Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

/ Állítások, cáfolatok, \ vélemények Szadat izraeli útja ütőn Izraeli hivatalos személyek csütörtökön „merő találgatás­nak” minősítették azokat a hírügynökségi jelentéseket, amelyek szerint Szadat és Begin tárgyalásain megállapo­dás jött volna létre a genfi értekezlet decemberi felújítá­sáról. Alaptalannak minősítették és visszautasították azt a Me­na hírügynökségtől származó hírt is, miszerint Izrael bele­egyezett volna abba, hogy egy közös arab küldöttség kereté­ben a PFSZ-t támogató is­mert palesztin személyiségek is részt vegyenek. A cáfolatok alapjául Dajan külügyminiszter szerdai sajtó- értekezletén elhangzott kije­lentései szolgálnak. Dajan egyrészt rámutatott, hogy mi­vel Szadat elnök ragaszkodik a genfi konferencia alapos előkészítéséhez, annak össze­hívása egyelőre nem sürgős. Márészt leszögezte, hogy sem­miféle változás nem történt Izraelnek a PFSZ genfi rész­vételével kapcsolatos állás­pontjában. A bejrúti lapok nagy ter­jedelemben foglalkoznak az egyiptomi elnök izraeli láto­gatása nyomán az arab világ­ban megindult politikai és diplomáciai mozgással. Az Asz Szafir című lap úgy tudja, hogy Líbia „mini-csúcstalál­kozóra" szóló hivatalos meg­hívást juttatott el Szíriának, Iraknak, Algériának, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaságnak, a PFSZ-nek és más palesztin szervezeteknek. A találkozót Tripoliban a legközelebbi napokra tervezik. Süketek párbeszéde Szadat egyiptomi elnök je- ruzsálemi tárgyalásait kom­mentálva a Moszkovszkaja Pravda című szovjet lap meg­állapítja: „A jeruzsálemi találkozó a süketek párbaszéde volt. A legfontosabb benne nem is az, amiről beszéltek, hanem az, amit elhallgattak. Szadat gon­dosan elkerülte hogy a kne- szetben elmondott beszédében megemlítse a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet, Begin lényegében ugyanezt tette, ki­jelentve ugvanakkor, hogy a felek a PFSZ elismerésének kérdését akadálynak tartják a békés rendezéshez vezető úton, s igyekeznek rnegke rülni azt. Más szóval csak ar­ról beszéltek, hogy miként találjanak különmegoldást az őket érintő kérdésekben." Schmidt lengyelországi látogatásai Ä hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán a Lengyel Tudományos Akadémián elő­adást tartott az enyhülésről. Beszédében Schmidt rámu­tatott: az enyhülés nem vég­cél abból a szempontból, hogy az ideológiai ellentéte­ket, az alapvető ellentmon­dásokat nem oldja fel, de megóvja a világot az atom­háborútól, és lehetővé teszi a békés együttműködést. Az előadás egyik fontos vonása volt, hogy a kancellár mél­tatta a lengyel és nyugatné­met történészeknek a tan­könyvekre vonatkozó közös ajánlásait, az ezek alapján kiadott első nyugatnémet tan­könyvet ugyanis élésen tá­madta az NSZK szélsőséges sajtója. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár csütörtökön reggel Piotr Jaroszewicz mi­niszterelnök kíséretében meg­tekintette Krakkó óvárosát, majd továbbutazott vidéki körútja következő állomására, Gdyniába. Itt megtekintette a lengyel hajóépítés fellegvárát, a Párizsi Kommün nevét vi­selő hajógyárat. A program szerint a vendég a délutánt Gdanskban töltötte, (MTI) A Lengyelországban tartózkodó Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja országjárása során Auschwitzba is ellátoga­tott. Képünkön: Schmidt beszédet mond az auschwitzi kon­centrációs tábor áldozatainak emlékművénél 2 NÖGRAD - 1977. november 25., péntek A kommentár az Izraeli rá­dió közléseire hivatkozva azt írja, hogy az egyiptomi elnök késznek mutatkozott a politi­kai és gazdasági kapcsolatok megteremtésére Izraellel, igyekszik „semlegesíteni” a PFSZ-t közre akar működni abban, hogy Izrael más arab államokkal is kétoldalú tár­gyalásokat folytathasson, s hajlandónak mutatkozott ar­ra, hogy elfogadja az izraeli katonai jelenlétet a Jordán folyó mentén. Ez Szadat zarándokújá­nak igazi tartalma. A szovjet lapok — mint a Szadat-látogatás idején — szerdán is terjedelmesen is­mertetik az arab államok ve­zetőinek véleményét az egyip­tomi elnök jeruzsálemi tár­gyalásairól. Magyar felszólalás az ENSZ-ben • Az ENSZ-közgyűlés közel- keleti vitáján szerdán felszó­lalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képyiselője. Rámutatott arra, hogy az arab országok és Izrael közötti konfliktus egyik fő kérdése az arab területek izraeli meg­szállása. — Az izraeli vezetők nyilatkozatai nem hagynak kétséget afelől, hogy nincs szándékukban visszavonni csapataikat 1967-es határaik mögé, éppen ellenkezőleg: ha­tékony lépéseket tettek e területek bekebelezésére. A magyar álláspont szerint a Közel-Keleten csak akkor ér­hető el tényleges béke, ha visszavonják az izraeli csa­patokat az 1967-ben meg­szállt területekről — mon­dotta. — A közel-keleti konflik­tus másik eleme — folytatta Hollai Imre nagykövet — a palesztin kérdés. Megfelelő megoldást jelentenének ebben a tekintetben az eltelt évek­ben elfogadott ENSZ-határo- zatok, helytelenítjük, .hogy ezeknek a határozatoknak a megvalósulását bizonyos ál­lamok megakadályozzák. Ugyanennyire helytelenítjük azokat a kísérleteket, ame­lyek — a genfi konferencia összehívását késleltetve — az arab népek megosztására tö­rekednek a palesztin képvise­let ügyében. i Ezután leszögezte, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan: a közel-keleti bé­kéhez vezető út a genfi kon­ferencia. Meggyőződésünk sze­rint a konfliktusnak a genfi konferencia megkerülésével történő rendezésére adott kü­lönféle biztosítékok és ígére­tek a valóságban különmeg- egyezésekhez vezetnek, és késleltetik az általános ren­dezést. A magyar ENSZ-nagy- követ végezetül hangoztatta, hogy kormányunk támogatja a közel-keleti rendezésről ok­tóber 1-én kiadott szovjet— amerikai nyilatkozatot. (MTI) Nacovescu Carternál James Carter, az Egyesült Államok elnöke szerdán fo­gadta Macovescu román kül­ügyminisztert, aki munkaláto­gatásra érkezett Washington­ba. A felek a találkozón átte­kintették a román—amerikai kapcsolatok állását és kifejez­ték érdekeltségüket ezek to­vábbfejlesztésére. A nemzetközi problémák át­tekintése során George Ma­covescu ismertette James Carter előtt Nicoláe Ceauses- cu elnök álláspontját a közel- keleti igazságos és tartós béke mielőbbi megteremtésének le­hetséges útjairól. A felek kifejezték készsé­güket, hogy aktívan hozzájá­ruljanak a közel-keleti konf­liktus politikai úton történi megoldásához. Energiacsomag karácsonyra Megkapni akarván az ener­giatörvények csomagját kará­csonyra, Jimmy Carter kelle­metlen meglepetésben részesí­tette majd egy tucatnyi kül­földi kollégáját: elhalasztotta nagy hanggal meghirdetett november végi körútját. Ami­vel legalábbis elérte, hogy immár nemcsak az amerikai belpolitika fordulatait árgus szemmel vizsgáló szakértők figyelik Carter kapitóliumi energiacsatáját és azt, meny­nyi tekintéllyel kerül ki be­lőle, hanem a szélesebb világ­közvélemény is. Az viszont erősen kérdéses, hogy a kül­földi utazás elhalasztása meg­hatja-e a kongresszus két há­zának tagjait. SZÓNOKI ÁLTALÁNOSSÁGOK A nagy kérdés most az, hogy mennyi marad meg Car­ter áprilisban, előterjesztett energiatörvény-csomagjá­ból, miután a képviselőház és a szenátus többször szétszed­te és a maga szája íze sze­rint összerakta, hogy végül a két ház erősen eltérő változa­tát keserves csatában egyez­tetve, a törvénykomplexumot aláírásra prezentálják az el­nöknek. Amint legutóbbi te­levíziós beszédében Carter — nyilvánvalóan a kongresszust figyelmeztetve — nyomaték­kai hangsúlyozta, hogy akkor írja alá a törvényeket (az energiacsomag öt törvényter­vezetből áll), ha három „alap­vető feltételt” sikerült bizto­sítani a kongresszusi átformá­lás nyomán is. A három mérce, amellyel Carter a törvénycsomagot megmérni óhajtja, persze szó- nokian általános: legyen a tör­vény kiegyensúlyozott, tehát az energiafogyasztók se ve­szítsenek sokat, és a termelők se érjenek el csillagászati pro­fitokat; egyaránt szolgálja az energiatartalékok megőrzését és új energiaforrások feltárá­sát; és ne terhelje meg túl­zottan az amúgy is súlyosan deficites szövetségi költségve­tést. Ezek a carteri általánossá­gok — miként maga a kong­resszusi csata is — jelzik a célt: olymódon átalakítani az amerikai energiafogyasztási szokásokat, hogy az ország ri­asztóan növekvő olajimportja csökkenthető legyen és ebben az átalakításban megteremte­ni a szerteágazó érdekek össz­hangját. A 435 képviselőt és a 100 szenátort, hónapokkal ezelőtt „kezelésije vették” az üzleti érdekeltségek lobbystái, akik pontosan tudják, hogy az energiaárszint, a fogyasz­táscsökkentő adók és a többi szabályozás minden centje milliárdokat vesz ki egyesek zsebéből és tesz bele a má­sokéba. KÉT DOLLÁR A PLAFON Az elnöki javaslat például 1,75 dollárban szabná meg ezer köblábnyi földgáz árát (ez volna a plafon), a képvi­selőház ebbe belement a szenátus viszont az új föltá­rások árellenőrzését teljesen megszüntetné. A jelenleei pla­fon 1,47 dollár, tehát a feltá­rok már az elnöki javaslaton is keresnének, s a két ház egyeztető bizottsága pillanat­nyilag a kétdolláros plafon közelében jár, amit — a cso­mag e részét — a Fehér Ház egyelőre megvétózni ígért. Az olajtermelésnél új adó­kat akarnak kivetni, amit más eszközökkel kompenzálnának a fogyasztóknak. A benzin­árak ilymódon az elkövetke­ző három évben fokozatosan érnék el a nyugat-európai szintet, ami egyfelől igazán elegendő ösztönzést adna az Egyesült Államokon belüli olajfeltárásnak és -kutatás­nak, másfelől rákényszerítené az autóipart a benzinpazarló típusok módosítására. Ehhez járulna még a kedvezőtlen fogyasztású, „benzinzabáló” kocsik további adóval való büntetése, vagy a fokozatosan érvénybe lépő gyártási tila­lom. Carter ugyan szerette volna a nagykocsik pótadóját közvetlenül visszatéríteni kis- fogyasztású kiskocsik vásár­lóinak, (adókedvezménnyel), ezt a tervet azonban a két ház — az autóipar nyomásá­ra — elvetette. (Hiszen ez a külföldi kocsikat tenné még vonzóbbá). A csomag rész« még olyan pótadók és adó- kedvezmények rendszere, amely ösztönzi az üzemeket a szén fokozottabb felhaszná­lására, a lakóházak tulajdo­nosait az energiaőrző szigete­lés bevezetésére. EGYSZERRE MINDENT Mivel az olaj ipar''a min­denképpen bekövetkező ár­szintemelkedésben nagy le­hetőséget szimatolt, nemcsak a carteri programba beleülő új feltárások ösztönző árait akarja megszerezni, hanem a már meglevő olaj- és föld­gázforrások minden órkont* rolljától is meg akar szaba­dulni. Vagyis az olajtöke egyszerre akar mindent: új árszabás; lehetőségeket és profitjai kisebb megadóztatá­sát (amit az új energiaforrá­sok keresésével indokolnak.) Carter és a két ház liberáli­sai ennek elkerülését ígérik, az elnök egy ingerült pillana­tában kirohant az olajtöke ellen, csakhogy a szenátusban kulcsszerepet tölt be az ener­giacsomag összeállításában a pénzügyi bizottság feje, Rus­sell Long louisianai szenátor, aki történetesen több milliós olaj részvénycsomag tulajdono­Az amerikai fizetési mér­leget rettenetesen megterhe­lő, évi 45 milliárd dolláros olajimport csökkentése olyan érv, amely elnököt és kong­resszust egyaránt valamilyen törvénycsomag összetákolá- sára kényszeríti. A részletek azonban perdöntőek, hiszen nemcsak Carter kapja a bel­politikai győzelem, vagy ve­reség csomagját karácsonyra, hanem 220 millió amerikai számára dől el a mostani vi­ták során: mennyivel többet fizet ezután benzinért, „ vil­lanyáramért, és egyáltalán < mindenért, ami a modern életben az olajtermékek fel- használásával készül. Avar János etek 0 2 ti SS ti ti < a salgótarjáni LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN 1977. november 17-től amelyre minden érdeklődőt szeretettel meghívunk. A lakástextilosztály ajánlata Egyes (paplanos és dunnás) ÁGYNEMŰ-GARNITÜRÁK 20 % árengedménnyel. Többek között: Amszterdam 3 és fél széles dunnával 495 Ft helyett 396 Ft Agrigentó 3 és fél „ „ 325 Ft „ 260 FÍ' Agna tükrös paplannal 352 Ft „ 282 Ft Dalina paplangarnitúra 489 Ft .. 391 Ft Kérjük, tekintse, meg a TAKAROK, PAPLANOK, FROT- TIRTÖRÜLKÖZÖK, ASZTALTERÍTŐK, FÜGGÖNYÖK nagy VÁLASZTÉKÁT November 24-től TERÍTÉSI BEMUTATÓ az I. emeleten. \

Next

/
Thumbnails
Contents