Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
Egy plusz három EAJÖIU NI — Vállaltak-e mások is az osztályból a falujukban, munkahelyükön közművelődési munkát? — Klubvezetést néhányan. A szomszédban, Örhalomban Hegedűs Zoli függetlenített népművelő lett. Lehet, hogy majd később többen is csinálnak hasonlót, hasznosítják folytatás — Komolyabb folytatásra, népművelői pályára nem gon' Ódon hangulatú épület fa- ka áll legtávolabb tőlem, de Ez egy 500 lakosú faluban talán virít a piros postaláda Csi- igyekszem jól elvégezni, amit Ián nem is rossz. Természete- táron. Az egyszemélyes hiva- kell. Nincs nagy forgalom, sen a gyerekek és a fiatalok tálban a kis ablak mögött csi- úgyhogy nem nehéz. járnak legsűrűbben, nos fiatal lány ül. Láthatóan Az már kiderült, hogy Anna _ A Balassiban mennyire nem „dühöng a forgalom” nagyon fiatal. Vajon ezzel az készítettek fel benneteket a már a kora délutáni órákban, életkorral, kislányos alkatával népművelői feladatokra? így nem tartjuk fel nagyon nem nehéz ellátni ezeket a _ gok okosat tanultunk, Csábi Annát, amikor a község feladatokat? Ráadásul még szerettem nagyon ezeket az kulturális életéről érdeklőd- idevalósi is, amiről az juthat órákat. Tanított dr. Kecskémévé bekopogunk. Nem, nincs eszünkbe, hogy senki sem fby Gyuláné is _ így a gyae bben tévedés: az ifjú „posta- próféta a saját hazájában... A korlati résszel is megismerked- mesternő” jelenleg a művelő- fiatalok segítik-e, hogy legyen tünk Egy dolgot hiányoltunk: dési feladatok irányítója a valamilyen kulturális mozgás, szerettünk volna nyáron szakfaluban. Hogyan is kezdődött élet a kisközségben. Eltűnő- mai gyakorlatot tölteni, ez? dik a kérdésen. — Végső soron a tisztelet- — Ügy érzem, a fiatalok ídíjért végzett munkához van többségével jól kijövök, elfo- képesítésem, a főálláshoz nincs gadnak. Valószínűleg ők is — magyarázza mosolyogva. — úgy vannak ezzel, ahogy én Tavaly végeztem a balassa- voltam gimnazista koromban: gyarmati Balassi Gimnázium- voltak barátnőim, programjában a népművelés fakultatív im Balassagyarmaton, de jó tagozaton. Az ifjúsági klub hazajönni mégis Csitárra. A irányítását már harmadikos klubtagság — a törzsgárda koromban elvállaltam, a mintegy húszfőnyi — vegyes .. . , „. könyvtárat negyedikben vet- összetételű. Vannak köztük a tem át. Amikor a postahivatal termelőszövetkezeti tagok, nelKU1 nagym... vezetője elment szülési sza- ipari tanulók, gimnazisták, fi- badságra, én pedig éppen le- atal szakmunkások. Hét vége- érettségiztem, felvettek a he- ken jövünk össze, igyekszünk doltál? lyére szerződéssel. A műve- valami programot is szervez- — Két év hosszú idő — lődési ház tiszteletdíjas igaz- ni. A diszkó megy legjobban, addig még előreláthatólag a gatását azzal ajánlották, hogy voltak sportvetélkedők. Van postán maradok. Hogy utána úgyis ilyen jellegű középisko- egy irodalmi színpadunk — mi lesz? A továbbtanulásban a lát végeztél... főleg alkalmi műsorokkal sze- földrajz-népművelés szak ér„ . , , t , _ repel. A művelődési házba el- dekelne. — Szóval így alakult ez az a Déryné Színház. Heten- — Búcsúzóul egy kérdést egy plusz három, munkakor... tg egyszerj vasárnap van mo- még feltennék: mi a helyzet a Melyik a legkedvesebb. zielőadás — ez lehetne több- postán mérhető kulturális ér— A művelődési ház veze- szőr is, igény lenne rá! deklődéssel, az újságok, folyótése! Igaz, csak pár hónapja — A könyvtári munkát egy iratok járatásával, a rádió- és csinálom. Korábban Papp Fe- éve csinálod. Ott milyen a tévé-előfizetők táborával? rencné pedagógus és férje vál- forgalom? — Nemrégiben a kézbesítőlalták ezt, amióta itt laknak. — Azt látni kellene, mi van vei közösen éppen ezt vizsgál- Most is szívesen segít min- ptt... Pakolok, pakolok — a tűk, számlálgattuk. Rádiója denben, de örömmel adta át, hely nagyon kicsi, a könyvek szinte mindenkinek van, a tómért van munkája elég az is- nem témakörönként, hanem vé is sok. Napilap talán tíz kólában. A klubot és a könyv- névsorba voltak rakva. Je- házhoz nem jár csak. Jó kis- tárat is szeretem. Talán ép- lenleg 250 olvasóm van — fe- község Csitár... pen a főállásom, a postai mun- lerészt rendszeres látogatók, G. Kiss Magdolna A jövő felevíziója, a televízió jövője ' A színes televíziót miden megnyeréséért. Nyilvánvaló a után alig-alig vehető ki a elbűvölő adottságával együtt tökéletes sikert egyikük sem kép. Egy másik mos't kísérle. majdnem ugyanakkor talál- érte el. A Videó-kazetta ma tezés alatt álló rendszer át- ták fel, mint a fekete-fehé- is inkább kuriózum maradt, látszó műanyag szalagra rög- ret. A színeket sugárzó és mint megszokott és bevált zíti az adást, hologrammá felfogó rendszereket érdemeik- otthoni technikai segédesz- alakítja át, majd színes képkel és hátrányaikkal a szak- köz. pé dolgozza fel. Ám erre sem sajtó vitatta és vitatja azóta Már megjelentek a Video- várhat nagy jövő. Az ok: a is. Könyvek jelentek meg, lemezek is, amelyek, akár- horribilis árak..., kis elektronikus anekdoták csak a közönséges hangleme- Egyre divatosabb az úgy- arról, hogy a különböző szisz- zek, megfelelő „lejátszóra” nevezett kábelen közvetített témáknak mi az előnye, hát- téve, fölidézik nagyon is pon- műsorok megtekintése. Itt ránya... Felbukkant a meg- tosan — a lézernél is fino- egy központból szórják a állapítás — két azonos szín- mabb sugarak közvetítésével műsort, különféle kábeleken nel sohasem lehet találkoz- — az előre felvett látványos- így az illető megrendelheti ni... A franciák a Secam- ságot. A kép minősége nagy- az adást, természetesen nem rendszert egyszerűen Ameri- szerű, de a lemez túl gyorsan kis előfizetési díj ellenében, ka-ellenes európai társulás- kopik, már néhány lejátszás Nemlaha György nak nevezik, a Pal-rendszert luxuskiadásnak... Persze, ez csak tréfa. Minden rendszernek megvan a maga előnye és a maga hátránya. A színes televízió tulajdonképpen jobban közelít a valósághoz, teljesebb képet ad a valóságról, mint a fekete-fehér. A színek hű visszaadásától a következő lépés a valóság teljes megközelítéséhez egyelőre az elméletben létező háromdimenziós televíziózás. És mivel a hír április 1-én látott napvilágot, mindenki tréfának gondolta. Pedig nem volt az. Ez alkalommal sikerült először a dolgok térbeli helyzetét valóságosan közvetítő adásrendszert kidolgozni. Az ilyenfajta televízió nagyon is komplikált, részben a háromdimenziós fényképeknél, a monográfiánál szerzett tapasztalatokra támaszkodik. Persze, azért addig még nagyon sok részletkérdést tisztázni kell. Ennek ellenére a szakemberek nagyon is bíznak abban, hogy az eddigi tévéképernyő a jövőben hamarosan átalakul. A tévénézők sok adást szívesen megnéznének újra. Ez azonban egyenlőre csak a tévéállomások jóindulatától függ. A Videon-kazetta megjelentetése, atnely nagyon is hasonlít a magnókazettához, hatalmas lelkesedést keltett a gyártók körében, és valamivel kisebbet a fogyasztók között. Valóban lehetővé vált a képernyőn bemutatott adás otthoni rögzítése, és a látottak meglehetősen hű felidézése. A Video-magnetofonok lehetővé tették a hang és a kép egyidejű rögzítését. Egyszerre hét, illetve nyolc rivális Videó-kazetta cég versenyzett a vásárlók kegyének 99 Remete Lá§zTő Magyar írók a Nagy Októberről (7) 1918 végén vetette papírra Móricz ZSig- mond gyűjteményes kötetekben már sokszor megjelent Kis- Samu Jóska című megrendítő és felemelő elbeszélését, amelyben a fronton az egymás lemészárlására küldött orosz és magyar parasztkatona egymásra találását, szavak váltása nélkül is kölcsönös emberi megértését, megbékélését jelenítette meg. Ugyancsak ekkor oldódott fel a máskor soviniszta hangokat hallató Szabó Dezső is, hogy a Pesti Napló 1917. december 11-i száma részére a magyar és orosz pa- raszkatona sorsának teljes azonosságát igazoló A fül című 6 AeShimfs affijW * zászlósból lett orosz fővezér ben annyiszor csalódott Móra Ferenc ekkor látja meg és mondja ki Gyula, a kiváló prózaíró a főszerkesztése alatti Szegedi Déli Hírlapban ugyanazon Napló 1917 karácsonyi számá- napon Üj J ban, hogy a nép, ha van ereje hozzá, el tudja igazítani sorsát: „Mintha csakugyan angyalok szárnya suhogna a beI .„Jiv 1 gyermeke. Utálja és bűnnek mondja a háborút és megmásíthatatlan békeakaratát hovatovább rá is tudja kényszeríteni a világra. Honnan van ez a hallatlan erkölcsi diadala ennek a muzsikkormánynak, hogy az egész világ csak reá figyel? Onnan van, hogy ezek az egyszerű munkások, parasztok és katonák minden diplomáciánál hamarabb jöttek rá, hogy mi kell a világnak. Mert mindig az egyszerű és szegény emberek voltak azok, akik belelökték a világba az új jelszót, amitől ez a sárteke másfelé kezdett forogni... A háborútól való iszonyat, az' erőszakos hódítás gondolata nélkül való nyílt diplomácia, szóval a modern pacifizmus alkotja ennek az új orosz demokráciának a lelkét. És [ úgy érezzük, hogy a világ ! legszörnyűbb háborújából ter- j mészetszerűleg fog megszület- 5 ni az új demokrácia, amely- i nek többé semmisem állhatja útját”. A tulajdonrendszerre épülő hatalom azonban tartósan nem viselhette el a szomszéd országban győzelmes szocialista forradalom dicsőítését, a annál kevésbé, hiszen novem- a bér közepétől már sokasodtak annak jelei, hogy árkok fölött, a béke sohasem volt közelebb, mint ezekben az ünnepi órákban... Nem, demokrácia címen "usy az orosz megjelent vezércikkében: forradalom példája Magyardemokrácia! Ez a forradal- országon is, kiváltképp a mi szó, amelyért valaha Pe- munkásság koreben, rendkitőfink elesett, ma világszerte jul erős visszhangra tatait, ntiinn útlevél miniszteri tár- es egyre többen ismertek fel, fagyott ablakokon és a lövész- ... h évvel ez- h°gy a breszt-litovszki béke~ efőtí derJokráda voirha " tárgyalásokra készülő németmágnás lekezelt zsidó bérlő- osztrak-magyar köröknek - ... .... . jével, minek nevezzük azt, f®nn®r? hangoztatott fogadkonem az államférfiak, se a hogy a breszt-litovszki békeasz- zásaikkal ellentétben - eszük nagy hadvezérek szavából, tai alatt az osztrák diplomata agában sincs komolyan venni vagy kezéből kapja Európa a iakkcipője rugdalja a muzsik a. területrablás és hadikárpótbékét: negyedfél esztendő bor- saros csizmáját és a bajor ^as nélküli megegyezés prog- zalmai, kiábrándulásai, gaz- herceg lefotograf áltat ja magát ramjat. „A magyar sajtó szo- tettei, az emberiség közös egy nővel, aki Szibériában morú valóságra ébredt: ami- gyalázata, negyvenegy hónap elszokott a fűző viselésétől?.., kor, megindulnak az orosz bé- minden napjának és minden Figyeljünk arra az új demok- «^tárgyalások, az országban a órájának véres emlékei, sok ráciára, amivel az orosz bol- reakciós cenzúra dühöng.. millió behorpadt sír, sok mii- seviki forradalom kiverte a "t°st, amikor a demokrata lió mankó kopogása hozza régi világ fenekét. Tudjuk j°í8Z“!fga*. fognak kezet közelebb, közelebb... Nincs jól, ez nem az a demokrácia, békedelegátusaink, őszinte többé se gonoszság, se ostoba- amelyet nyomban a francia a magyar lapokból nem ság, se gyávaság, se eszeve- forradalom után kisajátított ^3shftnak a delegátusok, szett gőg, se hatalmi téboly, magának a burzsoázia. Abból az lgazl. t.ukre _az’ mégnaCÍOnaSZeréb°ly’ &£ Ä“ "SSSSS ™äÄt nyakába éS elver- 355 minden végül kirobbanjon az 1914—i be^ ^0-i szamában. Móránál is élesebben fogai- nagy világkatasztrófába. A cenzúra még könyörtelen ijiazta meg a sokakban ka- Ez a mai orosz forradalom nebb ,volt> miután a magyar a vértől való undorodásnak a munkásság a szovjet állam Vargó gondolatokat Színi drága föld, szülőhazám- Zászlók a térkénen nak földje...” — érkeznek az r éteren át a szívet bizseregtető dallamok, majd Sánta Edit bemondónő hangja hallatszik: „Itt Moszkva, Moszkva beszél!” S a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása megkezdődik. — Mi a mai főmflsor? — kérdem Jurij Rogovot, a maItt Moszkva, Moszkva beszél! horthysta Magyarországnak fedezni rajta Salgótarján, Á második világháború ideje alatt változott a magyar nyelvű adások tartalma. A harctéri helyzetet mutatták be, a Szovjetunió kül- és belpolitikáját, küzdelmét a fasiszta területrablókkal szemben, s jelentős helyet kapott a horthysta politika leleplezése is. Ebben az időben Magyarországon szigorúan bűn. gyár osztály helyettes vezető- Rövid időmúIvT az ^gybátony nevét ií A pák- tették a Moszkvai Rádió hallgatását. S, hogy mégis ott ültek a készülékek mellett, számtalan eset bizonyítja. Néhány éve dr. Névai László jogász mesélte el, hogy ami?et’ A .n^olcablk emeleti szer- e]^g szerkesztő Hajdú Pál, s saméta között ezúttal nincs kesztosegi szoba ajtajara mu- az ejsQ bemondó Hochfelder nógrádi. I Engedélyt kapok, tat, ahonnan az egesz heti jr^n munkához látott, s 1932. hogy tallózzam a nyilvántar- program leolvasható. Szov- november 2-án a Moszkvai tásban, mert minden levelejetumó rádióképekben Rádió megkezdte magyar zőt számon tartanak. Szeren- . , . - -- , mondja s hozzáteszi hogy nyelvű adását. Az alkotó kol- esés a kezem, egy kartonon kor 1942-ben átállt a belorusz nagyon kedvelt, legalább is a lektíva azután hamarosan bő- Szabó Anna neve áll. Címe: Pa,PÁzan°kbo?’ halálhírét köl- hallgatok levelei erről tanús- vült A harmincas, negyvenes Salgótarján, Postafiók 367. tottek; Fflfege azonbanmas- kodnak. Lukácsi Gyula, az években a stáb tagja lett Egy térképet kért a Szovjet- "aP laYelet kapott a moszk egyik torzstag, fordító szór- többek között Zalka Máté, unióról. Mások élményeikről al ,a<?as egyik hallgatójától, galmasan „kalapal az írógé- Bokányi Dezsőj dr. Münnich számolnak be, érdeklődnek a a^yben közöltek, hogy pen, az oiosz szöveget ülteti perenCi Illés Béla, Hidas műsorban hallottakról, kíván- e ben van-' at magyarra. Antal, Varga József, Mada- ságaikat közük, vagy csak A Pjatnyickaja utcai rádió Gyerekek, van olya_n rász Emil, Gábor Andor, egyszerűen üdvözlőlapot kül- székházból ma a Szovjetunió szó, hogy radiokémia. úti Bebrits Lajos vezette a „Vá- denek. Több ezren ragadnak és hazánk barátságát erősí- fel a tejet. Mar hyui e°y laszolunk hallgatóinknak” ro- tollat, s írnak rendszeresen tik, propagálják. Galina Polvaskos szoba kötetért, amikor vatot, hiszen a világ első szó- az osztálynak. Mintha egy jakova, Cserjés László, s a ... masiK végéről mono- cialjsta országának életét, fej- nagy család lenne a rádió és többiek jelentős szerepet töl jski — Jrersze, 3. sugcirKcmici! lődését 1-------------------------------------------- ~ u*»ni— _ i—^z_ ' . < , — Köszönöm — mondja, s bemutató magyar a hallgatóság. , . . ... , ,. nyelvű adást sokan hallgatták mar ír is tovább, mert a stu- otthonukban, pincékben, dióban hamarosan szükség bőkben s a lesz a kéziratra. (Szovjetunióval erleveleiket a tenek be e barátság ápolásá— A Moszkvában járó ban‘ magyarok, hallgatóink ellátó- Tizenhét baráti körünk gatnak hozzánk. A minap egy van Magyarországon. Rend— Ez a mi kuckónk! — zői”vasutá^nlT*kaposvári csoportnak sikerült szeresen találkoznak, közös mutat körbe Vagyim Guszev, ahatfrnnE “ t elintézni, hogy a Csillagvá- f.ltí.elJ!zervezn,e.k> melynek hárman dolgoznak itt, s nagyőzi megválaszolni a Ma. ti az osztályvezető, KUI Uc VdgyiIIl Ijruszev, ~ Vi □ f á rnn Tr 2. • Cilii telíti, iívjgy ct V-^oiiAdg v cl— . .. , ... • , az osztáiy ^ ^zetője. Tizen- kedveIt> Dina Mundrova nem r°sba^ bejuthassak , - emlí- a°^sSnió ^eSe, kultúrája áll — újságolja az osztályvezető. Kezében egy meghívó, a pécsiek invitálják legfrissebb rendezvényükre. ponta két alkalommal jelent- gyaíorszásról"érkező’ “levele egyébként a második viláS- keznek rövid- és középhullá- országról erxezo levele- háborúban járt hazánkban, s mon. Nemrégiben ünnepelték ‘ _ Dalnoki Miklós Bélát tárgyaa magyar adás születésének — A mai posta tesz lásaira tolmácsként kísérte. 45. évfordulóját. Históriájuk elém’ V. Guszev néhány tucat (Sőt, a „Honfoglalás” című történelemkönyvbe kívánko- borítékot. — Hátha talál ben- filmben saját szerepének el- ban ^ k"u'11 zó, egyik-másik részletével ne nógrádit is. játszására kérték fel. Csak az m_es rövidhullámra J....... . . . , , nógrádit . '“‘r“?,“1“ m-es rövidhullámra állítom, találkozni is a lapokon. A falon Magyarerszag tér- volt a kivansaga: léptessék Tizenkilenc óra S a szignál — Hogyan kezdődött? képe. Parányi zászlók jelzik, elő a filmben, mert, hogy utdn felhangzik- Itt Moszk — Kun Béla kezdeményez- mely településekről levelez- nézne ki egy ritkuló hajú va Mosdva beszél!” hogy hasznos lenne egy nek a Moszkvai Rádió ma- hadnagy? Óhaja teljesült, így ’ te, magyar nyelvű adás, amely a gyár nyelvű osztályával. Fel- lett őrnagy belőle). Szabó Gyula elé terjesztett területrabló békediktátum elleni tiltakozásként 1918. január 18—21. között országos politikai sztrájkját lefolytatta. A kormány meghirdette a „bolse- viki eszmék” magyarországi „eltaposását”. A központi hatalmak küldötteinek breszt-litovszki magatartása ellen azonban az egyik negyvennyolcas párti ellenzéki képviselő, Holló Lajos ugyancsak szót emelt: „Nekünk nem győzelmes béke kell” — hangoztatta, kiváltva a parlament háborúspárti többségének felzúdulását. Móra Ferenc a maga szelíden gúnyoros modorában viszont egy egész nép érzéseit kifejezve a Szegedi Napló hasábjain (1918. január 18.) ígv vette védelmébe a „renitens” képviselőit: „Nemzeti törtéJ nelmünknek valóban van egy fejezete, amely a tankönyvekben ezt a címet viseli: a rabló kalandozások kora. Az tartott egészen Szent Istvánig és valóban teli volt daliás dicsőséggel, de ugyan ráfizettünk: Ha egy kicsit tovább tart, hírmondó sem marad belőlünk, mert a többi Európa úgy ver bennünket agyon, mint a dúJ vadakat. Ezért vetett véget irgalmatlan keménységgel a hadi dicsőségnek Géza feiede- lem és kegyes István. Leültették a szilaj ősöket a béke terített asztalához, ahol a világ minden nemzetei elférnek. Háborús uszítok ugvan akkor is voltak, de a pacifista uralkodók szépszerével elintézték őket: kit négvfelé vágattak, kit csak kétfelé. És a történelem ezt a véres pacifizmust igazolta: azért van ma Magyarország, mert akkor békét kötöttünk Európával, mégpedig nem éppen győzelmes békét”, (Folytatjuk) t
