk serénykednek. Ebben az esztendőben megkezdődött az egészségügyi integráció. Döntés született a lakossági szolgáltatások fejlesztésére, AFIT, Patyolat, fodrászat, javítóhálózat kialakítására. A munkásság helyzetével és életkörülményeivel foglalkozott a tanács 1975. decemberében. Azóta több területen javult a helyzet. Sok munkás új lakást kapott, javultak a munkahelyi körülmények, a kulturális-szociális ellátottság, az egészségügyi ellátottság és a sportolási feltételek. Az ifjúsági törvény végrehajtására készült intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának állásával 1976. szeptemberében foglalkozott a tanács. Azóta nevelési jellegű feladatokkal egészítették ki az intézkedési tervet. Középpontba került a munkára nevelés szorgalmazása, az üzemek és iskolák kapcsolatának erősítése A pályakezdő fiatalok munkahelyi körülményeit fokozottan figyelemmel kísérik. Fórumokat szerveztek a fiatalok jobb tájékoztatására. Megtárgyalták ebben az esztendőben az egészségügyi alapellátás helyzetét és döntést hoztak egy városgazdálkodási vállalat alapításáról. Tavaly ünnepelte százéves fennállását a városi tűzoltóegyesület. A centenárium atkáiméból' tűzoltó-emlékérmet alapítottak. Az idén foglalkoztak a piac általános rendezési tervével, a Nyirjes rendezési tervével, a város környezetvédelmi helyzetével. Felmérték a vendéglátó-vállalat helyi munkájának színvonalát. Javasolták az Ipoly Szálló felújítását, a hűtőkapacitás fejlesztését, az üdítő itallal való ellátás javítását. Megvitatták a Balassagyarmati Fémipari Vállalat és a Kőbányai Porcelángyár telepe dolgozói érdekében biztosított művelődési, egészség- ügyi, szociális jogok érvényesülését. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a város cigánylakosságának helyzetét, gs a tennivalókat. Megállapították, hogy az utóbbi években jelentős javulás következett be az életkörülményeikben. Hangsúlyozták, hogy rövid idő alatt nem lehet évszázados, beidegzett rossz szokásokat megváltoztatni. A fentiek mellett még sok egyéb határozatot is hozott a tanács és a végrehajtó bizottság az utóbbi három esztendőben, amelyek Balassagyarmat állampolgárai életének javítását szolgálják. A radiometer és A gép-, a műszeripar mindig fontos ágát jelentette a szocialista népgazdaságnak, minthogy ezek jelentik a minőségileg és mennyiségileg magasabb színvonalú termelés egyik előfeltételét. A szovjet gépgyártás és műszeripar termékei az utóbbi évtizedben mind nagyobb számban jutnak el nem csak a magyar ipar és mezőgazdaság területére. hanem az egészségügy, az oktatás, a művelődés szféráiba is. Igaz, számuk ée így jelentőségük sem vetekedhet a gazdaságban használtakéval, de mégis jelen vannak, s ezzel hozzájárulnak a mindennapi tennivalók eredményes teljesíiéséhez. Iskoláinkban, művelődési házainkban nsgvo’ob számban találhatók meg a jó minőségű és olcsó szovjet hanglemezek. Klasszikus és mai zeneszerzők műveit szóla'tátják meg költők. írók műveit idézik, segítenek a szabad idő kulturált eltöltésében. a művészetek eredményesebb, mélvebb megismerésében, elsajátításában. Az iskolai oktatásban a szovjet szemléltetőeszközöket főként a fizikaórákon láthatjuk. Ilyen például a szétszedhető transzformátor, az állványos csengő, a radiomé*er. vrgy más szóval sugárzásmérő. A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolában mindhárom szemléltetőeszköz megtalálható. Ezek Kurinczi Béla fizika szakos tanár rendszeres bemutatóeszközei. A radiométer kivételével mindkettőt egy évvel ezelőtt szerezte be az iskola. — Egyszerű és nagyszerű szerkezet — mutatja a fizikatanár a szétszedhető transzformátort, s őszintén megvallva, első pillantásra nekem nem ez a véleményem. Aztán bemutatja, mit tud a masina. — Ugye, milyen jól szemlélteti a transzformátor működési elvét? Ugyanakkor alkalmas a váltakozó áramú ellenállások mérésére, az elektromágneses indukció bemutatáséra. Nagyon erőteljes, hatásos eszköz az oktatásban. Majd megmutatja a radio- métert. pici szerkentyű, tetején üveggömbbel. — Nagyszerűen mutatja — magyarázza Kurinczi Béla — a fény impulzusát, a fény kettős, ré'zecske- és hullám- természetét. A fény úgy viselkedik, mintha tömege lenne. Nézze! S valóban: a fénvforrás közelében az üvegbúrában e’helyez-tt pr"pel!er mozgásba kezd. s minél közelebb kerül a forráshoz, vagyis erőteljesebb impulzus éri, annál gyorsabban forog. — összességében mi a véleménye ezekről az eszközökről? — Nagyon ügves, hasznos szerkezeteknek tartom őket. Jól használhatók a tananyag | Vállalati vetélkedő A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a Szovjetunió politikai, gazdasági, kulturális életének témaköréből vetélkedőt rendeznek november 5- én 9 órától Balassagyarmaton, a városi tanács dísztermében. Ezen az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 21 brigádja vesz részt. Előzetesen területi vetélkedőt bonyolítottak le Salgótarjánban. Balassagyarmaton, Diós- jenőn. és Verőcemaroson, amelyen 97 brigád vett részt. A döntőn 31 ezer forint értékű jutalmat osztanak szét. A legjobb kollektívák jutalom- utat kapnak a Szovjetunióba. Bulgáriába és Csehszlovákiába. Rádiót és könyvutalványt is lehet nyerni. A vetélkedő iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. Kitüntetett esperes A békemozgalomban végzett eredményes munkásságáért a közelmúltban az Országos Béketanács elismerő oklevelét kapta Garami Lajos, balassagyarmati evangélikus esperes. A kitüntetést ünnepélyes keretek között Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára adta át. Jelen voltak a megyei és a városi állami és népfrontszervek képviselői. Új termék a biítorüzemböl Üj termékként kemping- szék-karfákat készít az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bútorüzeme Balassagyarmaton. Eredményesen kooperálnak a Budapesti Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági üzemével. Az idén 250 ezer karfát készítenek, jövőre viszont már 400 ezret. A kempingszékek különösen a nyugati piacokon kedveltek. November 5-én adják át Salgóbányán a Lovász József KISZ-vezetőképző iskolán az űj tornacsarnokot, melynek faszerkezetét 600 ezer forint értékben az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szállította. A dongahéjszer- kezetet akácból állították elő. A bútorüzemben továbbra Is gyártják a Palóc garnitúrákat. Az idén a 40 dolgozó 9 és fél millió forint termelési értéket állít elő. A faragásban különösen Kőszegi Attila és Ábel György jeleskedik. társai tanításában, remekül egészítik ki a főként NDK-beli, lengyel és magyar készítményekből álló szemléltetőeszköz-tárunkat. Ugyanakkor rendkívül strapabírók. * Balassagyarmaton a kórház és a rendelőintézet közös gépparkkal rendelkezik. Szovjet műszert a kórház kórszövettani osztálya haszrál. Az AT 4 típusú szövetbeágyazó készüléket a múlt évben helyezték üzembe, s a laboratóriumi szövettani vizsgálatoknál, a szövetek parafinbeágyazásá- nál használják. A szakemberek elégedettek a készülékkel, nagy hasznát látják a kutatásban, a betegségek feltárásában. A két intézmény közös javítórészlegének dolgozói is elismeréssel szóltak a készülékről. Eddig még semmi gondjuk nem volt vele, sem a garanciális idő alatt, sem azután. Mint írásunk elején jeleztük, az egészségügy és a kultúra területén ma még nem nagy számban használnak nálunk ■ szovjet készülékeket, szemléltetőeszközöket. Ehhez a megállapításhoz most a végén az is hozzá kívánkozik: de azok. amelyeket használnak, alkalmaznak, maximálisan megbízhatók és kitűnően ha záiba'óak m'nda gyógyászatban, mind az iskolai oktatásban, közművelődésben. (Is) Kötöttáruk Balassagyarmatról Balassagyarmat ipari fejlődésének jelentős állomása volt a Budapesti Finomkötöttárugyár gyáregységének létrehozása. Több száz leány cs asszony talált magának munkalehetőséget Sokan korábban csak háztartási teendőket láttak el. így kezdetben a szalagszerű munka szokatlan volt számunkra. Ma már bátran ülnek a lányok, asszonyok a modern gépek mellé; Bartók Jánosné és társai a legkorszerűbb technikát is tökéletesen irányítják. Az üzem dolgozóinak keresete rendszeresen növekedik. Idén a teljesítménybérben dolgozóké 12,5 százalékkal, az alkalmazottaké 7,9 százalékkal nőtt. A gyártott termékekből 2 millió 200 ezer rubel értéket jelent az az árumennyiség, amit a Szovjetunióba szállítanak. Szűcs Fercncné, Vincze Sándorné és a töbiek eddig beváltották ígéreteiket. (Kulcsár József képbeszámolója)