Nógrád. 1977. november (33. évfolyam. 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
„Akariuk mind a négyet...” A Mátia alján, kis házb Jó tíz esztendővel ezelőtt egy fiú és egy lány összeismerkedett Gödöllőn. Mindketten az egyetem hallgatói voltak. Egyikük, Sárándi Veronika az ország nyugati részéből, Győr megyéből érkezett. A másik, Szinyei András, a dim- bes-dombos Nógrádból ment tanulni Gödöllőre. Megszerették egymást és. a diplomaosztás után házasságot kötöttek. Agrármérnökként végzett mind a kettő. Megfe^- lelő állást, hozzávaló lakást a Komárom megyei Somodorpusztán találtak. Állami gazdaságban dolgoztak. Szinyei András a növénytermesztésben, a feleség először a baromfitelep. utána a sertéstelep vezetőjeként. Szép munka. sok-sok tennivaló. Aztán jöttek a gyerekek és a házaspár úgy döntött, jobb lesz valamelyik szülő közelében... ’ Kapóra jött, hogy a mátra- mindszenti termelőszövetkezetben mezőgazdasági szakembereket kerestek. Örömmel jöttek, hisz a férj hazaérkezett. Mátramindszenten a falu szélén áll a sárgafalú ház, amelyben a. Szinyei család lakik. A közös gazdaság bocsátotta rendelkezésükre. A fiatalasszony körbemutat: — Nem rossz. Csak a négy gyerek mellett nekünk már több gyereket akarnak, kicsi. Másfél szoba. A kiseb- _ ]yiind a ketten sokgyere- bik a gyerekeké. Emeletes kes> boldog családból valók ágyat, vettünk. Azon kettő el- vagyunk. A férjemnek fér. Vera a legnagyobb, saját testvére, nekem három Édesapa segítségére is szükség van a családban. Ezúttal az öltöztetésnél serénykedik... zaáságkötés előtt határozták el jem főállattenyésztő, jár Gö- a férjével, hogy nagy családot, döllőre szakmérnökire. Abból is ragad rám valami. Sajnos, csalt valami. Mert az lenne a jó, ha én is elvégezhetném a négy szakmérnökit. Falun nehezebb _______, ______ ______ van. nincs bölcsőde, napközi, közh everőt kapott, Viktória a jvii a gyerekeinket tudatosan, étkeztetés. Minden nap főzök, legkisebb még a kiságy lakó- és örömmel vállaltuk. A négy vásárolni rendszerint Salgótar. ja. A nagy szobába tettük 'a televíziót, a könyveket, lemezjátszót. Ebben a fiókban vannak a gyerekeknek a társasjátékok. Ha előveszik, rakosgatják. Egy kis csönd, nyugalom van addig a házban. közül egyik sem született letlenül... ★ Szinyedmét faggatom, nagy jánban szoktam, egy hétre előre megveszem a húst, szalámit. Mirelit, konzerv, a tej, kenyér az itteni boltban is kiesés-e munkáiábóil a evere megVan' E®renlőre nem is Kiesés e munKajaooii a gyér©- merek arra gondolni, mi lesz, kék mellett toltott idő. A leg- ha viktória is óvodás k^ba kerül. A többi három hol ebé, ... -- _ ... , j. del? Megannyi gond. Sokszor isszuk volt otthon. Megszületett a olyan kell egy hat_ kisebb kislány most egyéves. Az óvodás Tamással két évig ' Amíg a konyhában a kávét, beszélgetünk. Nyu- legkisebb. Mátramindszenten godt, csöndes, nagyon-nagyon, bölcsőde nincs, majd csak az türelmes fiatalasszony Szinyei* óvodába mehet. Szinyedné ag* né. Ez a csöndes hang jobban rármémök. Nemcsak anyagifegyelmezi a gyerekeket, mint akban jelent hátrányt a gyer- a kiabálás. mekgondozási szabadság. Hászervezés kell egy tagú családnak, hogy csoda... ★ Falun élő értelmiségi család. Járatnak szaklapokat, újságokat, gyakran vásárolnak Ritka a hangoskodás — romezer forintos fizetéssel könyvet, hanglemezt. A gyeremondja Veronika. — Négy ment szülési szabadságra, gyerek mellett az nem is le- Most ezer forintot kap. A gye* het. A gyerekek is összeszok- rekekre ezerötszáz forint csa- nak, igyekeznek tekintettel ládi pótlékot. A férje négy* lenni a testvérükre... ezer forinton felül keres. Csöpp hallgatás után hozzá- — Jó kétezer forint a kifűzi: esés. A nagyobb gyerekeket — Gyakran megkérdezik tő- még Komárom megyében boltom, nem fárasztó-e a sok csődébe hordtam, dogoztam gyerek, hogyan élünk, mit mellettük, csinálnak az iskolások? Vagy tenném. Hiányzik a közösség, Tomi. aiz óvodás egészséges-e a munka. Néha az is jólesik. Veronika, a legkisebb? A leg- ha csak beszélgetek valakivel, több kérdps őszinte, nem ki- vagy fölsétálunk a faluba, váncsiskodást. hanem együtt* Abban talán szerencsénk van, érzést mutat. Érzem, hogy ho'”'- a férjemmel közös a keknek külön meselemezeket. A férj és a feleség egyformán felelős beosztásban dolgozik". Szerencséjük, hogy a ház körül megterem a zöldség, tartanak tyúkokart, van tojás, és ha minden kötél szakad, vágnak egy csirkét. Ami nehezebb hogy kicsi a lakás, színház, Most is szívesen mozi kiesik... — Négy gyerek mellett a városban sem futkároznánk egyik szórakozóhelyről a másikra. Meg aztán ki hallott olyat, hogy agrármérnök aszfalton. ..? A fiatalasszonynak, azt hiszeretnek bennünket a falu- szakmánk. Nem szakadok el ban. Elsősorban a gyerekeken a termelőszövetkezet dolgai- szem, igaza van. A maga nyu- keresztül szeretnek. * tói. ö gyakran hazahozza S°°t, higgadt módján az ígazAztán elmondja, hogy még munkáját, beszélgetünk ered- egyetemista korukban, a há- ményekről, gondokról. A fér.......................................................................................................................................................................................................................MiniiiiiiimiiiiiiimiimiiiiiiiiimiiimiiNtiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiimii..... s ágot fogalmazta meg. Csatai Erzsébet A párt összetétele a párt minősége Beszélgetés Nagy Tiborral, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével A tagfelvételi munka, a párt összetételének céltudatos alakítása a pártszervezetek fontos feladata. Mi a jelentősége, melyek a meghatározó elvei és fő céljai ennek a tevékenységnek? — erről beszélgettünk Nagy Tiborral, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesével. — A Központi Bizottságnak a tagkönyvcsere tanulságait összegező határozata ismételten leszögezi, hogy „a tagfelvételi munkára nagy gondot kell fordítani”. Miért tulajdonítunk ilyen nagy fontosságot ennek a munkának, mi a jelentősége további előrehaladásunk szempontjából? — Úgy gondolom, e kérdés megítélésekor is a párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati célnak, a fejlett szocialista társadalom felépítésének követelményeiből kell kiindulnunk. A fejlett szocialista társadalom úgy teremthető meg, vább erősítjük, fejlesztjük a törekszünk a továbbiakban is. Ehhez a lehetőség is kedvező, hiszen a termelési és osztályviszonyok megváltozásával lényegében elhárultak azok a korlátok, amelyek a fejlődés korábbi időszakában egyes rétegek tagjai számára eleve lehetetlenné tették, mások számára erősen megnehezítették a párthoz való eljutást. A szocialista fejlődés jelentősen kiszélesítette azt a társadalmi bázist, ahonnan a párt a maga utánpótlását merítheti. Ezekből kiindulva szögezi le a Központi Bizottság 1977. júniusi határozata, hogy mindenféle csak mechanikus kategorizálást ha lo- mellőzve, a munkások, mező- gazdasági dolgozók, termelőpárt vezető szerepét. Márpe- szövetkezeti parasztok, érteidig a vezető szerép gyakorlati érvényesülése — más tényezők mellett — nagymértékben függ a párt összetételétől, attól, hogy a párttagság a maga egészében mennyire képes eleget tenni a társadalmi folyamatok irányításában reá háruló követelményeknek. A tennivalók megoldásában természetesen fontos szerepük van a párt vezető testületéinek, irányító munkájuk színvonalának, de tévedés lenne a párt vezető szerepének érvényesülését pusztán erre korlátozni. Végső fokon a párttagság a maga. egészében gyakorolja ezt a szerepet. Ezért tekintjük) alapvető politikai kérdésnek, hogy a párt soraiba újonnan bekerülők is minden szempontból megfeleljenek a vezető szerep érvényesítésével járó elvárásoknak, alkalmamiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A másik az, hogy pártunk változatlanul megőrizte osztályjellegét, az MSZMP — mint neve is kifejezi — ma is a munkásosztály pártja. A párt a szocializmus felépítésén munkálkodva a munkásság osztálycéljainak megvalósítását szolgálja, politikája megtestesíti társadalmunk vezető osztályának alapvető érdekeit. "Ez a párt összetételének alakítása során sem hagyható figyelmen kívül. Váltőzatlanul irányadó a XI. kongresszus határozata, mely szerint a tagfelvétel fő bázisai a nagyüzemek, s az utánpótlás nevelése során különleges figyelmet kell fordítani a munkásokra, általában a .sak legyenek az ebből adódó fizikai dolgozókra. Politikánk teendők ellátására. Ugyanak- következetes megvalósítása és kor a helyes tagfelvételek a társadalmi problémák pontos :elése szempontjából •ám szükséges, hogy oregészükbe véve kedvezően hatnak a párt összetételére, belső szociális struktúrájára, s ilyen értelemben is biztosíthatják az összhangot, a tagfelvételi munka és a fejlett szocializmus építésének társadalmi-politikai szükségletei között. A fejlődés jelenlegi szakaszában milyen elvek szerint kívánjuk alakítani a párt összetételét, milyen arányokat tekintünk optimálisnak? — Elmondhatjuk, hogy a társadalom életében végbement változások, az utóbbi három évtizedben társadalmi fejlődése, a párt összetételében az utánpótlás bázisának alakulásában is tükröződnek. A párt és -tagok között a társadalom minden osztályának, rétegének legjobbjai megtalálhatók. Ez természetes és pozitív jelenség; ennek megőrzésére érzékelj egyará szágosan a fizikai dolgozók, a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok, vagyis társadalmunk két alapvető osztályának tagjai többségben legyenek a pártba felvettek között. Az említettekkel együtt továbbra is érvényes, hogy a felvételi kérelem elbírálásában mindig az egyén alkalmasságának körültekintő, szigorú mérlegelése a legfontosabb. Ilyen tekintetben mely követelmények érdemelnek különleges figyelmet a jelenlegi időszakban? — Itt is az elmúlt években végbement fejlődésből kell kiindulnunk. Társadalmunk gei gondolkodásmódjukban? világszemléletükben, mindennapi magatartásukban közelebb kerültek a kommunista felfogáshoz. Ilyen értelemben is javultak a tagfelvételi munka feltételei. De politikai-ideológiai értelemben még nem tűnt el minden különbség az élcsapat és a dolgozó tömegek között,/saját tagjaitól a párt változatlanul az átlagosnál többet vár el, többet igényel. Ezért a szocializmust meggyőződéssel építő, a párttal rokonszenvező dolgozók közül, csak azokat vehetjük fel a pártba, akik egyrészt készek, másrészt pedig képesek, alkalmasak ezeknek a többletfeladatoknak a vállalására és teljesítésére. — A gondos egyéni elbírálás során különleges figyelmet érdemel a politikai meggyőződés és aktivitás, a készség és képesség a párt politikájának képviseletére, terjesztésére, megvédésére, gyakorlati megvalósítására. Igen fontosak az ideológiai-világnézeti követelményeit, vagyis a szervezeti szabályzat azon előírásainak érvényesítése, hogy a pártnak az lehet tagja, aki magáévá teszi a marxista—leninista eszméket. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt új tagja felvételekor már rendelkezzen bizonyos közéleti tapasztalattal, jártassággal, vagyis előzőén végezzen mozgalmi tevékenységet valamely tömegszervezetben, a társadalmi életben,' Nagyon fontos, hogy a pártba bekerülő munkája és magatartása — a közösségben és a magánéletben egyaránt — feleljen meg a párt felfogásának; ilyen értelemben legyen példamutató. Helyes, ha a pártszervezetek ezeknek a tényezőknek nagy figyelmet szentelnek a felvétel során, s az azt megelőző nevelő munkában. Ez utóbbi megállapításból is értelemszerűen következik, hogy a pártépnés, a párt utánpótlásáról való gondoskodás nem korlátozódik pusztán a tagfelvétel eseményére, hanem több annál. Melyek e folyamat legfontosabb jellemzői? — E folyamat, melyet a kommunistává nevelés, kommunistává válás folyamatának nevezhetünk, valóban szélesebb, sokrétűbb, mint maga a felvétel. Javarészt a tömegszervezetekben, társadalmi mozgalmakban, szocialista brigádokban kezdődik: itt szerzik meg az első közéleti tapasztalatokat, itt figyel fel rájuk a pártszervezet, az itt politikai-ideológiai arculata folytatott politikai tevékenység sokat változott, nagyot fejlődött; a pártonkívüliek tömeBallagunk lent á vágatban; gumicsizmás lábaink hol vízben toccsanpak, hol meg szén-pala töredékeken egyensúlyozunk, s a derékszíjunkra akasztott akkumulátoros lámpa fényében fákkal megrakott, s üresen álló csilléket kerülgetünk. Mellettünk őrült sugárban, s beszédet sem hallható dübörgéssel áramlik a hatszáz milliméter átmérőjű csövekben az éltető levegő, s önmagámban azon is gondolkodom, mi a fenének verdesi oldalamat a meneküléskészülék. Hiszen olyan itt a levegő, mint fent... — Nono — mondja a feá- nyamester —; sosem lehet tudni, mikor lehet rá szükség! — Hiszen látja, az itt dolgozók mellett is elérhető közelségben van.' Veszélyes bánya a ménkesi! És sorolja — nem miattam, mert nem először vagyok már lent — csak úgy, megszokásból. Hogy: van itt szénsavbetörés, gáz és minden olyan rossz, ami a bányászkodás nehézségével, sőt, veszélyességével együtt jár. Megriadni persze nem kell ■— mondja Bódi István bánya- mester, aki vastagon beöltö4 mester az mester Föld alatti gondolatok zött: munkásruháján még ott a pufajka is. Kell ez nekem — magyarázza. Képzelje; nem szilikózis-ártalom, hanem tüdőbántalom miatt töltöttem — mert muszáj volt — jónéhány hetet szanatóriumban. És saját kérésemre engedtek el Mátraházáról, de azzal a feltétellel, hogy igenigen vigyázok magamra. Itt meg, érzi, az aknában akkora a behúzó légáram, hogy ha csak egy kicsit is kiizzadva jön le az ember, már kész a megfázás, meghűlés. Ami, ugye, nekem, nemigen hiányzik. Én is érzem vastag vászonból varrt bányászruhámon át a metsző hideget, de hát a gyaloglás ad annyi pluszmeleget, hogy még az ember a homlokán-orrán alácsorgó verítéket is alig győzi töröl- getni. A bányaszájat rég elhagytuk már, s csak abból érezzük, jól bent járhatunk már, hogy fentről csorog-csepeg a víz, s mellettünk, hajló vágat elején, tyát repesztő zajjal préseli be a hatalmas átmérőjű — előbb még vas, majd a közelmúltban felszerelt praktikus, ima balra képző iskolában kezdte a ta- dobhár- nulást, mert feltett szándéka segítkeztünk a bauxitosoknak a feltárásban. — Sokáig tartott? — Nem mondhatnám.' Mi a munka teljesítésével mérjük az időt. — És aztán? — .. .Vigyázzon, csille jön! ...Aztán Szarosra kevolt, s nemi a nagy kereseti rQkem £s végül itt kötöttem lehetőség miatt, bar tálán ez kj Kobakom alatt — érzem — gyűl már az izzadtság. Lámpá* is közrejátszott, hogy a föld alá kerüljön dolgozni. Rövid pregnált szövetcsövekbe az felsorolás szerint a későbbiek- Ataman megigazítva a éltető levegőt a kompresszor, ben emígyen alakult az élete. meneküléskészüléket, félig az — Régebben, a mi korunk- — Az iskola elvégzése után arcára irányítom. Érzi- mire ban, legalább is amikor én Tiribesen vettek állományba, gondolok. de rögvest át is helyeztek — — Életemben egyszer izzadakkor volt ott még egy „fél- tam> de akkor becsületesen, üzemünk” — Tatabányára, Új típusú, gázálarchoz ha- aknászképző iskolára. Termelni a tanulás mellett persze ott is kellett. Sokan voltunk ott nógrádiak... ötvennyolcban végeztem. kezdtem, dehogy voltak még ilyenek — mondja Bódi István. — Fele ekkora átmérőjű csöveken, lényegesen kisebb nyomással érkezett a munkahelyekre a „bányászéi”. Sokat változott itt nálunk, meg a többi nógrádi bányában: Kányáson, Szorospatakon, Tiribesen is az élet. Üj gépek jöttek... és ki tudná felsorolni a változásokat. Régen meg... Emlékeket ébreszt, ott a lámpák alig-alig ka sínkígyók között a negyvenkét éves mester. Aki 1950- ben — az akkor még volt, s talán újjra lesz (?) — vájársonló bányászmentő-készülé- ket próbáltunk ki. Higgye el. literszám öntöttük ki belőle, levétele után. testünk verejtékét. Persze, be sem vált. A fronthoz közelítünk már. Mint szentjánosbogarak villannak fel itt is, ott is a sisa- mert a mester. az kokra szerelt lámpák fénysu- Utasításókat ad, pa- garai. Szinte csend van. És Abbamarad néhány percre a szavak — s a lábak — menete is, mester.- *\afzokat hallgat es intézkedik, egyszer csak keménytank-zú- fényében is csak Kihúzom ^ agyagba süppet Iá- gással feldübörög a fúró-rako- megcsillanó vékony- ham es indulunk tovább. dógép. — Hatvanháromban lettem Karácsony György bányamester Tiribesen, 1972- ig az ás voltaim. Aztán me- j gint újabb terület.., Tapolcán ] NÖGRAD — 1977. november 20., vasárnap érleli meg többnyire az elha-. tározást a pártba való belépésre. Ezért tekintjük az e területen dolgozó párttagok fontos politikai kötelezettségének, pártfeladatának, hogy tudatosan vizsgálják környezetüket, foglalkozzanak a pártonkívüli aktivistákkal. A tagfelvételt meg kell hogy előzze a felkészítés a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, meg kell ismertetni a jelentkezővel, hogy milyen politikai közösségbe kerül és mi vár itt rá. Tehát az utánpótlás nevelése megelőzi a felvételről való szavazást, de nem is ér ezzel véget. összefoglalóan azt mondhatom, hogy a párttaggá nevelő munkában a hangsúly most nem a mennyiségen van, hanem a minőségen. Az a pártszervezet végez eredményes, jó munkát, amelyik olyan émbereket vesz fel soraiba, akik minden szempontból alkalmasak a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, s amelyik képes ilyen embereket kinevelni a párttal rokonszervezők, a velünk együtthaladók soraiból — fejezte be nyilatkozatát Nagy Tibor. Gyenes László t
